Magyar Szó, 1965. július (22. évfolyam, 178-208. szám)
1965-07-01 / 178. szám
4. oldal Bővül a községek együttműködése A Szerb Szkupstina köztársasági, gazdasági és politikai szervezési tanácsa tegnap ízlést tartott A köztársasági politikai és szervezési tanács együttes ülésén a községek közötti együttműködésről tárgyalt. Radovan Grković, a köztársasági tanács politikai szervezési bizottságának elnöke bevezetőjében kiemelte, hogy a községek közötti együttműködés különösen most kapott hagy jelentőséget amikor hozzáláttunk gazdasági rendszerünk továbbfejlesztéséhez, tökéletesítéséhez. Az új gazdasági rendszer lényeges jellemvonása az, hogy társadalmi életünk minden területén széles körű egyesülési folyamatok indultak meg. A képviselők egyöntetű megállapítása szerint a gazdasági reform megindulása után a gazdasági szükségszerűség is együttműködésre készteti majd a községeket. ÉppenEzért a tegnapi vitát egyolyan hosszú lejáratú társadalmi akció bevezetőjének kell tekinteni, amely nemcsak a községi szkupstinák együttműködését, hanem más szervek és szervezetek együttműködését is erősíteni fogja a kommunák önigazgatási rendszerében. A köztársasági és politikai szervezési tanács ülésén ezután elfogadták Szerbia idei költségvetésének módo- sító törvényjavaslatát. A módosításokkal meghatározták azokat a forrásokat, amelyek segítségével a köztársaság bővíteni fogja árvízvédelmi rendszerét, és hozzájárul a katasztrofális árvizek következményeinek enyhítéséhez. A Gazdasági Tanács megvitatta a vállalatok tavalyi zárszámadásait és az év első öt hónapjának gazdasági folyamatait. Megállapította, hogy a gazdasági helyzet megszilárdítására tett intézkedések Szerbia területén nagyobb mértékben fékezik a gazdaság fejlődését, mint az ország egész területén. (Tanin Tervezet az oktatás pénzelésének megjavítására A Szövetségi Végrehajtói Tanács tegnapi ülésén elfogadta az oktatás pénzelési rendszerére vonatkozó irányelvek tervezetét, amit a Szkupstina Szövetségi és Közoktatási Művelődési Tanácsának együttes ülésén is megvitatnak. Az irányelvek megfelelő alapot nyújtanak az oktatási tevékenység minőségének megjavításához, és az a céljuk, hogy az okt tatási tevékenységre fordított összegek szétosztásának, igazgatásának rendszerét minél jobban beillesszék egységes jövedelemszerzési rendszerünkbe. A végrehajtó tanács ülésére elfogadták a belügyi szervek pénzellátási rendszeréről szóló alaptörvény tervezetét, valamint a belügyi szervek jözigazgatási rendszeréről szóló törvénytervezetet. A fenti törvénytervezeteken kívül rövidesen a Szövetségi Szkupstina elé terjesztik a tavalyi szövetségi költségvetés zárszámadását, valamint a szövetségi devizaterv végrehajtásáról szóló jelentést. (Tanjug) Aratják az árpát Igen jó termés ígérkezik JSL:a%S· s°k &5ШЈМ megkezdték aratását. Jelentésekből szólve főként Közép- és Dél-Bácskában vágják, 2??*“ a •,ovu he!eit ,k*?dik. Kedvezett az idő fejlődésének, így már az első hektárokon a tavalyinál jóvaal nagyobb hozamot mértek, de akik még nem kezdték el az aratást, azok is igen jó termést remélnek. Felhívtunk néhány vajdasági szövetkezetet, birtokot, megérdeklődtük, elkezdték már az árpa, esetleg a búza aratását. Talán Topolyán indult el először a kombájn a társastermelők földjére, az aratók itt már szombaton munkába álltak. Azóta még néhány földműves jelentkezett, kombájnt kértek. Az első eredmények biztatók, a tavalyiénál jobb a termés. A búzát valószínűleg csak a jövő héten vágják. — A horgosi Bácska birtokon nem vetettek árpát — mondotta Pataki Rudolf agronómus — a búza aratását a jövő héten kezdjük. A próbákból ítélve hektáronként negyvenmázsás hozamot is remélnek. Kanizsán a Szövetkezet igazgatójával bebeszélgettünk, elmondta, hogy az árpa még nem ért be, csak a jövő héten aratnak. A gazdaságon 150 hektár van belőle, a termelők is sokat vetettek. Jó termésre