Magyar Szó, 1967. április (24. évfolyam, 88-116. szám)

1967-04-01 / 88. szám

2. oldal A vállalatok visszakap­ják pénzüket A társadalmi könyvviteli szolgálat 5,8 milliárd dinárt térít vissza a gazdasági szer­vezeteknek és más intézmé­nyeknek tavaly a többletbe­vétele címén. A könyvviteli szolgálatnak a múlt évben leszállította szolgáltatásainak díjszabását, bevételei mégis 9 milliárd 460 millió dinár­ral nagyobbak kiadásainál. A szolgálat összbevétele 49,86 milliárd, kiadása pedig 41,06 milliárd. A többletbe­vételből 3,6 milliárdot vissza­tart, hogy ebből folyósítsa dolgozóinak személyi jövedel­mét a felmondási idő alatt. A könyvviteli szolgálatot ugyanis átszervezték, és az év elején körülbelül 3000 tisztviselőnek felmondtak. (Tanjug) A jégkár megelőzése érdekében Az országos meteorológiai szolgálat bizottságot alakított a jégesők és viharok elleni küzdelemre. A bizottság terv­szerű, országos méretű ak­ciókat szervez a jégkárok megelőzésére. Munkájukban felhasználják a külföldi ta­pasztalatokat. Elkészítik az országos rakétaszolgálat ter­vét is. (Tanjug) MAGYAR SZÓ Futball-vita a szabadkai szkupstinában Érdemel-e a Spartacus 41 milliót A községi szkupstina elfogadta az idei költségvetést Nagy Ferenc, a tartományi végrehajtó tanács al­­elnöke, a város szövetségi képviselőjelöltje, Stjepan Krtanjek köztársasági és Stipan Marušić tartományi képviselőjelölt jelenlétében a szabadkai községi szkupstina tegnapi ülésén megvitatta és elfogadta a község idei költségvetését. A költségvetési javaslatot Mattja Sedlaik elnök indokol­ta meg. Elmondta, hogy a 3,7 milliárd dináros keret 13 százalékkal nagyobb a tava­lyinál. A javaslat némelyik Zágrábból indul a staféta Az Ifjúsági Szövetség Központi Vezetőségének el­nöksége Belgrádban meg­tartott tegnapi ülésén ja­vasolta, hogy az ifjúsági staféta az idén Zágrábból induljon el országos útjá­ra május 3-án, mert har­minc évvel ezelőtt Tito el­nököt ott választották meg a Jugoszláv Kommunista Párt főtitkárává. Az elnökség javasolja a köztársasági rendező bi­zottságoknak, hogy a sta­féta útvonalába iktassák be a Kommunista Párt és a Kommunista Szövetség történetében fontosabb sze­repet játszó helyeket. bevételi tétel jelentős növe­kedését irányozza elő. Pél­dául, a kiskereskedelmi forga­lom tízszázalékos növeke­dését számításba véve kiskereskedelmi forgal- l­mi adó címén körülbelül ■ 1,5 milliárd dinár folyik­­ be a község pénztárába,­­s ez összbevételének körül­­­­belül 23 százaléka.­­ A kiadások is magasab­­­bak, mint tavaly. A köztár­saság új hatáskörrel ruház­­­ta fel a községi szkupstinát, bővült jogköre, s ezzel ter- t mészetesen a közigazgatási­­ kiadások is növekedtek. Ta­­­­valy erre a célra 1,4 milli- l­árd dinárt, ebben az évben már több mint 2 milliárd ré­­gi dinárt, azaz 32 százaléko­s kal többet irányoztak elő.