Magyar Szó, 1968. október (25. évfolyam, 271-301. szám)
1968-10-01 / 271. szám
4. oldal N Mac kommonitCMMJk, A Kínai Népköztársaság világhatalom agy gondot okoznak mostanában a nagyhatalmak a kis országok iránti rideg és önző politikájukkal. Állandó nyugtalanságot okoz a vietnami háború, a nagyhatalmi érdekek közel-keleti ütközése, nem kevésbé a csehszlovákiai helyzet alakulása, hogy a kisebb konfliktusokról ne is beszéljünk. Talány a világbéke sorsa, az USA és a Szovjetunió politikájának alakulása, a legnagyobb talány azonban alighanem a Kínai Népköztársaság, a harmadik nagyhatalom, amely ugyanúgy igényt tart az őt megillető (mások esetében is olykor vitatható) jogokra, mint a másik kettő. Ma még talán túlzásként hat azt állítani, hogy a világ, az emberiség sorsa, Kínától is függ. A „sárga veszély” (amellyel már nagyapáinkat is ijesztgették), a sárga óriás, a sárkánymesék országa, még nem mozdult meg, de szüntelenül izmosodik. Az ország ma, október 1-én tizenkilencedszer ünnepli a népköztársaság kikiáltását. E rövid idő alatt igen nagy fejlődést ért el, függetlenül a különböző melléfogások okozta megtorpanásoktól. A harmadik nagyhatalom növekvő világpolitikai és világgazdasági jelentőségének érzékeltetésére néhány adatot sorolunk fel. Az ország területe nem egészen tízmillió négyzetkilométer, a Szovjetunióé 22 millió, az Egyesült Államoké valamivel több mint kilencmillió; lakosságának száma becslés szerint 1965-ben 750 millió volt, a Szovjetunióé 230 millió, az Egyesült Államoké 200 millió. Rizstermelésben és sertéstenyésztésben (sertésállományát 1963-ban 180 millióra becsülték) első helyen áll a világon, az első helyek egyikén a búza, árpa, kukorica, gyapot, szezám, kender, földimogyoró, dohány, tea, valamint hernyóselyem termelésében; juhállományát 170 millióra becsülik; villamosenergia-termelését 1955-től 1960-ig megnégyszerezte, ebben a tekintetben 1960-ban a kilencedik helyen állt a világon, van már atom- és hidrogénbombája, a világ egyik legnépesebb hadseregével rendelkezik (békelétszám: két és fél millió). Az egész világon nagy figyelmet keltett a nagy ugrások időszaka, különösen pedig a néhány éve megkezdődött „kultúrforradalom”. Mi, európaiak, valahogy tanácstalanul figyeltük e forradalom alakulását, ez a mozgalom számunkra nevetséges és kicsinyes túlkapások sorozata, a mi logikánk valahogy nem tudja felmérni a mai intézkedések lényegét, megértésükhöz alighanem sajátos ázsiai, sőt kínai mentalitás kell. Egy majdnem 800 milliós tömeg megmozgatásához, öntudatra ébresztéséhez (19 évvel ezelőtt a lakosság 80 százaléka írástudatlan volt) szokatlan módszerekre van szükség, s a kulturális forradalom is esetleg ilyen célt szolgált. A Kínai Népköztársaság az USA makacs politikája következtében nem tagja a világszervezetnek, kétségtelen azonban, hogy a nemzetközi helyzet alakulásában Kínának is mind nagyobb szerepe van. Manapság tulajdonképpen már egy háromszögről beszélhetünk, amelyben az USA és a Szovjetunió mellett Kína is döntő szerepet játszik. Az előbbi két nagyhatalom minden egyes világjelentőségű akciója előkészítésekor nagyon is számon tartja a harmadik fennállását, és árgus szemmel, féltékenyen figyeli a másik fél Kína iránti politikájának alakulását. A milliónyi felvonuló gyárak, vonatok, erőművek makettjeit