Magyar Szó, 1965. július (22. évfolyam, 178-208. szám)

1965-07-01 / 178. szám

4. oldal Bővül a községek együttműködése A Szerb Szkupstina köztár­sasági, gazdasági és politi­kai szervezési tanácsa tegnap ízlést tartott A köztársasági politikai és szervezési tanács együttes ülésén a községek közötti együttműködésről tárgyalt. Radovan Grković, a köztár­sasági tanács politikai szer­vezési bizottságának elnöke bevezetőjében kiemelte, hogy a községek közötti együttmű­ködés különösen most kapott hagy jelentőséget amikor hozzáláttunk gazdasági rend­szerünk továbbfejlesztéséhez, tökéletesítéséhez. Az új gaz­dasági rendszer lényeges jel­lemvonása az, hogy társadal­mi életünk minden területén széles körű egyesülési folya­matok indultak meg. A képviselők egyöntetű meg­­állapítása szerint a gazdasági reform megindulása után a gazdasági szükségszerűség is együttműködésre készteti m­ajd a községeket. Éppen­­Ezért a tegnapi vitát egy­­olyan­ hosszú lejáratú társa­dalmi akció bevezetőjének kell tekinteni, amely nem­csak a községi szkupstinák együttműködését, hanem más szervek és szervezetek együtt­működését is erősíteni fogja a kommunák önigazgatási rendszerében. A köztársasági és politi­kai szervezési tanács ülésén ezután­ elfogadták Szerbia idei költségvetésének módo-­­ sító törvényjavaslatát. A mó­dosításokkal meghatározták­ azokat a forrásokat, amelyek segítségével a köztársaság bővíteni fogja árvízvédelmi rendszerét, és hozzájárul a katasztrofális árvizek követ­kezményeinek enyhítéséhez. A Gazdasági Tanács meg­vitatta a vállalatok tavalyi­­ zárszámadásait és az év első öt hónapjának gazdasági fo­lyamatait. Megállapította, hogy a gazdasági helyzet meg­szilárdítására tett intézkedé­sek Szerbia területén na­gyobb mértékben fékezik a gazdaság fejlődését, mint az ország egész területén. (Tan­­in Tervezet az oktatás pénzelésének megjavítására A Szövetségi Végrehajtói Tanács tegnapi ülésén elfo­­­gadta az oktatás pénzelési rendszerére vonatkozó irány­elvek tervezetét, amit a Szkupstina Szövetségi és­­ Közoktatási­ Művelődési Ta­­nácsának együttes ülésén is­ megvitatnak. Az irányelvek­ megfelelő alapot nyújtanak az oktatási tevékenység mi­nőségének megjavításához,­­ és az a céljuk, hogy az okt­ tatási tevékenységre fordított összegek szétosztásának, igaz­gatásának rendszerét minél jobban beillesszék egységes jövedelemszerzési rendsze­rünkbe. A végrehajtó tanács ülésére elfogadták a belügyi szervek pénzellátási rendszeréről­­ szóló alaptörvény tervezetét, valamint a belügyi szervek j­­­özigazgatási rendszeréről szóló törvénytervezetet. A fenti törvénytervezete­ken kívül rövidesen a Szö­vetségi Szkupstina elé ter­jesztik a tavalyi szövetségi költségvetés zárszámadását,­ valamint a­ szövetségi deviza­terv végrehajtásáról szóló jelentést. (Tanjug) Aratják az árpát Igen jó termés ígérkezik JSL:a%S· s°k &5ШЈМ megkezdték aratását.­­ Jelentésekből szólve főként Közép- és Dél-Bácskában vágják, 2??