Magyar Szó, 1966. október (23. évfolyam, 269-299. szám)
1966-10-01 / 269. szám
2. oldal Politikai életünk új lendületet kapott A SZLOVÉN KSZ KÖZPONTI VEZETŐSÉGÉNEK TELJES ÜLÉSE A Szlovén Kommunista Szövetség Központi Vezetőségének V. plenáris ülését, tegnap délelőtt Miha Marinko politikai titkár nyitotta meg az alábbi napirenddel: Jelentés a Szlovén KSZ KV Végrehajtó Bizottságának munkájáról a IV. és V. plenáris ülés között; vita a Kommunista Szövetség átszervezéséről és az ezzel kapcsolatos javaslatok. Az ülésen részt vett Edvard Kardelj, a JKSZ KV Végrehajtó Bizottságának titkára, Boris Kraigher, a JKSZ KV Végrehajtó Bizottságának tagja és a JKSZ Központi Vezetőségének más tagjai is. Az első napirendi ponttal kapcsolatban Stane Kávélé titkár mondott beszámolót: Napjaink politikai eseményeinek jellemző vonása, hogy nyíltan szembeszegültünk a bürokratikus konzervatív etatista csoporttal, elképzeléseivel, módszereivel, és céljaival — mondta. Kétségtelen, hogy Szlovénia egy emberként támogatja a brioni plénum határozatait. Kétségtelen az is, hogy politikai életünk új lendületet képzeléseinket, kapott, új távlatok nyíltak meg előttünk. Az eseményeket széles szemszögből kell vizsgálni. A Szerb KSZ Központi Vezetőségének plénumával kapcsolatban is mindenekelőtt az ottani elvtársak állásfoglalását kell néznünk, meg kell látnunk, meg kell értenünk, hogy erélyesen, megalkuvás nélkül, merészen leszámoltak a bürokratikus politikával. Támogatnunk kell törekvéseiket, mégpedig elsősorban úgy, hogy felmérjük saját problémáinkat. Stane Kávéré párhuzamot vont a Kominform, illetve az 1948. évi és a mai események között. Akkor nyílt összeütközésbe kerültünk a Kominformmal, amely Sztálin vezetése alatt gyökeret vert a nemzetközi munkásmozgalomban. Kávélé véleménye szerint, ezúttal is a régi, komformista maradványokkal ütköztünk össze. Valószínűleg közeledünk már ahhoz, hogy a problémák tisztázása legfelsőbb szinten végső szakaszába lépett. Ha azonban meg akarjuk valósítani alapvetően-nagyobb mértékben a munkaszervezetek, a tényleges helyzet és a Kommunista Szövetség helyzete felé kell fordulnunk, mégpedig a kommunákban, a társadalom alapsejtjeiben. Stane Kávélc kiemelte, hogy Szlovénia társadalmában objektív feltételek vannak arra, hogy radikálisan és gyorsan leszámoljanak az etatista-konzervatív felfogás maradványaival, hogy meggyorsítsák a fejlődést, emeljék az általános színvonalat új, eszmei, elméleti, politikai és gyakorlati megoldásokat találjanak. (Tanjug) Határozottabban oktatás anyagi A Szerb Szkupstina Közoktatási-Művelődési és Köztársasági Tanácsa tegnap együttes ülésen megvitatta az oktatás- és nevelésügy pénzeléséről szóló törvény, valamint a középfokú képzésről szóló törvény tételeit és irányelveit. Ezekről már korábban nagyméretű nyilvános vita folyt az oktatásügyi intézményekben, a munkaszervezetekben és a társadalmi-politikai közösségekben. A tegnapi ülésen Ljubica Dukic, a Köztársasági Tanács közoktatási-művelődési bizottságának elnöke leszögezte, hogy a két törvény tételei a legfontosabb és legidőszerűbb problémákat vetik fel. Az oktatásügy pénzeléséről szóló törvénytervezet irányelveit a nyilvános vitában elvileg helyesnek minősítették, mégis számos észrevételt, megjegyzést