Magyar Szó, 1967. szeptember (24. évfolyam, 240-269. szám)

1967-09-01 / 240. szám

4. oldal Д Búcsúzás Erdélytől történész, az irodalom­­kutató, aki kisujjában hordja a segesvári csa­ta összes előzményeit s a Pe­tőfi halálával kapcsolatos vo­natkozásokat, bizonyára más­fajta izgatottsággal tekinget­ne ki a kocsi ablakán, most, hogy Fehéregyháza felé kö­zeledünk ... Az enyém tö­mény áhítat, mert a környe­ző kukoricások zöld lándzsái ugyanabból a talajból nyúl­nak fel, amelynek porába vé­re ömlött. Egy hasonló, ta­lán épp ilyen ragyogású jú­lius végi napon... A hegye­ket is így láthatta arra, jobb­ra, ahonnan aztán az orosz seregek lezúdultak a völgybe, Júliára s a kis Zoltánra gon­dolt — a többi legendák kö­débe vesző titokzat, csak egy bizonyos: az erőszakos, ret­tenetes vég — akár orosz dárda, akár szász furkós ol­totta­­ki életét. Segesvár múzeuma, órator­nya, templomai, zegzugos ut­cái kivételes gazdagságú „va­dászterületet” jelentenek Jan­csinak, kecskeméti barátunk­nak, nem győzi kattintgatni fényképezőgépét. Talán neki van igaza: ha már nincs időnk, hogy megismerked­jünk a várossal, legalább a pillanatok fénylemezes való­ságát vigyük magunkkal... Nagykend, Balavására, Kö­rösfő, Sárvásár — végtelen vágtáink négy legcsodálato­sabb melegségű állomáspont­ja: az útszélen ünneplőbe öl­tözött lányok, menyecskék hímzéseiket, varrottasaikat mutatják fel az átutazó K K­olozsvár, a házsongárdi temetőben tervezett sétával, s egypár fes­tőnek tett látogatás-ígérettel vár vissza bennünket. Már csak Gy. Szabó Bélához ju­tunk el, a fametszet utánoz­hatatlan művészéhez. Régi kínai mesterek s farigcsáló erdélyi ősök tudását fejlesz­tette tovább tehetségével. Kínában vagy Belgiumban egyként tudnak művészeté­ről — jó volna már nekünk is megismernünk őt. Házigazdánk Kupa Ferenc fülébünk nő — baráti szere­­tetben, igaz önzetlenségben. A messzi Királyhágóról utoljára pillantunk vissza — s mindhármunk szemében az ég: ide még vissza kell jön­nünk egyszer t­ristának, aztán a magyar - magyar kihari népművész szóra se vége, se hossza az mélyfaragásos dobozával aján invitálásnak, hogy nézzünk dékoz még meg bennünket a be hozzájuk. Eddig csak két ! búcsúzás meghatott pillana­­toslapokon vagy régi tan-­­ taiban. Erdély még egyszer könyvekben látott kalotasze­gi szobák színparádéja tárul elénk, de megnyílnak a szek­rényfiókok is, dód- és ül­­öreganyák érintetlenül meg­őrzött hímzéseit teregetik elénk az asszony­­kezek, s nem tudom, ezeket nézzem-e, vagy a csillogó szemeket, amelyekben hit, hűség, szép­ségáhítat, valamihez való ra­gaszkodás titkos olajmécsesei lobognak ... Betévedtünk olyan házhoz is, ahol már turisztikai élelmességű gazd­­asszony, valamelyik háziipari bolt megbízottja, hadarja be­tanult szövegét. Kiránduló- és fürdőhelyek, vendéglők asztalai jutnak eszembe, szo­morú viaszvászonaikkal: hát sehova nem juthatnak el ezek a kincsek?