Magyar Szó, 1968. november (25. évfolyam, 302-329. szám)

1968-11-01 / 302. szám

2. oldal Ma kezdődik ч a könyvhónap Országunk lakossága mindinkább érdeklődik az olvasás, az írott szó iránt. A könyvh­ónap újabb alkalom arra, hogy minden lehetősé­get megragadva még inkább népszerűsítsük a könyvet, és létszükségletté léptessük elő az olvasást — jelentette ki a ma kezdődő könyvhónap alkalmából DUJRO KLADA­­RIN, a Szövetségi Schupsti­­na Közoktatási-Művelődési Tanácsának elnöke a sajtó­nak, a rádiónak, és a televí­ziónak adott nyilatkozatá­ban. Közölte továbbá, hogy a gazdasági és társadalmi re­form az általános műveltsé­gi színvonal gyorsabb eme­lését is előirányozza. Kiadó­házaink 1962 és 1967 között ■több mint 40 000 könyvet és egyéb kiadványt adtak ki. Mind több helyen működik könyvtár, most azonban több mozgókönyvtárat és könyv­­kereskedést kell felszerelni, ezenkívül a sajtó és egyéb tájékoztatási eszközök segít­ségével, továbbá könyv- és folyóirat-kiállítások szerve­zésével azokban is tudatosí­tani kell az olvasás, a műve­lődés szükségét, akik egye­lőre kevés érdeklődést mu­tatnak iránta. ­ Jugoszláv—román tárgyalások Zrenjanin­­ban a vízgazdálkodásról A vízgazdálkodás jugo­szláv—román vegyes bizott­ságának egy-egy műszaki albizottsága négy napon át tárgyalt Zrenjaninban e fon­tos gazdasági ág megoldásra váró kérdéseiről. Elsősorban a Bega régi medrének vég­leges szabályozásával és gazdaságosabb kihasználásá­val foglalkoztak, és felvetet­ték a Klek melletti folyam­hálózati központ korszerűsí­tésének lehetőségét is. Erről véglegesen a vegyes bizott­ság fog dönteni. (hi) Szigorúbb feltételekhez lesz kötve a tiszteletdíjas munka Egy hektárra csökkentik a munkaviszonyban levők földtulajdonát? A köztársasági végrehajtó tanács üléséről Ha Belgrádban megszün­tetnék a pótmunkát és a tiszteletdíjas munkát, 14 900 munkanélküli jutna kenyér­hez. A köztársasági népjó­léti-egészségügyi titkárság adatai szerint tavaly 180 000 munkaviszonyban levő fő­városi polgár és nyugdíjas végzett tiszteletdíjas mun­kát, és összesen 178 millió dinár különkeresetet fizet­tek ki nekik. Tartományunk 22 közsé­gének 252 közszolgálati és közművelődési intézménye tavaly 7 160 000 dinár tisz­teletdíjat fizetett ki, 52 egészségi intézmény pedig az ügyeletekért 351 000, a túlórákért 3 866 000 dinárt. Megállapították, hogy ezek az adatok hiányosak, így nem lehet tiszta képet alkot­ni a pótmunka és a tisztelet­díjas munka elburjánzásá­nak pontos arányáról. A kormányülésre beter­jesztett jelentés megállapít­ja, hogy a tiszteletdíjas munkavállalás főleg az utób­bi két évben öltött nagy méreteket. A köztársaság költségei­nek egy része a tiszteletdí­jas munka és pótmunka teljes megszüntetését java­solja, más községek csupán csökkentésüket követelik. A kormány tagjai leszögez­ték, hogy a munkaügyi alap­törvényt mindenképpen mó­dosítani kell, ezenkívül bi­zonyos korlátozásokra és szigorításokra van szükség a tiszteletdíjas munkát ille­tően. Teljes egészében meg­szüntetni egyelőre nem le­het, és káros is volna. Bizo­nyos deszkihulatív szabá­lyozás bevezetése lenne a legcélszerűbb, hogy az ér­dekeltek maguk mondjanak le a melléktevékenységről. Külön gondot okoz a nyugdíjasok tiszteletdíjas munkája. Tekintélyes számú nyugdíjas vállal ilyen te­vékenységet, noha sokan kö­zülük teljes nyugdíjat él­veznek. Többen vannak olya­nok is, akik már nyugdíjba vonulhatnának, de még min­dig dolgoznak. A munkaügyi törvényt ezért mindenkép­pen úgy kell módosítani, hogy a teljes nyugdíjat él­vező személyek ne vállal­hassanak munkát, és mind­azokat, akiknek megvan a törvényben előírt munkakö­ruk, nyugdíjazni kell. A népjóléti-egészségügyi titkárság javasolja, hogy a munkaviszonyban levők föld­tulajdonát három hektárról