*“ a •,ovu he!eit ,k*?dik. Kedvezett az idő fejlő­désének, így már az első hektárokon a tavalyinál jóvaal na­gyobb hozamot mértek, de akik még nem kezdték el az aratást, azok is igen jó termést remélnek. Felhívtunk néhány vajda­sági szövetkezetet, birtokot, megérdeklődtük, elkezdték­­­ már az árpa, esetleg a bú­za aratását. Talán Topolyán indult el először a kombájn a társas­­termelők földjére, az aratók itt már szombaton munkába álltak. Azóta még néhány földműves jelentkezett, kom­bájnt kértek. Az első ered­mények biztatók, a tavalyi­­é­nál jobb a termés. A búzát valószínűleg csak a jövő hé­­­­ten vágják. — A horgosi Bácska bir­­­­tokon nem vetettek árpát —­­ mondotta Pataki Rudolf agronómus — a búza aratá­sát a jövő héten kezdjük. A­­ próbákból ítélve hektáron­­­­ként negyvenmázsás hoza­­­­mot is remélnek. Kanizsán a­­ Szövetkezet igazgatójával beb­e­szélgettünk, elmondta, hogy­­ az árpa még nem ért be,­­ csak a jövő héten aratnak.­­ A gazdaságon 150 hektár­ van belőle, a termelők is sokat vetettek. Jó termésre­­ számítanak. A búza még elég­­ zöld, ha szép idő marad,­­ akkor is csak a jövő hét­­ végén kezdik vágni. A kikindai Banat kombi-­­­nát földjein 3300 hektár ga­­­­bonát kell betakarítani. Eb­­­­ből 100 hektár árpa. Egyelő-­­­re még azt sem aratják. Csak ötödike körül fognak hozzá. Hetedike-nyolcadika előtt a búzát sem vágják. Felkészül­tek a munkára annál is in­kább, mert árpából és bú­­­­zából is kitűnő termésre szá­mítanak. Zsablyán egy társasterme-­­­lő földjén — ha hinni lehet­­ a jelentésnek — 48 mázsa­­ árpa termett hektárján, két-­­­szer annyi, mint tavaly. Az ilyen hozam még búzából is kiválónak számít. A Novi Sad-i földműves­­szövetkezetből Milenkovic mérnök értesített bennün­ket, hogy Kátyon eddig egy társastermelőjük árpáját vág­ták le, 15—20 mázsa körül , termett holdján. A cseneji termelők is kértek már kom­bájnt, ma vagy holnap itt­­ is megkezdik az aratást. A­­ szövetkezet gazdaságán még nem aratnak. Becslésük sze­rint hektárjáról legalább 40 mázsát takarítanak be. A búza csak a jövő hét végé­re érik be. Bánát nagyobb részében és a Szerénységben is csak a jövő héten fognak hozzá az árpa és még később a búza aratásához. Titelen, Ko­vilyban és még sok más Duna és Tisza menti község­ben az emberek és a gépek az ár ellen harcolnak, s a szakemberek attól félnek, hogy emiatt nem kezdik el idejében az aratást. Néhány mezőgazdasági szervezetben arra panaszkodnak, hogy hiányzanak a kombájnokhoz szükséges alkatrészek, főleg az ékszíjakat és az akkumu­látorokat keresik. De így is sikerült előkészíteni a gépe­ket az aratásra. S. Z. MAGYAR SZÓ Húszéves a Novi Sad-i katonai szanitécisskola Bensőséges ünnepség a Tito marsall laktanyában A Jugoszláv Néphadsereg szanitéceinek szakmai és ka­­t­­onai kiképzése már a felke­lés kezdetén, 1941-ben meg­kezdődött. A bátor és önfel­áldozó partizán ápolónők hősi legendája a gerilla har­cok színterén, az előretolt állásokban, a kötözőhelyeken és az ellenség, valamint az árulók szeme elől rejtegetett sebesültek körében húsz esz­tendővel ezelőtt körülbelül már be is fejeződött. Ugyan­akkor megkezdődött a sza­­nitédtisztek és altisztek rend­szeres iskoláztatása. Létre­jött Belgrádban egy ilyen katonai iskola, amely később Ljubljanában működött, húsz éves jubileumát pedig — most szerdán — Novi Sadon ünnepelte, a Tito marsall lak­tanyában. Az ünnepségnek meghitt jel­­ligát adott a szülők