­­ FEHÉR Ferenc Brezsnyev Budapestre látogat Moszkvából jelenti a TASZSZ­ Moszkvában közölték, hogy Leonyid Brezsnyev vezetésé­vel szeptember elején szov­jet kormány- és pártküldött­ség utazik Magyarországra. A szovjet delegáció a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ven­dége lesz. A küldöttség magyaror­szági látogatása alatt új szovjet—magyar barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezményt köt a Magyar NK képviselőivel, ezenkívül tárgyalni fog a szovjet—ma­gyar kapcsolatok továbbfej­lesztéséről és az időszerű nemzetközi kérdésekről. Guinea részt vesz az afrikai csúcstalálkozón Brazzaville-ből jelenti a TASZSZ. A kinsaszai rádió közölte, hogy Guinea részt vesz az Afrikai Egységszervezet szeptember 11-étől 14-éig tartó csúcsértekezletén. Kül­döttségét Sekou Touré elnök vezeti. Dialo Te Mii, az Afrikai Egységszervezet főtitkára és két helyettese szerdán este elutazott Kinsaszába. A csúcsértekezlet előké­születei már befejeződtek. A tanácskozás előtt a szervezet minisztertanácsa, is ülést tart. A csúcstalálkozóról 300 külföldi újságíró tudósít. A Jugoszláv Sorsjáték 35. húzásának nyerőszámai Ea ** össz*- Az alábbi szám Ez, u össze.- mokkái végző­­ket nyerték mokkái végző- ce, nyerték dő sorsjegyek dő sorsjegyek 20 20,— 56094 406,— 560 100,— 58624 400.— 44960 400 — 0447464 8.006.— 62190 400.— 0565100 30.000.— 95 8,— 0617250 8.000.— 375 80,— 0620500 8.000,— 3815 200,— 17405 1.000,— 1­4,— 1­28105 1.000,— 04611 404,— 51795 608,— 26151 604,— 84475 1.000,— 63331 404,— 86271 604,— 06 8,— 0111641 50.004,— 56 8,— 0514661 8.004,— 48746 400,— 0916491 100.004,— 0722856 10.008,— 52 10,— 97 6,— 19752 610,— 317 40,— 20902 600,— 11617 600,— 73082 400,— 90957 1.000,— 0912272 8.000,— 0477027 8.000,— 13 6,— 28 8,— 23 6,— 38 6,— 73 10,— 60368 400,— 16453 600,— 90728 608,— 18113 2.006,— 88373 610,— 9­4 — 1004583 10.000,— 19909 404,— 74009 604 — 64 11,— 0448179 8.004,— 94 6,— 0700499 8.004,— M­AG­Y­A­R­S­Z*) .műtt­.Péntek, 1967. szeptember 1. Brazília és India kifogást emelt az atomsorompó-egyezmény ellen Svéd javaslat az ellenőrzésre jelenti az AFP Genfből és az AP. A genfi leszerelési érte­kezleten a svéd küldöttség csütörtökön javaslatot ter­jesztett be az atomsorompó­­egyezmény harmadik szaka­szára vonatkozóan, amelyben az USA és a Szovjetunió nem tudtak megegyezni. Svédország javasolja, hogy az ellenőrzést a nemzetközi atomügynökség útján szava­tolják, továbbá, hogy az egyezményt aláíró országok­nak tiltsák meg az atom­fegyverek előállításához szükséges nyersanyag expor­tálását. Svédország legtöbb három évig tartó átmeneti időszakot irányoz elő, amely lehetővé teszi, hogy a két­oldali és többoldali egyez­ményeket egybehangolják a bécsi nemzetközi atomener­gia-ügynökség ellenőrző rendszerével. A tegnapi ülésén a brazil delegátus közölte, hogy kor­mánya nem írja alá az atom­sorompó-egyezményt, jelen­legi formájában és több ki­fogást emelt a szerződéster­vezet ellen. A brazil küldött az USA és a Szovjetunió ál­tal beterjesztett szerződés­­tervezetben foglalt reszt­­rikciókat igazságtalannak és szükségtelennek tartja. A szerződéstervezetet Ni­géria delegátusa is elvetet­te, és akárcsak Brazília az­zal vádolta az atomhatalma­kat, hogy minden kötelezett­séget azokra az országokra akarnak hárítani, amelyek nem rendelkeznek atomfegy­verekkel. India delegátusa támogat­ta Brazília ellenvetéseit, és hangoztatta, hogy a nagy