egyre csökkentsék. Az ülésen megvitatták a belgrádi vasúti szállítóvál­lalat anyagi helyzetét is. Ja­vasolták, hogy veszteségét ne csak Belgrád városa fe­dezze, hanem mindazok a községek, amelyeknek terü­letén a vállalat működik. Szs. Jól halad a töm­énybetakarítás Száraz és meleg az ősz — Mintegy 200000 hektárt kell meg­neverni Száraz és viszonylag me­leg őszünk van az idén. Az utóbbi napokban reggel sem ereszkedett fagypont alá a hőmérő higanyszála, nap­közben pedig 16—19 fokra melegedett föl az idő. Meggyorsult a kukoricatö­rés és a répaszedés a vaj­dasági földeken, a termény­szállítás is zavartalan. A tartományi mezőgazdasági titkárság jelentése szerint a magántermelők a kukori­cának 75, a cukorrépának pedig 70 százalékát takarí­tották be, a nagygazdaságok a répa 80 százalékát szedték föl, a kukorica 65 százalé­kát hordták góréba. Az idén 20—30 százalékkal kevesebb kukoricát takarítunk be Vajdaságban, mint tavaly. A golyvásüszög is tetemes kárt okozott. Több községből azonban kiváló termésről kaptunk hírt. Néhány sze­­rémségi faluban a társaster­melőknek hektáronként 100 mázsa morzsolt kukorica ho­zamuk volt. Srpska Cunján is igen jól fizetett a tenge­ri. Regőcén több földműves 90—100 mázsát takarított be egy hektárról. Az ősziek alá a 475 000 hektárból 263 000 hektárt föl­szántottak. A kedvező idő és az éjjel-nappal folyó munka ellenére azonban még min­dig nagy területek állnak bevetetlenül. A mezőgazda­­sági szervezeteknek még 66 000, a társastermelőkneké 90 000, a többi földművesnek pedig 56 000 hektáron kell elvetnie a búzát. Tegnapig 238 000 hektáron került földbe­ a búzamag. Tavaly ilyen­kor 198 000 hektár volt vele bevetve. Vetőmagban nem szen­vednek hiányt a termelők, műtrágyából azonban mint­egy 5000 vagonra lenne még szükség. Jellemző, hogy az egyéni gazdálkodók vi­szonylag kevés műtrágyát vásárolnak: mindössze 5450 vagont vettek át. Állítólag azért nem fogy a műtrágya, mert a szövetkezetek pénz­szűke miatt kevesebb hitelt adnak termelőiknek, mint az elmúlt években. Ezzel ma­gyarázható az is, hogy a szerződéskötés sem halad a kívánt ütemben. A földmű­vesek eddig 91 500 hektár búza, 43 000 hektár kukori­ca, mindössze 4300 hektár cukorrépa és ugyanennyi napraforgó termesztésére kötöttek szerződést a szö­vetkezetekkel. S. Z. Megemlékezés a halottakról November elseje, a ha­lottak napja alkalmából Szlovéniában tegnap köz­­társaságszerte megkoszo­rúzták az elesett hősök síremlékeit. A Szocialista Szövetség ljubljanai vá­lasztmánya két emlékmű­nél szervezett gyászün­nepséget. Ma, az ünnep napján a ljubljanai Zale emlék­parkban és az urbói emlék­műnél tartanak nagysza­bású gyászünnepséget. MAGYAR SZÓ Tökéletesebb vámpolitika A Szövetségi Végrehajtó Tanács ülése A Szövetségi Végrehajtó Tanács tegnap megvitatta vámpolitikánk fontosabb kér­déseit. Megállapította, hogy helyesebb és tökéletesebb vámpolitikával nagymérték­ben meg lehet könnyíteni az ország egyes gazdasági ágai­nak fejlődését. E célból szo­ros együttműködésre van szükség az illetékes szövet­ségi szerveik, gazdasági ka­marák és egyesületeik között. Mivel a hazai ipar védel­me és a behozatal liberali­zálása szorosan összefügg egymással, a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács leszögezte, hogy mind a kettőt a lehető legésszerűbb keretek között kell tartani. E célból a je­lenlegi vámtarifarendszer további tökéletesítésre szo­rul. A Szövetségi Végrehajtó Tanács ezután meghallgatta Manko Bulc jelentését az UNESCO 15. közgyűléséről hazatért jugoszláv küldött­ség munkájáról. Leváltják a büntetett előéletű vállalatvezetőket Vajdaságban az utóbbi időben mind több büntetett előéletű személyt váltanak le felelős tisztségekből, a helyzet azonban még ko­rántsem kielégítő. Szerbia Legfelsőbb