Magyar Szó, 1967. szeptember (24. évfolyam, 240-269. szám)

1967-09-10 / 249. szám

ARA­B PARA (­ REGI DINAR) Magyar Sió .................................................................................................... ::::::: ::::::: xxiv. évf. 249. (7284.) szám ::::::::: vasárnap, 1967. szept. 10. Haditengerészetünk a huszonöt éves­­ TITO ÜDVÖZLŐ TáVfriATA Josip Broz Tito marsall, a JSZSZK fegyveres erőinek főparancsnoka, a haditengerészet napja alkalmából üd­vözlő táviratot küldött hadi- és kereskedelmi tengerésze­tünk legénységének és tisztjeinek. Kedves elvtársak, Huszonöt év telt el azóta, hogy Podgorán megalakult az első tengerészeti egység, haditengerészetünk, és az új Jugoszlávia tengerészetének forradalmi magva. Az azóta eltelt aránylag rövid idő alatt óriási áldozatokat hoztunk, de nagy győzelmeket is vívtunk ki nemcsak a fegyveres harcok idején, hanem később, tengerészetünk békebeli építésében és fejlesztésében is. Noha haditengerészetünk evezős bárkákkal kezdte a harcot, a tengerészek merész, bátor vállalkozásai követ­keztében egyre erősödött és felszerelése is bővült, az ellenséggel folytatott harcokkal jelentősen hozzájárult országunk, elsősorban partvidékünk és szigeteink felsza­badításához. * A háború után a haditengerészet »korszerű fegyveres alakulattá fejlődött, amely képes ért, kész arra, hogy szükség esetén sikeresen védelmezze ".Szocialista hazánk adriai határait. Kereskedelmi tengerészetünk, hajóépítésünk, valamint egész tengerészetünk ezalatt sokoldalúan fejlődött és fon­tos tényezője lett gazdaságunknak és általános fejlődé­sünknek. Mindez közösségünk dolgozóinak műve, első­sorban azoké, akik több mint két évtizede forradalmi lendülettel és megfeszített erővel igyekeztek erősíteni és fejleszteni tengerészetünket. A JSZSZK hadi- és kereskedelmi tengerészetének 25. évfordulója alkalmából szívélyes szerencsekívánataimat küldöm a haditengerészet tengerészeinek és tisztjeinek, kereskedelmi tengerészetünk mérnökeinek, technikusainak és munkásainak, és sok sikert kívánok munkájukban. (Tanjug) Svetozar Vukmanović Brazilian Átadták Tito elnök üzenetét a brazil elnöknek, a mongol kormánynak, a japán miniszterelnök­nek és Makariosznak Rio de Janeiróból jelenti a to elnök személyes üzenetét. Tanjug: A nagykövet ismertette Luv­ Arturo Costa e Sylva, Bra­­szánnál elnökünk BAK-ban, Líria köztársasági elnöke, Jo­ Szíriában és Irakban folyta­­tadta Svetozar Vukmanovi­ tott megbeszéléseit, sőt, a Szövetség Tanácsának Krsto Bulajictól, Jugoszlá­­tagját, és átvette tőle Tito­via tokiói nagykövetétől, Sza­­elnök személyes üzenetét. A to miniszterelnök távolléte­­fogadáson jelen volt Magal- ben Takeo Miki külügymi­­kaes Pinto külügymi­niszter niszter vette át köztársasági és Tihomir Konder jugoszláv elnökünk személyes üzene­­ügyvivő­­jét. Takeo Miki elmondta, Svetozar Vukmanovic­sra- hogy a japán kormány nagy­­zík­ából Caracasba indult, rá becsüli Josip Broz Tito hogy Raul Leoni venezuelai Közel-Kelettel kapcsolatos elnöknek átadja köztársasági erőfeszítéseit, elnökünk üzenetét. Dusan Blagojevic, hazánk Stane Kolman, hazánk nikéziai nagykövete, Maha­ulánbátori nagykövete meg-­r­ost köztársasági elnököt rá­­látogatta Sz. Luvszant, a­dogatta meg, és átadta neki Mongol Forradalmi Néppárt köztársasági elnökünk