­­ Leszámítva a hatáskör bő­­­vüléséből adódó költségeket,­­ a kiadási előirányzat csak 9­0 százalékkal növekszik. ■ A költségvetés szerint az idén a közművesítési alapba­­ is 100 millió dinárral folyik be több. Kulturális és nép­jóléti célokra 10 százalékkal több az előirányzat, mint ta­valy. Sajtótevékenységre az idén 60 millió dinárt fordítanak (a Subotičke novine hetilap, a Magyar Szó és a­z NAP helyi kiadásainak költségeire) és 25 millió dinárt irány­zott elő a költségvetés a leendő rádióállomás szük­ségleteire. Az elnök végezetül el­mondta, hogy csak egy vá­lasztógyűlésen (Bajmokon) vetették el a költségvetési javaslatot, másutt is csak néhány módosító és kiegé­szítő indítvány hangzott el. Nem egy helyen sokallták a Spartacus labdarúgóklub számára előirányzott 41 mil­lió dinárt. Sándorban példá­ul javasolták, hogy az össze­get utalják át a tűzoltótes­tületnek, korszerű felszere­lés vásárlására. A Spartacus millióiról há­rom óra hosszat vitáztak. Több szó esett erről a költ­ségvetési tételről, mint az egész községi költségvetésről. Mihajlo Mamužić, a pénz­ügyi tanács elnöke közölte, hogy a futballklub 92 mil­lió dinárt kért a szkupsti­­nától, annyit, amennyit a szkupstina az egész sportte­vékenységre előirányzott. A tanács, amikor a klub kérelmét megvitatta, ar­ra az álláspontra helyez­kedett, hogy a község a költségvetési keretből csak a klub legszüksé­gesebb anyagi kiadásait fedezheti, a személyi jö­vedelmekre — játékos­­fizetésre — kért 50 mil­lió régi dinárt nem ké­pes előteremteni.­ A roppant heves vitában több javaslat hangzott el Néhány­an azt indítványoz­ták, hogy a község vonja meg a klubtól az anyagi tá­mogatást. Másnap kevesell­ték a dotációt, s arra hivat­koztak, hogy a szkupstina alig három hónappal ezelőtt kötelezettséget vállalt, hogy nagyobb anyagi támogatást nyújt a minőségi sportnak. Végül a képviselők több­sége 1­66 szavazattal 11 el­lenében — megszavazták a Spartacusnak a 41 milliós dotációt, és némi módosítás­sal elfogadták a költségve­tést. MARJAI Magda A mai nappal hivatalosan is: Megkezdődött az idegenforgalmi idény A mai nappal hivatalosan megkezdődött az idegenfor­galmi idény. Az ideitől jó­val nagyobb eredményeket várunk, mint az eddigiek­től. Az idegenforgalmi szak­emberek derűlátása nem alaptalan. Az utazási irodák már eddig is jóval több ven­déget jeleztek, mint tavaly. A jelek szerint az ausztriai látogatók száma 20 száza­lékkal, az olasz, francia és skandináv vendégek száma 30 százalékkal, a kelet-euró­pai vendégek száma pedig 40 százalékkal fog emelked­ni. Az Angliából és Nyugat - Németországból érkező hí­rek azonban már nem ilyen kedvezőek. Július elejéig az ország­ban hatvan új szálloda ké­szül el, körülbelül 20 000 férőhellyel, ezenkívül sok új camping, 30 000 személyt meghaladó befogadóképes­séggel. Az idegenforgalom várha­tó növekedésére való tekin­tettel a termelők jóval több gyümölcsöt, főzeteiket, élel­miszert és közszükségleti cikket számítanak piacra vinni. A vasúti és országúti közlekedési vállalatok és a hajózás is felkészült: új idényjáratokat állítanak be, és új nemzetközi légi jára­tokat nyitnak. Először szer­vezik meg hazánkban a ten­gerparti légi-taxi szolgálatot is. (Tanjug) Elfogadták Novi Sad község költségvetését A szkupstina két tanácsának együttes üléséről A Novi Sad-i községi szkupstina két tanácsának tegnap délelőtti együttes ülésén határozott a község idei