Magyar Szó, 1966. augusztus (23. évfolyam, 208-238. szám)

1966-08-01 / 208. szám

cm FASIZMUSRA — SZABADSÁG A NÉPNEK ARA­M PARA (40 REGI DINAR)Még mindig sem Ironsb­ól Az USA el akarja törölni a két Vietnam közötti határt Még egy veszélyes lépés a háború kiterjesztése felé Ismét bombázták a demilitarizált övezetet TITO ELNÖK TÁVIRATA DAHOMEY ÉS SVÁJC ELNÖKÉHEZ Josip Broz Tito elnök a következő táviratot intézte Soglo dahomey-i köztársasá­gi elnökhöz: „Dahomey Köztársaság nem­zeti ünnepe alkalmából Ju­goszlávia népei és a magam nevében őszinte üdvözletei­met küldöm Excellenciádnak és Dahomey népének, Daho­mey népének fölvirágzást kívánok.” Ezzel egyidőben Tito el­nök a következő táviratot intézte Hans Schafnerhez, a Svájci Konföderáció elnö­kéhez: „A Svájci Konföderáció nemzeti ünnepe alkalmából őszinte üdvözleteimet kül­döm Excellenciádnak és a svájci népnek, önnek sok boldogságot, Svájcnak fel­virágzást kívánok”. Időközben a B—52-es légi erődök szombaton­­két ízben is bombázták az Észak- és Dél-Vietnam közötti demili­tarizált övezetet. Az ameri­kai­­katonai képviselő az állí­totta, hogy a támadásra az­után adta­k parancsot, hogy megálllapították: „­az övezetet dél felé irányuló beszivár­gásra használják ki”. Az ameri­kai katonai kép­viselő azt állította, hogy a demilitarizált övezet elleni első bombatámadás után fényképfelvételeket készítet­tek­ a demilitarizált övezet­ben végrehajtott észak-viet­nami csapatmozdula­tokról. Az újabb támadás következ­ Saigonból jelenti az AP. Az amerikai légi haderő változatlanul bombázza az észak-vietnami célpontokat. Saigonban közölték, hogy szombaton 102 harci vállalkozást hajtottak végre. Állítólag kőolajraktárakat járműveket és vonatokat támadtak. Hanoi és Hai Phong környékén két kőolaj­­tartályt bombatalálat ért. Az amerikaiak egy repülő­gépet veszítettek Észak-Vietnam fölött. Ténység tagjairól semmit sem tudnak. Most történt meg először, hogy bejelen­tik egy ilyen repülőgép el­tűnését. Feltételezik, hogy a C—47-es repülőgépek ké­meket juttatnak Észak-Vi­­etnamba. A dél-viet­iami hadszínte­reken továbbra is viszonyla­gos nyugalom uralkodik. Az amerikai légierődök azonban tovább bombázzák azokat az övezeteket, amelyekről fel­tételezik, hogy a felszabadí­tó hadsereg csapatösszevoná­sokat hajt végre. Tegnap többek között a kambodzsai határ­­közelében levő vidéket támadták, ellenőrző bizottságot a demilitarizált övezet tényeiről nem adtak ki köz­leményt. Közölték azt is, hogy jú­lius 29-én Észak-Vietnam fölött eltűnt egy C-47 típu­sú amerikai repülőgép. Le­génységének nyolc tagja volt. Nem közölték, hogy mi volt a céljuk, csak any­­nyit mondottak, hogy a le-A fegyverszünetet hivatalosan értesítették bombázásáról Hivatalos amerikai körök a demilitarizált övezetet, mivel szerint az USA értesítette a­­ más módja nem volt a Dél­vietrt,ami fegyverszünetet el­lenőrző bizottságot, hogy kénytelen volt bombázni a Vietnamban állomásozó Csa­ba tarnak megvédésére. Egy­ben fök­kente a­­nemzetközi bi­zottság tagjait, hogy tegye­nek lépéseiket annak meg­akadályozására, hogy „az észak-vietnamiaik a demilita­­rizált övezeten át délre szi­várogjanak.” Megfigyelők szerint a demilitarizált övezet bom­bázásának ilyen hivatalos bejelentése a háború to­vábbi elmérgesedését je­lenti. Ez ugyanis azzal a következménnyel