atomhatalmak sem bújhat­nak ki a nemzetközi ellen­őrzés alól, és az atomsorom­pó-egyezmény nem hagyhat­ja az atomfegyverrel nem rendelkező országokat, hogy ölbe tett kézzel üljenek az ál­­lig felfegyverzett világban. Milentije Popovic részvéttávirata a norvég parlament elnökéhez Belgrádból jelenti a Tan­­jug. Milentije Popovic, a Szö­vetségi Szkupstina elnöke, Nils Langhelle, a norvég parlament alelnökének halá­la alkalmából táviratban fe­jezte ki részvétét Bert Ing­­valdsennek, a norvég par­lament elnökének. Háborús készülődésre buzdítják a kínai katonákat A pekingi helyőrség parancsnokát Irak határozata Pekingből jelenti az AFP. A Peking Ribao című új­ság szerdai számában első oldalon közli annak a hatá­rozatnak a szövegét, amelyet a pekingi helyőrség parancs­nokai fogadtak el tanácsko­zásukon. Fokozott fegyelem­re és éberségre szólítják fel a főváros helyőrségét, taná­csolják a katonáknak, hogy példásan hajtsák végre fel­adatukat, fokozzák háborús előkészületeiket, tartsanak fenn baráti kapcsolatokat a főváros vörösgárdistáival és forradalmi tömegeivel, se­gítsék a forradalmi lázadó­kat a hatalom átvételében és minél eredményesebb gyakorlásában, vegyenek részt a burzsoázia teljes megsemmisítésében, amely­nek élén a „kínai Hruscsov” áll, és példaadóan, fegyel­mezetten hajtsák végre a párt és a központi bizottság katonai bizottságainak uta­sításait. A megfigyelők körében némi meglepetést keltett a felhívás, mert a pekingi helyőrség egységei eddig is igen fegyelmezettek voltak, és a Mao Ce-tung-i politi­kai irányvonal hű támogatói­nak bizonyultak. A fenti ha­tározatot egyesek a Hopej tartományban történt zavar­gásokkal, valamint az utób­bi időben gyakori és heves pekingi incidensekkel hoz­zák összefüggésbe. MAOÉK AMERIKA MALMÁRA H­AJTJÁK A VIZET „Mao Ce-tung és cso­portja propagandahadjá­ratával és tetteivel az amerikai agresszorok mal­mára hajtja a vizet, és akadályozza a délkelet­ázsiai imperial­istaellen­es harcot” — írja az Izvesz­tyija szerdai számában. A moszkvai újság megálla­pítja, hogy Ázsiában ugyanúgy el lehet szige­telni az agresszió erőit, mint Európában. „A genfi értekezlet után egy egész évtizeden át — fűzi tovább a lap — az USA tartózkodott a beavatkozás­tól Vietnamban. Az inter­venció akkor kezdődött, amikor Mao Ce-tung és cso­portja tele szájjal kezdte kiabálni, hogy elutasítja az SZKP és más kommunista pártoknak az imperialista­­agresszió-ellenes közös harc­ra vonatkozó javaslatait, és szűk látókörű nacionalista, nagyhatalmi és szovjetelle­nes politikát kezdett. Való­jában bátorítás volt a Washington számára, hogy hozzákezdjen a háború fék­telen kiterjesztéséhez és a VDK elleni légi háború ha­tárait" annyira kitolja, hogy a Kínai Népköztársaság köz­vetlen közelében elterülő te­rületeket is bombázza.” Az Izvesztyija annak a a véleményének ad kife­jezést, hogy aligha lehet valami károsabb az ázsiai béke, a szocializmus és maga Kína szempontjából is, mint a maoista csoport politikája. Az Egyesült Államok vezetői igyekez­nek is kihasználni a helyzetet, és addig ütik a vasat, amíg meleg, ka­matoztatják a zavaros kínai helyzetet. A cikkíró a továbbiakban