számítanak. A búza még elég zöld, ha szép idő marad, akkor is csak a jövő hét végén kezdik vágni. A kikindai Banat kombi-nát földjein 3300 hektár gabonát kell betakarítani. Ebből 100 hektár árpa. Egyelő-re még azt sem aratják. Csak ötödike körül fognak hozzá. Hetedike-nyolcadika előtt a búzát sem vágják. Felkészültek a munkára annál is inkább, mert árpából és búzából is kitűnő termésre számítanak. Zsablyán egy társasterme-lő földjén — ha hinni lehet a jelentésnek — 48 mázsa árpa termett hektárján, két-szer annyi, mint tavaly. Az ilyen hozam még búzából is kiválónak számít. A Novi Sad-i földművesszövetkezetből Milenkovic mérnök értesített bennünket, hogy Kátyon eddig egy társastermelőjük árpáját vágták le, 15—20 mázsa körül , termett holdján. A cseneji termelők is kértek már kombájnt, ma vagy holnap itt is megkezdik az aratást. A szövetkezet gazdaságán még nem aratnak. Becslésük szerint hektárjáról legalább 40 mázsát takarítanak be. A búza csak a jövő hét végére érik be. Bánát nagyobb részében és a Szerénységben is csak a jövő héten fognak hozzá az árpa és még később a búza aratásához. Titelen, Kovilyban és még sok más Duna és Tisza menti községben az emberek és a gépek az ár ellen harcolnak, s a szakemberek attól félnek, hogy emiatt nem kezdik el idejében az aratást. Néhány mezőgazdasági szervezetben arra panaszkodnak, hogy hiányzanak a kombájnokhoz szükséges alkatrészek, főleg az ékszíjakat és az akkumulátorokat keresik. De így is sikerült előkészíteni a gépeket az aratásra. S. Z. MAGYAR SZÓ Húszéves a Novi Sad-i katonai szanitécisskola Bensőséges ünnepség a Tito marsall laktanyában A Jugoszláv Néphadsereg szanitéceinek szakmai és katonai kiképzése már a felkelés kezdetén, 1941-ben megkezdődött. A bátor és önfeláldozó partizán ápolónők hősi legendája a gerilla harcok színterén, az előretolt állásokban, a kötözőhelyeken és az ellenség, valamint az árulók szeme elől rejtegetett sebesültek körében húsz esztendővel ezelőtt körülbelül már be is fejeződött. Ugyanakkor megkezdődött a szanitédtisztek és altisztek rendszeres iskoláztatása. Létrejött Belgrádban egy ilyen katonai iskola, amely később Ljubljanában működött, húsz éves jubileumát pedig — most szerdán — Novi Sadon ünnepelte, a Tito marsall laktanyában. Az ünnepségnek meghitt jelligát adott a szülők jelenléte, akik eljöttek, hogy elsőkként gratuláljanak tisztté avatott fiaiknak, személyesen részt vegyenek az aktusnál, amely sokuk számára talán életük legboldogabb pillanata, beteljesülése. A szanitédhadnagyok XVI. korosztályánál- felavatásán, amelyen megjelent több tábornok és más magas rangú tiszt, felolvasták Tito marsallnak, a hadsereg főparancsnokának az új tisztekhez intézett üdvözletét és az ukázt is, amellyel tisztté avatják őket. Aranyórát kapott három fiatal tiszt, akik a legjobb tanulmányi eredményt mutatták fel. Mindezek után a vendégek, az új tisztek, az iskola növendéke és hozzátartozóik közös ebéden vettek részt a laktanyában. Estére pedig a fiatalok táncestélyre gyűlnek össze a Hadseregotthonban. Sz. A. Jobb termés várható a csókai községi szkupstina tegnapi üléséről A tavaszi vetési terv csak 80 százalékban valósult meg - állapították meg a csókai községi szkupstina ülésén. A talajvizek és a kedvezőtlen időjárás miatt mintegy 2000 hektár alacsony fekvésű szántóföld maradt bevetetlenül. Az ülésen azt a határozatot hozták, hogy az üresen maradt területet főleg silókukoricával és egyéb takarmánynövénnyel vetik be. A vetések szépen fejlődnek, sokat igérőek. Az időjárás kedvez a kapásnövényeknek is. A kukorica és a napraforgó első kapálását már mindenütt elvégezték, sok helyütt már másodszor kapálnak. A hét végén megkezdődik az aratás. A mezőgazdasági szervezetek és a magántermelők kommunaszerte felkészültek a gabona betakarítására. A kombájnok, a kévekötő aratógépek üzemképes állapotban várják az aratást. Sok helyütt