Magyar Szó, 1965. április (22. évfolyam, 89-118. szám)

1965-04-01 / 89. szám

HALÁL A FASIZMUSRA — SZABADSÁG A NAPNEKAra so dinar XXII. évf. 89. (6407.) szám Csütörtök, 1965. április 1. Eszmecsere az ENSZ válságáról Megkezdődtek a jugoszláv-tunéziai megbeszélések Belgrádból jelenti a Tanjug: Josip Broz Tito és Habib Burgiba elnök tegnap délelőtt a Szövetségi Végrehajtó Tanács épületében hivatalos megbeszéléseket tartott. E megbeszéléseket előreláthatólag Brionin, a tunéziai elnök jugoszláviai látogatásának befejezése előtt folytatják. Jugoszláv részről részt vett Koca Popovic külügyi államtitkár, Miloš Minic, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, Milutin Moraca, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tag­ja, Misa Pavičević külügyi államtitkár-helyettes és Niko Silih, hazánk tunéziai nagykövete, tunéziai részről pedig Burgiba elnök mellett Mongi Szlim külügyminiszter, Ahmed Nuredin közmunkaügyi ál­lamtitkár, Besir Nadzsi egészségügyi államtitkár és Mahmud Maamuri, Tunézia belgrádi nagykövete. A két elnök az első hiva­talos tanácskozás keretében kétórás eszmecserét folyta­tott a nemzetközi helyzet­ről. Külön figyelmet fordí­tottak több jelentős időszerű problémára. Szó volt az ENSZ válsá­gáról, ami lényegesen meg­nehezíti a tagállamok nagy többségének tevékenységét a béke erősítésében, és egyenjogú nemzetközi kap­­csolatok kialakításában. Az eszmecsere során a két fél ismertette nézeteit arról, hogy a jelen helyzetben mi­ként lehetne áthidalni a vi­lágszervezet válságát. Tito és Burgiba elnök megelégedését fejezte ki a két ország kapcsolatainak eddigi alakulása felett. Ezt egyébként a két elnök már tegnapelőtt, a tunéziai elnök megérkezésekor és a tiszte­letére rendezett díszebéden elhangzott pohárköszöntőben kiemelte. A jugoszláv—tunéziai együttműködésről folytatott eszmecsere során mindkét fél kifejezésre juttatta óha­ját és készségét a kapcsola­tok erősítésére. Mongi Szlim a Beograd kombinátban A hazánkban tartózkodó tunéziai küldöttség több tag­ja Mongi Szlim külügymi­niszter vezetésével tegnap ellátogatott a Pančevo köze­lében levő Beograd kombi­nátba, hazánk egyik legna­gyobb mezőgazdasági feldol­gozó vállalatába. Kíséretük­ben volt Zivojin Krunic, a belgrádi városi szkupstina alelnöke, Niko Silih, hazánk tunéziai nagykövetei Franc Zugelj, a Külügyi Államtit­kárság ügyvezető protokoll-, főnöke és több más szemé­lyiség. A küldöttség tagjai dél­ben érkeztek a kombinát központi részlege elé, ahol sok munkás és hivatalnok melegen üdvözölte őket. A bejáratnál Petar Zečević, a kombinát igazgatója fogadta (Folytatása az 5. oldalon) Sorozatos légitámadások Észak-Vietnam ellen • VII. hadiflotta az észak-vietnami partok közelében Az amerikai imperialisták veszélyes kalandra készülnek — állítják Hanoiban Az amerikai légihaderő tegnap több támadást hajtott végre észak- és dél-vietnami katonai célpontok ellen. Negy­venöt amerikai és dél-viet­­nami repülőgép négy észak­vietnami helységet bombá­zott. Egy amerikai repülőgé­pet lelőttek. A hivatalos köz­lemény szerint a 15. bomba­­támadás célpontja Cu Lao, Ha Tinh, Ho Nieu­­és Hot Matt volt. Ezenkívül két íz­ben is támadtak néhány észak-vietnami szigetet. A dél-vietnami légitámadások so­rán mintegy száz repülő­gép bombázta a felkelő egy­ségek hadállásait Saigontól 85 kilométerre északkeletre. Más hír szerint a felsza­badító egységek tegnap le­lőttek három amerikai heli­koptert. Hivatalos amerikai körökben azt közölték, hogy két amerikai pilóta életét vesztette, de valószínű, hogy az áldozatok száma még en­nél is nagyobb. Húsz másik helikopter megrongálódott. Az észak-vietnami külügy­minisztérium tegnap­ élesen tiltakozott az ellen, hogy a VII. amerikai hadiflottát az észak-vietnami partok köze­lébe vezényelték. A közle­mény szerint március 29-én két amerikai repülőgép-anya­hajó megközelítette az észak­vietnami partokat. Erről a repülőgép-anyahajóról már­cius 30-án az amerikai re­pülőgépek légitámadást haj­tottak végre Észak-Vietnam ellen. A külügyminisztérium véleménye szerint az ame­rikai repülőgépek szakadat­lan támadásaiból arra lehet következtetni, hogy az ame­rikai imperialisták rendkívül veszélyes