tettek rájuk. A tegnapi vitában is sokan annak az aggodalmuknak adtak kifejezést, hogy az iskolák és a pedagógusok anyagi helyzete a törvény hatálybalépése után sem javul meg. A fejletlen területeken, a felszólalók hangoztatták, nagyon sok község nem képes arra, hogy saját anyagi forrásaiból fedezze az iskolák normális működéséhez szükséges összeg nagyobb részét. Hadija Marina, Balla László és néhány más képviselő választókörzetük nevében javasolták, hogy az új törvény határozottabb formában foglalkozzék a kétnyelvű oktatás anyagi és egyéb problémáival, mégpedig nemcsak az elemi iskolákkal, hanem a középfokú iskolákkal kapcsolatban is. Véleményük szerint pontosan meg kell határozni a kétnyelvű oktatáshoz szükséges anyagi eszközök forrását. Szabadka és Zsednik között elvesztettem útitáskámat, melyben motoralkatrészek és két orkánkabát volt. Kérem a becsületes megtalálót jutalom ellenében adja le a szabadkai milíciára. Az országos méretű nyilvános vitában és a tegnapi szkupstinai ülésen is sok felszólaló foglalkozott az iskolafenntartó közösségek problémájával. Egyes képviselők megjegyezték, hogy a közösségek helyét és szerepét a tételek nem határozták meg kellő formában, s attól kell tartani, hogy ily módon nehézkes oktatásügyi bürokrácia jön létre. Dr. Ljubisav Markovic képviselő szerint közösségek alakítása csak akkor indokolt, ha ez önkéntes alapon történik. A két tanács tegnap délután folytatta a vitát. (Tanjug) a kétnyelvű kérdéseiről A Szerb Szkupstina két tanácsa az iskolák pénzeléséről szóló törvényjavaslatról tárgyal MAGYAR SZÓ Szombat, 1966. október 1. A Novi Sad-i új vasútállomáson megkezdték a peronok védőtetőinek építését. A terv szerint november 29-ére már elkészülnek, az utasok azonban örülnek majd ha az év végén „száraz lábbal” bejuthatnak az állomás márványpalotájából a vagonokba. (Bora Vojnovic felv.) Hetven mázsa átlagos szemtermés Tulajdonképpen sajtótájékoztató akart lenni a Novi Sad-i Poljoprivrednik mezőgazdasági szaklap rendezésében tegnap megtartott beszélgetés. Sajtótájékoztatónak hirdették meg, s a kukoricatermesztés legidőszerűbb kérdései úgy kerültek napirendre, hogy az újságírók szinte nem is tettek fel kérdést. Nagyobbrészt azért, mert örömmel hallgatták meg a sztapári földművesszövetkezet igazgatóját, Zivojin SIMIN mérnököt, aki rövid áttekintést nyújtott a sztapári kukorica termesztőik kiváló termelési eredményeiről. Elmondta, hogy a sztapári társastermelők az idén több mint 2000 hektáron elérik az átlag 70 mázsás szemtermést. Nem egy termelőnek 212 mázsás hozama volt csövesen. A rekord meghaladja a 100 mázsás szemtermést. Sztapáron ezt a nagy hozamot annak köszönhetik, hogy 1963-ban termelési versenyt indítottak. Már 1964-ben 100 háztartás 102 hektár földön átlagban 70 mázsás termést takarított be, s a rekord meghaladta a Sajtótájékoztató a kukoricanapról 100 mázsát, a legjobb tér- példa egyebek között azt ismerő tévékészüléket, kapott, ezenkívül még néhány más ajándéktárgyat osztottak ki. A verseny még mindig tart, s eredményeképpen a sztapáriak eljutottak az ország legjobbjai közé, ha ugyan nem a legjobbak. NOVAK elvtárs, a mezőgazdasági és erdészeti országos központ igazgatója adatokkal szemléltette, hogy ha az egész országban a