járhat, hogy fokozatosan eltűnik a demilitarizált övezet, sőt egy napon talán még a 17. szélességi fokon húzódó határ is. Az AFP francia hírügy­nökség kommentárja sze­rint erre az akcióra már néhány napja számítani lehetett, különösen az után, hogy az USA saigoni (Folytatása az 5. oldalon) Belgiumot teszik felelőssé a kongói lázadásért Kiutasították a lumumbasi belga főkonzult Kisanganiban még tartanak a lövöldözések Kinsaszából jelenti az AFP. Kisanganiban (volt Stanleyville) tovább tartanak a lövöldözések. Mint ismeretes, a fehér zsoldosok lá­zadása már második hetébe lépett. Mulamba kongói miniszterelnök és Munongo katangai kormányzó mind­eddig nem tudott megoldást találni, belga főkonzul adott paran­csot a repülőgép irányának megváltoztatására. Az AFP beavatott kongói I irányát és Lubumbasiban körökből úgy értesült, hogy­­ ereszkedett le. A belga nagy Kisanganiból a zsoldosok I követség cáfolta, hogy a egy része csatlakozott Dé­nárd alezredeshez, aki állí­tólag hű maradt a központi kormányihoz. Egy másik kongói hír sze­rint Belgium lubumbasi (volt Elisabethville) főkonzulát nem kívánatos személynek nyilvánították. A kongói kül­ügyminisztérium közleménye szerint a főkonzulnak 24 órát adtak arra, hogy el­hagyja az országot. A döntést azzal indokol­ják, hogy két repülőgép, amely 27 katangai csendőrt és 2 sebesült belga zsoldost szállított a belga főkonzul utasítására, megváltoztatta A Progress kongói kor­mánylap szerint „a kon­gói közvélemény többsége követeli a Belgiummal va­ló kapcsolatok megszakí­tását. Ha Kongóban keve­sebb belga marad, keve­sebb lesz a provokatőr is, tehát kevesebb romboló tevékenység folyik”. A lap véleménye szerint a fehér zsoldosok lázadásáért is a belgák felelősek. AZ INDONÉZ KP 120 000 TAGJA BÖRTÖNBEN Djakartából jelenti az AFP. A dj­akartai rádió közölte, hogy a tavaly októberi ál­lamcsíny után az Indonéz Kommunista Párt 120 000 tag­ját tartóztatták le. Az indo­néz főügyész közölte, hogy a letartóztatottak közül egyik sem teljesített szolgálatot a hadseregben. A rádió közölte azt is, hogy a katonai hatóságok kihallgattak egy minisztert. Hamarosan bíróság elé ál­lítják. Nevét azonban nem közölték. . A lagosi repülőteret még mindig a lázadók tartják ke­zükben. Ibadánban és több más vidéki városban tovább tart a feszültség, habár Ogundipe tábornok, vezérka­ri főnök azt állította, hogy a kormány ura a helyzetnek. A lázadás fontosabb góc­pontjaiban kijárási tilalmat rendeltek el és megkezdték munkájukat a rögtönítélő hadbíróságok. A kormány közleménye ellenére még mindig nem tudni, hogy mi­lyen az erőviszony a kor­mányhű csapatok és a láza­dók között. Ikejában azonban péntek reggel 6-tól 9-ig tar­tottak a harcok. Abeokutában fellázadt a gyalogsági zászlóalj. A pa­rancsnokot állítólag megölték. Fenti hírek szerint ennek a lázadó zászlóaljnak egy egy­sége tört be Ibadánba és fog­ta el Ironsi tábornokot. Egyes hírek szerint az állam­főt foglyul ejtő egység még mindig a városban tartóz­kodik. Más hírek azonban arról szólnak, hogy isme­retlen irányban visszavonul­tak. Lagos teljesen el van zárva a világtól, úgyhogy nem lehet tiszta képet al­kotni az ország belsejében uralkodó helyzetről. A kor­mány megtiltott minden érintkezést külfölddel és bevezette a cenzúrát. Mindeddig nem erősítették meg azt a szombati hírt, hogy