a kaszák is lekerültek a szögről, mert igen sok a megdőlt vetés. A gabona elhelyezése még nincs teljesen megoldva. A meglevő raktárakon kívül még több helyiségre lesz szükség. A kommuna egészségügyi szolgálatának elemzését a Szocialista Szövetség községi bizottságának június 16-i ülésén hozott határozati javaslata alapján vitatták meg. Megállapították, hogy az utóbbi időben több eredményes intézkedés történt ezen a téren. Megszervezték a különleges vizsgálatokat, és most már nem kell a betegeknek vidékre utazgatniuk, gyermekgondozót és diszpanzért létesítettek. Th. M. Előnyösebb helyzetbe kerül a mezőgazdaság Vita a gazdasági reformtervről régi Szkupstina Szövetségi és Gazdasági Tanácsának mezőgazdasági bizottsága a tegnapi ülésen erről a problémakörről tárgyalt. A reformterv csökkenti a mezőgazdaságnak nyújtott térítményeket, prémiumokat, szubvencióikat, mert ez a gazdasági rendszer átszervezésének egyik alapvető célja. A felszólalók szerint a termelés növelésére a gabona-, a dohány- és a húsellátás megjavítására kell ösztönözni a mezőgazdasági szervezeteket, és nem kell megakadályozni azoknak a termelési ágaknak elsorvadását, amelyeknek nincs jövőjük. Néhány képviselő rámutatott arra, hogy a reformterv áthidaló megoldásokat tar- talmaz a mezőgazdaság, és az élelmiszeripar kapcsolatainak rendezésére. Könnyen megtörténhet, hogy az élelmiszeripar egyes ágai az eddiginél kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek. A terv azonban nem tesz említést arról, hogy a mezőgazdaság a múltban mennyit vesztett az ára-| _____ - ------A gazdasági reformterv előnyösebb helyzetbe hozza a nyersanyagtermelőket, tehát javulni fog a mezőgazdaság helyzete is. A Szövet-csonyán megállapított árak miatt olyan helyzetet kell teremteni, hogy minden kommunának kifizetődjék a mezőgazdaság fejlesztésére irányuló beruházás. (Tanjug) A reformterv elősegíti a vendéglátóipar fejlődését Az új gazdasági intézkedések nagy mértékben elősegítik a szolgáltatási szervezetek fejlesztését, gazdasági megerősödését — mondták a felszólalók a szolgáltató tevékenységet folytató dolgozók szakszervezetének tegnapi plenáris ülésén. A reformterv kedvező feltételeket teremt az idegenforgalom fejlesztéséhez. A dollár új árfolyama versenyképessé teszi árainkat a nemzetközi idegenforgalomban, a nemrég meghozott vendéglátóipari törvény és a köztársasági törvény széles körű lehetőséget tár fel a munkaszervezetek előtt. Látható tehát, hogy a vendéglátóipari szervezetek gazdasági helyzete javulni fog. A felszólalók rámutattak arra, hogy csaknem minden szolgáltatási iparágban lehetőség van új munkaerő alkalmazására. Az építőipari szolgáltatásokat jelenleg csak 25—30 százalékban lehet kielégíteni, a rádió- és televízió javító szolgálat is körülbelül ilyen arányban képes csak kielégíteni a szükségleteket, mert nincs elég szakképzett dolgozója. Hozzátehetjük még azt is, hogy a jelenleg fennálló szervizek a gépjárművek karbantartási szükségleteit is csak 50 százalékban elégítik ki. (Tanjug) Ki tartsa fent az iskolákat Még központi tanácsának elnöksége tegnapi ülésén az oktatási tevékenység új pénzelési rendszerének irányelveiről tárgyalt. A felszólalók megállapították, hogy az oktatás területén szép eredményeket értünk el, növekedett az elemi stáb, a középiskolai tanulók és az egyetemisták száma. Ugyanakkor azonban körülbelül 2 800 000 írástudatlan van az országban. Az oktatásügy legfőbb problémája, hogy honnan teremtsünk elő az iskolák fejlesztéséhez szükséges anyagi eszközöket. Az elnökség véleménye szerint az lenne a legcélravezetőbb, ha a szükséges pénzt a munkaszervezetek személyi jövedelméből fedeznék, mert így az oktatás közvetlen kapcsolatba kerülne a termeléssel, a munka termelékenységével. Csütörtök, 1965. július 1 Az Ifjúsági Szövetség támogatja az oktatás pénzelésének új rendszerét Az Ifjúsági Szövetség Központi