Magyar Szó, 1968. április (25. évfolyam, 90-118. szám)

1968-04-10 / 99. szám

2. oldal Termálvíz ipari és kommunális célokra? Megbeszélés a Tartományi Gazdasági Kamarában Csaknem egy évtized múlt el azóta, hogy Vajdaságban megtalálták az első hévíz­­forrást. A kutatást termé­szetesen folytatták, s most már tudjuk, hogy Észak-Bá­­nátban és Bácskában, a Ti­sza mellékén igen sok bővizű és magas hőfokú forrást le­het feltárni, és ami a leg­fontosabb, nem kell érte mélyre fúrni. Két-három évvel ezelőtt egy tudományos értekezés készült arról, hogyan kelet­kezett ez a forró tenger a föld kérgében, mennyi, hő­energiát lehet belőle nyerni, és hogyan lehet a felszínre hozni a forró vizet. Ám a szinte kimeríthetetlen ener­giatartalék hasznosítása iránt Vajdaságban eddig szinte sen­ki sem érdeklődött. Felenged-e majd ez az érthetetlen közöny? Erre nem adhatunk feleletet, még a Tartományi Gazdasági Ka­marában tegnap rendezett megbeszélés után sem. Az összejövetelen ott volt ugyan több kommuna képviselője, s a kutatók elég kézzelfog­hatóan bebizonyították ne­kik a termálvizek hasznos­ságát, végleges programot mégsem állapíthattak meg, mert a kommunák képviselői­nek semmilyen felhatalma­zásuk sem volt, így hát a megbeszélés részvevői csak abban egyeztek meg, hogy a hó végén az észak-bánáti kommunák és az érdekelt gazdasági szervezetek kép­viselőivel értekezletet tar­tanak Kikindán, és ott fog­ják megbeszélni, hogyan le­hetne minél előbb kiaknázni a hévízforrásokat ipari és kommunális célokra. S. L. Erős lehűlés országszerte Kelet-Szlavóniában 10 órán át esett a hó Tegnapra virradóra csak­nem az egész ország terüle­tén lehűlt a levegő. Helyen­ként havazott is. A Plješevi­­ca hegyen a friss hó vastag­sága eléri a fél métert. Ke­­let-Likában, Udbina és Do­­nji Labac között megszakadt a közlekedés. Kelet-Szlavóniában 10 órán át megállás nélkül esett a hó. Szlavónbród és kör­nyéke 10 centiméteres hóta­karóra virradt. A havazás és a hideg miatt mindenütt megnehezült a me­zőgazdasági munka. A virág­ba borult gyümölcsfákat fagyveszély fenyegeti. Vajdaságban eső, havas eső volt. A hőmérséklet általá­ban 3—5 fok körül mozgott. Éjszaka helyenként talaj­menti fagy várható. A tengerparton egyelőre szép az idő, de a hőmérsék­let néhány fokkal csökkent. Szlovén nyelvű híradót sugároz a ljubljanai televízió A ljubljanai televízió áp­rilis 15-étől kezdve önálló tv-híradót sugároz szlovén nyelven. A belgrádi TV hír­adóját a nézők a jövőben a második csatornán nézhetik. Szlovéniában körülbelül 150 000 előfizetője van a te­levíziónak. MAGYAR SZÓ Szerda, 1968. április 10. Kell-e két nagy alumíniumipari kombinát Vita a bírósági illetékekről és a munkanélküli segélyről Tíz bizottság ülésezett tegnap a Szövetségi Képviselőházban Csaknem valamennyi állandó bizottsága összeült t­egnap a Szövetségi Képvi­selőház Szövetségi Tanácsának és Gazdasági Tanácsána­k. Napirendjükön terv- és pénzügyi, ipari, kisipari, önigazgatási, kommunális, tur­isztikai és egyéb kérdések szerepeltek. A képviselők a tíz bizottság ülésén megvitattak n­éhány törvényjavaslatot és tervezetet, ezenkívül meghallgattak több jelentést és tá­jékoztatást. Érdeklődésük központjában a lakásreform végrehajtásáról szóló jelent­és és néhány új intézkedésre vonatkozó javaslat volt. Napirendre tűzték ezenkívül a munkaszervezetek összbe­vételének megállapítását és jövedelemelosztását szabály­ozó kerettörvény javaslatá­nak megvitatását, mert az ország valamennyi vállalata kéri, hogy még a nyári parlamenti szünet előtt megszavazzák, hogy idejekorán felkészülhessenek alkalma­zására, céges külföldi hitel ügyében. A szlovén