a kormány tárgya­lásokat kezdett a lázadók­kal. Olyan hírek is elterjedtek, hogy Ironsi tábornokot meg­ölték. Különösen az ország nyugati részében zavaros a helyzet. . Más hírek szerint azonban a kormány és a lá­zadók közötti tárgyalások bejelentése óta a helyzet kissé megnyugodott. Az UPI hírügynökség a lázadás okait kutatva azt je­lentette, hogy az Észak-Ni­­gériában élő hausza törzs tagjai lázadtak föl. A láza­dás oka, az a meggyőződé­sük, hogy Ironsi tábornok meg az ibo keleti törzsből származó­­ munkatársai le akarják igázni ezt az észak­­nigériai törzset. Ezek a törzsi ellentétek nem újkeletűek. Az északi mohamedán és a déli ke­resztény törzsek között már régóta tart a villongás. Ironsi tábornok katonai államcsínye előtt Nigéria három tartományát törzsi alapon határolták el. A hausza törzs uralkodott északon, az ibo keleten és a joruba törzs nyugaton. Ironsi tábornok azonban a katonai államcsíny után centralizálta a közigazga­tást és megszüntette az egyes tartományok önálló­ságát. Meg nem erősített hírek szerint a lázadó törzs tagjai szabad választásokat, a pol­gári kormány visszaállítá­sát és azt követelik, hogy Észak a lakosság számával arányban legyen képviselve a kormányban és a parla­­­­mentben. Lagosból még mindig semmi hír Ironsi tábornok­nak, a katonai kormány miniszterelnökének és Fa­­jugi alezredesnek, a nyugati tartomány katonai kor­mányzójának sorsáról. Véres összetűzés a Buenos Alires-i egyetemen 33 egyetemista és 17 rendőr megsebesült Több lapot betiltottak Az argentin rendőrség képviselője közölte, hogy szombaton este a Buenos Aires-i egyetemen véres összeütközés volt a rendőrség és az egyetemisták között. Harminchárom egyetemista és 17 rendőr megsebesült. fák az egyetemi tanárok ve­zetésével, el akarták magu­kat barikádozni az egyetem épületében. A rendőrség könnyfakasztó bombákkal és gumibotokkal támadta meg őket. Közölték, hogy az összetűzések után 150 em­bert letartóztattak. A jelen­legi viszályt az robbantotta ki, hogy Ongania tábornok kormánya eltörölte az egye­temek autonómiáját. A katonai kormány egy másik intézkedése az volt, hogy betiltotta több lap meg­jelenését, és sok könyvet el­kobozott, így a rendőrség le­foglalta a Retorno, Proposi- Itos, Nuestra Palabra, Nova I Era és Tio Visente lapokat,­­ és betiltotta a két kínai ba­rát folyóirat terjesztését. Sok marxista művet és más „szubverzív irodalmat” is lefoglaltak. Ezt az akciót azzal indo­kolják, hogy betiltottak min­den politikai tevékenységet. A sztrájkoknak azonban nem tudták elejét venni. A Ge­neral Motors társaság több ezer munkása sztrájkol. A fémipari munkások szak­­szervezete bejelentette, hogy szolidaritásból általános sztrájkot szerveznek. A véres összetűzést az vál­totta ki, hogy az egyetemis­ Húsz napig tartó kemény, izgalmas küzdelem után szombaton az angol—német döntő mérkőzéssel befejező­dött a VIII. labdarúgó világbajnokság. Az angol válogatott a meghosszabbításban 4:2-re győzött (a rendes játékidő alatt 2:2 volt az eredmény), s ezzel a labdarúgás történetében először elnyerte a világbajnoki címet. A fotóriporter lencséje egy jelenetet örökített meg a döntő mérkőzésen az angol kapu előtt: Emmerichre, a német válogatott veszélyes balszélsőjére két angol játékos, Cohen és Peters is vigyáz. (Bővebbet a VB-ről a 10. és 12. oldalon).

Next