Magyar Szó, 1967. július (24. évfolyam, 178-208. szám)

1967-07-01 / 178. szám

Szombat, 1967. Július 1. MAGYAR SZÓ Jobbat, többet, kifizetődő áron A termelők, a szövetkezeti szakemberek, a Szocialista Szövetség, a szak­­­­szervezet és a feldolgozó ipar képviselőinek megbeszélése a palics— hajdújárási földművesszövetkezetben Az időjáráshoz alkalmazkodva forró légkörű tanácskozást tartottak csütörtö­kön a palicsi—hajdújárási földműves­szövetkezetben. A Szocialista Szövetség mezőgazdasági szakosztály és a földmű­vesszövetkezet meghívta erre a megbe­szélésre a Szocialista Szövetség községi választmányának néhány vezetőségi tag­ját, a községi szakszervezeti tanács tag­jait, képviselőket, szövetkezeti szakem­bereket, a November 29. húsfeldolgozó gyár és a Malomipari Vállalat képviselőit. A termelők, a földművesszövetkezet és a feldolgozó ipar együttműködése volt napirenden. Jó alkalom kínálkozott arra, hogy a Szocialista Szövetség szakosztálya és a földművesszövetkezet által a közel­múltban a társastermelőkkel szervezett suplyáki tanácskozáson elhangzott észre­vételeket, indítványokat elmondják és megtárgyalják. A termelőket elsősorban a többterme­lés, a szilárdabb árpolitika, a közös be­ruházások és az együttes kockázati alap megteremtése foglalkoztatja, a szövetke­zetnek is létkérdése, hogy növekszik-e a termelés, a jószágtenyésztés, miként ala­kulnak a gazdasági kapcsolatok a társas­­termelőkkel. A palics—hajdújárási földművesszövet­­kezet nyilvántartása szerint 1964 óta cse­kély változással 1400—1500 hektáron fo­lyik társastermelés, 1964-ben átlag 28 métermázsa búza termett hektáronként, 1966-ban pedig 64 mázsa is. Kukoricából 1964-ben 45 mázsát, 1966-ban pedig a társastermelők közül tizenegyen 119 mé­termázsa csöveskukorica-hozamot értek el. Az idén 40 társastermelő között 30 hektáron folyik versenytermesztés. A jószágtenyésztéshez és hizlaláshoz is nagy lendülettel fogtak hozzá a termelők 1964-ben, a hullámzó felvásárlási árak és takarmányárak azonban kedvezőtlenül hatottak a társas állattenyésztés további gyarapodására. A szövetkezet önálló társastermelési üzemegysége szintén nemigen vásárolhat jövedelméből újabb termelőeszközöket. A kilenc traktor, a szükséges munkagépek­kel és a nyolc kombájn ma már kevés­nek bizonyult. A társastermelők ezen a tanácskozáson a feldolgozó ipar és a tár­sadalmi szervezetek képviselőivel együtt keresik a megoldást e nehézségeikben. A társastermelők kifizetődő gazdasági együttműködésre törekszenek a szövetke­zettel, a szövetkezet pedig a feldolgozó iparral. Ezért fontos az olyan termény- és jószágár, amely a külföldi piacon is megfelel, meg a belföldi termelőket, jó­szágtenyésztőket is ösztönzi. Elhangzott egy indítvány, hogy a feldolgozó ipar ka­pacitása alapján tervszerűbben kellene a sertés és a borjúhizlalást végezni. A Malomipari Vállalat képviselőivel a gabonaárakat vitatták meg. Tavaly a földművesszövetkezet a termelés megszer­vezésén, a befektetésen, a 120 vagon ku­korica felvásárlásán mindössze 2,5 millió dinár jövedelmet szerzett. Ebből az ösz­­szegből lehetetlen tovább fejleszteni a termelést. Az idén a búza felvásárlási árából a szövetkezetnek kilónként 3 di­nár árkülönbözet maradna. A supljáki termelők felajánlották, hogy még 2 di­nárt hajlandók adni a szövetkezetnek, mert kiszámították, hogy ilyen árkülön­bözettel a szövetkezet ráfizet, és a ter­melők attól félnek, hogy zavarok állnak be a gabona felvásárlásában. A szabad­kai malomipari vállalat úgy készül, hogy az előző években felvásárolt 2500 vagon búza helyett az idén 4000 vagonnal vesz át a szövetkezetek útján a termelőktől és a mezőgazdasági szervezetektől. A tanácskozás igen hasznosnak bizo­nyult, s a megbeszélés alapján a munka-­­ közösségek önigazgatási szervei is foglal­koznak