képviselőház köz­­társasági tanácsának terv- és pénzügyi bizottsága ugyanis levél útján annak az aggodalmának adott kifeje­zést, hogy két ilyen hatalmas kom­binát egyidejű építése túl nagy megterhelés lenne, ezenkívül a szlo­vén képviselők vélemé­nye szerint a köztársasá­goknak kellene kezessé­get vállalniuk, nem pe­dig az államnak. A bizottság tagjai hosszú vita után mégis megszavaz­ták a kezességvállalási ja­vaslatot, de azzal a meg­jegyzéssel, hogy a két kom­binátnak a lehető legszoro­sabban együtt kell működ­nie, hogy közös szolgálatok­kal gazdaságosabban termel­hessen. Ugyanez a kérdés volt na­pirenden a Gazdasági Ta­nács iparügyi bizottságának ülésén is. Ennek részvevői szintén leszögezték, hogy a két alumíniummű építése csak akkor lehet célraveze­tő, ha szoros együttműködés jön létre köztük. A Gazdasági Tanács tár­sadalmi és gazdasági viszo­nyokkal, valamint a társa­dalmi tervvel foglalkozó bi­zottsága helyesléssel fogad­ta a kezességvállalási javas­latot, majd teljes mértékben támo­gatta a munkaszerveze­tek összbevételének meg­állapítását és jövede­lemelosztását szabályozó törvény meghozatalára vonatkozó javaslatot. Tagjai megállapították, hogy az új törvény megköveteli 26 jelenlegi törvény felül­vizsgálását és 12 törvény­­erejű előírás hatálytalansá­­sát-Stjepan Kapusra képvise­lő figyelemre méltó javasla­tot terjesztett a képviselők elé. Eszerint a jövőben a munkaszer­vezetek előbb egymás közötti kötelezettségeik­nek tegyenek eleget, ne pedig adókötelezettsé­güknek. Ez lényegesen elősegítené egymás kö­zötti elszámolásuk javu­lását. A Szövetségi Tanács kom­munális bizottsága elfogadta azt a törvényjavaslatot, hogy a lakásépítési járulék egy részét a jövőben a harco­sok lakáskérdésének megol­dására fordítsák. Helyesli ezenkívül azt a javaslatot is, hogy a köztársaságok a jövőben maguk határozhas­sák meg, milyen feltételek­kel adnak bérbe telket kül­földi állampolgároknak.­­ Az idei nyaralóidény­ben a tavalyinál élénkebb forgalomra számíthatunk — állapította meg a Gazdasági Tanács kereskedelmi, vendég­látóipari és idegenforgalmi bizottsága. Mind Olaszor­szágból, mind Ausztriából és Nyugat-Németországból több vendég érkezik, mint az elő­ző években, csak a font le­értékelésével sújtott orszá­gok lakossága mutat kisebb érdeklődést a jugoszláviai üdülés iránt. A bizottság ülésén közzétet­t parlamenti tudósítók többségének érdeklődését leginkább a Szövetségi Ta­nács terv- és pénzügyi bi­zottságának ülése keltette fel, amelyen arról volt szó, hogy az állam vállaljon ke­zességet a títogradi és a mosztár-sibeniki alumíni­­umművek építéséhez szűk­év végleges mérlegét­ől. Eszerint 1967-ben összesen 22 694 000 külföldi tu­rista járt az országban, s valamivel több mint 190 millió dollárt költöt­tek el. A Szövetségi Tanács poli­tikai-szervezési bizottságá­nak ülésén a bírósági ille­tékekről szóló törvény módo­sítási javaslata szerepelt. Eszerint a bírósági illetékek fel­ső határát a szövetség szabja meg, a köztársa­ságoknak azonban joguk lesz ennél kisebb illeté­ket is meghatározni. Az új bírósági illetékek­ről szóló törvény — a köz­társaságok kérésére — va­lószínűleg csak 1969. janu­ár elsején lép életbe, ne­hogy felborítsa a társadal­mi-politikai közösségek idei költségvetését. A Vöröske­reszt szervezeteit felmentik a bírósági illetékek fizetése alól. A Gazdasági Tanács ön­­igazgatási bizottsága a köz­oktatás fejlesztésére és töké­letesítésére vonatkozó vita­tételekkel foglalkozott. Meg­állapította, hogy mivel a gazdaság nem fordíthat többet a köz­oktatás pénzelésére, az iskolahálózat ésszerűbb felépítésével kell javíta­ni a helyzeten. A