hordozza végig a főváros utcáin. Abból hogy melyik iparágat helyezik előtérbe a felvonuláson, a megfigyelők a kínai gazdasági аип I jelentésük! L........1111111111111111111111111 KAIRÓ. — Az egyiptomi kormány elfogadta annak a kőolajvezetéknek a tervét, amely a Szuezi-öblöt köti össze Alexandriával. Az 1970-ben elkészülő kőolajvezeték hossza 330 kilométer lesz. (UPI) HANNOVER. A vasárnap megtartott dél-szászországi választásokon az újnácik a mandátumoknak mindössze 4,4 százalékát szerezték meg. Az első jelentések szerint a szociáldemokraták a szavazatok 47 százalékát kapták, míg a kereszténydemokraták 37 százalékát. KOPPENHÁGA. — Az Egyesült Államok és Görögország koppenhágai nagykövetsége előtt vasárnap mintegy 600 fiatal tüntetett. Elítélték a görög katonai juntát és az azt támogató amerikaiakat. (UPI) MEXICO. — A mexikói kormány közölte, hogy nem vonja vissza a katonaságot az egyetemi városból. A honvédelmi minisztérium képviselője nem adott magyarázatot arra, miért változtatta meg a kormány a korábbi határozatát, mely szerint a katonaság visszavonult volna az egyetem épületeiből. (Reuter) MANILA. — Október 8-án Fülöp-szigeti gazdasági küldöttség utazik a Szovjetunióba. A küldöttség ellátogat még Jugoszláviába, Bulgáriába, Romániába és a többi kelet-európai országba. (UPI) DJAKARTA. — Az indonéz hadsereg katonáinak és tisztviselőinek megtiltották, hogy bármilyen politikai párt vagy tömegszervezet tagjai legyenek. Ezzel akarják meggátolni a különböző politikai szervezetek befolyását a hadseregre. (AP) NAIROBI. — William Tubman, Libéria köztársasági elnöke kilencnapos hivatalos látogatásra Kenyába érkezett. (TASZSZ) BRAZZAVILLE. — Az angolai népfelszabadító mozgalom képviselője közölte, hogy nem hajlandóak tárgyalásokat kezdeni a portugál kormánnyal a tűzszünetről. (TASZSZ) WASHINGTON. — Robert McNamara, a világbank elnöke, kijelentette, hogy a világbank a következő öt év folyamán megkétszerezi a fejlődő országoknak nyújtandó segélyt. Hozzáfűzte, hogy a legnagyobb segélyt az afrikai és a latin-amerikai országok kapják. (AFP) politika irányára következtetnek. Jelek szerint Kína új „ugrásra” készül ipari téren. Bejelentették, hogy egyes iparágakban máris történtek „ugrások”. Külföldi megfigyelők úgy vélik, hogy a kulturális forradalom fordulóponthoz érkezett, s most egy új időszak veszi kezdetét. A nagy proletár kulturális forradalom már két éve tart, és a forradalmi bizottságok az egész országban átvették a hatalmat. Az új hatalom konszolidációja azonban csak az ipar erősítésével, az általános helyzet javításával valósítható meg. A forradalmi bizottságoknak feladatául tűzték ki, hogy új alapokon újraszervezzék a pártot. Csak ezután fogják összehívni a pártkongresszust. Mindehhez nagy erőfeszítésekre van szükség s hosszabb időre, tehát a kulturális forradalom a hatalom átvételével még nem fejeződött be. A győzedelmes befejezés egy év múlva, a Kínai Népköztársaság megalakításának 20. évfordulójára várható. A kínai néphadsereg fucsiani egységei parancsnokságának szóvivője kijelentette: október elseje, a Kínai Népköztársaság megalapításának 19. évfordulója alkalmából a fucsiani tüzérütegek két napra beszüntetik a tüzet, hogy lehetővé tegyék a Kremoj-, a Tatan- és az Erhtan-szigetek lakóinak, hogy nyugodtan megünnepelhessék a nagy