Magyar Szó, 1965. május (22. évfolyam, 119-147. szám)

1965-05-05 / 121. szám

HALÁL A FASIZMUSRA— SZABADSÁG A NÉPNEK )­(II. évf. 121. (6439.) szám Szerda, 1965. május 5. Köszenetek Tito elnöknek Belgrádból jelenti a Tan-Jug: Juliana holland királynő táviratban megköszönte Jo­­sip Broz Tito köztársasági el­nöknek a születésnapja al­kalmából hozzá intézett jó­kívánságokat. Gamal Abdel Nasszer, az EAK elnöke megköszönte elnökünknek az EAK terü­letének elhagyása alkalmából hozzá intézett üzenetet. Nasz­­szer elnök táviratában meg­elégedését fejezte ki Tito el­nök látogatása fölött, mert ez elmélyítette és megerősí­tette a két ország közötti megértést és együttműkö­dést. Elnökünk Habib Burgibá­­tól, Tunézia köztársasági el­nökétől is kapott táviratot.­ M­eköszönte elnökünknek a Tunézia fölötti átutazása al­kalmából hozzá intézett jó­kívánságokat. Hasonló táv­iratot intézett Tito elnökhöz II. Konstantin görög király is. Elnökünk Kairóból haza­térőben Görögország fölött is átrepült és ez alkalommal üdvözölte a görög királyt. ünnepi ülés a Szkupstinában a győzelem napján Edvard Kardelj, a Szövet­ségi Szkupszim elnöke a Szo­cialista Szövetség szövetségi bizottságának és a Harcos Szövetség szövetségi bizott­ságának elnökével együtt a győzelem napjának ünnep­ségeivel kapcsolatban május 9-én 10 órára a belgrádi szakszervezeti székház nagy­termében együttes ünnepi ülésre hívta össze a Szövet­ségi Szkupstina tanácsainak, a Szocialista Szövetség szö­vetségi bizottságának és a Harcos Szövetség szövetségi bizottságának tagjait. Ünnepi beszámolót Koča Popovic, a Szocialista Szö­vetség szövetségi bizottsága végrehajtó bizottságának tagja mond. fTanjug) ARA SO DINAR Washington hátat fordít a Kennedy-politikának — mondják Latin-Amerikában Dominikában 25 000 fölf egy vérzett ember harcol az amerikaiak ellen Állandó tudósítónk telefonjelentése México, május 4. Latin-Amerikában már rég nem bírálták és ítélték el ilyen határozottan az Egye­sült Államokat, mint most a dominikai válsággal kap­csolatban. A karibi dráma legújabb f­elvonásában a diplomatáké vo±i a szó. Az USA igyekszik valahogy semlegesíteni az egyoldalú amerikai beavatkozás nega­tív visszhangját Latin-Ame­rikában. Hangoztatja, hogy a partraszállással meg akar­ták akadályozni a kommu­nistákat a hatalom átvételé­ben. Szeretne egy olyan diplomáciai megszövegezést találni, amellyel legalább utólag indokolhatná beavat­kozását. Az USA az AÁSZ- ben és a Biztonsági Tanács­ban képviselői, a latin— amerikai országokban pedig megbízottjai útján igyekszik megmagyarázni a katonai akciót. A washingtoni dip­lomácia szeretne valahogy kijutni a kellemetlen elszi­geteltségből, és kieszközölni az AÁSZ-tagállamok több­ségének támogatását a do­minikai belügyekbe való egyoldalú beavatkozáshoz. Több latin-amerikai ál­lamfő, külügyminiszter és parlament határozottan elítélte az amerikai ak­ciót, követelte az ameri­kai csapatok kivonását. Az amerikai partraszállás keltette elégedetlenség érzékeltetésére példaként megemlítjük, hogy a bo­­gotai El Tiempo és a Rio de Janeiró-i Jornal de Commercio című kimon­dottan konzervatív lapok is elhatárolták magukat Johnson lépésétől, és azt szerencsétlennek vagy meggondolatlannak minő­sítették. Más szavakkal az egyol­dalú beavatkozás meglehe­tősen elszigetelte az USA-t, amely most két utazó nagy­követet (Harrimant és Mos­­cost) is azzal