Magyar Szó, 1969. október (26. évfolyam, 271-301. szám)
1969-10-02 / 272. szám
8. oldal MAGYAR SZÓ Csütörtök, 1969. október#* Szabadka idei Októberi-díjasai Tizenegy dolgozónak és hat munkaszervezetnek ítélte oda a bizottság az idei Októberi-díjat . Vass Béla a díjátadó bizottság elnöke nyilatkozott munkatársunknak A Szabadka idei Októberidíjait odaítélő bizottság nevében Vass Béla elnök közölte a sajtó képviselőjével, hogy a bizottság a polgárok, munkaközösségek és a társadalmi-politikai szervezetek 69 javaslatáról az egyes területeken alakított albizottságokkal együtt meghozta végső döntését. A döntés értelmében Szabadka község idei 1969. évi októberi díjait a következők kapták: A gazdaságban elért eredményekért: Nikola Fejsov, a bajmoki Ravnica földművesszövetkezeti kombinát igazgatója, Vojislav Kovačić, a szabadkai Dinamotrans vállalat igazgatója, Bácsi Sándor mérnök, a szabadkai Építészeti Főiskola építészeti intézetének igazgatója, Franjo Vojnić žedniki magánföldműves, valamint a következő munkaközösségek: a Biro-Grafika Nyomdai Intézet, a Vasúti Nyomda munkaközössége, a November 29. Húsárugyár munkaközössége és a Subotica agrokombinát munkaközössége az idei kiváló búzatermesztési eredményéért. • A tudományos életben és a közokatatásban elért eredményekért: dr. Győre Kornél, a Szabadkai Tanítóképző tanára, dr. Tót Lajos, a Szabadkai Tanárképző Főiskola tanára, Božidar Race, a Közgazdasági kar dékánja és a Kizur István Általános Iskola munkaközössége. • A kultúra és művészet terén kifejtett kiváló munkájukért: Petrik Pál festőművész és Romhányi Ibi, a Szabadkai Népszínház magyar együttesének a színművésznője. ф A közegészségügy terén elért eredményekért: Vájszenfeld Imre, a szabadkai egészségház fogászati laboratóriumának az igazgatója és a szabadkai közkórház vérátömlesztő állomásának a munkaközössége. A testnevelés és sport terén kifejtett kiváló munkásságukért: Sreten Damjanovic, a Spartacus birkózója és a szabadkai Partizán Tornászegyesület. Az Októberi-díjakat október 10-én délelőtt a szabadkai községi szkupstinában a város felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából rendezendő díszülésen adják át.• Az Októberi-díjakat odaítélő bizottságnak az idén rendkívül nehéz és felelősségteljes feladata volt — mondta Vass Béla, az Októberi-díjat odaítélő bizottság elnöke —, mert 69 javaslat közül kellett választania. Hogy ezt a munkáját minél tágyilagosabban, minél jobban végezhesse — hiszen majd minden javaslat szabadkai polgár és munkaszervezet jó eredményeket ért el —, öt albizottságot létesítettünk, és ezeknek a tagjai a beérkezett javaslatokat megvitatták, és ajánlatukat a bizottságnak előterjesztették. A bizottság is több ülésen mérlegelte a javaslatot, és idei nagy számukra való tekintettel indítványozta a községi szkulpstinának, hogy a tavalyi 9 egyéni díj helyett az idén 11 szabadkai dolgozót részesítsen e kitüntetésben. (sz. j.) A Sever dolgozóinak 19 kérdése Miloš Radojcin Szabadkán Miloš Radojčin, a Vajdasági Kommunista Szövetség tartományi bizottságának a titkára a szabadkai Sever Villanymotorgyár munkásainak 19 kérdésére válaszolt, és elbeszélgetett velük társadalmunk és gazdaságunk időszerű kérdéseiről. Miloš Radojčin a Sever dolgozóinak a meghívására látogatott kedden Szabadkára. A beszélgetésen jelen voltak a szabadkai községi vezetők is, köztük Vass Béla, a községi szakszervezeti tanács elnöke, Josip Sic alelnök, Božidar Mitic és Savanya István, a KSZ községi választmányának a titkárhelyettese, Stanislav Sigulinski mérnök, a községi szkupstima alelnöke és Grga Kolié, a szabadkai Hitelbank igazgatója. A szabadkai vonatkozású kérdésekre Božidar Mitic válaszolt, a bankokkal kapcsolatos kérdésekre Grga Kolié, a többire pedig Miloš Radojevi elvtárs. Válaszaiban kitért a veszteséges vajdasági munkaszervezetekre, a gazdaság és az infrastruktúra viszonyára, a személyi jövedelmek, az integráció, a kis keresetek, az árak, az életszínvonal, a munkásgyermekek iskoláztatásának a kérdésére, majd a Duzijancával és a nemzetiségi viszonyok szabadkai helyzetével kapcsolatban elmondta, hogy tudomása szerint erről egy külön ülést készít elő a KSZ szabadkai községi választmánya, és véleménye szerint nincs semmi ok a nemzetiségi viszonyok kiélezésére, hanem elsősorban is a kommunistáknak egymás közt kell tisztázniuk a nézeteket, hiszen az önigazgatás arápján minden kérdés megoldható. Éppen ezért a kérdések tisztázásával a szabadkai kommunistáknak a