megállapítja: „Nem titok, hogy éppen Kína nagyhatal­mi törekvése és terjeszkedé­si politikájától való félelem játszottak közre az ASEAN nevű regionális szervezet létrehozásában, amelynek Indonézia, a Fülöp-szigetek, Thaiföld, Malaysia és Sin­gapore a tagjai. Indonézia, ez a nagy ország, határozta el magát először, hogy csat­lakozik egy csoportosulás­hoz. Washington ezt a szö­vetséget hosszú távlatú cél­jaira akarja felhasználni, és segítségével a délkelet-ázsiai semleges országokat is az amerikai politika bűvkörébe akarja vonni.” Végül az Izvesztyija meg­állapítja, hogy Mao Ce-tung politikája — bármily káros a kínai szocializmus szem­pontjából is — mégsem ál­líthatja meg perialistaellenes harcot. az ázsiai im- kínai diplomaták a londoni kínai követség erkélyéről kórusban Mao-idézeteket szavalnak . A kenyai kormánypárt szakítást követel Kínával Nairobiból jelenti a Reu­ter.­­ Az Afrikai Nemzeti Unió nevű kenyai kormánypárt úgy határozott, hogy meg­szakítják a diplomáciai kap­csolatokat Kínával. Tom Mboya kenyai gaz­dasági és fejlesztésügyi mi­niszter terjesztette be a ja­vaslatot. Kijelentette, hogy Kína nairobi nagykövetsége durván beavatkozik Kenya belügyeibe, s arra törekszik, hogy az ország lakosságát Mao Ce-tung ideológiájával fertőzze meg. — A kínaiak­­­nak nem tetszik, hogy Ke­nyában rend van és nyuga­lom, s hogy a rendszer szi­lárd. Ha a kenyaiaknak egyáltalán valakinek a gon­dolatait, tanait kell tanulmá­nyozniuk, akkor csakis Ke­­nyatta elnök gondolatai azok, mert ő szerezte meg az ország függetlenségét — mondta. A pártülés után Tom Mboya közölte, hogy hama­rosan Mombassába utazik, és átadja Kenyatta elnök­nek a párt határozatát a dip­lomáciai kapcsolatok meg­szakításáról. Brown tárgyalni akar Csen Jivel Londonból jelenti az AP, akkor pedig Arthur de la Az angol külügyminiszté­rium hivatalos szóvivője kö­zölte, hogy Brown külügy­miniszter felszólította Csen Ji kínai külügyminisztert: tanácskozzanak a két ország megromlott diplomáciai kap­csolatainak rendezéséről. A külügyminiszter szerint a két ország viszonya súlyos válságba került, de kifejezte készségét, hogy hajlandó tár­gyalni a zavartalan kapcso­latok helyreállításáról. Brown Csen Jihez inté­zett üzenetét táviratilag to­vábbították Pekingbe, ugyan­ Mare brit külügyminiszter­helyettes a Foreing Office­­be kérette Sen Ping londo­ni kínai ügyvivőt, és átadta neki Brown miniszter táv­irati üzenetének szövegét. Az ügyvivő nem volt haj­landó átvenni az üzenet másolatát, mert mint mon­dotta: nem vállalhatja a fe­lelősséget továbbításáért, amikor a brit kormány már más módot talált átadására. Brown külügyminiszter ugyanis távirati üzenetét Hopson pekingi brit ügyvi­vő által juttatta el a kínai külügyminisztériumhoz. JÖN — JÖN — JÖN — JÖN — JÖN . Hamarosan Növi Sadon is vetítik Aleksandar Petrović I • SKUPLJAČI PERJA • (Tollgyűjtők) ; ’ • című, a cannes-i filmfesztiválon Grand Prix — a­­ pólai filmfesztiválon pedig Zlatna Arena díjjal* kitüntetett kiváló filmet. A főszerepeket Bekim • Fehmiju, Olivera Vučo és Gordana Jovanovic je­­­les művészek alakítják. I A Tollgyűjtők az év egyik legsikeresebb filmje. I 898/1/a I

Next