sztapáriakhoz hasonlóan termelnének, akkor a jelenlegi 8 millió tonnás rekordtermést állandósíthatnánk. Elég lenne, ha a magántermelők a 22 mázsás átlag helyett hektáronként 32 mázsát termelnének, máris 2 millió tonnával több kukoricánk lenne. Pedig ez lehetséges, mert jelenleg a nem kooperáló földművesek 3 millió tonnával kevesebbet termelnek, mint a társastermelők. Dr. Milorad PIPER, professzor, a zemuni kukoricaintézet igazgatója néhány szóban összefoglalta a jugoszláv kukoricaszakértők és tudósok munkájának kézzelfogható sikerét. A sztapár megmutatta, mennyit érnek az új hazai hibridek, hogy a világ legjobb és legkorszerűbb hibridjei közé tartoznak. Köztudomású ugyanis, hogy az úgynevezett úszta hibridek, amilyenek például a zemuni, a Novi Sad-i és a zágrábi hibridek, igénytelenebbek, jobban elviselik az időjárás viszontagságait, ennélfogva jobb termei is, különösen nálunk, ahol a kukorica tenyészideje alatt nem mindig kedvez az idő. Ezt megmutatta a sztapáriak példája is. Itt csakhamar rájöttek, hogy az új, hazai hibridek jobban megfelelnek a mi körülményeinknek, az addig népszerű Kansast úgyszólván egyik évről a másikra felváltották a hazaiak. Piper mérnök szerint ezek a hibridek körülbelül annyival jobbak az elterjedt amerikaiaknál, amennyivel többet ér a hibrid a hazai fajtáknál. Sava FILIPOVIC, a Tartományi Kamara alelnöke arról szólt, hogy Vajdaságnak már hagyománya van a nagy hozamú kukoricafajták termesztésében. Hiszen 1956-ban a vajdasági átlag 20— 22 mázsa között mozgott, az idén pedig 45 mázsás átlagra számítunk. Nálunk tehát nem egy sztnpár van. Zomborban például 4600 hektár földön átlag 70 mázsa szemes kukoricát takarítanak be az idén, Despotovón szintén 70 mázsát 1000 hektárról, Moholon 65 mázsára számítanak 2000 hektáron stb. DEMRECIN Antun köztársasági helyettes mezőgazdasági titkár szerint el kell érnünk az évi 10—11 millió tonnás hozamot, hiszen ehhez elég, ha mindenki csak 40 mázsás termést takarít be hektáronként. S nem egyszer megmutatkozott, hogy ennél jóval több megterem legterméketlenebb vidékeinken, is, legrosszabb talajainkon is, ha jól megmunkálják, és jól gondozzák a kukoricát. Ha mégsem érnénk el, ez nem azt mutatná, hogy abban az évben kevés eső volt, hanem azt, hogy a termelőkben van a hiba. Todor BIROVLJEV, tartományi mezőgazdasági titkár azt tette szóvá, hogy nálunk az emberek elfogadták az új termelési eljárásokat, de nincs elég pénzük a gépesítésre és egyáltalán a korszerű termelés meghonosítására. A terményforgalmi vállalatoknak sürgősen fel kellene vásárolniuk a piaci fölösleget, hogy a vajdasági pénzt gépekre és egyéb okvetlenül szükséges termelőeszközökre tudják költeni. A sajtóértekezlet azzal zárult, hogy holnap Sztapáron folytatódik. A demonstrációval párhuzamosan a kukoricatermelés problémái is terítékre kerülnek. L. I. Kudarcot vallott az albániai irredenta propaganda ünnepség az első jugoszláviai albán partizánegység megalakulásának 24. évfordulója alkalmából A népi forradalom negyedszázados évfordulóján és az első jugoszláviai albán partizánegység megalakulásának 24. évfordulóján Gnjilane közelében, Ramljan községben tegnap nagy népgyűlést tartottak. A környékbeli lakosság nagy tömegein kívül részt vett Fadil Hodža és Ali Sukrija, a