szóbe­­politikai bizottságának tag-­ii üzenetét. A fogadáson az lár, a kormány első elnök­e- időszerű politikai helyzetről gyettesét, és átadta neki Ti­ is véleménycserét folytattak. pP^J TOALETT SZAPPA^jj •­ Tito elnök­­? leleplezte a podgorici emlékművet NAGY ÜNNEPSÉG HORVÁTORSZÁGBAN Tito elnök tegnap délelőtt a moslavinai Podgoric­­ban meggyújtotta a forradalmi emlékmű öröklángját, és megkoszorúzta a környék 1500 elesett harcosának emlékművét. Az ünnepi nagygyűlésen a Száva és a Dráva vi­dék több mint 40 000 lakosa vett részt, de sokan ér­keztek Podgorjéba Zágrábból, Sisakról, Varazdinból és a többi környező városból és faluból, mert a háború alatt legjobb fiaik a moslavinai felszabadított terü­letre jöttek, hogy ott felfegyverkezve harcoljanak az ellenséggel. Külön küldöttséggel képviseltette magát Bosanska Dubica és Zaječar népe is, mert Moslavina lakossága már a népfelszabadító háború óta szoros baráti kapcsolatokat tart fenn velük. J­ulisk­pbogell felöli Vv­l Mijalko Todorovic, a JKSI KV Végrehajtó Bizottságá­nak titkára, Vladimir Baka- I­ric, a Horvát KSZ KV Köz-­­­ponti Vezetőségének elnöke , Jakov Blažević, a Szábor el­nöke, Ivan Krajačić, a Szö­­­­vetség Tanácsának tagja,­­ Vladimir Popovic, a köztár­­­­sasági elnök főtitkára, dr . Savka Dabčević-Kučar, г Horvát Végrehajtó Tanács elnöke, Mika Tripalo, a Hor­vát KSZ KV Végrehajtó Bi­zottságának titkára, néphad­seregünk több tábornoka, va­lamint a moslavinai felkelés sok veteránja és szervezője. A forradalmi emlékművet, amely a népfelszabadító há­ború örökké lobogó tüzét jel­képezi, és az elesett harcosok síremlékét Dušan Džamonja szobrászművész alkotta. A Kutinából Podgoriéba vezető úton, a festői szép­ségű falvak ünnepi hangu­latban köszöntötték Tito el­nököt. Amikor Tito elvtárs, fele­sége és munkatársai kísére­tében megjelent a díszemel­vényen, a lelkesedés tetőfo­kára hágott. Garešnica községi szkups­­tinája és a moslavinai vidé­ken élő horvátok, szerbek, csehszlovákok, magyarok és más nemzetiségek nevében Tito elnököt Slavko Bosanac üdvözölte, majd Geno Šuš­­njar, a Köztársasági Végre­hajtó Tanács tagja, a mos­lavinai felkelés egyik szer­vezője beszélt az ottani har­cokról és a népi forradalom győzelméről. Felidézte a moslavinai fegyveres harcok kezdetét, 1941 nyarát, amikor a JKP és a Horvát KP Központi Vezetősége a Kommunista Párt nevében általános fel­kelésre szólította a népet. Ezen a vidéken már 1941 11 augusztusában két fegyveres Z 1 partizáncsoport harcolt, ame­­­lyek a népfelszabadító há­­­ború folyamán népes osztag­­­­­gá duzzadtak. A moslavinai I. osztag brigáddá, végül had­­­osztállyá fejlődött. Nagyon­­ sok moslavinai hazafi har­­­­colt ezenkívül a szlavóniai­­ hadosztályban, a Braca Ra­­­­dió és a Matija Gubec bri­­n gáciban.­­ A megszállók és az úszta- , ' s a csatlósaik terrorja elle­­j­­­nére Zágrábban egyre job-­­ ■ ban erősödött az illegális ]­­ harc és a város közelében i­s levő moslavipar felszabadított ^ . A terület nagy szerepet ját­­­szott ebben. Ezen a terüle­ 12 ■­­ ten már a felkelés első nap- t­a­­­­­jaitól kezdve erősödött né- t­r­é­peink és nemzetiségeink é­s testvérisége és egysége, és­­ minden népünk nagy áldoza-­­ tokat hozott a fasiszta tér-­­ tot elleni küzdelemben.