napot. A kínai haderő — mint ismeretes — a forradalom győzelme óta szüntelenül ágyútűz alatt tartja a tajvani fennhatóság alatt levő Kremej- és Macu-szigeteket, hogy nyomást gyakoroljon Csang Kai-sekre. Az amerikai bankok 5—7 százalékos kamattal adják a hitelt. A kamatot természetesen dollárban kell fizetni, a hitelt viszont csak amerikai áru és felszerelés vásárlására lehet fordítani, ami pedig tudvalevőleg 40—80 százalékkal drágább a világpiacon kialakult áraknál. Ezek és hasonló példák tanúskodnak a neokolonializmus gazdasági módszereiről és érdekeiről. Minderről az 1967-ben kiadott könyvében ír Ramon Losada Aldana venezuelai szociológus, egyetemi tanár. Műve elsősorban azért jelentős, mert előtte még senki sem mutatta be ilyen tárgyilagosan a tragikus gazdasági helyzetet, és azt, hogyan nyomorognak milliók és milliók Latin- Amerika országaiban. Az elmúlt 15—20 év folyamán több tudós írt már értekezést az említett országokban uralkodó gazdasági viszonyokról. Az ENSZ dél-amerikai gazdasági bizottságának közgazdászai is pontos adatokkal szolgáltak már a kontinens súlyos szociális és gazdasági helyzetéről. Bemutatják a nem egyenrangú gazdasági kapcsolatok szerkezetét a latin-amerikai és a fejlett kapitalista országok (elsősorban az USA) között. Mindez azonban csak az első lépés a bajok igazi okának kiderítése felé. Az elmúlt 150 év alatt, amióta Latin-Amerika felszabadult a gyarmati elnyomás alól, a gazdaság jóformán semmit sem fejlődött. Azok a szakemberek, akik elkészítették Dél-Amerika jövendőbeli gazdasági fejlődésének modelljét, továbbra is a kapitalizmus módszereinek folytatását és az USA- val való szoros együttműködést javasolják. Véleményük szerint azonban rá kell venni a hatalmas északi szomszédot igazságosabb és egyenrangúbb kapcsolatok kialakítására. Dr. Losada Aldana profeszszor azonban más véleményen van, mint kollégái. Szembeszáll nézeteikkel, különösen pedig a kulcsfontosságú megállapításokat bírálja, például a gazdasági és szociális elmaradottság magyarázatait. Míg a közgazdászok túlnyomó része a véletlennek és a sors szeszélyének tulajdonítja a kontinens fejletlenségét, dr. Losada azt állítja, hogy a latin-amerikai országok üveglábakon álló gazdaságát szántszándékkal tette ilyenné az Egyesült Államok. Történelmi dokumentumokra hivatkozva bizonyítja, hogy mennyire fékezte az amerikai monopólium Latin-Amerika fejlődését. Dr. Losada végül megállapítja a súlyos helyzet valódi okát: a latin-amerikai országok bekapcsolódtak a kapitalista rendszerbe, és alávetik magukat a kapitalista gazdálkodás minden törvényének. — A kapitalizmusban — állapítja meg Losada — nemcsak egyes társadalmi rétegek gazdagodnak mások kárára, hanem hasonló a helyzet egyes országok között is. Az elmaradottság pedig alapfeltétele annak, hogy a másik fél minél gazdagabbá váljon, minél több szuperprofitot vágjon zsebre. — Az USA-ban nincs barátság, csak érdek — jegyzi meg Losada, majd John Foster Dulles szavait idézi: „Minél nagyobb profitot — minél rövidebb idő alatt!” Mindezek után Latin-Amerika országai előtt csak egyetlen járható út áll, ez pedig a szocializmus. A szerző gyakran utal a szocializmus, különösképpen a Szovjetunió sikereire. Szerinte a fejlődő országoknak és a szocialista országoknak szövetséget kell kötniük a kapitalizmus