költségvetési javaslatá­ról és a községi alapok pénz­ügyi tervéről, amit a közel­múltban a választógyűlése­­ken, a munká­szervezetekben, sza­kegy­esül­etekben, politi­kai fórumokban és a szkups­­tina illetékes tanácsainak ülésein megvitattak. Kalmár Ferenc, a községi szkupstina alelnöke bevezető beszámolójában összefoglal­ta a vita eredményét, ismer­tette a község 1967. évi tár­sadalmi és gazdasági fejlő­dési lehetőségeit, a községi szkupstina feladatait, majd a költségvetés és a községi alapok pénzügyi tervének egyes tételeit. Elmondta töb­bek között, hogy a számítá­sok szerint az idén a gaz­daság társadalmi össztermé­kének értéke a tavalyihoz képest 7,9 százalékkal növek­szik, a nemzeti jövedelem 7,8 százalékkal, a termelé­kenység 7,6 százalékkal, a foglalkoztatottak száma pe­dig 2,2 százalékkal. A költ­ségvetés szerint az idén a községnek 79 millió 459 000 új dinár bevétele lesz.­­ Az idei költségvetés és a pénzügyi tervek — mond­ta Kalmár elvtárs — össz­hangban vannak a község anyagi lehetőségeivel, és be­illeszkednek a tágabb társa­dalmi-politikai közösségek terveibe is. Ez részben ma­gyarázatot ad arra a kérdés­re, miért nem tud a költség­­vetés teljesen kielégíteni minden igényt. Az alelnök beszámolóját követő vitában a tanácsta­gok hozzászóltak a költség­­vetés és a pénzügyi tervek számos tételéhez. Akárcsak a választógyűléseken, legtöbb szó a közművesítést érintő kérdésekről esett. A hosszan tartó vita után a képviselők egyhangúlag el­fogadták Novi Sad község 1967. évi költségvetését és a községi alapok pénzügyi ter­vét. B. E. Felvételi vizsga az egyetemeken Az ország minden egyete­­­me megjegyzés nélkül támo­­gat­ja a Jugoszláv Egyetemek Közössége elnökségének ja­vaslatát, hogy mindenütt ve­­­­zessék be a felvételi vizsgá­­ kat. A javaslatot az elnök­­­ség eljuttatja a Szövetségi Végrehajtó Tanácsnak. A javaslat szerint a felvé­teli vizsgák két részből fog­nak állni. Az első rész az általános műveltség fokának megállapítására szolgál: a jelölteknek bizonyságot kell tenniük arról, hogy megfe­lelő előképzettségük van az egyetemi előadások követé­sére, hogy szóban és írásban értelmesen ki tudják fejezni gondolataikat, hogy fel tud­ják használni a szakirodal­mat. A vizsgák második ré­szében a jelölteket az egyes fakultásokon szükséges szak­tudás szempontjából vizsgál­ják meg. A műszaki fakultá­sok hallgatóinak számtan­ból vagy fizikából kell vizs­gázniuk, a nyelvszakos hall­gatóknak pedig nyelvtudá­sukról kell bizonyságot ten­niük. A felvételi vizsgákon figyelembe veszik a jelöltek középiskolai osztályzatait is. A felvételi vizsgák anyagát és a mércéket az egyes fa­kultások közöse­n állapítják meg, tehát a jelölteknek minden egyetemen ugyan­abból az anyagból kell vizs­gázniuk. (Tamjug) A jelölés számokban Valamennyi vajdasági választókerületben befeje­ződtek a jelölőgyűlések, és a választó­polgárok, so­rozatos megbeszélések után, véglegesítették a je­löltek listáját. Vajdaságból a Szövetségi Szkupstina öt tanácsába 30, a Köztársasági Szkupstina öt tanácsába 55 képviselőt kell választani. Ezekre a helyekre a polgárok 54, il­letve 123 személyt