­­ Az itt elesett harcosok és a számtalan áldozat emléké­­re emelték a forradalmi em­lékművet, s ott minden é­ven július 27-én megrend­zik a moslavinai népi felk­lés központi ünnepségét. A több tízezernyi töm kívánságára és lelkes élje­zése közepette a köztársasá elnök az alábbi szavakk fordult Moslavina népébe Elvtársak és elvtársnők. Engedjétek meg, hog mindenekelőtt üdvözölje le benneteket feleségem és velem együtt érkezett elvtá­rak nevében. Egyúttal­­ szünetet mondok nekte azért is, hogy lehetővé te­tétek, hogy részt vegye ezen az ünnepségen, ezen nagyszerű találkozón, am­iyen felidézitek azoknak emlékét, akik huszonöt év­vel ezelőtt a környező he­gyekben feláldozták életü­ket a szabadságért. Örömmel tölt el, hog mindannyian, szerbek, hor­vátok és a többi nemzetisé tagjai ma is olyan testvér­ségben éltek, mint a harca idején. Örülök annak , hogy ezt a szép emlékmű­vet emeltétek azoknak, aki többé már nincsenek kö­zöttünk, és akik nagyo örülnének, ha látnák, hogy mi épült itt azoknak az ál­dozatoknak a nyomán, ame­lyeket a nagy felszabadít harcban népeink hoztak Ápoljátok továbbra is a test­vériséget és egységet, mer Árvíz Ausztriában Tizenöt centiméteres hó Stájerországban • Felhőszakadás Rijekán Bécsből jelenti a Tanjug. Karintiában az elmúlt 48 órában ítéletidő tombolt. Az árvíz több millió schilling kárt okozott. Az osztrák hadsereg egységei a lakossággal együttmű­ködve mentik, ami még menthető. Az árvíz lakóhá­zakat, vasútvonalakat, autóutakat és hidakat veszé­lyeztet. A mentőosztagok fáradhatatlanul dolgoznak 80 nyugatnémet nyaralóvendég megmentésén, akik egy faluban rekedtek. Stájerországban szombatra vir­radó hajnalban 15 centiméteres hó esett. Az árvíz sújtotta terüle­teket csak helikoptereken lehet megközelíteni. Az uta­kon a vastag iszapréteg tel­jesen megbénította a közle­kedést. Olsach környékén és a Dráva mentén sok lakó­ház víz alá került. Rijekáról is nagy esőről érkezett jelentés. Néhány óra leforgása alatt 1 négy­zetméterre 50 liter víz zú­dult, illetve kétszer annyi, mint júliusban és 8 literrel több, mint augusztusban. A víz több pincelakást elárasz­tott. Isztriában, Krk és Rab szigeteken — ahol pedig nagy szükség van esőre —, kevés csapadék esett. Karlovac környékén jég­eső­­ volt. A­­ környékbeli sző­lőkben nagy kárt okozott. • © Dr. Glied Károly: Nagy lehetőségek ! az együttműködésre ! (2. oldal)­­ © Korpa Béla:­­ újdonságok vására ! • Pólyák György: Hitel a kisiparosnak! (3. oldal)­­ © Mi történt a Stagéval?­­ (4. oldal) © De, biztos úr, hisz mit szeretjük önt • Belőle már nem lesz! Führer ! (5. oldal) • Kellemetlen dolog ! négernek lenni © McNamara kilenc nyilatkozata j (6. oldal) • Bálint István: A béke esélyei © Szökdösnek az amerikai katonák! (7. oldal) • Steinitz Tibor: Rapszódoszok­­ és hopliták • Rakétákkal Da Nana ellen ! (8. oldal) • Németh István: A kis cigány sofőr­­ • Kenenzky László:­­ Befutás kihalási sorrendben ! (10. oldal) Pap Endre:­­ Szellemóriással ! találkoztam a tihanyi­­ dombháton ! Kiss István: Legény a gáton (11. oldal)­­ Ács József: Zágrábi kiállítások ! Dudás Kálmán: Két vers (13. oldal) Szirmai Proty: A két otthonos ember Amszsánfi Sándor: I Foszlányok (14. oldal) Burány Nándor:­­ Lakáskultúra ! és életszint Hornyik Miklós: A becsületes kritika! (15. oldal)­­ Két önálló anyunk van A szentek revíziója­ (20. oldal)

Next