Magyar Szó, 1966. március (23. évfolyam, 58-88. szám)

1966-03-01 / 58. szám

­ Old»] Miből van bőven, mi hiányzik a piacon ?— Piacunk ellátottsága az év két első hónapjában vi­szonylag jónak mondható — hangoztatta a Szövetségi Gazdasági Kamarában meg­tartott tegnapi sajtóértekez­letén Radomir MANDIČ, a kereskedelmi tanács titkára. A boltokban kellő mennyi­ségű liszt, olaj, cukor, zsír, és más létfontosságú élelmi­­szeripari termék kapható. A húsellátás fokozatosan javul, és ez különösen a szövetségi tartalékok megjelenése után észlelhető. Némely fogyasz­tási központban azonban hiá­nyos a választék, és egyes termékek eltűntek a piacról. Nincs elegendő takaréktűz­hely, edény, gyapjúszövet, kerti szerszám stb. Termelé­süket a nyersanyaghiány miatt csökkentették, egyes vállalatok pedig más, jobban keresett cikkek előállítására tértek át. A hiánycikkek keresetének ki-­­elégítésére az idén 140 millió dollár értékű közfogyasztási cikket hozunk be külföldről, mégpedig textilipari cikkeket és divatárut. Remélhető, hogy a be ú­­­ hozott áru választéka is jobb lesz, mint korábban, mert a ke­reskedők jogot kaptak arra, hogy a kötelezően tartalékolt de­vizákért is árut vehessenek kül­földön.­­ (Tanjug) A mezőgazdasági szakszolgálatról A Szövetségi Tanács me­zőgazdasági­ és erdészeti bi­zottsága tegnap a mezőgaz­dasági termelés szükségletei­ről, a tudományos kutató­­szolgálat feladatairól folyta­tott tanácskozást. A bizottság véleménye szerint meg kell javítani a mezőgazdasági tu­dományos szolgálat tevé­kenységét. A köztársaságok, a járások és kommunák ille­tékes szerveinek az a felada­tuk, hogy elősegítsék a tudo­mány eredményeinek alkal­mazását a mezőgazdasági ter­melésben. Ne emeljék az élelmiszerárakat A szövetségi iparügyi és kereskedelmi titkár­ság javaslata Az ország községi szkupstinái­­nak többsége magáévá tette a szövetségi iparügyi­ és kereske­delmi titkárság javaslatát, hogy ne emelje az ellenőrzése alatt álló élelmiszerek árát. Erről a körülményről a Szövetségi Ke­reskedelmi Felügyelőség adott tájékcímzést az eddig összegyűj­tött adatok alapján. Az élelmezési igazgatóság tájé­koztatta a községi szkupstm­á­­kat, hogy meg fogja nekik té­ríteni a kenyért, a liszt, cukor, étolaj, tej és hús megnövekedett szállítási költségeit, továbbá, hogy a szén és a tűzifa szállítási díjtételeit csökkentették, tehát indokolatlan lenne az áremelés. Az utóbbi napokban azonban egyes árucikkek megdrágultak, mégpedig azok, amelyek ára szabadon alakulhat. A Belje, a Sljeme, a Gavrilović, a Zveče­­vo és más élelmiszerfeldolgozó vállalatok több cikk árát emel­ték. (Tanjug) MAGYAR SZÓ Sok ezer tonna konyha­kerti vetemény külföldre A suboticai Palics ügyvi­teli szövetségben lázas tevé­kenység folyik ezekben a napokban: szerződésileg le­kötik azokat a konyhakert veteményeket és gyümölcs­­féléket, amelyek iránt a kül­földi piacon nagy a kereslet ugyanakkor nem hanyagol­ják el a hazai érdekeltek elsősorban a dalmát tenger­mellék ellátását sem. * Bénes Ferenc igazgatónak rengeteg a munkája. A kül­földet sokféle konyhakerti vetemény érdekli, elsősor­ban a paradicsompaprika, amely ezen a tájon a legki­válóbb minőségű. Máris 2500 tonnát kötöttek le a nyugati piac számára. 