Magyar Szó, 1969. április (26. évfolyam, 89-117. szám)
1969-04-01 / 89. szám
г2. oldal Bécsben ülést tartott a Szocialista Internacionálé Tanácsa. Az európai integráció problémájáról és a közel-keleti válságról tárgyaltak. Képünkön (balról jobbra) Herbert Wehner, a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt alelnöke, Bruno Pittermann, az Osztrák Szocialista Párt és a Szocialista Internacionálé elnöke és Hans E. Dingels, a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt tagja Eayütt a békéért Dr. Zakir Husszein és in dira Gandhi üzenete Delhiből jelenti a Tanjug: Dr. Zakir Husszein indiai köztársasági elnök és Indira Gandhi miniszterelnök üzenetet intéztek Jugoszlávia népeihez abból az alkalomból, hogy Splitben ünnepélyesen vízre bocsátották a Jawaharlal Nehru nevű 88 000 tonnás indiai tartályhajót, amelyet a spliti hajógyár épített. Az elnök és miniszterelnök hangsúlyozza, hogy a két ország közötti barátságot és Jugoszlávia műszaki fejlődését jelképezi az a tény, hogy Jugoszlávia készítette India számára az óriáshajót. Az üzenet — amelyet Jugoszlávia népeihez a legnagyobb példányszámú indiai újságok is közzétettek — megálla- pítja, hogy India, amióta csak független, a legszo-rosabb kapcsolatokat tartatja fenn Jugoszláviával, s a két ország kölcsönös tisztelete, világnézetük hasonlósága lehetőséget adott, hogy együttesen munkálkodjanak a nemzetközi feszültség enyhítésén. Dr. Zakir Husszein és In-dira Gandhi végül India népeinek nevében szívből jövő üdvözleteiket küldték Jugoszlávia népeinek. Humphrey: Nixon döntése felelőtlen New Yorkból jelenti ez AP. Hubert Humphrey, az Egyesült Államok volt alelnöke, cikket írt a Saturday Rewiew című újságban, amelyben felelőtlennek nevezi Nixon döntését, hogy megépítik a rakétaelhárító rendszert. Humphrey szerint a szovjet támadó tervekre való hivatkozás csak azt a célt szolgálja, hogy a közvéleményt meggyőzzék a védelmi rendszer szükségességéről. A volt elemök kétségbe vonta az ellenrakéták hatásosságát. Véleménye szerint a már meglevő Poláris rakéták sokkal nagyobb biztonságot nyújtanak. Humphrey sürgette a leszerelés ellenőrzéséről folytatandó tárgyalások megkezdését. Elmondta, nem ért egyet Nixon elnökkel, hogy a tárgyalásokat ahhoz a feltételhez kellkötni, hogy előzőleg oldják meg a politikai problémákat. Ceausescu törökországi látogatása a balkáni békét szolgálja — írja a Scinteia Bukarestből jelenti a Tanjug. A Scinteia című romáin újság hétfői számában megállapítja, hogy Ceausescu törökországi látogatása a két ország jószomszédi és baráti kapcsolatainak fejlesztését, a balkáni és a világbéke érdekeit szolgálta. Az újság hangoztatja, hogy megvan minden feltétele annak, hogy a két ország viszonya tovább fejlődjön. A Scinteia emlékeztet arra, hogy a román elnök látogatása nemzetközi szempontból is jelentős. Leszögezi, hogy korunk megköveteli minden nagy és kis országtól, hogy a béke érdekében dolgozzon. Az újság szerint a román államfő törökországi látogatása javított a balkáni politikai légkörön. Kuba továbbra is kereskedik Nyugat-Európával Legfőbb partnerei: Franciaország, Spanyolország és Nagy-Britannia Havannából jelenti az AP. Kuba külkereskedelmének mintegy 20 százalékát a nyugati országokkal bonyolítja le. Bizonyos jelekből ítélve Kuba