Magyar Szó, 1965. augusztus (22. évfolyam, 209-239. szám)

1965-08-14 / 222. szám

Szombat, 1965. aug. 14. MAGYAR SZÓ Tudott-e Kleopatra franciául? Egy híres tudós nevetséges felsülése Tizenkétmilliót adott Kleopatra francia nyelvű „eredeti” leveleiért GRÓF BOISJOURDAIN HAGYATÉKA A bírósági tárgyaláson per­sze kiderült, hogy a nagy tu­dós egy ügyes szélhámos ál­dozata, s hogy az egyiptomi királynő „mégsem” tudott franciául... A dolog azzal kezdődött, hogy 1860-ban el­terjedt a hír, hogy Párizs­ban, aránylag olcsó áron, ere­deti Moliére, Rabelais, Mon­tesquieu és Shakespeare kézül iratokat lehet beszerezni. Tu­dott dolog, hogy az ilyesmi­ért a vérbeli gyűjtő minden pénzt megad, s nincs az az áldozat, amelytől visszariad­na. A valóságban a nagy francia vígjátékírónak csak egy néhánysoros kéziratát, Shakespeare-nak pedig egy kis jegyzetét bocsátották áru­ba. A szenvedélyes gyűjtők mégis Párizsba tódultak, s egyúttal felkeresték az ismert matematikust, Michel Chas­­les-t is, hogy megtekintsék ritka kéziratgyűjteményét. Azt rebesgették, hogy gyűj­teményében Julius Caesar Vercin Retorix, a Feltámasztott Lázár és Mária Magdolna eredeti kéziratai is megtalál­hatók. Chasles tanár, mint minden szenvedélyes gyűjtő szívesen mutogatta féltve őr­zött kincseit, s akkor bizony még nem sejtette, hogy nem­sokára egész Párizs és fél Európa fog mulatni gyerekes hiszékenységén. A bírósági tárgyaláson kiderült, hogy értékesnek tartott ritkaságait­­ egy Vrain-Lucas nevű ember szerezte be neki, aki azt ál­lította, hogy valami gróf Bo­­issourdain révén jutott a rengeteg értékesebbnél érté­kesebb kézirathoz. Szerinte a gróf 1791-ben, Franciaország­ból menekülve, hajótörés al­kalmával a tengerbe veszett. Kincseket érő kéziratai, ame­lyeket egy ládában vitt ma­gával, azonban szerencsére nem vesztek oda, s Vrain- Lucas valamiképpen hozzá­­­juk jutott. Többek között Blaise Pascalnak két levelét is megtalálta, amelyekben az állt, hogy Pascal már New­ton előtt felfedezte a gravi­táció törvényét. A nyilvános­ságra hozott levelek később heves vitára adtak okot a francia és az angol tudósok között. A LELEMÉNYES ÍRNOK Denis Vrain-Lucas szürke kis írnok volt Chateodunban. Sorsával sehogyan sem tudott megbékélni, s szabad idejé­ben a könyveket falta, a mú­zeumokat és könyvtárakat lá­togatta. Vágyakozva nézeget­te az értékesebbnél értéke­sebb, régi kéziratokat. Vé­letlenül megismerkedett Le Tellier gróffal, aki kissé gya­nús, de annál kifizetődőbb dologgal foglalkozott, azzal tudniillik, hogy jó pénzért bárkinek beszerezte szárma­zási adatait, s összeállította családfáját. Vrain-Lucas tő­le tanulta meg, hogyan lehet az új papírosból régi, meg­sárgult kéziratot fabrikálna Különben ügyes kezű rajzoló volt, s eleinte csak apróbb hamisításokkal próbálkozott Megvett például valamilyen latin nyelven írt könyvet, az­tán a borítólap belsejére, vagy valamelyik lap szélére szépen, ügyesen odaírta, hogy: „Ez a könyv nagyon régi. Egyetlen másik példány van csak belőle a velencei könyvtárban”. A gyerekesen hiszékeny Charles tanárral 1860 táján, ismerkedett meg és sikerült, mindjárt hatalmas üzletet! Tudott-e Kleopatra fran­ciául? — kérdezték Michel Chasles ismert francia ma­tematikustól a múlt század hatvanas éveiben, egy Pá­rizsban megtartott bírósági tárgyaláson. Az öreg tudós, a francia akadémia tagja, csak vállát vonogatta, a hall­gatóság azonban nem tudott hova lenni a nevetéstől, s a nyélbeütnie vele. Nagyobb mennyiségű, rendkívüli rit­ka és értékes kéziratokat adott el neki 140 000 frankért, ami ma körülbelül 12 millió­nak felelne meg. Az üzlet tehát nagyszerűen felvirág­zott és Vrain-Lucas egymás­után fabrikálta a régi kéz­irat utánzatokat, mindaddig míg egy szép napon le nem tartóztatták, amint a párizsi Sainte-Généviéve könyvtár­ban egy középkori kódexből ki akart szakítani