Magyar Szó, 1965. augusztus (22. évfolyam, 209-239. szám)
1965-08-14 / 222. szám
Szombat, 1965. aug. 14. MAGYAR SZÓ Tudott-e Kleopatra franciául? Egy híres tudós nevetséges felsülése Tizenkétmilliót adott Kleopatra francia nyelvű „eredeti” leveleiért GRÓF BOISJOURDAIN HAGYATÉKA A bírósági tárgyaláson persze kiderült, hogy a nagy tudós egy ügyes szélhámos áldozata, s hogy az egyiptomi királynő „mégsem” tudott franciául... A dolog azzal kezdődött, hogy 1860-ban elterjedt a hír, hogy Párizsban, aránylag olcsó áron, eredeti Moliére, Rabelais, Montesquieu és Shakespeare kézül iratokat lehet beszerezni. Tudott dolog, hogy az ilyesmiért a vérbeli gyűjtő minden pénzt megad, s nincs az az áldozat, amelytől visszariadna. A valóságban a nagy francia vígjátékírónak csak egy néhánysoros kéziratát, Shakespeare-nak pedig egy kis jegyzetét bocsátották áruba. A szenvedélyes gyűjtők mégis Párizsba tódultak, s egyúttal felkeresték az ismert matematikust, Michel Chasles-t is, hogy megtekintsék ritka kéziratgyűjteményét. Azt rebesgették, hogy gyűjteményében Julius Caesar Vercin Retorix, a Feltámasztott Lázár és Mária Magdolna eredeti kéziratai is megtalálhatók. Chasles tanár, mint minden szenvedélyes gyűjtő szívesen mutogatta féltve őrzött kincseit, s akkor bizony még nem sejtette, hogy nemsokára egész Párizs és fél Európa fog mulatni gyerekes hiszékenységén. A bírósági tárgyaláson kiderült, hogy értékesnek tartott ritkaságait egy Vrain-Lucas nevű ember szerezte be neki, aki azt állította, hogy valami gróf Boissourdain révén jutott a rengeteg értékesebbnél értékesebb kézirathoz. Szerinte a gróf 1791-ben, Franciaországból menekülve, hajótörés alkalmával a tengerbe veszett. Kincseket érő kéziratai, amelyeket egy ládában vitt magával, azonban szerencsére nem vesztek oda, s Vrain- Lucas valamiképpen hozzájuk jutott. Többek között Blaise Pascalnak két levelét is megtalálta, amelyekben az állt, hogy Pascal már Newton előtt felfedezte a gravitáció törvényét. A nyilvánosságra hozott levelek később heves vitára adtak okot a francia és az angol tudósok között. A LELEMÉNYES ÍRNOK Denis Vrain-Lucas szürke kis írnok volt Chateodunban. Sorsával sehogyan sem tudott megbékélni, s szabad idejében a könyveket falta, a múzeumokat és könyvtárakat látogatta. Vágyakozva nézegette az értékesebbnél értékesebb, régi kéziratokat. Véletlenül megismerkedett Le Tellier gróffal, aki kissé gyanús, de annál kifizetődőbb dologgal foglalkozott, azzal tudniillik, hogy jó pénzért bárkinek beszerezte származási adatait, s összeállította családfáját. Vrain-Lucas tőle tanulta meg, hogyan lehet az új papírosból régi, megsárgult kéziratot fabrikálna Különben ügyes kezű rajzoló volt, s eleinte csak apróbb hamisításokkal próbálkozott Megvett például valamilyen latin nyelven írt könyvet, aztán a borítólap belsejére, vagy valamelyik lap szélére szépen, ügyesen odaírta, hogy: „Ez a könyv nagyon régi. Egyetlen másik példány van csak belőle a velencei könyvtárban”. A gyerekesen hiszékeny Charles tanárral 1860 táján, ismerkedett meg és sikerült, mindjárt hatalmas üzletet! Tudott-e Kleopatra franciául? — kérdezték Michel Chasles ismert francia matematikustól a múlt század hatvanas éveiben, egy Párizsban megtartott bírósági tárgyaláson. Az öreg tudós, a francia akadémia tagja, csak vállát vonogatta, a hallgatóság azonban nem tudott hova lenni a nevetéstől, s a nyélbeütnie vele. Nagyobb mennyiségű, rendkívüli ritka és értékes kéziratokat adott el neki 140 000 frankért, ami ma körülbelül 12 milliónak felelne meg. Az üzlet tehát nagyszerűen felvirágzott és Vrain-Lucas egymásután fabrikálta a régi kézirat utánzatokat, mindaddig míg egy szép napon le nem tartóztatták, amint a párizsi Sainte-Généviéve könyvtárban egy középkori kódexből ki akart