ezekkel az égető kérdésekkel. Van egy indítvány, hogy legalább a kom­muna keretében keressenek­ lehetőséget kockázati alap létesítésére. Természetesen lehetőséget kell teremteni arra is, hogy a palicsiak kezdeményezéséről a többi ér­dekelt szövetkezet és gazdaság is véle­ményt nyilvánítson. V. J. Szabad idő, aktív pihenés, szórakozás A kulai posztógyár törekvései és eredményei Egy esetleges véleménykutatás valószínűleg más válaszokat eredményezne a nőktől, és másokat a fér­fiaktól, ha a kérdőíveken ez a kérdés szerepelne: sza­bad idejében mi a kedvenc szórakozása, kedvtelése? A férfiak többsége határozott választ tud adni a kérdésre: motorozás, kertészkedés, horgászás, sakk, kár­tya, olvasás, bélyeggyűjtés — hogy csak mutatóba so­roljunk fel néhányat a várható válaszokból. S a nők? A nők válasza egységesebb volna: ugyan mikor van szabad időm? Ami nincs, arról kár be­szélni! Csakhogy ebbe nem szabad beletörődni. Mégpedig azért nem, mert szabad időre mindenkinek szüksége van. A nőknek is természetesen. Meg kell teremteni! Minél több munkája, elfog­laltsága, kötelezettsége van valakinek, annál nagyobb szüksége és annál kevesebb lehetősége van a kikapcsoló­dásra. Ahol eljutottak ennek felismeréséig, ott — bármi­lyen nehéz is —, harcolnak a szabad­idő biztosításáért, és a pihenésre, kikapcsoló­dásra való lehetőség megte­remtéséért. Ilyen törekvésekről győ­ződtünk meg a kulai posztó­gyárban, ahol 1034 dolgozó közül 700 nő, akik csak a na­pi munka után jutnak hozzá, hogy ellássák háztartásukat és törődjenek családjukkal. A munkásnők helyzetéről és kikapcsolódási lehetősé­geiről Milovan Tadictyal, a vállalat jogászával beszélget­tünk. — Üzenünkben különösen nehéz helyzetben vannak a nők, mert három váltásban kell dolgozniuk — mondot­ta. — A váltásokat úgy osz­tottuk be, hogy éjszaka csak a legegészségesebbek dolgoz­nak. A kisgyermekes anyák és gyengébb szervezetűek a nappali váltásokban kapnak beosztást. — Az üzemi munkakörül­ményekhez alkalmazkodó gyermekotthon létesítése már régi terve a vállalatnak, de csak az idén sikerült megva­lósítani. Az üzem udvarán a 130 gyermeket befogadó otthon épül. A anyák az üzembe jövet beadják, és ha­zamenet magukkal viszik gyermekeiket.­­ A nagymosástól nyolc évvel ezelőtt mentesítettük munkásnőinket, a mosoda lé­tesítésével. Igen olcsón, ki­logrammonként 20 dinárért, vasalással 50 dinárért vállal­ja a mosást A nők úgyszól­ván egytől egyig igénybe ve­szik. Hétfőn hozzák a szeny- I nyest és a hét végén viszik­­ a tisztát. — Egy tavalyi határozat értelmében a vállalat ösztön-­­ díjat ad a dolgozók gyerme­keinek tanítására. Közép- és­­ főiskolások megszabott felté­­­­telek szerint ösztöndíjat kap­­­ nak, tekintet nélkül arra, hogy milyen szakmát válasz­tottak és hol helyezkednek el tanulmányaik befejezése­­ után. m­­1 — A szabad­idő kihaszná­lását, az aktív pihenést az idén szintén sikerült jobban megszervezni a munkaközös­ségben. A gyár közvetlen kö­zelében rekreációs központot létesítettek, olimpiai fürdő­medencével, továbbá teraszos étteremmel, rádióval, televí­­zióval, olvasóteremmel. Az üdülőhely, amelynek létesí­téséhez más vállalatok is hoz­zájárultak, nagyszerű lehető­séget nyújt a szabad­idő ki­használására. Akik a szabad­ságuk idején nem utazhatnak a tengerpartra, vagy hegyvi­dékre, az üzemi rekreációs központban olcsón étkez­hetnek, pihenhetnek, üdül­hetnek és szórakozhatnak. L. S. T. Nagyobb jogvédelem az igazgatóknak A Szövetségi Szkupstina Politikai-Szervezési Tanácsa tegnapi ülésén elfogadta a következő időszak munkater­vét, határozatot hozott ál­landó bizottságainak elne­vezéséről és feladatairól, s kibővítette őket az április­ban megválasztott képvise­lőkkel. Rövid vita után a tanács elfogadta a munkástanácsok és más vállalati igazgató