egy lapot. Kihallgatása folyamán a fur­csa és mindig kíváncsi termé­szetű rendőrök többek között, azt is megkérdezték tőle, tudós bizony alaposan felsült. Az eseten nemcsak Párizs­ban, hanem Európa-szerte is sokáig derültek. Az történt ugyanis, hogy a híres tudós tizenkétmillió­ért megvásárolta Kleopatra egyiptomi királynő Marcus Antoniushoz írt szerelmes le­veleit — francia nyelven, vajon Kleopatra tudott-e franciául, és hogyan lehetsé­ges az, hogy az ókor majd minden nagyobb tudósa, böl­csésze francia nyelven íro­gatott ... A TUDOMÁNY ÉRDEKÉBEN Erre a kényelmetlen és meglehetősen furcsa kérdés­re a bírósági tárgyaláson is válaszolnia kellett volna. Charles tanár, a nagy mate­matikus, ugyanis nem tudott mit szólni, a hallgatóság pe­dig a hasát fogta a nevetés­től. Vrain-Lucas azonban dere­kasan védekezett. Elmondta, hogy végeredményben sem­mi rosszat sem tett. A nagy mennyiségben gyártott hamis kéziratokat kitűnő szaktudás­sal utánozta, s ha jól meg­gondoljuk, ezzel hozzájárult a tudomány terjesztéséhez is ... Végül — mondotta — ő csak egy szürke kis írnok, s nem tehetett arról, hogy a legkiválóbb elmék is lépre­­mentek, s nem vették észre, milyen képtelenségeket vásá­rolnak meg tőle hatalmas­­ összegekért. Előadását tovább­­ folytatta volna, ha a hallga­tóság kitörő hahotázása el­é nem némítja. Ismeretes, hogy Kleopatra királynő, mint a levanteiak általában, valóban kiváló nyelvtehetség volt. Kitűnően­­ tudott görögül, arabul, lati­nul, örményül, s jól beszélte az etióp és a méd nyelvet is. Ma már azt is tudjuk, hogy a görögöt, mint ősei, mace­­dón kiejtéssel beszélte. „Fran­cia” nyelvtudása azonban ugyanolyan gyatra volt, mint Nagy Sándoré, aki Vrain-Lu­­cas kéziratai szerint, ugyan­csak francia nyelven levele­zett tanítómesterével, Arisz­totelésszel ... A HAMISÍTÓNAK NYOMA VESZ A párizsi bíróság Vrain- Lucast kétévi börtönbüntetés­re és ötszáz frank bírság meg­fizetésére ítélte. Amikor kiszabadult, egy idős apátnál húzódott meg, akinek azzal hálálta meg a vendégszeretetet, hogy gyö­nyörű családfát készített, majd egy szép napon kereket oldott és elvitte az apát arany óráját, 2500 frankját és egy 14 kötetes kéziratgyűjtemé­nyét. Ezúttal háromévi börtön­­büntetésre ítélték. Amikor kiszabadult nyoma veszett Senki sem tudja, hova lett. A történelem, s a műgyűjtők is­ teljesen megfeledkeztek róla, aki pedig annyi örömet, s utóbb bizony jócskán szer­zett kellemetlenséget is a szenvedélyes kéziratgyűjtők­nek. Ez a kép, mely egy ukrán kolhozban készült a kutya— macska barátság mulatságos bizonyítéka. A macskák tü­relmes nevelőanyjuk, Muzska oldalát tapossák... Kártérítés és érth­éladék 1 300 000 dinárt ítélt meg a bíróság a beškai szerencsétlenség egyik áldozatának 1961. augusztus 23-án Beš­­ka közelében összeütközött két vonat. Az utasok között volt Aliksa Kostic Novi Sad-i kőműves is. Az össze­ütközés folytán — mivel az egyik vagon peronján állt — két vagon közé szorult, s helyzetéből csak 45 perc múl­va szabadították ki. Súlyos sérülésekkel kórházba szállí­tották, több műtétet hajtot­tak rajta végre, s csak hosz­­szas gyógykezelés után bo­csátották el. Az utasok általános bizto­sítása alapján Kostic 200 000 dinárt kapott a biztosító in­tézettől, de ezzel az összeg­gel nem elégedett meg, ha­nem kártérítési pert indított a Novi Sad-i Vasúti Szállító­­vállalat ellen. Hivatkozott ar­ra, hogy az összeütközés kö­vetkeztében olyan súlyosan megsérült, hogy régi foglal­kozását, a kőművesmester­séget már nem folytathatja. A Neimar vállalat, amelynek munkása volt, irodai munká­ra helyezte át, de ott jóval kevesebbet keres, mint ad­dig, amíg a termelésben dol­gozott. A Novi Sad-i kerületi bí­róság polgári tanácsa Mom­­čilo Bajagic elnökletével helyt adott Aleksa Kostic kártérítési követelésének. 