500 tonna új­fajta hibrid paradicsomra, 1000 tonna újkrumplira, 300­­tonna zöldségfélére kötöttek szerződést. Az újfajta para­dicsomnak az a különleges­­rése, hogy kemény húsú, ke­vesebb a víztartalma és hosz­­szú ideig tárolható. Az ügyviteli szövetség a szövetkezetekkel és a birto­­kokkal szervezi meg a ter­melést és többet fizet a ga­rant­ált árnál azokért a cik­kekért, amelyeket külföldön el tud adni. Ez ösztönzőleg hat a termelőkre. Szőlő- és gyümölcs­termelő egyesületet kellene alakítani Dr. Drago Milosavljević, ismert jugoszláv szakértő, a nemzetközi borászati intézet jugoszláv képviselője Novi Sadon adott nyilatkozatában javasolta, hogy meg kell ala­kítani a jugoszláv szőlő- és bortermelők egyesületét. Egy ilyen ügyviteli szervezet elő­segítené a bortermelők integ­rálódását. (Tanjug) A kirakatban olcsóbb Akarva nem akarva, néha áldozatul esik az ember valaminek, ami sokszor esze ágába sem jutna. Pél­dául tanúskodni kell valami mellett vagy ellene, aminek­­nem ő az okozója. Így lettem én is fültanúja a mina­pokban az alábbi esetnek. A Rudič utcai üvegkereske­désben vártam, hogy kiszolgáljanak, amikor bejött egy fiatalasszony, és egy kristály hamutartót kért, amit azon nyomban meg is kapott. Néni sokáig válogatott, fizetett és elment. Nem telt bele néhány perc, amikor visszajött, s az elárusítónőhöz fordulva azt mondta: — Tessék csak mondani, az a hamutálca, ami a ki­rakatban van, az is ugyanolyan, mint amit én vásárol­tam? — Igen — volt rá a válasz. — Akkor valami tévedés lehet. — Miért? — néz rá kérdőleg az elárusítónő. — Azért, mert én ötezer-nyolcszáznyolcvan dinárt fizettem érte, a kirakatban pedig ötezer-háromszázöt­­ven van feltüntetve. Nézze csak meg . . . Ki is mentek, hogy megnézzék az árut. — Valóban igaza van — mondja az elárusító —, de nézze csak meg — tesz az asszonyka elé másik két ha­mutartót — ezeken is ugyan­az az ár van, mint a magá­én, amit megvett. — Látom — mondja az asszony. — De hogyan lehet ugyanazon üzletben egy árunak kétféle ára? De ha már így van, akkor megkérném, hogy cserélje ki azzal, ami a kirakatban van, hogy maga se veszítsen és én se fizes­sek rá. Erre az alapos megindokolásra, már jobbnak látta az elárusítónő odahívni az üzletvezetőt, hogy adja meg ő a választ. — A kirakatban kérem, tévesen lett feltüntetve az ár — mondotta röviden és meggyőzően az üzletvezető. A fiatalasszony, azzal a gondolattal, hogy nem lett megkárosítva, szép csendesen betette maga után az aj­tót, egy kis ideig még mustrálgatta a kirakatban levő árut, majd végleg eltűnt. Én pedig, aki ezt végighallgat­tam, három nap múlva ismét arra jártam és megállva a kirakat előtt nagy meglepetésemre még mindig ott ta­láltam a tévesen feltüntetett árat a hamutartó fenekére ragasztva: 5350 régi dinár. Nem mentem be ellenőrizni, hogy a benti ár maradt e a régi, úgy gondoltam, tegye meg ezt az, aki erre illetékes. CSÉPE Imre A kőolaj-kitermelés és a vegyipar helye... (Folytatás az 1. oldalról) szerint Beocsin (vagy bár­mely más község), soha sem lehet érdekelt abban, hogy fedezze a beocsini középis­kolás diákok tandíját, mert azok közül legtöbb nem tér vissza a faluba, hanem No­vi Sadon vagy más város­ban helyezkedik el. Más megoldást kell erre találni — hangsúlyozta. Sok szó esett továbbá a mezőgazdaság gépesítésének fontosságáról, amelyet Jan S­rbovian szerint, nem a trak­torok számának növekedésé­vel kell mérni, hanem az egyes növényfajták termesz­tése gépesítési fokával, az agrominimumról, a kivitel­ről stb. A bizottságok ülésén el­hangzott észrevételek alap­ján a terv­bizottság közös je­lentést készít a Tartományig és a Gazdasági Tanács sorost­ következő ülésére. .