tavaly a gazdasági nehézségek ellenére is fokozta a nyugati országokkal folytatott árucsere-forgalmat. Nem teljes adatok szerint az ország legfőbb üzletfelei Franciaország, Spanyolország és Nagy-Britannia. Az árucsere-forgalomban fontos szerepet játszottak a hitelegyezmények, ami azt jelenti, hogy a kapitalista üzletemberek bíznak Kuba hitelképességében. Másrészt ebből az is kiviláglik, hogy a kubai kormány az USA gazdasági zárlata ellenére is sikeresen kereskedik a külvilággal. Általánosságban véve azonban a Szovjetunió Kuba legfontosabb partnere. A tavalyi szovjet-kubai kereskedelem értéke meghaladta a 930 millió dollárt, s az idén is növekvő irányzatot mutat Nem megy gyorsan a döntés• Benn marad-e Kanada a NATO-ban Ottawából jelenti az AP. A kanadai kormány befejezte kétnapos megbeszéléseit anélkül, hogy döntött volna, továbbra is tagja marad-e Kanada az Atlanti Szövetségnek vagy sem. Pierre Trudeau elnök az újságíróknak elmondta, hogy döntését bejelenti a parlamentnek. MAGYAR SZÓ Kedd, 1969. április 1. A háború az emberiség átka... Egy amerikai őrnagy levele Vietnamból Victor Colasuonno, Vietnamban harcoló amerikai pilótaőrnagy karácsony előtt levelet kapott. A levél tartalma meglehetősen különös volt. Amerikai kansasi középiskolás diákok írták neki. Arra kérték az őrnagyot, hogy írja meg, milyennek látja a háborút? Az őrnagy maga is kansasi, a következőket válaszolta a diákoknak: „A háború magában foglalja mindazokat a szörnyűségeket, amelyeket egy szeretet nélkül élő ember másokra kényszeríthet. Engedjétek meg elmondom inkább azt, hogy mit nem tartalmaz a háború. A hadviselés nem dicsőség és hősiesség, nem az igazság és a jó diadalmaskodik benne. A háború nem a rettenthetetlen pilóta hősiessége, aki gépére pattan és lelövi az ellenséget. A háború nem olyan játék, ahogyan ti, odahaza játszotok és ahogy én is játszottam gyerekkoromban. A háborút igazi emberek, nem pedig hollywoodi filmcsillagok vívják, a háború az emberiség átka.” Az őrnagy tanácsot is adott a diákoknak. Azt írta, hogy ha az ember igazán megtanul szeretni, akkor talán majd nem lesz több háború, mert senki sem akar szeretteinek fájdalmat okozni. Hozzátette: „A ti nemzedéketek talán már megtanul szeretni. Az én nemzedékem mellékvágányra futott. Épp ezért ne engedjétek meg a felnőtteknek, hogy gyűlölködésre tanítsanak benneteket, függetlenül attól, hogy milyen megokolással akarják szívetekbe palántánn a gyűlölködés magvát.” A levelet a Kansas állambeli Wichita iskolájában is felolvasták. A diákok közt volt Victor Colasuonno őrnagy négy gyereke is. Mind a négy zokogott, mert akkor már tudták, hogy édesapjuk időközben elesett a harctéren. (STERN) Japán 235-ös urániumot gyárt Az Asahi című japán lap arról ad hírt, hogy a japán atomfizikai intézetben sikerült 235-ös urániumot előállítani, amely atombomba gyártásához vagy atomerőmű építéséhez szükséges. A 235-ös urániumot Japán eddig az Egyesült Államokban szerezte be. A lap nem részletezi, hogyan sikerült a japán tudósoknak előállítaniuk az atombombához szükséges nyersanyagot, de közli, hogy hasonló módszerekkel dolgoztak, mint az öt atomhatalom tudósai. ||r^|^NoftVrtNof4|| It...........