Magyar Szó, 1967. július (24. évfolyam, 178-208. szám)
1967-07-01 / 178. szám
Szombat, 1967. Július 1. MAGYAR SZÓ Jobbat, többet, kifizetődő áron A termelők, a szövetkezeti szakemberek, a Szocialista Szövetség, a szakszervezet és a feldolgozó ipar képviselőinek megbeszélése a palics— hajdújárási földművesszövetkezetben Az időjáráshoz alkalmazkodva forró légkörű tanácskozást tartottak csütörtökön a palicsi—hajdújárási földművesszövetkezetben. A Szocialista Szövetség mezőgazdasági szakosztály és a földművesszövetkezet meghívta erre a megbeszélésre a Szocialista Szövetség községi választmányának néhány vezetőségi tagját, a községi szakszervezeti tanács tagjait, képviselőket, szövetkezeti szakembereket, a November 29. húsfeldolgozó gyár és a Malomipari Vállalat képviselőit. A termelők, a földművesszövetkezet és a feldolgozó ipar együttműködése volt napirenden. Jó alkalom kínálkozott arra, hogy a Szocialista Szövetség szakosztálya és a földművesszövetkezet által a közelmúltban a társastermelőkkel szervezett suplyáki tanácskozáson elhangzott észrevételeket, indítványokat elmondják és megtárgyalják. A termelőket elsősorban a többtermelés, a szilárdabb árpolitika, a közös beruházások és az együttes kockázati alap megteremtése foglalkoztatja, a szövetkezetnek is létkérdése, hogy növekszik-e a termelés, a jószágtenyésztés, miként alakulnak a gazdasági kapcsolatok a társastermelőkkel. A palics—hajdújárási földművesszövetkezet nyilvántartása szerint 1964 óta csekély változással 1400—1500 hektáron folyik társastermelés, 1964-ben átlag 28 métermázsa búza termett hektáronként, 1966-ban pedig 64 mázsa is. Kukoricából 1964-ben 45 mázsát, 1966-ban pedig a társastermelők közül tizenegyen 119 métermázsa csöveskukorica-hozamot értek el. Az idén 40 társastermelő között 30 hektáron folyik versenytermesztés. A jószágtenyésztéshez és hizlaláshoz is nagy lendülettel fogtak hozzá a termelők 1964-ben, a hullámzó felvásárlási árak és takarmányárak azonban kedvezőtlenül hatottak a társas állattenyésztés további gyarapodására. A szövetkezet önálló társastermelési üzemegysége szintén nemigen vásárolhat jövedelméből újabb termelőeszközöket. A kilenc traktor, a szükséges munkagépekkel és a nyolc kombájn ma már kevésnek bizonyult. A társastermelők ezen a tanácskozáson a feldolgozó ipar és a társadalmi szervezetek képviselőivel együtt keresik a megoldást e nehézségeikben. A társastermelők kifizetődő gazdasági együttműködésre törekszenek a szövetkezettel, a szövetkezet pedig a feldolgozó iparral. Ezért fontos az olyan termény- és jószágár, amely a külföldi piacon is megfelel, meg a belföldi termelőket, jószágtenyésztőket is ösztönzi. Elhangzott egy indítvány, hogy a feldolgozó ipar kapacitása alapján tervszerűbben kellene a sertés és a borjúhizlalást végezni. A Malomipari Vállalat képviselőivel a gabonaárakat vitatták meg. Tavaly a földművesszövetkezet a termelés megszervezésén, a befektetésen, a 120 vagon kukorica felvásárlásán mindössze 2,5 millió dinár jövedelmet szerzett. Ebből az öszszegből lehetetlen tovább fejleszteni a termelést. Az idén a búza felvásárlási árából a szövetkezetnek kilónként 3 dinár árkülönbözet maradna. A supljáki termelők felajánlották, hogy még 2 dinárt hajlandók adni a szövetkezetnek, mert kiszámították, hogy ilyen árkülönbözettel a szövetkezet ráfizet, és a termelők attól félnek, hogy zavarok állnak be a gabona felvásárlásában. A szabadkai malomipari vállalat úgy készül, hogy az előző években felvásárolt 2500 vagon búza helyett az idén 4000 vagonnal vesz át a szövetkezetek útján a termelőktől és a mezőgazdasági szervezetektől. A tanácskozás igen hasznosnak bizonyult, s a megbeszélés alapján a munka- közösségek önigazgatási