jelenléte, akik eljöttek, hogy elsőkként gratuláljanak tisztté avatott fiaik­nak, személyesen részt vegyenek az aktusnál, amely sokuk szá­mára talán életük legboldogabb pillanata, beteljesülése. A szanitédhadnagyok XVI. kor­osztályánál-­ felavatásán, amelyen megjelent több tábornok és más magas rangú tiszt, felolvasták Tito marsallnak, a hadsereg főpa­rancsnokának az új tisztekhez intézett üdvözletét és az ukázt is, amellyel tisztté avatják őket. Aranyórát kapott három fia­tal tiszt, akik a legjobb tanul­mányi eredményt mutatták fel. Mindezek után a vendégek, az új tisztek, az iskola növendé­­­ke és hozzátartozóik közös ebé­den vettek részt a laktanyában. Estére pedig a fiatalok tánc­estélyre gyű­lnek össze a Had­seregotthonban. Sz. A. Jobb termés várható a csókai községi szkupstina tegnapi üléséről A tavaszi vetési terv csak 80 százalékban valósult meg - állapították meg a csókai községi szkupstina ülésén. A talajvizek és a kedvezőtlen időjárás miatt mintegy 2000 hektár alacsony fekvésű szán­tóföld maradt bevetetlenül. Az ülésen azt a határozatot hozták, hogy az üresen ma­radt területet főleg silóku­koricával és egyéb takar­mánynövénnyel vetik be. A vetések szépen fejlőd­nek, sokat igérőek. Az időjá­rás kedvez a kapásnövények­nek is. A kukorica és a nap­raforgó első kapálását már mindenütt elvégezték, sok helyütt már másodszor ka­pálnak. A hét végén megkez­dődik az aratás. A mezőgaz­dasági szervezetek és a ma­gántermelők kommunaszer­­te felkészültek a gabona be­takarítására. A kombájnok, a kévekötő aratógépek ü­zem­képes állapotban várják az aratást. Sok helyütt a ka­szák is lekerültek a szögről, mert igen sok a megdőlt ve­tés. A gabona elhelyezése még nincs teljesen megold­va. A meglevő raktárakon kívül még több helyiségre lesz szükség. A kommuna egészségügyi szolgálatának elemzését a Szocialista Szövetség közsé­gi bizottságának június 16-i ülésén hozott határozati ja­vaslata alapján vitatták meg. Megállapították, hogy az utóbbi időben több eredmé­nyes intézkedés történt ezen a téren. Megszervezték a különleges vizsgálatokat, és most már nem kell a bete­geknek vidékre utazgatniuk, gyermekgondozót és diszpan­­zért létesítettek. Th. M. Előnyösebb helyzetbe kerül a mezőgazdaság Vita a gazdasági reformtervről régi Szkupstina Szövetségi és Gazdasági Tanácsának mező­­gazdasági bizottsága a teg­napi ülésen erről a problé­makörről tárgyalt. A reformterv csökkenti a mezőgazdaságnak nyújtott térítményeket, prémiumokat, szubvencióikat, mert ez a gaz­dasági rendszer átszervezé­sének egyik alapvető célja. A felszólalók szerint a ter­­­melés növelésére a gabona-, a dohány- és a húsellátás­ megjavítására kell ösztönöz­ni a mezőgazdasági szerveze­teket, és nem kell megaka­dályozni azoknak a termelési ágaknak elsorvadását, ame­lyeknek nincs jövőjük. Néhány képviselő rámuta­tott arra, hogy a reformterv áthidaló megoldásokat tar-­ tal­maz a mezőgazdaság, és­ az élelmiszeripar kapcsolatainak rendezésére. Könnyen meg­történhet, hogy az élelmi­szeripar egyes ágai az eddi­ginél kedvezőtlenebb hely­zetbe kerülnek. A terv azon­ban nem tesz említést arról, hogy a mezőgazdaság a múlt­ban mennyit vesztett az ára-| _____ - ------­A