■••••■•••MiiiMiiiiiiiiiilillllllillltlllllll BELGRAD. — Dr. Rikard Štajnernek, a Szövetségi Tervügyi Hivatal igazgatójának vezetésével jugoszláv gazdasági küldöttség utazott Pakisztánba és Indiába. (Tanjug) ZÁGRÁB. — Dr. Geneni Corea ceyloni iperügyi miniszter hétfőn délelőtt ellátogatott az Ingra vállalatba. (Tanjug) LUSAKA. — Kenneth Kaunda zambiai köztársasági elnök kijelentette, hogy országa még mindig Nkrumahot tekinti Ghana elnökének. (Tanjug) ATHÉN. — Az Egyesült Államok a napokban újabb öt vadászrepülőgépest küldött Görögországnak. (AP) STOCKHOLM. — A biafraiak megsegítésére alakult finn, norvég és svéd nemzeti bizottságok felszólították a skandináv államok kormányait, hogy tegyenek meg mindent a nigériai polgárháború megszüntetéséért. (Tanjug) TUNISZ. — Mongi Síim tunéziai igazságügyminiszter egyhetes hivatalos látogatásra Romániába utazott. (AFP) DELHI. — Dinesh Shing indiai külügyminiszter bejelentette, hogy a kormány megengedte, hogy szovjet utasszállító repülőgépek útban Észak-Vietnam felé hetente egyszer átrepüljenek az ország fölött. (AP) PÁRIZS. — Vaclav Peckot, a csehszlovák külügyminisztérium magas rangú tisztviselője, a francia fővárosba érkezett, hogy a két ország kapcsolatairól tárgyaljon. (API) ADEN. — A szanaai rádió bejelentette, hogy Hasszán al Amri tábornok elfogadta a köztársasági tanács kományalakítási megbízatását. (Reuter) SINGAPOORE. — A singapoore-i és az etiópiai kormány elhatározta, hogy diplomáciai kapcsolatra lépnek egymással. | __________ (AFP) |VAJDASÁG ÉS MAGYARORSZÁG 1Q,Q Шп DCJ ! FORRADALMI ^ KAPCSOLATAI lallUH BEN j (1) A vajdasági munkásmozgalom 1918-ig a magyarországi mozgalom szerves részét képezte, mégis, már a mozgalom utópista, majd szociáldemokrata szakaszában is megvoltak a maga sajátosságai. Csupán egy ilyen sajátosságra kívánok rámutatni: Vajdaság a magyarországi „protémie” egyik „nemzetiségi” vidéke volt, olyan terület, amelyen például a szerbek már régen élj ütöttek a fejlődésnek arra a fokára, amelyen megoldhatták — mint nemzetté alakult népcsoport — nemzeti kérdéseiket, de oly módon, amelyre a magyar pártok, még a szocialista párt sem mert, akart vagy tudott gondolni: az önrendelkezés jogával élve, elszakadva Magyarországtól és csatlakozva a többi jugoszláv nemzethez, közös államot alkotva velük. Mint Lenin erre több helyen rámutatott, nem csupán az ázsiai, de a kelet-európai, köztük a balkáni és Duna menti, még fel nem szabadult népek nemzeti szabadságharcai, még polgári irányítás alatt is, lehettek akkoriban haladószelleműek, képviselhették még egy ideig a haladtássit az elnyomó más nemzetiségű polgársággal szemben, sőt a Balkán-háború (1912) maga is haladást képviselt, tekintet nélkül arra, hogy a népek és közgazdaságaik helyett itt monarchiák léptek szövetségre; tekintet nélkül még arra is, hogy nem forradalom, hanem háború útján valósították meg ezt a szövetséget, mert így is nagy lépést tettek előre azon az úton, amelyik Kelet-Európa középkori maradványainak eltakarítását fogja eredményezni. Ha maguk a népek forradalmi útjon vették volna kezükbe nemzeti felszabadulásuk ügyeit, teljes lett volna az eredmény, így természetesen — mondta Lenin — bizonyos mértékben meg fog maradni a nemzeti elnyomás. Prófétai szavak voltak ezek, hiszen már a XX. század első két évtizedében is érezhetőek voltak a szerb polgárság elnyomó szándékai, hiszen itt is