­.­» A forradalom folyamatosságáról Krszte Crvenkovszki nyilatkozott a Harcos Szövetség lapjának Krszte Crvenkovszki, a Ma­cedón Kommunista Szövetség­­ Központi Vezetőségének po­litikai titkára hosszabb nyi­­latkozatot adott a Harcos Szövetség 4. Juli című lap­­jának. Ebben forradalmunk folyamatosságának egyes vo­natkozásaival és a Harcos Szövetség szocialista fejlő­désünkben játszott szerepé­vel, a rotáció politikájával az idősebb és fiatalabb kor­osztályok problémájával és a forradalomnak az alkotó munkára gyakorolt hatásával foglalkozik. Forradalmunk részvevői nem változtak át történelem­ellenes csoporttá, amely ma­gához ragadja a hatalmat mint ahogy az más forradal­makban gyakran megtörtént A Jugoszláv Kommunista Párt már évtizedekkel ez­előtt meghirdette azt a tör­ténelmi jelszót, hogy az ön­igazgatás széles körű kiala­kítására kell törekednünk, a vállalati munkaközösségek­től kezdve egészen a szövet­ségig. (Tanju*) Emlékkönyvek a felszabadító háború kezdetének 25. évfordulóján A belgrádi történelmi le­véltár a népfelszabadító há­ború 25. évfordulójával kap­csolatban több emlékköny­vet, dokumentumgyűjte­ményt hoz nyilvánosságra népeink fegyveres harcáról és a főváros lakosságának te­vékenységéről. Több kötet­ben közzéteszi a belgrádi munkás- és népfelszabadító mozgalom kiemelkedő sze­mélyiségeinek életrajzát, majd plmpánygyűjteményt ad ki ■ a bastjicai gyűjtőtáborról, ahol sok ezer ember vesz­­ítette életét. (Tanjug)" ! ItVílEf tÜM ! Dicséretet érdemelnek Az egészségügyi intézmé­nyekben eddig legtöbbször­­ gyenge munkaszervezéssé találkoztam. Rendszerint so­­­­kat kellett sorban állni. A betegkönyvecskék halom­ban álltak, a várótermet fűtetlenek, olykor piszkosak voltak stb. A topolyai gazdasági szer­vezetek egészségházában amelynek szolgáltatását 1965- ben és 1966-ban vettem igénybe, gyors és pontos munkát végeznek. Minden dicséretet megérdemelnek. Noha a váróterem itt is­­ tömve van, a betegeknek­­ mégsem kell sokáig vára- s­kozniuk. A beteg, amint megérkezik, a kétnyelvű uta­sításból megtudhatja, mi a teendője. A könyvecskéjét az egyik tolóablakon kell be­nyújtania, és néhány perc múlva megkapja beteglapját, s az orvosi vizsgálatra sem kell fél óránál tovább vár­ni. Nemrégen átrendezték az egészségházat, s azóta a vá­róterem mindig fűtve van, világos, tiszta, van elegendő szék. Ugyanez a helyzet az egészségház laboratóriumá­ban, fogászatán és a többi osztályán is. Ez az egész munkaközös­ség érdeme. Az egészségház élén dr. Bogoljub Zelena or­vos áll. Bogosav JOSIPOVIC Cuprija, Car Lazar utca 91. így sem jó, úgy sem jó Két-három évvel ezelőtt négy privát pékmester sütöt­te a kenyeret Celarevo lakos­ságának. Alig győzték a munkát. Egyik-másik két­­három kemencére valót sü­tött naponta. Jött azonban a kommuna rendelete, hogy ezentúl a pa­lánkai kenyérgyár fogja a községet ellátni kenyérrel. A szövetkezet üzletet nyitott, és a lakosság kénytelen volt ezen az egy helyen beszerez­ni a kenyeret. Sokszor órák hosszat