gazdasági reformterv előnyösebb helyzetbe hozza a nyersa­nyagtermelőket, te­hát javulni fog a mezőgaz­daság helyzete is. A Szövet-csonyán megállapított árak miatt olyan helyzetet kell teremteni, hogy minden kom­munának kifizetődjék a me­zőgazdaság fejlesztésére irá­nyuló beruházás. (Tanjug) A reformterv elősegíti a vendéglátóipar fejlődését Az új gazdasági intézkedé­sek nagy mértékben elősegí­tik a szolgáltatási szerveze­tek fejlesztését, gazdasági megerősödését — mondták a felszólalók a szolgáltató te­vékenységet folytató dolgo­zók szakszervezetének teg­napi plenáris ülésén. A re­­formterv kedvező feltételeket teremt az idegenforgalom fej­lesztéséhez. A dollár új ár­folyama versenyképessé te­szi árainkat a nemzetközi idegenforgalomban, a nem­rég meghozott vendéglátóipa­ri törvény és a köztársasági törvény széles körű lehetősé­get tár fel a munkaszerveze­tek előtt. Látható tehát, hogy a vendéglátóipari szerveze­tek gazdasági helyzete javul­ni fog. A felszólalók rámutattak arra, hogy csaknem minden szolgáltatási iparágban lehe­tőség van új munkaerő al­kalmazására. Az építőipari szolgáltatásokat jelenleg csak 25—30 százalékban lehet ki­elégíteni, a rádió- és televí­zió javító szolgálat is körül­belül ilyen arányban képes csak kielégíteni a szükségle­teket, mert nincs elég szak­képzett dolgozója. Hozzáte­hetjük még azt is, hogy a je­lenleg fennálló szervizek a gépjárművek karbantartási szükségleteit is csak 50 szá­zalékban elégítik ki. (Tanjug) Ki tartsa fent­ az iskolákat Még központi tanácsának el­nöksége tegnapi ülésén az oktatási tevékenység új pén­­zelési rendszerének irány­elveiről tárgyalt. A felszó­lalók megállapították, hogy az oktatás területén szép eredményeket értünk el, nö­vekedett az elemi stáb, a középiskolai tanulók és az egyetemisták száma. Ugyan­akkor azonban körülbelül 2 800 000 írástudatlan van az országban. Az oktatásügy legfőbb problémája, hogy honnan te­remtsünk elő az iskolák fej­lesztéséhez szükséges anyagi eszközöket. Az elnökség vé­leménye szerint az lenne a legcélravezetőbb, ha a szük­séges pénzt a munkaszerve­zetek személyi jövedelméből fedeznék, mert így az okta­tás közvetlen kapcsolatba kerülne a termeléssel, a mun­ka termelékenységével. Csütörtök, 1965. július­­ 1 Az Ifjúsági Szövetség támogatja az oktatás pénzelésének új rendszerét Az Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Vezetőségének elnök­sége támogatja az oktatás pénzelésének új rendszerére vonatkozó javaslatokat. Teg­napi ülésén az elnökség meg­vitatta az irányelvek terve­zetét, és kiemelte, hogy az szilárd alapokat teremt az oktatási tevékenység anyagi problémáinak megoldásához. (Taraj­ug) Július 5-e szünnap A Szövetségi Munkaügyi Titkárság közleménye sze­rint július 5-én m­unkaszünet lesz, mivel a harcosok nap­ja, július 4-e, vasárnapra esik. Szer­bie munkaügyi titkár­ságához többen fordultak az­zal a kérdéssel, hogy az új munkaügyi törvény értelmé­ben az állami ünnepeket be­számítják-e az évi szabad­ság­ba. A titkárság szerint az új törvény nem változtatott a korábbi helyzeten és az ál­lami ünnepeket továbbra sem számítják be az évi sza­badságba. A dolgozók személyi jöve­delmének elszámolásánál