szervek megválasztásáról szóló kerettörvény módosító javaslatát. Az új módosítás nagyobb jogvédelmet nyújt azoknak az igazgatóknak, akiket a munkástanács le akar váltani. A leváltott igazgató eddig a községi szkupstinához benyújtott fel­lebbezésében tiltakozhatott a munkástanács határozata el­len, ha az nem törvényes keretek között folyt le, vagy ha a felmondást megfelelő indokolás nélkül határozták el. Az igazgató fellebbezésé­nek halasztó hatálya volt a munkástanács határozatára. Az igazgató különben a fel­mondás ellen panasszal él­hetett a bíróságnál is, és Irálja a FORUM-könyvek írászótt kérhette az eljárás törvé­nyességének megállapítását. A bírósághoz benyújtott pa­nasza azonban nem volt ha­lasztó hatályú, sőt, a bíró­ság kedvező határozata alap­ján sem foglalhatta el ko­rábbi igazgatói beosztását, hanem csak erkölcsi elégté­telt nyújtott neki. A tegnap elfogadott törvénymódosítás nagyobb jogvédelmet nyújt az igazgatóknak. Ha a bíró­ság kedvező határozatot hoz, akkor a munkavállalót kö­teles visszafogadni az igaz­gatót. (Tanjug) Hatékonyabb ellenőrzés Annyi panaszt hallhatunk a vállalatok részéről a forgóeszközhiányra, az aránytalanul nagy árukészle­tekre, az értékesítési nehézségekre, hogy szinte nem is hisszük, hogy az árhivatalnak most is akad dolga. A kirakatok kiárusítást, árué szállítást hirdető feliratokkal vannak tele, s ebből arra lehetne következtetni, hogy az árhivatal máról holnapra fölöslegessé vált, mert hiszen a vállalatoknak most már nem az a gondjuk, milyen úton-módon indokolják meg elfogadhatóan ár­emelési kérelmeiket, hanem az, hogy — bármilyen áron is —­elkeljen a textil, a cipő, a konzerv vagy a bútor. Egy évvel ezelőtt még nem hittük, hogy ekkora fordulat áll be, noha már akkor készültek az ezt ki­váltó intézkedések. A vállalatok sem bíztak az intéz­kedések hatékonyságában, egyébként jobban­ felké­szültek volna a mai helyzetre.­­ Azonban még manapság is vannak termelő és ke­reskedelmi vállalatok, amelyek az áremelés külön­féle formáin keresztül próbálnak nagyobb jövedelem­hez jutni. Májusban a kereskedelmi­ felügyelőség közegei 215 gazdasági szervezetben ellenőrizték az árakat, és negy­venegyben állapítottak meg szabálytalanságot. A jog­talan­­áremeléssel elért hasznot, csaknem 620 000 új dinárt, elkobozták. Érdekes, hogy noha a gazdasági tevékenység álta­lában lanyhult, a beruházások üteme is lassult, a fel­­ügyelőségi szervek megállapításai szerint a vállalatok mégis a nyersanyag és új­ratermelési anyag árát emel­ték leginkább jogtalanul. A hrikovói Sava faipari vállalat például a fűré­szelt épületfát a szabott árnál több mint 60 száza­lékkal drágábban adta. A mladenovaci Petar Drapinn motoralkatrész gyár a dugattyúk árát emelte enge­dély nélkül. A több mint 137 000 új dináros nyeresé­get elvették a vállalattól és gazdasági vétség címén eljárást indítottak ellene. A sisaki faipari vállalat bi­zonyos, bútoralkatrészeket és más kelléket az előírt árnál drágábban adott el, habár a bútorgyárak a hi­telmegszigorítások után amúgy is nehéz helyzetben vannak. Több kereskedelmi vállalat a megengedett­nél nagyobb haszonkulcsot számolt fel, hasonló mó­don üzérkedett némely földművesszövetkezet a ta­karmányeladással. Az ellenőrző szervek — mint látjuk —­ bizonyos esetekben lecsapnak a törvényszegőkre. A nem, mun­kával,, hanem a spekulációval szerzett jogtalan hasz­not elkobozták, a vállalat­okat megbüntetik, s a mun­kaközösségek önigazgató szervei levonhatják ebből a tanulságot. De a fogyasztó, vagyis az, aki az áremeléssel tu­lajdonképpen megkárosul, nem sokat nyer ezzel. Csak puszta vigasz számára az a tudat, hogy akik be­csapták, nem maradtak büntetlenül. Nehézkes, lassú és nem is elég hatékony a fo­gyasztó adminisztratív intézkedésekkel való védelme. Ezen