Magyar Szó, 1967. szeptember (24. évfolyam, 240-269. szám)
1967-09-02 / 241. szám
8. oldal Lassan már túl sok lesz a műhold... Gyémánt termisztor A Szibériában, Távol-Keleten és a Szovjetunió legészakibb részeiben felállított reléállomások a Molndja I nevű híradástechnikai műholdtól veszik át a moszkvai televízió műsorát. A közvetítés tökéletesítése céljából a Szovjetunió fokozatosan kozmikus reléhálózatot épít az ország egész területét beszóró tv-műsor sugárzására. Ezzel ismét növekszik majd a híradástechnikai műholdak száma. Ugyanekkor azonban a világ sok más országa is készül távközlési célokra szolgáló műholdak kilövésére. Robert Sarnoff, az amerikai RCA elnöke egy nemrég Minneapolisban felolvasott beszámolójában aggodalmát fejezte ki a telekommunikációs műholdak nagy számban és minden rendszer nélküli üzembe helyezésével kapcsolatban, és arra hívta fel az érdekelt államokat, hogy kössenek nemzetközi megegyezést a távközlési műholdak kilövéséről és felhasználásáról. Szerinte a Föld körüli pályán keringő műholdak csak akkor szolgálhatják teljes mértékben céljukat, ha nem zavarják egymás működését, hanem egy közös rendszerbe illeszkednek be, mely híradástechnikai szempontból hozzáférhetővé tenné a Föld minden helyét minden ország számára — a teljes egyenjogúság alapján. B srí ЛА1ГМА NEGZTOH 1 Amerikai tudósok szándékosan szennyezték a gyémántot, így a legkeményebb anyag kristályait hőérzékennyé tették annyira, hogy felhasználhatták a világ legérzékenyebb és leguniverzálisabb hőmérőjének készítéséhez. Ez a sáska szeménél alig nagyobb gyémánthőmérő a termisztorok csoportjába tartozik. Készítéséhez nem természetes, hanem mesterséges gyémántkristályokba visznek be idegen atomokat, rögtön a kristályok gyártása alkalmával. A General Electric nagy mester ebben! A gyémánt hőérzékelőben egy 0,4 milliméter élű, körülbelül 0,08 milligramm súlyú (azaz 0,0004 karátos) parányi gyémántkocka szorul két fémelektród közé. A hőmérséklet változásakor megváltozik a gyémántkristály elektromos ellenállása, és ezt az ellenállásváltozást egy igen érzékeny elektronikus mérőműszer jelzi. Az ilyen gyémánt termisztor nemcsak igen érzékeny, hanem nagy hőmérsékleti intervallumot is felölel: —200 C-foktól (amely hőmérsékleten a legtöbb gáz már cseppfolyós halmazállapotú) egészen +600 C-fokig (tehát a fémek vörös izzásának hőmérsékletéig) mérhetünk vele. Iskolatáska Az iskolás gyermekek között egyre gyakoribb a kisebb-nagyobb mértékű hátgerincferdülés. Ennek egyik oka az aktatáska hordása is. A hátitáska jóval kevesebb panaszra adott okot. A kutatók megállapították, hogy minden szempontból a legkedvezőbb, ha a gyermekek a táskát hátukon hordják. Pontos terhelési és energiafogyasztási méréseket végeztek olyan személyeken, akik óránként 4 kilométer sebességgel mentek, és közben 4,5 kg terhet cipeltek magukkal Arra az eredményre jutottak, hogy az energiafogyasztás akkor volt legkisebb, amikor a terhet hátukon hordták. Ha a terhet hátitáskában hordó személyek energiafogyasztási mutatószámát 100- nak vették, akkor oldaltáska használata esetén ez a szám 117, az aktatáskásoké viszont 190. Az oxigénfogyasztás megfelelő mutatószámai 100, 182, illetve 241. Az aktatáska használata tehát a tanulóknál nemcsak anatómiai elváltozásokat okozhat, hanem csaknem kétszer akkora emergiafo és egészség gyasztást is jelent a gyermek számára, mint ha könyveit és tanszereit hátitáskában viszi magával. Gondoljunk erre most a tanév kezdetein! ! Trágyaszórás robbantással robbantás segítségével végzik. Háromszáz tonna műtrágyának 10 hektáron való szétszórásához ily módon mindössze két és fél órai előkészületre volt szükség. Három ember 100 trágyahalmot készített, és mindegyik alá 3 kilogramm robbanóanyagot helyezett, azután elektromos robbantóhálózatot szerelt fel. A robbantás után a trágya olyan egyenletesen oszlott el a földeken, amilyen egyenletes elosztást emberi vagy gépi erővel sohasem lehetett elérni. Másfelől ugyanehhez a munkához egy trágyaszóró gépnek 7 napra lett volna szüksége, a költségek pedig kétszer annyit tettek volna A Szovjetunióban a trágyaszórást már sok helyen ki. MI IS AZ A LYUKKÁRTYA? ■ A lyukkártya, illetőleg a ■ lyukszalag az elektronikus I számítógépek egyik fontos tartozéka. Tulajdonképpen I nem új találmány, hiszen a ■ Wheatstone-, illetőleg a Siemens-féle gyorstávíró- ban már kereken egy évszázad óta használják. A Z lyukkártya egy téglalap alakú papírlap, a lyuksza- I lag pedig hosszabb papír- I szalag, melyet egy különleges perforálógép a ki-I vánt információnak megfelelően kilyukaszt. A lyuk- I kártyát (lyukszalagot) ez■ után egy továbbító elhúz- I za egy „tapintófej” előtt. Ez a lyukak helyén, alkalmas berendezés segítségé-I vel, villamos kontaktust létesít, és ily módon a lyukak helyének és számának megfelelő elektro- I mos impulzusokat kelt. ■ Ugyanakkor a ki nem lyukasztott helyeken nem ha- lad át áram. Az elektromos impulzusrendszer számo- I kát, vagy számokban kife- jezett adatokat jelent és I továbbít a számítógépbe. Az üzemekben és válla- latokban a lyukkártyákat | különleges adatfeldolgozó gépek rendezik. A korsze- I rű elektronikus számító- ■ gépekbe általában folya- ' matosan táplálják be a je- | leket, ezért azokhoz csak hosszú (akár több száz mé- s teres) lyukszalagot használ ■ nak. Az ilyen lyukszalagok vagy papírból, vagy cellu- f lóidból készülnek. MAGYAR SZÓ Szombat, 1967. szept. 2.