kifejlődött már a proletariátus, amely ellen a polgárság felvette a harcot. A szerb, álltalában a vajdasági polgárság, de a vajdasági proletariátus kettőssége is rányomta bélyegét erre a korra: itt, ezen a tájon (Vajdaság, Horvátország, Szlovénia) volt legérezhetőbb a forrongás, a forradalmi erjedés és vajúdás már 1912 óta a régi monarchiában, de főleg a régi Magyarországon, mégis éppen itt nem került és nem kerülhetett sor még rövidebb időre sem egy akár időlegesen diadalmas forradalomra. Ahol a leggyöngébb az imperializmus láncszeme, ahol legszövevényesebb az ellentmondások sokasága, ahol, hogy egyébre ne térjünk ki, kettős — szociális és nemzeti — elnyomás alatt él a nép, ott a legközelebbi a forradalom. Ott, ahol a nép nemcsak a kapitalizmus átkát szenvedi, de szenved amiatt is, hogy túl fejletlen még a kapitalizmus, hogy túl soke még e régi társadalmi rendszerből fennmaradt csökevény. Ezzal szemben ne feledjük, hogy Vajdaságnak elég fejlett kis- és közép-burzsoáziája volt, hogy Szerbia az antant oldalán harcolt, hogy Szerbia győztes államként került ki a háborúból, hogy Szerbiának — miután évekig megszállás alatt állott — győztes hadserege volt, olyan hadserege, amelyet a vajdaságiak, horvátok rendelkezésére bocsáthatott a forradalmi kísérlet megakadályozására. Ez bizonyára egyik objektív oka annak, hogy a boszniai, vajdasági, horvát forradalmi kísérlet nem nőhetett át akár rövid időre szóló diadalmas forradalommá. Ne feledjük el Lenin mondását sem. Ezen a tájon — akárhogy is állt a dolog, a polgárságnak is volt még némi haladó szerepe, éppen ez adott neki bizonyos erkölcsi erőt és önigazolást a proletariátus elleni harcában, a forradalom elfojtásához. Mert a proletár maga is érezte, hogy a nemzeti felszabadulás óriási előnyt jelent további harcában. Mindez azt is magyarázza, hogy habár a háború alatt, mondjuk 1918-ban, a monarchia szláv, főleg jugoszláv ezreden voltak a legforradalmibbaik, ezek zendültak leginkább, 1918 végén minden komoly forradalmi próbálkozás mégis eleve kudarcra volt ítélve, mert ha az osztrák— magyar csapatok fel is bomlottak, ha nem is fojthatták el ezeket a megmozdulásokat — a győztes szerbiai hadseregben, minden forradalmi erjedése ellenére is még volt annyi katonai teljesítőképesség, hogy az új országrészekbe győztes háborús hadseregként vonuljon be, amelynek feladata epacifikálás. Bizonyára ez volt az egyik objektív oka annak is, hogy annyi vajdasági kommunista folytatta azután a harcot Magyarországon, még akkor is, ha nem kényszerült emigrációra Jugoszláviából. (Folytatjuk) Az üzletemberek aggódnak a svéd-amerikai viszony megromlása miatt Miután a svéd kormány elhatározta, hogy elismeri Észak-Vietnamot, és befogadja a Vietnamból szökött amerikai katonákat, a svéd üzletemberek aggódnak, hogy megromlanak az Egyesült Államok és Svédország kereskedelmi kapcsolatai. A Svenska Dagbladet című újság arról ad hírt, hogy 40 svéd üzletember levelet küldött Torsten Nilsson külügyminiszternek, amelyben aggodalmukat fejezik ki a svéd—amerikai viszonyok esetleges megromlása miatt. Figyelmeztetik a kormányt, hogy az Egyesült Államokban erős svédellenes hadjárat kezdődött, ami súlyos következményekkel járhat. Az üzletemberek valószínűnek tartják, hogy Amerikában bojkottálják a svéd árut.