Magyar Szó, 1968. október (25. évfolyam, 271-301. szám)

1968-10-01 / 271. szám

Silissi ш'évf 271 -7615.szám sürán Kedd’ 1968 október 1 sülül tanácskozott a k­érdésről II f « A nemzetiségi nyelvek M­aCmK320P egyenjogúságáról a Szocialista Szövetség illetékes szakosztálya Tito elnök távirata Makamszísz... Josip Broz Tito köztársa­sági elnök a következő táv­iratot intézte Makariosz ér­sekhez, Ciprus köztársasági elnökéhez: „Ciprus függetlensége ki­kiáltásának évfordulója al­kalmából megelégedéssel kö­szöntöm Excellenciádat és a baráti ciprusi népet. A ma­gam és a jugoszláv népek nevében őszinte jókívánsá­gaimat küldöm, önnek sok sikert, a ciprusi népnek pe­dig további felvirágzást kí­vánok.” ... és Gowonhoz Josip Broz Tito köztársa­sági elnök a következő táv­iratot intézte Yakubu Go­­won tábornokhoz, Nigéria köztársasági elnökéhez: „Nigéria függetlensége ki­kiáltásának évfordulója al­kalmából fogadja őszinte jó­kívánságaimat, Önnek sok szerencsét, hazájának pedig további felvirágzást kívá­nok.” Megkezdődtek a jugoszláv–svéd parlamenti tárgyalások Milentije Popovic, a Szö­vetségi Szkupstina elnöke tegnap ünnepi ebédet adott a szombaton hazánkba érke­zett svéd parlamenti kül­döttség tiszteletére. Milenti­je Popovic és Fridolf Taper, a svéd parlament alsóházá­nak elnöke az ebédet meg­előzően pohárköszöntőt mondtak. A két ország parlamentjé­nek képviselői megkezdték megbeszéléseiket. A Szovjetunióba utaztak a köztársasági gazdasági kamarák titkárai A köztársasági gazdasági kamarák titkárai a szovjet gazdasági kamara meghívá­sára hétfőn tíznapos szov­jetunióbeli látogatásra Moszkvába utaztak. Küldött­ségünk megismerkedik a szovjet kamara munkájával, és tárgyalásokat folytat az együttműködésről. Ausztria elnöke hazánkban A SURČINI REPÜLŐTÉREN TITO ELNÖK FOGADTA MA KEZDŐDNEK A JUGOSZLÁV—OSZTRÁK MEGBESZÉLÉSEK Belgrádból jelenti a Tanjug. Josip Broz Tito köztársasági elnök meghívására tegnap hatnapos hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Franz Jonas, az Osztrák Köztársaság elnöke. A surčini repülőtéren a m­agas rangú vendéget Tito elnök és felesége, továbbá elnökünk munkatársai üdvö­zölték. Az osztrák légiforgalmi vállalat különrepülőgépe dél­előtt 11 órakor szállt le a belgrádi repülőtér kifutópá­lyájára. Franz Jonas osztrák elnök és felesége — miután kiléptek a repülőgépből — melegen kezet szorítottak vendéglátóikkal. A magas rangú osztrák vendég ezután bemutatta munkatársait Tito elnöknek. Kíséretében Belgrádba érkezett: Kurt Waldheim külügyminiszter feleségével, Karl Trescher, a köztársasági elnök kabinet­jének osztályfőnöke, Wolf­gang Haeller protokollfő­nök, Georg Schlumberger, a külügyminisztérium megha­talmazott minisztere és több más személyiség. Tito elnök ezután bemu­tatta vendégének munkatár­sait. Az osztrák elnök tisz­teletére a fogadáson megje­lent: Mika Spiljak, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács elnöke feleségével, Miloš Mi­nic, a Szerb Szkupstina el­nöke, Blažo Djuričić, a Szö­vetségi Szkupstina alelnöke, Savka Dabčević-Kučar, a Horvát Végrehajtó Tanács elnöke, Stane Kávelc, a Szlo­vén Végrehajtó Tanács el­nöke, Vidoje Szmilevszki, a Szövetségi Szkupstina Né­pek Tanácsának elnöke, Vla­dimir Popovic, a köztársasági elnök főtitkára, Marko Ni­­kezic külügyi államtitkár feleségével, Nikola Ljubičić vezérezredes és az osztrák elnök hivatalos jugoszláv kí­séretének tagjai. Jelen volt még Walter Peinsipp, Auszt­ria belgrádi nagykövete. Miután a két elnök szem­lét tartott a díszzászlóalj fö­lött, Jonas elnököt és fele­ségét szívélyesen köszöntöt­ték meg: Stanoje Aksic, Branko Pešić, Milijan Neori­­ čić, Hajro Kapetanovic és többen mások. Franz Jonas ezután üdvö­­ zölte a Belgrádban akkre­ditált