ellen. „A fejlődés érdekében foganatosított minden intézkedés — írja Losada — csapás a kapitalizmusra, és erősíti a szocialista világot. Latin-Amerika sorsát nem lehet kapitalista módszerekkel megoldani, a gazdaság és a társadalom gyökeres átszervezésére van szükség.” (Novoje vremja) г Kína ünnepre készül Tizenkilenc évvel ezelőtt kiáltották ki a népköztársaságot Pekingiből jelenti a Tanjug. A kínai fővárosban megtették az előkészületeket a Kínai Népköztársaság fennállása 19. évfordulójának megünneplésére. Úton-útfélen magas téglafalakat építettek, és Mao Ce-tung idézeteket rajzoltak rájuk. A régi falragaszokat leszedték a falakról, és a házakat átmetszették. A munkások nagytakarítást tartottak a város diplomatanegyedében. Megtisztították a jugoszláv követség falait is. A Szövetség a Haladásért program keretében az Egyesült Államok évi egymilliárd dolláros segélyt nyújt Latin-Amerika országainak. Ugyanakkor azonban 1958 és 1963 között pontosan négymilliárdos haszna volt a Venezuelával lebonyolított kereskedelemből. További példák: 1965 és 1966 folyamán az Egyesült Államok 603 millió dolláros hitelt nyújtott Latin-Amerikának, ez idő alatt pedig 350 millió dollárt vett fel csak kamat és jutalék címén, a tiszta haszon pedig elérte az egymilliárd 650 millió dollárt, vagyis a nyereség tizennégyszer nagyobb volt a befektetésnél. (AFP) Ki kit segít ? A neokolonidizmus Latin-ümerikábon MAGYAR SZÓ Kedd, 1968. október 1. Couve de Murville, francia kormányfő Kanadába utazott, hogy részt vegyen az elhunyt Daniel Johnson, Quebec tartomány miniszterelnökének temetésén. A montreali repülőtéren Pierre Elliott Trudeau, Kanada kormányfője fogadta Lippmann Nixon mellé állott Walter Lippmann, a neves amerikai hírmagyarázó, támogatja Richard Nixon elnökké való jelölését. A Newsweekban megjelent cikkében megállapítja: „Jobb, ha nem is a legmegfelelőbb út, megdönteni azt a pártot, amely annyi bajt okozott az Egyesült Államoknak.” Lippmann szerint Nixon most sokkal rugalmasabb és sokkal érettebb politikai felfogással rendelkezik, mint korábban. Egyúttal azonban bírálta Agnew szenátor alelnökké való jelöltetését, mert szerinte „sem neveltetésénél, sem pedig tapasztalatánál fogva nem felel meg erre a pozícióra”. **• IS A temerini FÖLDMÜVESSZÖVETKEZET I I igazgató bizottsága I pályázat II útján fölvesz gyakornokokat. Éspedig: — Okleveles jogászt ■ — Okleveles agrármérnököt (növényvé- delmi szakosítással) — Üzemi gépészmérnököt. — Két szakképzett mészárost. I Fizetés a gyakornokokra vonatkozó illet- ményszabályzat szerint. I 5 A pályázat a munkahelyek betöltéséig érvé- I nyes. A rövid életrajzzal és a képesítésről szó- * s ló oklevéllel ellátott kérvényeket a szövet- kezet titkárságának címére kell beküldeni. I| 1291/1. 1 köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk hálás köszönetet a rokonoknak, jó barátoknak és ismerősöknek, akik 8 felejthetetlen halottunk özv. Farkas Amfrásné Lakatos Júlia temetésén részt vettek, koszorú- és virágadományaikkal soha el nem múló fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Külön mondunk köszönetet az újvidéki és zentai kórház kezelőorvosainak és személyzetének, valamint a zentai I. számú egészségház orvosának, dr. Kranz Máriának, aki utolsó óráiban mellette volt. Zenta, 1968. X. 1. A gyászoló család