szakítani egy lapot. Kihallgatása folyamán a furcsa és mindig kíváncsi természetű rendőrök többek között, azt is megkérdezték tőle, tudós bizony alaposan felsült. Az eseten nemcsak Párizsban, hanem Európa-szerte is sokáig derültek. Az történt ugyanis, hogy a híres tudós tizenkétmillióért megvásárolta Kleopatra egyiptomi királynő Marcus Antoniushoz írt szerelmes leveleit — francia nyelven, vajon Kleopatra tudott-e franciául, és hogyan lehetséges az, hogy az ókor majd minden nagyobb tudósa, bölcsésze francia nyelven írogatott ... A TUDOMÁNY ÉRDEKÉBEN Erre a kényelmetlen és meglehetősen furcsa kérdésre a bírósági tárgyaláson is válaszolnia kellett volna. Charles tanár, a nagy matematikus, ugyanis nem tudott mit szólni, a hallgatóság pedig a hasát fogta a nevetéstől. Vrain-Lucas azonban derekasan védekezett. Elmondta, hogy végeredményben semmi rosszat sem tett. A nagy mennyiségben gyártott hamis kéziratokat kitűnő szaktudással utánozta, s ha jól meggondoljuk, ezzel hozzájárult a tudomány terjesztéséhez is ... Végül — mondotta — ő csak egy szürke kis írnok, s nem tehetett arról, hogy a legkiválóbb elmék is léprementek, s nem vették észre, milyen képtelenségeket vásárolnak meg tőle hatalmas összegekért. Előadását tovább folytatta volna, ha a hallgatóság kitörő hahotázása elé nem némítja. Ismeretes, hogy Kleopatra királynő, mint a levanteiak általában, valóban kiváló nyelvtehetség volt. Kitűnően tudott görögül, arabul, latinul, örményül, s jól beszélte az etióp és a méd nyelvet is. Ma már azt is tudjuk, hogy a görögöt, mint ősei, macedón kiejtéssel beszélte. „Francia” nyelvtudása azonban ugyanolyan gyatra volt, mint Nagy Sándoré, aki Vrain-Lucas kéziratai szerint, ugyancsak francia nyelven levelezett tanítómesterével, Arisztotelésszel ... A HAMISÍTÓNAK NYOMA VESZ A párizsi bíróság Vrain- Lucast kétévi börtönbüntetésre és ötszáz frank bírság megfizetésére ítélte. Amikor kiszabadult, egy idős apátnál húzódott meg, akinek azzal hálálta meg a vendégszeretetet, hogy gyönyörű családfát készített, majd egy szép napon kereket oldott és elvitte az apát arany óráját, 2500 frankját és egy 14 kötetes kéziratgyűjteményét. Ezúttal háromévi börtönbüntetésre ítélték. Amikor kiszabadult nyoma veszett Senki sem tudja, hova lett. A történelem, s a műgyűjtők is teljesen megfeledkeztek róla, aki pedig annyi örömet, s utóbb bizony jócskán szerzett kellemetlenséget is a szenvedélyes kéziratgyűjtőknek. Ez a kép, mely egy ukrán kolhozban készült a kutya— macska barátság mulatságos bizonyítéka. A macskák türelmes nevelőanyjuk, Muzska oldalát tapossák... Kártérítés és érthéladék 1 300 000 dinárt ítélt meg a bíróság a beškai szerencsétlenség egyik áldozatának 1961. augusztus 23-án Beška közelében összeütközött két vonat. Az utasok között volt Aliksa Kostic Novi Sad-i kőműves is. Az összeütközés folytán — mivel az egyik vagon peronján állt — két vagon közé szorult, s helyzetéből csak 45 perc múlva szabadították ki. Súlyos sérülésekkel kórházba szállították, több műtétet hajtottak rajta végre, s csak hoszszas gyógykezelés után bocsátották el. Az utasok általános biztosítása alapján Kostic 200 000 dinárt kapott a biztosító intézettől, de ezzel az összeggel nem elégedett meg, hanem kártérítési pert indított a Novi Sad-i Vasúti Szállítóvállalat ellen. Hivatkozott arra, hogy az összeütközés következtében olyan súlyosan megsérült, hogy régi foglalkozását, a kőművesmesterséget már nem folytathatja. A Neimar vállalat, amelynek munkása volt, irodai munkára helyezte át, de ott jóval kevesebbet keres, mint addig, amíg a termelésben dolgozott. A Novi Sad-i kerületi bíróság polgári tanácsa Momčilo Bajagic elnökletével helyt adott Aleksa Kostic kártérítési követelésének. 