szervei is foglalkoznak ezekkel az égető kérdésekkel. Van egy indítvány, hogy legalább a kommuna keretében keressenek lehetőséget kockázati alap létesítésére. Természetesen lehetőséget kell teremteni arra is, hogy a palicsiak kezdeményezéséről a többi érdekelt szövetkezet és gazdaság is véleményt nyilvánítson. V. J. Szabad idő, aktív pihenés, szórakozás A kulai posztógyár törekvései és eredményei Egy esetleges véleménykutatás valószínűleg más válaszokat eredményezne a nőktől, és másokat a férfiaktól, ha a kérdőíveken ez a kérdés szerepelne: szabad idejében mi a kedvenc szórakozása, kedvtelése? A férfiak többsége határozott választ tud adni a kérdésre: motorozás, kertészkedés, horgászás, sakk, kártya, olvasás, bélyeggyűjtés — hogy csak mutatóba soroljunk fel néhányat a várható válaszokból. S a nők? A nők válasza egységesebb volna: ugyan mikor van szabad időm? Ami nincs, arról kár beszélni! Csakhogy ebbe nem szabad beletörődni. Mégpedig azért nem, mert szabad időre mindenkinek szüksége van. A nőknek is természetesen. Meg kell teremteni! Minél több munkája, elfoglaltsága, kötelezettsége van valakinek, annál nagyobb szüksége és annál kevesebb lehetősége van a kikapcsolódásra. Ahol eljutottak ennek felismeréséig, ott — bármilyen nehéz is —, harcolnak a szabadidő biztosításáért, és a pihenésre, kikapcsolódásra való lehetőség megteremtéséért. Ilyen törekvésekről győződtünk meg a kulai posztógyárban, ahol 1034 dolgozó közül 700 nő, akik csak a napi munka után jutnak hozzá, hogy ellássák háztartásukat és törődjenek családjukkal. A munkásnők helyzetéről és kikapcsolódási lehetőségeiről Milovan Tadictyal, a vállalat jogászával beszélgettünk. — Üzenünkben különösen nehéz helyzetben vannak a nők, mert három váltásban kell dolgozniuk — mondotta. — A váltásokat úgy osztottuk be, hogy éjszaka csak a legegészségesebbek dolgoznak. A kisgyermekes anyák és gyengébb szervezetűek a nappali váltásokban kapnak beosztást. — Az üzemi munkakörülményekhez alkalmazkodó gyermekotthon létesítése már régi terve a vállalatnak, de csak az idén sikerült megvalósítani. Az üzem udvarán a 130 gyermeket befogadó otthon épül. A anyák az üzembe jövet beadják, és hazamenet magukkal viszik gyermekeiket. A nagymosástól nyolc évvel ezelőtt mentesítettük munkásnőinket, a mosoda létesítésével. Igen olcsón, kilogrammonként 20 dinárért, vasalással 50 dinárért vállalja a mosást A nők úgyszólván egytől egyig igénybe veszik. Hétfőn hozzák a szeny- I nyest és a hét végén viszik a tisztát. — Egy tavalyi határozat értelmében a vállalat ösztön- díjat ad a dolgozók gyermekeinek tanítására. Közép- és főiskolások megszabott feltételek szerint ösztöndíjat kap nak, tekintet nélkül arra, hogy milyen szakmát választottak és hol helyezkednek el tanulmányaik befejezése után. m1 — A szabadidő kihasználását, az aktív pihenést az idén szintén sikerült jobban megszervezni a munkaközösségben. A gyár közvetlen közelében rekreációs központot létesítettek, olimpiai fürdőmedencével, továbbá teraszos étteremmel, rádióval, televízióval, olvasóteremmel. Az üdülőhely, amelynek létesítéséhez más vállalatok is hozzájárultak, nagyszerű lehetőséget nyújt a szabadidő kihasználására. Akik a szabadságuk idején nem utazhatnak a tengerpartra, vagy hegyvidékre, az üzemi rekreációs központban olcsón étkezhetnek, pihenhetnek, üdülhetnek és szórakozhatnak. L. S. T. Nagyobb jogvédelem az igazgatóknak A Szövetségi Szkupstina Politikai-Szervezési Tanácsa tegnapi ülésén elfogadta a következő időszak munkatervét, határozatot hozott állandó bizottságainak elnevezéséről és feladatairól, s kibővítette őket az áprilisban megválasztott képviselőkkel. Rövid vita után a tanács elfogadta a munkástanácsok és más vállalati