a feladattal bízott meg, hogy ismertes­sék a latin-amerikai kormá­nyokkal az amerikai állás­pontot, miszerint egy új Ku­ba kialakulásának megaka­dályozása céljából történt a katonai beavatkozás. A két nagykövet feladata továbbá az AÁSZ keretében szavazat (Folytatása az 5. oldalon) Május 15-ére napolták a Szocialista Szövetség tartományi bizott­ságának ülését A Szocialista Szövetség tartományi bizottságának május 6-án Novi Sadra ösz­­szehívott ülését május 15-ére napolták el. Erre azért volt szükség, mert a Szerb Szkupstina tanácsai május 6- án ülést tartanak. (Tanjug) Hívjanak össze nemzetközi leszerelési értekezletet Jugoszláv emlékirat az ENSZ­­leszerelési bizottsága előtt Johnson újabb nyilatkozata a dominikai helyzetről Járványveszély a fővárosban Lyndon Johnson amerikai elnök egy szakszervezeti kongresszuson kijelentette, hogy az amerikai csapatok­nak a Dominikai Köztársa­ságba vezénylése kettős célt szolgál: amerikai és más kül­földi állam­polgárok védelme­­zését és elszállítását, továb­bá a Dominikai Köztársaság megvédését minden nemzet­közi összeesküvéstől vagy bármilyen diktatúrától. Hoz­zátette hogy jelenleg tizen­négyezer amerikai katona tartózkodik a Dominikai Köztársaságban. Az amerikai katonák visszatérnek az USA-ba, mihelyt Dominiká­ban szilárd hatalom alakul. Az amerikai elnök kijelen­tette, hogy az USA nem szem­lélheti ölbe tett kézzel, hogy a kommunisták kormányt akar­nak alakítani a nyugati fél­tekén. Hangsúlyozta, hogy az USA katonái nem vonulnak ki Vietnamból mindaddig, amíg nem szűnik meg az északi agresszió. Mint mond­ta, az USA szempontjából a béke és a szabadság létfon­tosságú kérdés, és hogy or­szága soha és sehol a világon nem vásárol békét a szabad­ság elvesztésével. Az USA felelősséget vállal a szabad­ságért, és teljesíti is felada­tát mindaddig, amíg egyes or­szágok nagy válságba kerül­nek. Az elnök befejezésül kö­zölte, hogy Santo Domingo utcáin több mint ezer holt­test hever, s fennáll a jár­ványveszély. Hivatalos amerikai közle­mény szerint eddig öt ameri­kai katona vesztette életét, negyvennégy pedig megsebe­sült. Az észak-vietnami falvakat és városokat nemcsak hadsereg védelmezi, hanem a munkásokból és parasztokból álló nemzetőrség is. Kiképzésük annyira alapos, hogy az amerikaiak Ha Tinh város támadása alkalmával tizenhárom repülőgépet veszítettek. Ezeket a nemzetőrség tagjai lőtték le New Yorkból jelenti a Tanjug. Az ENSZ leszerelési bizottságának átadták a lesze­relésről szóló jugoszláv emlékiratot. A „Közvetlen le­szerelési intézkedésekre van szükség” címet viselő ok­mányt Danilo Lekic jugoszláv delegátus adta át a bi­zottság elnökének. A jugoszláv emlékirat há­rom részből áll. Az első elem­zi a háború utáni helyzet alakulását és rámutat arra, hogy minden erőfeszítés el­lenére fokozódott a fegyver­kezési verseny. Az atomkí­sérletek betiltásával megin­dult folyamat elakadt, és a fegyverkezési verseny még nagyobb lendülettel folytató­dik. Az emlékirat második része minimális intézkedése­ket javasol a leszerelés kezdeti lépéseinek meg­valósítására. A jugoszláv kormány többek között java­solja az atomfegyverek fel­­használásának betiltását, minden nukleáris próbarob­bantás beszüntetését, az atomfegyver terjedésének megakadályozását stb. A jelenlegi helyzetet, vala­mint az el nem kötelezett or­szágok kairói értekezletének határozatait figyelembe véve a