1 300 000 dinár kártérítést ítélt meg neki, egyben kötelezte a vasútvállalatot, hogy a fenti összegen felül havi 8516 dinár élethossziglani járadékot fizessen, mert sérülése következtében ennyivel csökkent Kostié keresete. A jugoszláv televízió műsora A KERESKEDELMI UTAZÓ — amerikai sorozatfilm 16.45 Egy sportesemény közvetítése Belgrádi stúdió 18.30 Műsorismertetés, majd hírek Zágrábi stúdió 18.40 Gyermekműsor Belgrádi stúdió 19.30 Tv-posta 19.45 Reklámműsor 19.57 Pontos időjelzés 20.00 Képhíradó Zágrábi stúdió 20.30 Dzsesszműsor Belgrádi stúdió 20.40 Felvevőgéppel a világ körül — riportműsor Ljubljanai stúdió 21.10 Juke-box — képfelvétel a jugoszláv és olasz slágerénekesek kopek zenés párviadaláról Zágrábi stúdió 22.20 Érdekes történetek — amerikai sorozatfilm. Az adás címe: A kereskedelmi utazó Belgrádi stúdió 22.52 Hírek A MAGYAR TELEVÍZIÓ MŰSORA 14.05 Az angol-magyar atlétikai verseny közvetítése Londonból 16.50 A magyar-holland úszó viadal közvetítése a Sportuszodából 18.45 Hírek , 18.50 Napló 18.55 Robinson Crusoe kalandjai. Filmsorozat, hetedik rész. 19.20 Esti mese 19.30 Tv-híradó 19.50 Hétről -hétre 20.00 Shaw: Tanner John házassága. Komédia három felvonásban. A Madách Színház előadása. A szünetben: Színházi jegyzet. 22.25 Tv-híradó, második kiadás. A ROMÁN TELEVÍZIÓ MŰSORA A délután folyamán a kajak-kenu Európa-bajnokság közvetítése Snagovból. 18.00 Hírek 18.20 Gyermekműsor 19.00 Tv-enciklopédia 20.00 Népzeneműsor 20.45 Vidámműsor 21.15 Öt nap a tengerparton. A műsor végén hírek, időjárásjelentés 1. oldal Újfajta gyógymód a hebegés ellen Egy ljubljanai tanár találmánya A ljubljanai egyetem kísérleti fizika tanszékének munkatársa, dr. Bogdan Adamčik új módszert javasol a hebegés gyógyítására. Dr. Adamiuk maga is ebben a betegségben szenvedett és egy alkalommal, falun töltött szabadsága idején, egy mély kút fölé hajolt, s belekiáltott néhány szót. A visszhang szépen, tisztán visszahozta szavait. A „beszélgetés” néhány percig tartott s dr. Adamcik arra lett figyelmes, hogy könnyebben ejti a szavakat, mint szokás szerint. Ekkor az az ötlete támadt, hogy olyan készüléket készít, amely mesterséges visszhanggal gyógyítja a hebegést. Megszerkesztette Echo nevű készülékét. Az eljárás abból áll, hogy a mikrofonba beszélő ember, két másodperces késéssel hallja fülhallgatóval szavait. A készüléket közvetlenül a klinikai kezelésben is fel lehet használni, de a telefonhálózatra is rá lehet kapcsolni s a beszédhibában szenvedő ember otthonából hallgathatja. Az eredménynek lélektani és élettani magyarázata van. Egyrészt a gyakorlatok alkalmával a beszédhibában szenvedő ember szabadabban és nyugodtabban fejezi ki magát, mint amikor közvetlenül, embertársaival beszél. Másrészt a tisztán visszatérő visszhangnak pozitív hatása van a beszédközpontra és eredményesen ellenőrizhető vele a hibás beszéd. Persze a készülék nem tehet csodát. A betegnek nagy türelemre és kitartásra van szüksége. A gyógyítás négy hónapig tart. Naponta húsz percet kell gyakorolni is a betanult anyagot legalább ötször, hatszor el kell ismételni. Az állandó gyakorlat és az ellenőrzés aztán önállóságra szoktatja a gyakorlót. Az eddigi kísérletek folyamán megállapították, hogyha készülék a legnehezebb esetben is segít. Ljubljanában az egyetem laboratóriumában elhelyezett készüléket összekapcsolták a városi telefonhálózattal, s aki gyakorolni akar, telefon útján is megteheti. Az újítást a lengyelek is átvették, s úgy hírlik, hamarosan Varsóban, Katowicében és Gdanskban is bevezetik. Az angliai Dungenessben, Kent grófságban, új atomvilanytelep építését tervezik. A számítások szerint az új erőmű tíz százalékkal olcsóbban állítja majd elő az elektromos energiát, mint a legkorszerűbb amerikai atomvillanytelepek. Képünkön a dungenessi erőmű makettje látható.