munkaerő-foglalkoztatás kérdéseit két bizottság is megvitatta: a Szövetségi Ta­nács önigazgatási bizottsága és a Szövetségi Tanács nép­jóléti-egészségügyi bizottsá­ga. Az utóbbi bizottság tag­jainak véleménye szerint helytelen lenne hatály­talanítani azt a szövet­ségi rendelkezést, hogy az önhibájukon kívül mun­ka nélkül maradt dolgo­zók legutóbbi háromhavi keresetük átlagának 50 százalékát kapják mun­ka nélküli segélyül. A bizottság tagjai úgy vélik, hogy ha a köztársaságok ír­nák elő a segély százalékát, országszerte más-más össze­get kapnának a munkanélkü­liek, s ez súlyosan veszé­lyeztetné létüket. A tanítók 1970. március 1-éig taníttatnak a felsőbb osztályokban A köztársasági képviselőház Közoktatási-Művelődési Tanácsának üléséről A tanügyi munkások kö­rében sokféleképpen magya­rázták, főleg pedig bírálták és támadták ezt e javasla­tot, hogy a tanítóképzőt végzett tanítók csak a kö­vetkező iskolaév kezdetéig taníthatnak az elemi iskolák felső osztályaiban, és ha ad­dig nem szereznek maga­sabb szakképesítést, fel­mondanak nekik. A javas­lat sok aggodalmat keltett, sőt néhol pánikot idézett elő. Szerbiában majd négy­ezer tanítót kellene elbocsá­tani. A tanügyi hatóságok és a törvényhozó testületek most nagy dilemmában vannak: maguk sem tudták, mit te­gyenek a javaslatra beérke­zett visszhangok után. — Mi legyen azokkal a tanítókkal, akik tizenöt-húsz éve az elemi iskola felsőbb osztályaiban tanítanak — hangzott el innen is, onnan is a kérdés. Az éremnek azonban van egy másik oldala is: az ilyen tanügyi munkások keze alól kikerült elemisták jelentős hányada nem állta meg a helyét a középiskolában. Az illetékeseket állítólag éppen a­­ középiskolai felvételi vizsgaeredmények késztették erre a szigorú javaslatra. A Köztársasági Közokta­tási­ Művelődési Tanács ülé­sén ezzel kapcsolatban kompromisszumos megoldás született. Az elemi iskolák­ról szóló törvény megfelelő szakaszát úgy módosították, hogy a tanítók 1970. március 1-éig taníthatnak az elemi iskolák felsőbb osztályaiban, tehát majdnem két évvel meghosszabbították a határ­időt. Ugyanakkor az auto­nóm tartományokat feljogo­sították, hogy a szükség és a lehetőség szerint a határ­időt megrövidítsék vagy meghosszabbítsák. A többi szakképzetlen elő­adó 1970/71. iskolaév kezde­téig taníthat a felsőbb osz­tályokban. A tegnap módosított tör­vény szerint azok a tanítók, akiknek 1970. március 1-én öt évnél kevesebb kell a nyugdíjaztatásig, megmarad­hatnak munkahelyükön. Nagyjából tehát 1970. már­cius 1-éig minden marad a régiben. Sajnos, azok a ta­nítók, akik eddig nem irat­koztak be főiskolára vagy egyetemre, most már sem­miképpen sem szerezhetnek magasabb szakképesítést a határidőig. Ugyanez vonatkozik azok­ra is, akik a középiskolák­ban a katonai előképzést ad­ják elő. Ezeknek nincs fő­iskolai vagy egyetemi vég­zettségük, tehát a köztársa­ságunkban levő nyolcszáz oktatónak távoznia kell a kö­zépiskolákból. Pedig mind­eddig nem is követeltek tő­lük magasabb szakképesí­tést, sőt azt a kérelmüket, hogy továbbtanulhassanak, az illetékesek több ízben is visszautasították azzal a megokolással, hogy nincs szükségük magasabb szak­­képesítésre. Szf A KSZ szerepe az egészségügy megreformálásában A Kommunista Szövetség tartományi végrehajtó bizott­sága mai ülésén az egész­ségügyben és biztosítási rendszerben fölmerülő prob­lémák politikai-eszmei vo­natkozásairól tárgyal. A reform kiélezett több problémát az egészségügyben is, bizonyos rendellenessé­gekre, hiányosságokra figyel­hetünk föl. A Kommunista Szövetség nem tanúsított ele­gendő határozottságot ezek­nek a kérdéseknek megoldá­sában. Különösen