kalandra készül­nek. Indonézia önkénteseket küld a dél-vietnami fel­szabadító mozgalom megsegítésére Az indonéz kormány arról a lehetőségről tárgyalt, meg­engedi polgárainak, hogy ön­kéntesként részt vehetnek a vietnami nép felszabadító harcában. A minisztertanács azért tárgyalt erről a kér­désről, mert több tömegszer­vezet engedélyt kért önkén­tesek kiküldésére. Kína felett lelőttek egy amerikai repülő­gépet A kínai haditengerészet repülőgépei az ország terü­lete fölött lelőttek egy ame­rikai repülőgépet. A pilóta nélküli repülőgép nagy ma­gasságban két feladatot tel­iesített. Az utóbbi három hó­nap alatt ez már a negyedik repülőgép, amelyet lelőttek. Az el nem kötelezettek tanácskozása Farid Abu Szaid, az EAK államtitkár-helyettese teg­nap fogadta Ceylon kairói nagykövetét, és tárgyalt ve­le az el nem kötelezett or­szágok akciójáról a vietnami béke megőrzésére. Magyarország készül a felszabadulás ünnepére Nagy eredményekkel várják április 4-ét különtudósítónk telefonj­elentése Egész Magyarországon, elsősorban pedig Buda­pesten, befejezés felé közelednek az előkészületek a nagy jubileum, ama nap huszadik évfordulójának meg­ünneplésére, amikor a szovjet hadsereg a náci Német­ország utolsó katonáját is kikergette Magyarországról. 1945. április 4-én, amikor Magyarország ismét füg­getlenné vált, s a magyar nép saját kezébe vette sor­sát, döntő fordulat állt be az ország ezeréves történel­mében. A tízmillió magyar szá­mára a szovjet hadsereg győzelme 1945 tavaszán nemcsak az ország náci megszállóktól való megtisz­títását jelentette, hanem a feudális—kapitalista rend­szer megdöntését és a szo­cialista társadalom építésé­nek kezdetét. Külföldi párt- és kormányküldöttségek az ünnepségen E fontos jubileum megün­neplésére a magyar kor­mány meghívta azoknak az országoknak a párt- és kor­mányküldöttségét, amelyek­nek katonai egységei 1944 végén és 1945 elején részt vettek a Magyarország fel­szabadításáért folytatott har­cokban: a Szovjetunió, Ju­goszlávia, Csehszlovákia, Románia és Bulgária kül­döttségét. A küldöttségek holnap érkeznek meg Budapestre. A szovjet küldöttség élén Anasztasz Mikojan, az SZKP Központi Bizottságának el­nökségi tagja, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke áll majd. A jugoszláv küldött­séget Aleksandar Rankovic, a Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi Vezető­ségének titkára, köztársa­sági alelnök vezeti, a cseh­szlovák küldöttséget Otakar Simunek, a Csehszlovák KP­­ Központi Bizottságának el­nökségi tagja, miniszterele­­ nök-helyettes, a román kül­­­­döttséget Emil Bodharas, a Román Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes, a bolgár küldöttséget pedig Zsivko Zsivkov, a Bolgár KP Politikai bizottságának tagja, a kormány első alel­nöke. Az április 2-ától 4- éig tartó ünnepségek során Budapesten leleplezik Vla­gyimir Iljics Lenin nagy emlékművét, a magyar par­lament díszülést tart, ezen­kívül nagy katonai díszfel­vonulást is rendeznek. Ötszörösére nőtt az ipari termelés A budapesti Nemzeti Mú­zeumban a napokban a „Né­pi demokrácia húsz éve” címmel kiállítás nyílt, ame­lyen fényképekkel és doku­mentumokkal szemléltetik Magyarország fejlődését a felszabadulás óta. A kiállí­tás látogatói ennek alapján megismerkedhetnek az or­szág háború utáni fejlődé­sének eredményeivel. Míg háború előtti Magyar­­országot általában mezőgaz­dasági országnak tekintet­ték, ma már igen fejlett mezőgazdaságú ipari or­szágként tartják számon. Ezt a változást az elmúlt két évtizedben az ország nagy­méretű ipari fejlődése idéz­te elő. Ha a termelés mére­teiben fejezzük ezt ki, ak­kor azt kölénti, hogy az ipari termelés több mint öt­szörösére nőtt a háború előttihez képest, jóllehet az ipari berendezéseknek több mint felét a háború alatt lerombolták. E lendületes fejlődés el­sősorban a beruházások eredménye. Az elmúlt húsz év alatt több mint 150 mil­liárd forintot ruháztak az iparba. Manapság a nemze­ti jövedelemnek körülbelül 24 százalékát fordítják be­ruházásokra. és a beruhá­(Folytatása az 5. oldalon) A Szövetségi Végrehajtó Tanács épületében tegnap megkezdődtek a tárgyalások Tito elnök és Habib Burgiba, Tunézia köztársasági elnöke között .

Next