Vezetőségének elnöksége támogatja az oktatás pénzelésének új rendszerére vonatkozó javaslatokat. Tegnapi ülésén az elnökség megvitatta az irányelvek tervezetét, és kiemelte, hogy az szilárd alapokat teremt az oktatási tevékenység anyagi problémáinak megoldásához. (Tarajug) Július 5-e szünnap A Szövetségi Munkaügyi Titkárság közleménye szerint július 5-én munkaszünet lesz, mivel a harcosok napja, július 4-e, vasárnapra esik. Szerbie munkaügyi titkárságához többen fordultak azzal a kérdéssel, hogy az új munkaügyi törvény értelmében az állami ünnepeket beszámítják-e az évi szabadságba. A titkárság szerint az új törvény nem változtatott a korábbi helyzeten és az állami ünnepeket továbbra sem számítják be az évi szabadságba. A dolgozók személyi jövedelmének elszámolásánál az állami ünnepeket munkanapnak tekintik. Az évi szabadság napjaira a dolgozók megkapják személyi jövedelmüket, amely nem lehet kisebb a szabadság megkezdése előtti három hónap átlagánál. Ez vonatkozik tehát az állami ünnepekre is. Apadáskor még inkább fokozni kell az éberséget Az árvédelemről és az új gazdasági intézkedésekről tárgyalt a Szocialista Szövetség Tartományi Végrehajtó Bizottsága (Folytatásae 1. oldaltól) meg: a veszély még korántsem múlt el, sőt fokozottabb éberséggel kell ügyelni a gátakra. Inja RAJAČIC és Duricht JOJKIC is hangsúlyozták felszólalásukban az éberség növelésének szükségességét, majd kifejtették, hogy további és hosszú távú árvédelmi tervet kell készíteni. A köztársasági szervekkel együttesen már dolgoznak a kár felbecsülésén és a megtérítés módján. Külön elismeréssel adóztak Vajdaság polgárainak az árvédelemben tanúsított szolidaritásukért, és méltatták a hadsereg seígítségét. Rámutattak arra, hogy a jövőben szigorúan be kell tartani az árvédelmi előírásokat mert a polgárok fegyelmezetlensége óriási veszélyt és kárt vonhat magaután. (Kutakat fúrtak a gátak mellett, házakat építettek stb.) Stipan MARUSIC, a Szocialista Szövetség Tartományi Bizottságának elnöke ismertette a községekben és a munkaszervezetekben az új gazdasági intézkedésekkel kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket. Elmondta, hogy a változásokat mindenütt támogatják, s kialakult az a vélemény, hogy a gazdasági szervezetek csak jobb munkaszervezéssel, a termelékenység növelésével illeszkedhetnek be az új rendszerbe. A munkaerőfelesleg és a személyi jövedelmek növelése is gyakran szóba került. Már most tudvalevő, hogy sok vállalat nem növelheti a személyi jövedelmeket a várható áremelkedéssel arányosan. Itt a munkások életszínvonala forog kockán. Érezhető az a nézet is, amely szerint félő, hogy a mezőgazdaságot ezúttal is másként bírálják el, mint más ágazatokat. Sok helyütt vitatták a gazdasági szervezetek és az intézmények (kamarák, társadalombiztosító, bankok stb.) túlméretezett adminisztratív apparátusának kérdését, és rámutattak, hogy az intézmények kiváltságos helyzetét is törölni kellene. A felszólalók, Đorđe GVOZ I DENOVIC és Dragoljub KIRCANSKI szerint érezhető bizonyos igazolatlan derűlátás olyan gazdasági szervezetekben is, amelyek minden bizonnyal nehéz helyzetbe kerülnek. Ez a derűlátást a meglevő, olcsóbban vásárolt anyagtartalékra, elbocsátásokra és túl alacsony személyi jövedelmekre alapozzák. Az ilyen felfogás nagyon veszélyes, mert több vajdasági vállalat általában nehezen illeszkedhet be. Tudjuk, hogy Vajdaság iparában az egy munkásra eső nettó termék csaknem 200 ezer dinárral marad le az országos átlagtól. Ha rejtett tartalékokról van szó, nem könnyű felszínre hozni, valószínű azonban, hogy mindez az elévült felszerelés következménye. Az ülésen ezután megvitatták a márciusi választások eredményeit az ezt megelőző tevékenységet, valamint a Szocialista Szövetség IX. tartományi értekezletének előkészületeit. A tartományi értekezletet az év vége felé tartják meg. .*1.гГЛ_.___ K. B.