olyan ese­tekben van szükség határo­zottabb kiállásra, amikor közérdekű egészségvédelmi kérdésekben is az önigazga­tási rendszer megkerülésé­vel hoznak határozatokat. A Kommunista Szövetség községi szervezeteire komoly feladat vár most az egész­ségügyi rendszer megrefor­málásával kapcsolatban, és igen időszerű az egészség­ügyben dolgozó kommunis­ták szerepéről is beszélni. Ezekből a meggondolásokból kiindulva vitatja meg ma a­­ végrehajtó bizottság egész­ségvédelmünk és biztosítási rendszerünk időszerű kérdé­seit. K. E. Tízmillió dolláros Fiat-beruházás a kragujevaci Crvena Zastava művekbe Jövőre már 75 000 gépkocsit gyárt a Zastava A torinói Fiat-művek 10 millió dolláros beruházási szerződést kötött a kraguje­vaci Crvena Zastava művek­kel. Eszerint a torinói gyár 5 millió dollárt ad a kra­gujevaci gyárnak új felsze­relés beszerzésére, 3 millió dollárt forgóeszközökre és 2 millió dollárt technikai újí­tásokra. A szerződő felek megegyez­tek, hogy ha a beruházás eredménnyel jár, együttmű­ködésüket a jövőben is folyó munkaszervezéssel. Ezen ku­­tatják. A két gyár előzetes­­ül a kragujevaci gyár a számítása szerint jövőre már jövőben nemcsak a hazai 75 000, a következő idő­­piac számára készít autóal­­szakban pedig évente mint a­katrészeket, hanem a Fiat egy 130 000 gépkocsit állít számára is, mégpedig 10 év elő a kragujevaci gyár­ alatt körülbelül 50 millió A szerződés magában fog­ dollár értékben, látja azt is, hogy a Crvena A 10 millió dolláros beru- Zastava szakemberei külön házas mintegy 10 százaléka kiképzésben részesülnek To­­a Zastava művek tőkéjének, unióban, hogy megismerked­­i A jövedelmen ugyanilyen jenek a legkorszerűbb tech- arányban osztozik a két­nológiai műveletekkel és 1 gyár. Határozattervezet a falu helyzetéről A Szerb KSZ KB elnök­sége és végrehajtó bizottsága tegnap megvitatta a falu, társadalmi, gazdasági és po­litikai viszonyairól készülő kongresszusi határozatter­vezetet. A tervezetet a központi bizottság falu­bizottsága ké­szítette. Az elnökség és a végrehajtó bizottság tagjai alapjában véve helyesnek ta­lálták, egyes részeire azon­ban több megjegyzést tettek. Ennek alapján a falu­bizott­ság felülvizsgálja és kijavít­ja a szöveget, majd a köz­ponti bizottság elé terjeszti megvitatás végett. Utána a KSZ többi szervezete is megkapja. Mivel a Szerb KSZ VI. kongresszusára több határo­zat készül, az elnökség és a végrehajtó bizottság tagjaira kimerítő munka vár ebben a hónapban. Utána a központi bizottság is összeül, hogy for­málisan is megnyissa a köz­vitát a kongresszusi doku­mentumokról. Az elnökség és a végrehaj­tó bizottság ezenkívül tegna­pi ülésén megvitatta a köz­ponti bizottság idei költség­vetési javaslatát. Reng a föld Macedóniában Alig 24 óra alatt 30 föld­rengést észleltek Debárban és környékén a szkopjei egyetem műszerei. Két föld­lökés 7 fokos hevességű volt. Az 1967. november 30-i katasztrófa óta összesen 1229 ízben mozdult meg a föld a debári község terüle­tén. Hajóösszeütközés a Dunán Veliko Gradiate közelében összeütközött a Dunán a ju­goszláv Bukovik és a szov­jet Bukarest nevű hajó. Egy 500 tonna cementtel megra­kott uszály elsüllyedt. Az anyagi kár tetemes. A szó­­szerencsétlen­ség okát még nem állapították meg. Hitelirodát nyit az újvidéki vásáron a Jugoszláv Mezőgazdasági Bank A Jugoszláv Mezőgazdasá­gi Bank hitelirodát nyit az újvidéki vásáron, hogy a ju­goszláv vállalatok képvise­lői már a helyszínen üzlete­ket köthessenek külföldi felszerelés és egyéb cikkek beszerzésére. Intézkedésével . .... . . . s lényegesen elő fogja segíte­tek a tavalyi idegenforgalmi­z­ni a vásár sikerét.

Next