Bíróságának új­vidéki tagozata és néhány kerületi bíróság ugyanis megállapította, hogy egyes vállalatok — a törvényt megszegve — ismét felelős munkahelyre osztottak be közvagyon dézsmálása vagy hanyag kezelése miatt el­ítélt embereket. Gyakori jelenség az is, hogy vállalati vezetők min­denáron igyekeznek elken­dőzni bizonyos visszaélése­ket. Ez főképp kereskedel­mi és vendéglátóipari válla­latok üzletvezetőire vonat­kozik. A zombori Somborski magazin kereskedelmi vál­lalat igazgatója például az­zal a követeléssel fordult a belügyi titkársághoz: azon­nal közöljék vele, ki jelen­tette föl vállalatának egyik pénztárosnőjét, aki ellen sik­kasztás vádjával eljárás in­dult, sőt levelében azzal fe­nyegetőzött, hogy a legfel­sőbb belügyi szervekhez for­dul, ha nem adják meg neki a kért adatot Az átlagkeresetek alakulása A Szövetségi Statisztikai Hivatal Jesujabo adatai szerint a taipanalmi szektor dolgozóinak augusztusi at­­lagkeresete 87 d­inar volt, a tavalyi évi átlaghoz kepest 10 százalékkal nőo. Gazdasagi agait szerint augusztusban az átlagkere­set 'izl dinártól (mezogazda­­ság), 1043 dinárig (auzszol­­gálatok és állam­i hivata­lok) terjedt. A Köztársaságok közül Szlovénia áll az első helyen, 1003, az utolsó helyen pedg Macedonia 7­63 amaros át­lagkeresettel. is feszesen véve az átla­gos személyi jövedelem jú­liushoz képest 4,7 százalék­kal alacsonyabb, kivéve a közlekedést, ahol bizonyos növekedés tapasztalható. A társallama szektorban dolgozók nyolchavi átlag­keresete nao­umar, 8,5 szá­zalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A nyolchavi mérlegben szintén a mezőgazdaság áll az utolsó helyen, ahol mind­össze 23 dinárral növeked­tek a keresetek. Ezzel szem­ben a közszolgálatokban és a közigazgatási hivatalok­ban ebben az időszakban 93 dinárral emelkedett az át­lag. Elkészült az egymillió­ WoliMu-ttioui K­inai K­itiViztU - niši Ei művek televízió­­gyárában tegnap elkészült az egymindkétszázezredik te- V, aeszuiek. .. gyár pontosan tíz évvel ezelőtt, 1...­S novemberében szerelte össze — akkor meg venozaian am­atroszchuul — az első képrádiót. Eleinte mind­össze 10 munkás dolgozott az üzemben, ma már 2233-an állnak a lutószalagok mel­lett, a munkájukat 39 mér­nök és 107 technikus irá­nyítja. Ma már az összes alkatrész a gyárban készül. A banjalukai Rudi Caja­­vec gyárral való egyesülése után az új vállalat évente 420 000 tévékészüléket gyárt. Most azon fáradozik, hogy tökéletesítse készüléke.,, mindinkább alkalmazza a tranzisztortechnikát és meg­kezdje a színes adás véte­lére is alkalmas készülékek gyártását. Péntek, 1968. november 1. Fiatalok a közéletben Előkészületek a köztársasági Ifjúsági Szövetség kongresszusára A Szerb KSZ KB végre­hajtó bizottságának és az Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága titkárságának teg­napi együttes ülése az Ifjú­sági Szövetség küszöbönálló VII. kongresszusával és a vele kapcsolatos társadalmi és politikai helyzettel foglal­­­­kozott. Mindkét fórum tagjai fontos kérdéseket vetettek fel ,a politikai és gazdasági rendszer további tökéletesí- t tésére vonatkozóan. — Noha e fiatalok érvé­­nyesülését még mindig so­k minden akadályozza — han­g­zott el a vitában — a fia­talok mégis mind tevéke­nyebben vesznek részt a közéletben, mind több társa­dalmi és politikai feladatot vállalnak. A jelenlegi hely­zetet a foglalkoztatás kérdé­sének gyorsabb megoldása, a középiskolások és egyetemis­ták életszínvonalának emelése és az önigazgatásban való részvételük növelése jellem­zi. A fiatalok minden vára­kozást felülmúlva tettek ele­get a Kommunista Szövetség felhívásának, hogy lépjenek soraiba. Csak az elmúlt há­rom hónap alatt a köztársa­ság területén 23 850 fiatal kapta­ meg a pártigazolványt, az év elejétől