diplomáciai kar veze­tőit és a belgrádi osztrák nagykövetség tagjait. A magas rangú osztrák államférfi Tito elnök és a többi magas rangú vendég kíséretében ezután elhagyta a repülőteret. Az osztrák elnök tegnap délután megkoszorúzta az Is­meretlen Katona avalai sír­emlékét, majd rezidenciájá­ban fogadta a Belgrádban akkreditált diplomáciai kép­viseletek vezetőit. Tito elnök feleségével teg­nap este díszvacsorát adott Franz Jonas és felesége tisz­teletére. Belgrádban ma megkez­dődnek a hivatalos osztrák— jugoszláv tárgyalások, ame­lyekben a két elnökön kívül részt vesznek munkatársaik is. A tárgyaló felek véle­ményt cserélnek az időszerű nemzetközi kérdésekről, va­lamint a jugoszláv—osztrák együ­ttműködésről. A hazánkba látogató Franz Jonas osztrák köztársasági elnököt és feleségét a belg­rádi repülőtéren Tito elnök és felesége, Jovanka üdvözölte Ciprusi miniszter hazánkban Dr. Konsztantinosz Szpiri­­dokisz, Ciprus közművelő­désügyi minisztere Vukašin Mićunovićnak, a Szövetségi Közoktatási és Művelődési Tanács elnökének vendége­ként ötnapos jugoszláviai látogatásra Belgrádba érke­zett. Hétfőn Szpiridokisz mi­niszter meglátogatta Vuka­­šin Mićunovićot, és eszme­cserét folytatott vele a ju­goszláv közművelődés és kultúra egyes kérdéseiről. Ezt követően a ciprusi ven­dég felkereste Dusan Vejvo­vicot, a külföldi kulturális kapcsolatok szövetségi bi­zottságának elnökét. A mai nap folyamán Szpi­ridakisz megnyitja a Ciprus kincse elnevezésű kiállítást a Nemzeti Múzeum épületé­ben. Látogatása idején a cipru­si államférfi ellátogat több kulturális és közoktatási in­tézetbe, többek közt a belg­rádi filológiai karra, és megismerkedik a görög nyelv katedrájának munká­jával. JUGOSZLÁVIA ÉS AUSZTRIA MÁR MEGTALÁLTA A KÖZÖS NYELVET Az osztrák lapok Jonas elnök jugoszláviai látogatásáról Bécsből jelenti a Tanjug. A hétfői osztrák lapok nagy teret szentelnek Franz Jonas köztársasági elnök jugoszláviai látogatásának. Kifejezik azt a meggyőződé­süket, hogy Jonas találkozá­sa Tito elnökkel tovább szi­lárdítja a két szomszéd or­szág közötti baráti kapcso­latokat, és lehetőséget te­remt az együttműködés bő­vítésére. A tekintélyes Die Presse a látogatás jelentőségét méltatva hangsúlyozza, hogy Jugoszlávia és Auszt­ria már megtalálta a kö­zös nyelvet: a különböző politikai és társadalmi rendszer ellenére szoros baráti és jószomszédi kap­csolatokat tart fenn. „Jugoszlávia nagy tekin­télynek örvend a tömbökön kívüli országok körében, Ausztria pedig következete­sen ragaszkodik a semle­gességéhez” — írja a Die Presse vezércikkírója. A Szocialista Szövetség Szövetségi Választmányának a köztársaságok együttmű­ködésével és a nemzeti kap­csolatokkal foglalkozó szak­osztálya tegnapi ülésén meg­tárgyalta a nemzetiségi nyel­vek közéleti használatával összefüggő kérdéseket. Kü­lön említésre méltó, hogy az ülésre előkészített elemzése­ket és tanulmányokat, vala­mint a Szocialista Szövetség VI. kongresszusán hozott ha­tározatnak e témakörre vo­natkozó részét az ülés ma­gyar és albán nemzetiségű részvevői anyanyelvükön kapták kézhez. A szakosztály nem azzal a gondolattal és elképzelés­sel ült össze, hogy e kér­désben bármilyen kötelező erejű határozatot vagy dön­tést hozzon. A nemzetiségi nyelvek közéleti használatá­val kapcsolatos dilemmák jobbára csak abból erednek,­­hogy az országban kilenc­­nemzetiség nyelvének hasz­nálatát kell rendezni. Tehát­­nem a lefektetett elvek és pozitív törekvések körül vannak dilemmák, hanem a nyelvhasználat gyakorlati alkalmazása körül. A vitá­ban eltérő nézetek is fel­színre kerültek. A szabad nyelvhasználat és az egyen­rangú nyelvhasználat gya­korlati vonatkozásai ugyanis különböznek. Ha a nyelvi egyenrangúság fogalma azt jelenti, hogy a nemzetiségi