kellett a kenyeres kocsira várni. Ritkán volt friss a kenyér sokszor két­­három naposat kaptunk. Ál­talános volt a panaszkodás. Januárban egy privát pék újból engedélyt kapott ke­nyérsütésre, februárban pe­dig egy másik is. Mindkét helyen kiváló kenyeret süt­nek, a héja puha, a bélé pe­dig olyan, mint a szivacs. Most újból panasz hallat­szik, így nem mehet tovább, eddig kétkilós cipó sem fo­gyott el, most pedig a há­­romkilós is kevés. Mindezzel kapcsolatban csak arra szerettem volna rámutatni, hogy az olasz bú­za lisztjéből is lehet jó ke­nyeret sütni, csak mester kell hozzá. HAMAN János nyugalmazott tanító Felvilágosító munkával Tavaly csaknem 5000 magzatelhajtás volt Novi Sadon A Novii Sad-i községi szkupstina egészségügyi ta­nácsa dr. Ács Ferenc orvos elnökletével szombaton ülést tartott a mind gondba és több magzatelhajtás problémáié­­ról. Amint a nőgyógyászati rendelő küldöttjének dr. Ivančević orvosnőnek sza­­vaiból kitűnt, 1964-ben 5610 nő jelentkezett magzatelhaj­tásra, tavaly pedig 4488. Mindezek egy állandó orvo­si bizottság engedélyével ke­rültek műtét alá, miután fel­mérték kérelmük igazoltsá­­gát, egészségügyi, anyagi és sok más szempontból. Isme­retlen azonban azok száma, akik az­ említett bizottság és intézmény megkerülésével végeztettek magzatelhajtást, annyi azonban bizonyos, hogy számuk igen tetemes. Külö­nösen aggasztó körülmény, hogy az utóbbi időben mind nagyobb a magzatelhajtásra jelentkező kiskorúak száma. Tavaly például 52 volt. Az adatokból az is kiviláglik, állapították meg az Illat részve­vői, hogy a nők nagy részének fogalma sincs a fogamzásgátlás­ról, a különféle szerekről, vagy pedig nem érdekli őket, mivel a magzatelhajtás költségeit a társadalombiztosító fizeti. Ezért történik, hogy egyesek évente három-négyszer is jelentkeznek ugyanazzal a kérelemmel. Ehhez kétségkívül nagy mértékben hozzájárul a férfiak tudatlansá­ga vagy hanyagsága is. A probléma sokoldalú megvilágítása után az a né­zet alakult ki, hogy az egész­ségügyi szolgálat széles ala­pokra fektetett felvilágosító, ismeretterjesztő előadásokat állandósítson az üzemekben, intézményekben, iskolákban, diákotthonokban, hogy ezzel útját állják ennek a társa­dalmi tehernek. Világítsanak rá egészségügyi és gazdasági oldalára. A nőgyógyászati rendelő orvosai majd rövid tanfolyamon kiképzik a vi­déken dolgozó általános or­vosokat, ismertetik velük a fogamzásgátlás módszerét, s így tehermentesítik a nőgyó­gyászati rendelőt. Javasolták, hogy a magzatel­hajtásra jelentkez­­­nek, maguk fedezzék a műtét költségeit (most a társadalombiztosító fizeti), eb­ben az esetben nyilván óvatosab­bak lennének, tehát csökkenne az abr­itiszok száma. Erre vo­natkozóan ugyanis semmilyen előírás nincs, tehát a tanács nem is dönthet róla, s ezért elhatároz­ták, hogy a javaslatot a Tarto­mányi Egészségügyi Tanács elé terjesztik megvitatásra. Tekintet nélkül a felve­tett probléma súlyosságára biztosak lehetünk, hogy nem adminisztratív megoldásokat kell keresni a gyakori mag­zatelhajtás megakadályozá­sára, hanem igenis szerve­zett felvilágosító munkával kell elejét állni. Erre pedig van mód. A-t Nemzetközi társastermelés A Március 27. gépalkatrészgyár egyre többet szállít külföldre Augusztusban megindulnak az új, korszerű gépek A Novi Sad-i Március 27 