szeptember végéig pedig összesen 31 670. Nagyon kedvező, hogy az újonnan felvett fiatalok többsége munkás, földmű­ves és diák. Hetenként legfeljebb 36 elméleti óra lehet a középiskolákban Készül a középiskolai oktatásról szóló határozat A középiskolai oktatás minőségében és a tanterv­ben észlelhető indokolatlan különbségek kiküszöbölése végett okvetlenül valameny­­nyi középiskolában azonos alapokra kell helyezni az oktatást — áll többek között a középiskolai oktatásról szóló határozattervezetben, amelyet a köztársasági köz­oktatási tanács terjesztett a köztársasági szkupstina elé. A tervezet tételeit teg­nap a köztársasági szkups­­tina közoktatási-művelődési bizottsága vitatta meg. Tag­jai nagy helyesléssel fogad­ták azt a javaslatot, hogy a középiskolai diákokat — ki­véve a szakmunkásképző iskolák hallgatóit — nem kell tovább terhelni. Az ide vágó törvény szerint ezek­ben az iskolákban hetente legfeljebb 36 elméleti és 4 gyakorlati óra tartható. Elindultak az első szénvonataik Ma elindulnak az első szénvonatok a tuzlai me­dencéből Belgrád, Szkopje, K Újvidék, Szabadka, Zombor, Eszék, Niš és más városok felé. A krekai szénbánya­­ugyanis megegyezett a vas­úttal, hogy ezután több sze­relvényt bocsát szénszállí­tásra. A vagonhiány miatt a krekai szénbánya október­ben 50 000 tonna lignittel kevesebbet termelt, és így mintegy hárommillió dinár vesztesége származott. Má­tól kezdve naponta 18 000 tonna lignitet ad, s ezzel je­lentősen enyhíti a szén­hiányt. A krekai szénbánya és a jugoszláv vasút felhívást intézett 480 város kereske­delmi vállalataihoz, hogy szervezzék meg a szén fo­lyamatos és haladéktalan kirakodását. Sebészorvosok találkozója Zentén Kétszáz részvevőre számítanak Vajdaság sebészei szom­baton Zentán tudományos megbeszélést tartanak. Az eddigiek szerint a tanácsko­záson mintegy kétszázan vesznek részt, közöttük száz sebészorvos. A fentiekkel kapcsolatban dr. Kopasz Pál sebészfőorvos­tól, a vajdasági sebészszak­csoport elnökétől a követke­zőket tudtuk meg: — Vajdaság különböző vá­rosaiban, ott, ahol kórhá­zak vannak, havonta tar­tunk összejövetelt. Ezeken az üléseken a helyi kórház sebészei számolnak be mun­kájuk eredményeiről és problémáiról. — A zentai ülés abban különbözik a többitől, hogy a sebészeken kívül meghív­tuk az adai, a kanizsai, a becsei, a topolyai, a kishe­­gyesi, a csókai és a török­­kanizsai kommunák által­­jnos orvosait is. Továbbá részt vesz rajta több neves­­külföldi sebész: Hans von Brücke Ausztriából, Ma­gyarországról pedig dr. Ba­kó Béla adjuntus és dr. Mezei József sebészfőorvos. A tanácskozás fő témája a gyomorfekély sebészeti gyógykezelése. A zentai kór­házban 1959-től 1968-ig 310 beteget operáltak meg, amiről dr. Kopasz Pál fő­orvos tart előadást. Beszá­molóját egy évig tartó el­lenőrző munka előzte meg: 160 megoperált egészségi állapotát vizsgálták felül. A betegek szívesen tettek eleget a felhívásnak. Az oroszlámosi Szilágyi József például Kanadából jelent­kezett — időközben ugyan­is kivándorolt. Azt írta, hogy egészségi állapota ki­tűnő. Az ülésen a következő sebészek és szakorvosok tar­tanak még előadást: dr. Mi­­hajlo Nikolic: a gyomor­fekély röntgendiagnosztiká­járól, dr. Komlós Sándor: a komplikált gyomorműtétek altatási módszereiről, dr. Hans von Brücke orvospro­fesszor: az epekő-műtét egyéni módszereiről, dr. Új­házi Gyula: a zentai kór­házban végzett gyomormű­tétekről, dr. Pavle Zekovic: a gyomorfekély legsúlyo­sabb szövődményeiről , a fekély átfúródásáról, dr. Verebes Ernő: a vérző gyo­morfekélyről, dr. Slavko Manic: a gyomorszűkület műtéti kezelését ismerteti. A gyomorfekély gyógykeze­lésével foglalkozik még dr. Márton Béla belgyógyász is, dr. Bognár Imre a fejsérü­lésekről tart előadást. KERESZTÉNYI József

Next