nyelvek a közélet minden területén egyenrangúak a nemzetek nyelvével, ez csak akkor valósulhat meg, ha a polgárok megtanulják az ország valamennyi népének és nemzetiségének a nyel­vét, tehát összesen tizenkét nyelvet. Ez lehetetlenség, és ez a nézet eleve kizárja a gyakorlati megoldás lehető­ségét. Ezért a népek és a nemzetiségek nyelvének egyenrangúságát csakis úgy kell és úgy lehet értelmezni, hogy például a szerb­ és a magyarlakta területeken a szerb és a magyar nyelv le­gyen egyenrangú, mégpedig a közélet minden területén: a bíróságon, a postán, a vasúton, a közigazgatásban, a közoktatásban stb. A két- és többnyelvűség kérdése és a nyelvek egyen­rangúsága mindinkább a tisztább megoldások felé kö­zeledik. A tegnapi ülés is ennek az útját egyengette. Tegyük hozzá: sikeresen. Szs. ötven küldöttség érkezett Budapestre Budapestről jelenti a Tan­jug. A magyar fővárosban hét­főn megkezdte munkáját­­ a kommunista és munkáspár­tok találkozóját előkészítő bi­zottság. Nem hivatalos ada­tok szerint ötven küldöttség érkezett Budapestre. A mostani tanácskozáson kell eldönteni, hogy az öt szocialista ország csehszlová­kiai akciója után meg kell-e tartani a kommunista pár­toknak november végére tervezett moszkvai értekez­letét, vagy sem. Befejezte munkáját a jugoszláv—magyar vízgazdálkodási vegyes bizottság Hétfőn véget ért a jugo­szláv—magyar vízgazdálko­dási vegyes bizottság hétna­pos ülésszaka. Megtárgyalták a két országot érintő idő­szerű problémákat, a közös folyók szabályozását, az ár­védelmet, a folyók fertőzé­sének megakadályozását, va­lamint a magyar jégtörő ha­jók jugoszláviai munkáját. Fehér Lajos, a magyar kor­mány alelnöke fogadta a két ország küldöttségének veze­tőit, Toma Kuzmanovszkit, a Szövetségi Gazdasági Tanács titkárhelyettesét, valamint a Magyar NK vízgazdálkodási igazgatóságának vezérigazga­tóját. Nixon: Illemk­ori veszélye lényege! Közel-Keleten Sürgős amerikai-szovjet tárgyalásokat javasol Washingtonból jelenti az UPI: Richard Nixon, a republikánusok elnökjelöltje ki­jelentette, hogy megítélése szerint a Közel-Keleten atomháború tör ki, ha az USA és a Szovjetunió nem kezdenek sürgősen tanácskozni az izraeli­ arab vi­szályról. Hozzátette, vannak bizonyos övezetek, köztük a Közel-Kelet is, amelyekről a két nagyhatalomnak feltétlenül tárgyalnia kell. Igen fontosnak tartja a vietnami kérdést, a Szovjetunió iránti viszonyt és a Közel-Keletet. Szerinte ugyanis a Közel-Kelet lét­­fontosságú az USA és Nyugat-Európa számára, de nemcsak a kőolaj, hanem a földközi-tengeri kijárat szempontjából is.­ ­ Az Egyesült Államok­nak és NATO-szövetségesei­­nek határozottan a Szovjet­unió tudtára kell adniuk, hogy nem tűrhetnek meg újabb háborúval fenyegető tevékenységet, mert ha a Közel-Keleten a hadianyag­felhalmozás és más körül­mények miatt ismét háború tör ki, rendkívüli mértékben megnő az atomháború ve­szélye — mondta Nixon. Arab emlékirat a menekültekről Kairóból jelenti a TASZSZ. Az Arab Liga főtitkársága emlékiratot küldött az ENSZ közgyűléséhez az arab me­nekültekről. Az emlékirat szerint az izraeli agresszió következtében a Jordán fo­lyó nyugati partjáról és Gáza térségéből 400 000 arab menekült el. A Szíriától el­foglalt területekről 30 000 lakos távozott. Izrael csak 14 000 arab visszatérését engedélyezte. A memorandum megszöve­gezői hozzáteszik, hogy az izraeli vezető körök hódító politikájukhoz híven a meg­szállt területeken betiltották az arab nyelvű iskolai okta­tást, muzulmán hittant, és kicserélték a tankönyveket. Itt említjük meg az izraeli katonai szóvivő közlemé­nyét arról, hogy hétfőre vir­radó éjjel a Jordán folyó­­nál újabb tűzharc alakult ki. A szóvivő szerint Jor­dániai csapatok kezdték a tüzelést aknavetőkkel.

Next