JKSZ Központi Vezetőségének tagjai. Hija Vakic, a KSZ tartományi vezetőségének titkára, valamint Kosovo-Metohija számos kiemelkedő társadalmi, politikai és közéleti munkája. A népgyűlésen Fadil Hodža mondott beszédet. Elöljáróban megemlékezett az első albán partizánegység megalakításáról, és harcának nagy jelentőségéről. Beszédének nagy részeiben a brioni plénum határozataival és jelentőségükkel foglalkozott. Jugoszlávia kommunistáii és népei hiánytalanul elfogadták a IV. plénum határozatait és megértették történelmi jelentőségüket — mondta. Az ország népével együtt Kosovo-Metohija kommunistái és dolgozói is a legnagyobb felelősségérzettel, fogtak hozzá a határozatok megvalósításához. Ma már minden lényeges társadalmi problémáról nyíltan vitatkoznak a KSZ, a Szocialista Szövetség, az Ifjúsági Szövetség ülésein. Elítélik az elhajlásokat és hibákat, és azonnal kitűzik az új feladatokat. Kosovo- Metohija kommunistái és minden nemzetisége, albánok, szerbek, crnogoracok, törökök és mások, undorral és megvetéssel mondanak ítéletet Rapkovic és Stefanovic bürokratikus frakciós tevékenysége fölött, és elítélik azokat az elhajlásokat és bűncselekményeket, amelyeket az ő vezetésükkel hajtottak végre az állambiztonsági szolgálat egyes szernek számára is.vei. Ezek az elhajlások Kosovo-Metohija területén sokkal súlyosabbak voltak, mint másutt. A továbbiakban rámutatott arra, hogy ellenségeink és a biztonsági szolgálatnak azok a tagjai, akik bemocskolták kezüket, igyekeznek minél több ártatlan embert megbélyegezni. A frakciós elhajlások leleplezésének kezdetén Tiranában is dörzsölték a kezüket, mert azt remélték, hogy fellángol majd a jugoszláviai albánok sovinizmusa. Reményeik azonban meghiúsultak. Régen elmúlt már az az idő, amikor a zavarosban halászhattak, és amikor egyes polgáraink az albániai irredenta és nacionalista propaganda hálójába kerülhettek. Tisztában vannak azzal, hogy a brioni plénum határozatai új korszakot nyitnak Jugoszlávia minden népe, tehát az albu-Ezután kiemelte, hogy a határozatok megvalósításához le kell lepleznünk minden elhajlást, meg kell szüntetnünk forrásaikat, hogy soha többé ne ismétlődjenek meg, fokozni kell a személyi és kollektív felelősséget, és demokratikus légkört kell teremteni. Még 50 milliárd dinár a mezőgazdasági termények felvásárlására A Nemzeti Bank elhatározta, hogy az élelmezési igazgatóságnak további 50 milliárd régi dinár összegű hitelt folyósít cukor, étolaj és esetleg más élelmiszerek felvásárlására, az állami tartalékok kiegészítésére. Az élelmezési igazgatóság ezzel közvetve hozzájárul a mezőgazdasági termékek felvásárlásával kapcsolatos nehézségek enyhítéséhez. Jugoszláv—tunéziai vegyes társaság alakul A Jugoszláv Külkereskedelmi Bank hozzájárul egy jugoszláv—tunéziai vegyestársaság megalakításához. A bankon kívül ennek a társaságnak tagja lesz a belgrádi Interexport vállalat, valamint a tunéziai Mezőgazdasági Bank, az ottani bankok egyesülete és a Tunéziai Nemzeti Bank. A jugoszláv gazdasági szakértők véleménye szerint ez a vegyestársaság elősegíti majd Jugoszlávia és Tunézia gazdasági, ipari és kereskedelmi együttműködését, az árucserét. Jugoszláviában és Tunéziában ezért szabadkikötőt és konszignációs raktárakat létesítenek.