1 300 000 dinár kártérítést ítélt meg neki, egyben köte­lezte a vasútvállalatot, hogy a fenti összegen felül havi 8516 dinár élethossziglani já­radékot fizessen, mert sérü­lése következtében ennyivel csökkent Kostié keresete. A jugoszláv televízió műsora A KERESKEDELMI UTAZÓ — amerikai sorozatfilm 16.45 Egy sportesemény közvetítése Belgrádi stúdió 18.30 Műsorismertetés, majd hírek Zágrábi stúdió 18.40 Gyermekműsor Belgrádi stúdió 19.30 Tv-posta 19.45 Reklámműsor 19.57 Pontos időjelzés 20.00 Képhíradó Zágrábi stúdió 20.30 Dzsesszműsor Belgrádi stúdió 20.40 Felvevőgéppel a világ körül — riportműsor Ljubljanai stúdió 21.10 Juke-box — képfelvé­tel a jugoszláv és olasz slágerénekesek kopek­ zenés párviadaláról Zágrábi stúdió 22.20 Érdekes történetek — amerikai sorozatfilm. Az­­ adás címe: A kereske­delmi utazó Belgrádi stúdió­­ 22.52 Hírek A MAGYAR TELEVÍZIÓ MŰSORA 14.05 Az angol-magyar atlé­tikai verseny közvetí­tése Londonból 16.50 A magyar-holland úszó viadal közvetítése a Sportuszodából 18.45 Hírek , 18.50 Napló 18.55 Robinson Crusoe ka­landjai. Filmsorozat, hetedik rész. 19.20 Esti mese 19.30 Tv-híradó 19.50 Hétről -hétre 20.00 Shaw: Tanner John há­zassága. Komédia há­rom felvonásban. A Madách Színház elő­adása. A szünetben: Színházi jegyzet. 22.25 Tv-híradó, második kiadás. A ROMÁN TELEVÍZIÓ MŰSORA A délután folyamán a ka­jak-kenu Európa-bajnokság közvetítése Snagovból. 18.00 Hírek 18.20 Gyermekműsor 19.00 Tv-enciklopédia 20.00 Népzeneműsor 20.45 Vidámműsor 21.15 Öt nap a tengerparton. A műsor végén hírek, időjárásjelentés 1. oldal Újfajta gyógymód a hebegés ellen Egy ljubljanai tanár találmánya A ljubljanai egyetem kísér­leti fizika tanszékének mun­katársa, dr. Bogdan Adamčik új módszert javasol a hebe­gés gyógyítására. Dr. Adam­­iuk maga is ebben a beteg­ségben szenvedett és egy al­kalommal, falun töltött sza­badsága idején, egy mély kút fölé hajolt, s belekiáltott né­hány szót. A visszhang szé­pen, tisztán visszahozta sza­vait. A „beszélgetés” néhány percig tartott s dr. Adamcik arra lett figyelmes, hogy könnyebben ejti a szavakat, mint szokás szerint. Ekkor az az ötlete támadt, hogy olyan készüléket készít, amely mes­terséges visszhanggal gyógyít­ja a hebegést. Megszerkesz­tette Echo nevű készülékét. Az eljárás abból áll, hogy a mikrofonba beszélő ember, két másodperces késéssel hallja fülhallgatóval szava­it. A készüléket közvetlenül a klinikai kezelésben is fel lehet használni, de a telefon­­hálózatra is rá lehet kapcsol­ni s a beszédhibában szenvedő ember otthonából hallgat­hatja. Az eredménynek lélektani és élettani magyarázata van. Egyrészt a gyakorlatok al­kalmával a beszédhibában szenvedő ember szabadabban és nyugodtabban fejezi ki magát, mint amikor közvet­lenül, embertársaival beszél. Másrészt a tisztán visszatérő visszhangnak pozitív hatása van a beszédközpontra és eredményesen ellenőrizhető vele a hibás beszéd. Persze a készülék nem te­het csodát. A betegnek nagy türelemre és kitartásra van szüksége. A gyógyítás négy hónapig tart. Naponta húsz percet kell gyakorolni i­­s a betanult anyagot legalább öt­ször, hatszor el kell ismétel­ni. Az állandó gyakorlat és az ellenőrzés aztán önállóság­ra szoktatja a gyakorlót. Az eddigi kísérletek folyamán megállapították, hogyha ké­szülék a legnehezebb esetben is segít. Ljubljanában az egyetem laboratórium­ában elhelyezett készüléket össze­kapcsolták a városi telefon­­hálózattal, s aki gyakorolni akar, telefon útján is megte­heti. Az újítást a lengyelek is átvették, s úgy hírlik, hama­rosan Varsóban, Katowicé­ben és Gdanskban is beveze­tik. Az angliai Dungenessben, Kent grófságban, új atomvilanytelep építését tervezik. A számítások szerint az új erő­mű tíz százalékkal olcsóbban állítja majd elő az elektromos energiát, mint a legkorszerűbb amerikai atomvil­lanytelepek. Képünkön a dungenessi erőmű makettje látható.

Next