jugoszláv kormány kezde­ményezi, hogy az ENSZ véd­nöksége alatt hívjanak össze nemzetközi leszerelési érte­kezletet, amelyen azok az or­szágok is részt vennének, amelyek nem tagjai az ENSZ- nek. Ezen az értekezleten összefoglalnák az eddigi erő­feszítéseket és megszabnák a további feladatokat. Ez nem zárja ki, hogy más formában is erőfeszítéseket tegyenek a leszerelés érdekében. A jugoszláv emlékiratot csütörtökön hozzák nyilvá­nosságra, amikor Danilo Le­kic jugoszláv delegátus fel­szólal a leszerelési bizottság ülésén. Mind közelebb Hanoihoz Tengeri zárlat alá veszik Dél-Vietnamot Az amerikai katonák összetűzései a felszabadító egységekkel Saigonból jelenti az AFP­­Reuter. A külföldi hírügynökségek jelentése szerint az ameri­kai légihaderő tegnap ismét nagyobb támadást intézett a Vietnami Demokratikus Köz­társaság területe ellen. Ezzel szertefoszlott azok reménye, akik abban bíztak, hogy a „huszonnégyórás május el­­seji szünet” után az ameri­kaiak beszüntetik az ilyen­fajta akciókat. Abban is bíz­tak, hogy a rossz időjárás miatt az amerikai repülőgé­pek kénytelenek lesznek be­szüntetni bombatámadásai­kat. Ehelyett az amerikai re­pülőgépek még tovább ha­toltak észak felé, tegnap már a 20. szélességi fok kö­rül, Hanoi közvetlen közelé­ben bombáztak. Tegnapelőtt az ameri­kai repülőgépek Hanoitól 180 kilométerrel délre megtámadtak egy vona­tot. Azt állítják, hogy ez a vonat „lőszert szállított a dél-vietnami felszaba­dító mozgalomnak.” A re­pülőgépek egy másik ra­ja Hanoitól 120 kilomé­terrel délre dobta le ha­­lált hozó rakományát. Eze­ket a repülőgépeket erős ágyútűz fogadta, de ame­rikai források szerint sér­tetlenül visszatértek tá­maszpontjaikra. A repülőgépek újabb ak­cióival egyidőben az ameri­kai haditengerészet és szá­razföldi hadsereg is kisebb akciókat hajtott végre. A tengerészgyalogsági egysé­gek Da Nang támaszpont kö­zelében néhány helyen ösz­­szeütköztek a felszabadító hadsereg egységeivel. Más­részt Washingtonban közöl­ték, hogy május 18-áig ti­zenhét kisebb amerikai ha­jót vezényelnek a dél-viet­nami vizekre, hogy őrködje­nek a dél-vietnami partok mentén, és „megakadályoz­zák a hadianyag szállítást Észak-Vietnamból Dél-Viet­­namba.” A Legfelsőbb Szovjet támogatja a Vietnami DK parlamentjének felhívását Moszkvából jelenti a TASZSZ. A Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetje teljes egészében tá­m­ogatja a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság parla­mentjének felhívását a vi­lág valamennyi parlament­jéhez, hogy járuljanak hoz­zá a vietnami kérdés békés megoldásához.. A Legfelsőbb Szovjet két házának elnöke által aláírt levél szerint „a Szovjetunió mindig a hősi vietnami nép oldalán állott, és áll továbbra is a szabad­ságért és függetlenségért ví­vott igazságos harcban.” A Legfelsőbb Szovjet egyben felhívta a világ parlament­jeit, hogy támogassák a Viet­nami DK parlamentjének felhívását. „Az USA-nak be kell szüntetni katonai akcióit Észak-Vietnam ellen, és vé­get kell vetni a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe és szuverenitása min­den megsértésének. Dél-Vi­­etnam kérdéseit magának a dél-vietnami népnek kell megoldani, a Nemzeti Fel­szabadító P­ront programjá­val összhangban, amely a dél-vietnami nép akaratának és törekvéseinek igazi tol­mácsa és egyetlen törvényes képviselője” — áll többek között a Legfelsőbb Szovjet válaszában

Next