gépalkatrészgyár, amely né­hány éve szakosította terme­lését, egyre inkább bekap­csolódik a nemzetközi koo­perációba. Tavaly például 26 000 dugattyút szállított a magyarországi Csepel gépko­csigyárnak, s az idén, terve szerint, megduplázza ezt a mennyiséget. Hasonló sikerrel szállít Lengyelországba és Kelet- Németországba is. Az idén januárban indult el az első szállítmány, s az év végéig össztermelésének majd egy harmadát ebbe a két ország­ba szállítja. Jelenleg két megrendelés­ről tárgyalnak az angliai Perkins céggel. Az egyik há­romezer—ötezer dugattyúhü­vely gyártására vonatkozik, körülbelül 15 000 dollár ér­tékben, a másik már jóval nagyobb megrendelés. 50 000 darab, körülbelül 200 000 dol­lár értékben. Természetesen nem közvetlenül, hanem a belgrádi Interkomerc válla­lat a Perkins cég jugoszlá­viai képviseletén keresztül folyik a levelezés. Ezzel párhuzamosan tár­gyalások folynak néhány nyugatnémet céggel, amelyek a Peugeot, Renault és a Cit­roen gyárnak készítenek mo­torokat. A nyugatnémet szak­emberek megfelelőnek talál­ták a dugattyúk minőségét, s úgy látszik, hogy a megbe­szélések sikeresek lesznek. P. Gy. Kedd, 1966. március 1. A pincét nem ér rá kiszolgálni A horgosi vasútállomással szemben van a Fehér ga­lamb vendéglő. December 6-ától február 20-áig tánc­iskolát rendeztek helyiségé­ben. Ennek keretében he­tente háromszor vendéges­téket tartottak. Rendszeres látogatója voltam ezeknek az estéknek. El kell azon­ban mondanom, hogy kelle­metlen tapasztalataim vol­tak. A pincér, aki egyúttal a vendéglő vezetője is, gyakran nem szolgálta ki vendégeit közmegelégedés­re. Nekem is azt mondta, amikor italt kértem, hogy most erre nincs ideje. Ugyanezzel az indokkal uta­sított el akkor is, amikor feketekávét kértem. Kérdezem, mi a dolga egy pincérnek, ha már nem ér rá arra, hogy kiszolgálja a vendéget? Van-e valaki, aki az ilyen embert jobb belá­tásra bírja? CSIZMADIA István Horgos Panasz a palicsi pap ellen Katona fiam 1965. novem­ber 6-án házasságot kötött. Tényleges idejét szolgálja, a körülmények tehát­­nem en­gedték meg, hogy az egyházi esküvőt is megtartsa. 1966. február 13-án me­lyem meghalt. Legnagyobb csodálkozásomra a palicsi lap nem volt hajlandó az egyházi gyászszertartást el­végezni. Bementem a püspö­ki hivatalba is. Ott azzal bocsátottak el, hogy kérjem meg újra a temetési szertár­os elvégzésére, de erre ez­után sem volt hajlandó. A palicsi pap szerintem helytelen­ül járt el, a teme­­tés mintegy kétszáz részve­vőjének szintén ez volt a ré­­eménye. KÓKAI Ferenc, Palics Kanizsai út 40. Felvételi vizsga minden belgrádi fakultáson A belgrádi egyetemi tanács ja­vasolta a fakultásoknak, hogy a övó tanévtől kezdve egységes­endszer alapján vegyék fel az új hallgatókat. A javaslat cél­­a, hogy a korlátozott kapacitá­­ok miatt, már a felvételkor megrostálják a jelentkezőket. A­övő tanévben a belgrádi egye­­emre legfeljebb 9500 új rendes hallgató iratkozhat be. A fakultások április 1. és 15. között teszik közzé beiratkozási eltételeiket. Az egyetemi ta­­nács javaslata értelmében a je­ltitek egy, kettő vagy három árgyból tesznek felvételi vizs­gát, és figyelembe veszik a kö­­épiskolai eredményeket is. Va­­ószínűleg lehetőség nyílik majd­­ra, hogy egy-egy jelölt több okultásra pályázhasson. (Tanjug)

Next