igazgató szervek megválasztásáról szóló kerettörvény módosító javaslatát. Az új módosítás nagyobb jogvédelmet nyújt azoknak az igazgatóknak, akiket a munkástanács le akar váltani. A leváltott igazgató eddig a községi szkupstinához benyújtott fellebbezésében tiltakozhatott a munkástanács határozata ellen, ha az nem törvényes keretek között folyt le, vagy ha a felmondást megfelelő indokolás nélkül határozták el. Az igazgató fellebbezésének halasztó hatálya volt a munkástanács határozatára. Az igazgató különben a felmondás ellen panasszal élhetett a bíróságnál is, és Irálja a FORUM-könyvek írászótt kérhette az eljárás törvényességének megállapítását. A bírósághoz benyújtott panasza azonban nem volt halasztó hatályú, sőt, a bíróság kedvező határozata alapján sem foglalhatta el korábbi igazgatói beosztását, hanem csak erkölcsi elégtételt nyújtott neki. A tegnap elfogadott törvénymódosítás nagyobb jogvédelmet nyújt az igazgatóknak. Ha a bíróság kedvező határozatot hoz, akkor a munkavállalót köteles visszafogadni az igazgatót. (Tanjug) Hatékonyabb ellenőrzés Annyi panaszt hallhatunk a vállalatok részéről a forgóeszközhiányra, az aránytalanul nagy árukészletekre, az értékesítési nehézségekre, hogy szinte nem is hisszük, hogy az árhivatalnak most is akad dolga. A kirakatok kiárusítást, árué szállítást hirdető feliratokkal vannak tele, s ebből arra lehetne következtetni, hogy az árhivatal máról holnapra fölöslegessé vált, mert hiszen a vállalatoknak most már nem az a gondjuk, milyen úton-módon indokolják meg elfogadhatóan áremelési kérelmeiket, hanem az, hogy — bármilyen áron is —elkeljen a textil, a cipő, a konzerv vagy a bútor. Egy évvel ezelőtt még nem hittük, hogy ekkora fordulat áll be, noha már akkor készültek az ezt kiváltó intézkedések. A vállalatok sem bíztak az intézkedések hatékonyságában, egyébként jobban felkészültek volna a mai helyzetre. Azonban még manapság is vannak termelő és kereskedelmi vállalatok, amelyek az áremelés különféle formáin keresztül próbálnak nagyobb jövedelemhez jutni. Májusban a kereskedelmi felügyelőség közegei 215 gazdasági szervezetben ellenőrizték az árakat, és negyvenegyben állapítottak meg szabálytalanságot. A jogtalanáremeléssel elért hasznot, csaknem 620 000 új dinárt, elkobozták. Érdekes, hogy noha a gazdasági tevékenység általában lanyhult, a beruházások üteme is lassult, a felügyelőségi szervek megállapításai szerint a vállalatok mégis a nyersanyag és újratermelési anyag árát emelték leginkább jogtalanul. A hrikovói Sava faipari vállalat például a fűrészelt épületfát a szabott árnál több mint 60 százalékkal drágábban adta. A mladenovaci Petar Drapinn motoralkatrész gyár a dugattyúk árát emelte engedély nélkül. A több mint 137 000 új dináros nyereséget elvették a vállalattól és gazdasági vétség címén eljárást indítottak ellene. A sisaki faipari vállalat bizonyos, bútoralkatrészeket és más kelléket az előírt árnál drágábban adott el, habár a bútorgyárak a hitelmegszigorítások után amúgy is nehéz helyzetben vannak. Több kereskedelmi vállalat a megengedettnél nagyobb haszonkulcsot számolt fel, hasonló módon üzérkedett némely földművesszövetkezet a takarmányeladással. Az ellenőrző szervek — mint látjuk — bizonyos esetekben lecsapnak a törvényszegőkre. A nem, munkával,, hanem a spekulációval szerzett jogtalan hasznot elkobozták, a vállalatokat megbüntetik, s a munkaközösségek önigazgató szervei levonhatják ebből a tanulságot. De a fogyasztó, vagyis az, aki az áremeléssel tulajdonképpen megkárosul, nem sokat nyer ezzel. Csak puszta vigasz számára az a tudat, hogy akik becsapták, nem maradtak büntetlenül. Nehézkes, lassú és nem is elég hatékony a fogyasztó adminisztratív intézkedésekkel való