jelöltek, azaz átlag kettőt minden helyre. A jelöltek nemzetiségi aránya többé kevésbé meg­felel a lakosság összetéte­lének. A Szövetségi Szkups­tinába például 12 magyart és két románt, a köztársa­sági szkupstinába 28 ma­gyart, tíz szlovákot és két románt jelöltek. Hiányol­ható azonban, hogy a Szö­vetségi Szkupstinába egyet­len fiatalt sem jelöltek, a köztársasági szkupstinába pedig csak kettőt. A jelöl­tek között kevés a nő is, a Szövetségi Szkupstinába ugyanis kilencet, a köztár­sasági szkupstinába pedig tizenhetet jelöltek. Szem­betűnik még, hogy a jelöl­tek zöme tanügyi és egész­ségügyi dolgozó: a szövet­ségi képviselőjelölteknek 60 a köztársasági jelöltek­nek pedig 47 százaléka. A jelölések után Beszélgetés Vasa Silić elvtárssal, a Novi Sad-i községi választási bizottság elnökével — Megvannak a jelöltek, de kik lesznek a képviselőik? Ez most a legfontosabb po­litikai kérdés, ezzel kellene foglalkozni úgyszólván a vá­lasztások napjáig! — mond­ja Vasa Silic, a Szocialista Szövetség Novi Sad-i köz­ségi választási bizottságának elnöke. Kifogásolja a Szocialista Szövetség alapszervezeteiben tapasztalható tétlenséget: — Mintha a jelölőgyűlé­­sekkel befejeződtek volna a választási előkészületek! Pe­dig szerintem a munka ja­va része csak ezután követ­kezik. Politikai tevékenység­gel el kell érni, hogy a meg­választott jelöltek összetéte­le minden szempontból a le­hető legkedvezőbb legyen. Ilyen értelmű politikai munka hiányát kifogásolja Silde elvtárs, és nyomban magyarázatot is fűz vélemé­nyéhez: — Kétségtelen, végtelenül szimpatikus dolog, hogy a 145 községi képviselői hely­re 290 polgárt jelöltünk, a jelöltek struktúrájával azon­ban már kevésbé lehetünk megelégedve. Íme, mit mu­tatnak a számok: a 290 je­lölt között 83 nőt találunk, ami már magában véve sem a legkedvezőbb arány, s ha még figyelembe vesszük, hogy nagyon sok esetben a nőnek férfi ellenjelöltje van, akinek a megválasztása szín­te biztosra vehető , még kedvezőtlenebb helyzetképet kapunk. A szociális struktúra, első pillanatra kielégítőnek lát­szik: 290 jelölt közül ugyan­is 51 munkást találunk a köz­vetlen termelők soraiból. Az arány azonban csak látszó­lag jó. Ha ugyanis figyelem­be vesszük, hogy a községi tanács 80 jelöltje között mindössze 12 munkás, már megváltozik a véleményünk. Hozzátartozik ehhez az az adat is, hogy a községi ta­nács jelöltjei között a 12 munkással szemben 34 ta­nárt, tisztviselőt, közoktatás­ügyi dolgozót, hivatalnokot találunk, tehát olyan embe­reket, akiknek a dolgok ter­mészeténél fogva a közokta­tási-művelődési tanácsban van a helyük. Vagyis tanító­kat, tanárokat, tisztviselőiket találunk majd a közoktatá­si-művelődési tanácsban is és — a munkások rovására — a községi tanácsban is. Vasa Šilić a jelöltek nem­zetiségi struktúrájával sincs megelégedve. — A jelöltek húsz száza­léka ugyan magyar — mond­ja, — de a jelölések körül­ményei kétséget hagynak afelől, hogy meglesz az azo­nos struktúrájú községi szkupszinánk is. — Külön figyelmet érde­mel — folytatta Vasa Lilic — a népjóléti-egészségügyi, a közoktatásügyi-művelődési és a gazdasági tanács ma­gyar