az álla­mi ünnepeket munka­napnak tekintik. Az évi sza­badság napjaira a dolgozók megkapják személyi jövedel­müket, amely nem lehet ki­sebb a szabadság megkezdé­se előtti három hónap átla­gánál. Ez vonatkozik tehát az állami ünnepekre is. Apadáskor még inkább fokozni kell az éberséget Az árvédelemről és az új gazdasági intézkedésekről tárgyalt a Szocialista Szövetség Tartományi Végrehajtó Bizottsága (Folytatás­ae 1. oldaltól) meg: a veszély még koránt­sem múlt el, sőt fokozottabb éberséggel­­ kell ügyelni a gátakra. In­ja RAJAČIC és Duricht JOJKIC is hangsúlyozták felszólalásukban az éberség­­ növelésének szükségességét, majd kifejtették, hogy to­­­­vábbi és hosszú távú árvé­­­­delmi tervet kell készíteni.­­ A köztársasági szervekkel együttesen már dolgoznak a kár felbecsülésén és a meg­térítés módján. Külön el­ismeréssel adóztak Vajdaság polgárainak az árvédelemben tanúsított szolidaritásukért,­­ és méltatták a hadsereg se­­í­gítségét. Rámutattak arra, hogy a jövőben szigorúan be­­ kell tartani az árvédelmi­­ előírásokat mert a polgárok­­ fegyelmezetlensége óriási ve­szélyt és kárt vonhat maga­­után. (Kutakat fúrtak a gá­­­­tak mellett, házakat építet­­­­tek stb.)­­ Stipan MARUSIC, a Szo­cialista Szövetség Tartomá­­­­nyi Bizottságának elnöke­­ ismertette a községekben és a munkaszervezetekben az­­ új gazdasági intézkedésekkel kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket. Elmondta, hogy a változásokat mindenütt tá­mogatják, s kialakult az a vélemény, hogy a gazdasági szervezetek csak jobb mun­kaszervezéssel, a termelé­kenység növelésével illesz­kedhetnek be az új rend­szerbe. A munkaerőfelesleg és a személyi jövedelmek növelése is gyakran szóba került. Már most tudvalevő, hogy sok vállalat nem nö­velheti a személyi jövedel­meket a várható áremelke­déssel arányosan. Itt a mun­kások életszínvonala forog kockán. Érezhető az a nézet is, amely szerint félő, hogy a mezőgazdaságot ezúttal is másként bírálják el, mint más ágazatokat. Sok helyütt vitatták a gazdasági szerve­zetek és az intézmények (ka­marák, társadalombiztosító, bankok stb.) túlméretezett adminisztratív apparátusá­nak kérdését, és rámutattak, hogy az intézmények kivált­ságos helyzetét is törölni kellene. A felszólalók, Đorđe GVOZ I DENOVIC­ és Dragoljub KIRCANSKI szerint érezhe­tő bizonyos igazolatlan derű­látás olyan gazdasági szer­vezetekben is, amelyek min­den bizonnyal nehéz hely­zetbe kerülnek. Ez a derű­látást a meglevő, olcsóbban vásárolt anyagtartalékra, el­bocsátásokra és túl alacsony személyi jövedelmekre ala­pozzák. Az ilyen felfogás nagyon veszélyes, mert több vajdasági vállalat általában nehezen illeszkedhet be. Tudjuk, hogy Vajdaság ipa­rában az egy munkásra eső nettó termék csaknem 200 ezer dinárral marad le az országos átlagtól. Ha rejtett tartalékokról van szó, nem könnyű felszínre hozni, va­lószínű azonban, hogy mind­ez az elévült felszerelés kö­vetkezménye. Az ülésen ezután megvi­tatták a márciusi választá­sok eredményeit az ezt meg­előző tevékenységet, vala­mint a Szocialista Szövetség IX. tartományi értekezleté­nek előkészületeit. A tarto­mányi értekezletet az év vége felé tartják meg. .*1.гГЛ_.___ K. B.

Next