is csak a piaci mechanizmus már érezhető, de várhatólag még inkább kifejezésre jutó hatása se­gíthet. (bn) Ürülnek a raktárak árleszállítás, kiárusítás, kamatmentes kölcsön A termelő vállalatok több­sége igyekszik csökkenteni felhalmozódott raktárkészle­teit, hogy felszabadítsa a to­vábbi termeléshez szükséges forgóeszközöket. Ennek lát­ható jele a kiárusítások va­lóságos áradata. A gyárak ezenkívül többféle kedvez­ményt is nyújtanak a keres­kedelmi hálózatnak, és ezzel közvetve csökkentik az ára­kat. Nagyon sok vállalat hi­telre is hajlandó árut adni, mert ezzel is csökkenti a raktárkészleteket. A gyárak és a kereske­delmi vállalatok kénytelenek különféle árleszállításokkal, kedvezményekkel magukhoz édesgetni a vevőket, mert az utóbbi időben csak az ol­csóbb cikkek iránt, mutat­kozik nagyobb érdeklődés a piacon. Az árleszállítási verseny­ben a konfekcióipar jár az élen. Az eszéki Slavoni­ia­­ több mint kétmillió új di­nárral csökkentette rektá­­­ron fekvő készleteinek árát, s a vinkovei Vinteks 400 000­­ dinárral olcsóbban dobott a piacra 50 000 gyapjútakarót. A Nova Gradiska-i Jedinstvo 130 000 dinárral, a ptuji Delta 550 000 új dinárral csökkentette elfekvő készle­teinek árát. A szövetségi kereskedelmi felügyelőség szerint szőnyegből, gyapjú készruhából és könnyű kon­fekcióból még mindig növe­kednek a raktárkészletek. A helyzetre különben jellemző, hogy akadnak olyan gyárak is, ahol még 1965-ben gyár­tott cikkekből is nagyobb készletek várnak vevőre. A kereskedelmi felügyelő­ség szerint a termelőválla­latok és a kereskedelem egy­re gyakrabban próbál kö­zös megállapodással megsza­badulni a raktárkészletek­től. A bitolai Georgi Nau­mov, a szabadkai Partizán, a piroti Tigar, a Novi Sad-i Jedinstvo és más vállalatok hathavi kamatmentes köl­­­csönre adják át termékeiket­­a kereskedelmi vállalatok­nak. Mások a rabat növelé- s sével igyekeznek csökkenteni a raktárkészleteiket. A ke­reskedelmi felügyelőség kü­lönben megállapította azt is, hogy sok vállalat a félévi mérleg után dönt majd az ár leszárításról. (Tanúig) A szövetkezet — a termelők egyesülete A termelés fejlesztésében és a falu társadalmi, gazda­sági és politikai viszonyai­nak előmozdításában azok a szövetkezetek mutatják fel a legjobb eredményeket, amelyek a termelők egyesü­letévé válnak. Az ilyen szö­vetkezetekben egyre na­gyobb mértékben érezhető a magántermelők befolyása a termelési és üzleti politika területén, az igazgatásban, az elosztásban és a bővített újratermelésben. A legtöbb ilyen szövetkezet Vajdaság­ban van, ezzel magyarázha­tók a társastermelés és a fa­lusi viszonyok fejlesztésének területén elért eredmények. A fentieket Danilo Kekic, a JKSZ KV Végrehajtó Bi­zottságának tagja mondotta el a faluszeminárium hallga­tóinak kérdéseire válaszolva. A szemináriumot a belgrádi politikai oktatási központ szervezte. A termelés és a falvak re­form utáni fejlődéséről szól­va Kekié kijelentette: erő­södik az az irányzat, hogy a szövetkezetek gazdasági vál­lalatokká változzanak át, vagy pedig csatlakozzanak a birtokokhoz, a kombinátok­hoz. Ha a szövetkezet gazdasá­gi vállalattá változik, akkor felhagy eredeti tevékenysé­gével és eltávolodik a ma­gántermelőktől. A szövetke­zetek gyakran adminisztratív nyomás miatt egyesülnek a kombinátokkal és más tár­sadalmi munkaszervezetek­kel. Ez az egyesülés csak akkor lehet eredményes, ha kölcsönös gazdasági érdeke­ken nyugszik, és ha a szö­vetkezet továbbra is meg­tartja jellegét. A gyakorlat bizonysága szerint az­ utób­bi időben kedvezőtlen gazda­sági, eszmei és politikai eredményeket hozott az, ha a szövetkezetek vállalattá alakultak át. Nem hozta meg a várt eredményeket a szö­vetkezetek és a nagyobb vállalatok egyesülése sem. (Tanjug) 3. oldal A JÓ HANGULATHOZ M­M ITALOKAT

Next