védelme. Ezen is csak a piaci mechanizmus már érezhető, de várhatólag még inkább kifejezésre jutó hatása segíthet. (bn) Ürülnek a raktárak árleszállítás, kiárusítás, kamatmentes kölcsön A termelő vállalatok többsége igyekszik csökkenteni felhalmozódott raktárkészleteit, hogy felszabadítsa a további termeléshez szükséges forgóeszközöket. Ennek látható jele a kiárusítások valóságos áradata. A gyárak ezenkívül többféle kedvezményt is nyújtanak a kereskedelmi hálózatnak, és ezzel közvetve csökkentik az árakat. Nagyon sok vállalat hitelre is hajlandó árut adni, mert ezzel is csökkenti a raktárkészleteket. A gyárak és a kereskedelmi vállalatok kénytelenek különféle árleszállításokkal, kedvezményekkel magukhoz édesgetni a vevőket, mert az utóbbi időben csak az olcsóbb cikkek iránt, mutatkozik nagyobb érdeklődés a piacon. Az árleszállítási versenyben a konfekcióipar jár az élen. Az eszéki Slavoniia több mint kétmillió új dinárral csökkentette rektáron fekvő készleteinek árát, s a vinkovei Vinteks 400 000 dinárral olcsóbban dobott a piacra 50 000 gyapjútakarót. A Nova Gradiska-i Jedinstvo 130 000 dinárral, a ptuji Delta 550 000 új dinárral csökkentette elfekvő készleteinek árát. A szövetségi kereskedelmi felügyelőség szerint szőnyegből, gyapjú készruhából és könnyű konfekcióból még mindig növekednek a raktárkészletek. A helyzetre különben jellemző, hogy akadnak olyan gyárak is, ahol még 1965-ben gyártott cikkekből is nagyobb készletek várnak vevőre. A kereskedelmi felügyelőség szerint a termelővállalatok és a kereskedelem egyre gyakrabban próbál közös megállapodással megszabadulni a raktárkészletektől. A bitolai Georgi Naumov, a szabadkai Partizán, a piroti Tigar, a Novi Sad-i Jedinstvo és más vállalatok hathavi kamatmentes kölcsönre adják át termékeiketa kereskedelmi vállalatoknak. Mások a rabat növelé- s sével igyekeznek csökkenteni a raktárkészleteiket. A kereskedelmi felügyelőség különben megállapította azt is, hogy sok vállalat a félévi mérleg után dönt majd az ár leszárításról. (Tanúig) A szövetkezet — a termelők egyesülete A termelés fejlesztésében és a falu társadalmi, gazdasági és politikai viszonyainak előmozdításában azok a szövetkezetek mutatják fel a legjobb eredményeket, amelyek a termelők egyesületévé válnak. Az ilyen szövetkezetekben egyre nagyobb mértékben érezhető a magántermelők befolyása a termelési és üzleti politika területén, az igazgatásban, az elosztásban és a bővített újratermelésben. A legtöbb ilyen szövetkezet Vajdaságban van, ezzel magyarázhatók a társastermelés és a falusi viszonyok fejlesztésének területén elért eredmények. A fentieket Danilo Kekic, a JKSZ KV Végrehajtó Bizottságának tagja mondotta el a faluszeminárium hallgatóinak kérdéseire válaszolva. A szemináriumot a belgrádi politikai oktatási központ szervezte. A termelés és a falvak reform utáni fejlődéséről szólva Kekié kijelentette: erősödik az az irányzat, hogy a szövetkezetek gazdasági vállalatokká változzanak át, vagy pedig csatlakozzanak a birtokokhoz, a kombinátokhoz. Ha a szövetkezet gazdasági vállalattá változik, akkor felhagy eredeti tevékenységével és eltávolodik a magántermelőktől. A szövetkezetek gyakran adminisztratív nyomás miatt egyesülnek a kombinátokkal és más társadalmi munkaszervezetekkel. Ez az egyesülés csak akkor lehet eredményes, ha kölcsönös gazdasági érdekeken nyugszik, és ha a szövetkezet továbbra is megtartja jellegét. A gyakorlat bizonysága szerint az utóbbi időben kedvezőtlen gazdasági, eszmei és politikai eredményeket hozott az, ha a szövetkezetek vállalattá alakultak át. Nem hozta meg a várt eredményeket a szövetkezetek és a nagyobb vállalatok egyesülése sem. (Tanjug) 3. oldal A JÓ HANGULATHOZ MM ITALOKAT