jelöltjeinek százalék­aránya. A népjóléti-egészség­ügyi tanácsba a jelölteknek csak 11 százaléka, a közok­tatásügyi-művelődési tanács­ba a jelöltek 18 százaléka, a gazdasági tanács jelöltjeinek pedig 25 százaléka magyar. Ezek az arányszámok a társadalmi alkat szempont­jából is figyelemre méltóak. Vasa Lilic szerint a jelöl­tek struktúrája­­ nincs telje­sen összhangban azokkal az elvekkel, amelyek a jelölő­­gyűléseket megelőző politi- s­kai megbeszéléseken mérv- s adók voltak. — A választásokat meg­előző hetekben — fejezte be — arra kell törekednünk, hogy helyrebillenjen ez az eltolódás. Tévednek, akik azt hiszik, hogy a szkupszina összetételének a kérdése a felső politikai fórumok ügye; tévednek, akik föntről kész megoldásokra várnak. sz. gy. Tudást a fiataloknak Az Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Vezetőségének elnöksé­ge tegnapi ülésén elismerés­sel nyilatkozott a „Tudást a fiataloknak” elnevezésű moz­galom eddigi eredményeiről. Az ülésen kialakult véle­mény szerint továbbra is meg kell tartani a mozgalom tömegjellegét, és nem szabad kizárólag a tehetséges fiata­lokra korlátozni. A szervezők anyagi nehézségekkel küsz­ködnek, de a vállalatok ré­széről megnyilvánuló érdek­lődés reményt nyújt arra, hogy kiterjeszthető ez a ne­mes mozgalom. (Tanjug) Szarajevóban követelték a zágrábi nyilatkozat aláíróinak felelősség­re vonását A szarajevói kommunisták csütörtök esti ülésükön el­ítélték a horvát irodalmi nyelv helyzetéről szóló nyi­latkozat és a belgrádi ellen­­nyilatkozat szerzőinek anti­­szocialis­ta és soviniszta fel­lépését, és követelték az ér­telmi szerzők politikai, er­kölcsi és bűnügyi felelősség­re vonását. A négy községi vezetőség együttes ülésén követelték, hogy választói előtt vonják felelősségre Mladen Caldare­­vić professzort, a Szövetségi Szkupstina Közoktatási- Művelődési Tanácsának kép­viselőjét, aki ugyancsak alá­írta a nyilatkozatot. Az aláírás előtt ugyanis Cal­­darevic nem kérte ki válasz­tói és az általa képviselt mun­kaszervezetek véleményét. (Tanjug) Szombat, 1967. április 1. Felmentő ítélet a kakanji perben A szarajevói kerületi bíró­ság tegnap felmentette a kakanji bányában bekövet­kezett 1965. évi szerencsét­lenségért vád alá helyezett hat szakembert, öten szabad­lábra kerültek, a hatodik, Alojz Zeleznik mérnök, az orosi bányarészleg korábbi igazgatója kénytelen letölte­ni négyévi szigorított fog­házbüntetését, amire a bűn­per első tárgyalásán jog­erősen elítélték. (Tanjug) Elítélt huligánok A zenicai községi kihágási bíró a társadalmi-politikai­­munkásokból összeállított öt­tagú esküdtszék jelenlétében tegnap két-két havi elzárás­ra ítélt két huligánt, a 27 éves Bastila Ormanovicot és a 20 éves Ljubica Cendát. Ormanovic két nappal ez­előtt az állomáson késsel tá­madt egy milicistára, Ljubi­ca Cenda pedig egy hónap­pal ezelőtt bántalmazta a Livnica étterem egyik pin­­cérnőjét. Az esküdtszéki nyilvános tárgyalást a szarajevói Ve­­černje novine szerkesztősé­ge szervezte meg. A nem hi­vatalos esküdtszék súlyosabb büntetést, egyenként egyévi elzárást javasolt a rendbon­tók megbüntetésére. (Tanjug)

Next