nemzetiségi viszonyok fejlesztéséért és stabilizálódásáért kellene harcolniuk, mert a szabadkai kommunisták elsőrangú feladata a testvériség és egység ápolása — hangsúlyozta Miloš Radonoin elvtárs a Sever kommunistáinak a kérdéseire válaszolva. (SZ. J.) 967). Az ALFA-POTEZ légfűtő, kiváló konstrukciója folytán állandó, egyenletes hőfokot biztosít a helyiségekben, e tulajdonsága által egyedülálló mind Európában, mind pedig az amerikai földrészen. Rendkívül keresett a nedves éghajlatú országokban. Az ALFA-POTEZ típusú kályha az egész lakásban szabályozza a meleg levegő áramlását, és a nyílásokon visszaszorítja a hideg levegő betódulását. . Fűtése olcsó. Nem szárítja ki a levegőt. Ötszobás lakás egész napi fűtése ugyanannyiba kerül, mint egy szoba föl- s melegítése a délutáni, azaz esti órákban. A KAPACITÁS típusok szerint: I 733—M és 732. 9000 cal/h 632, 6000 cal/h 332. 4500 cal/h ...................... I I 967Л. I Nem kell forgalmi adót fizetni a mezőgazdasági gépekre Adán A mezőgazdasági termelés gépesítése már eddig is említésre méltó eredményeket hozott Adán, ezért a községi szkupszima úgy döntött, hogy a jövőben a mezőgazdasági gépekre a vásárlóknak nem kell községi forgalmi adót fizetni. Várható, hogy a rendelet a magántermelők körében nagy visszhangra talál, és a magántulajdonban levő mezőgazdasági gépek száma lényegesen növekszik. KVI. Zenta érdemes polgárai Zentán a községi satoupstina ülésén határozatot hoztak, hogy kiváló és lelkiismeretes munkájukért a következő dolgozóknak és szervezeteknek adnak elismerést: Zenta város aranyérmével tüntetik ki az alábbiakat: Velimir Plavšićot, a Vojvodina Biztosító Intézet zentai kirendeltségének igazgatóját és Sóti Ferencet, az Agro- Tisa Kereskedelmi Vállalat tisztviselőjét. Ezüstérmet kap: Žiga Bajic, a Vojvodina Biztosító Intézet zentai kirendeltségének titkára. Jania Ciganovic, az Udarnik nyomda munkásnője. Erős János és Kocsis János, a községi szkupstina tisztviselője, Hevér István zentai magántermelő és Nagy Perge József, a Tisza Bútorgyár dolgozója. Bronzéremmel a következőket jutalmazzák: Bessenyi Györgyöt, a Zitopromet zentai üzemegységének munkavezetőjét. Bodza Vendelt, a mezőgazdasági kombinát dolgozóját, Burány István tornyosi magántermelőt, Jäger Antal zentai kisiparost, Kalmár Gézát, a Senta Kereskedelmi Vállalat dolgozóját és Kocka Istvánt a felsőhegyi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola tanítóját. Nyilvános elismerésben részesítik: az Atlétikai Klubot, az ötödik helyi közösség második szakosztályát, a Bélyeggyűjtő Egyesületet, a Vadászszövetséget, az ötödik helyi közösség első szakosztályát, a TMP Fémipari Üzemet és a Tisza Bútorgyár munkaközösségét. K. Megjelent a Képes Ifjúság legújabb száma. A jugoszláviai magyar fiatalok hetilapjában sok színes riportot,vitacikket, útleírást olvashatunk. többszínnyomásé borítólap — GAZDAG TARTALOM. • Egy tanárválasztás története. Részletes beszámoló az újvidéki Masa Pijade Gimnáziumban lezajlott legutóbbi tanárválasztásról. Idézet a riportból: „Jugoszláviában mindenkinek alkotmány adta joga, hogy anyanyelvén tanulhat. Ez vonatkozik a magyar diákokra is, a Moša Pijade Gimnázium tanulóira is. A nem magyarul tanított tantárgyaik száma viszont azt mutatja, hogy ez a joguk nem érvényesül teljes mértékben.” – Románia 1969. Páll Árpád, a Képes Ifjúság romániai tudósítója képriportban számol be az ország felszabadulásának évfordulójára megnyílt nagyszabású bukaresti kiállításról, valamiint a Romániát és Jugoszláviát villamos energiával ellátó vaskapui erőmű építéséről. ¤ Magunkra maradtunk. A moravicai konzervgyárnak mindössze négy állandó munkása van, mert kénytelen idénymunkásokkal dolgozni. A gyár munkájáról, munkásainak életéről készített riportot a KI munkatársa. Ą Pozsony, a lányok vámosa (képriport) , Pásztázó, Bálint István és Végel László vitacikkei © London. Szilágyi Károly színes útinaplójának legújabb fejezetében londoni élményeit mondja el. „Azt mondják, mikor az isten megteremtette Nagy- Britanniát, megkérdezte az angolokat, mit szeretnének jobban: napot vagy füvet. Ők a füvet választották. Füvük van, napjuk nincs. Annál több a ködük és a birkaáztató esőjük.” © Henryk Bardijewski: Bűnügyi regényt írok (szatíra) Keresztrejtvény © Divat © Humor © Snort © Irodalom © A világ minden tájáról © Képriportok © Film © Útleírás © Várom a leveled Felszámolják a kis kenderüzemeket A Jugokadella ügyviteli szervezet adatai szerint az idén mindössze négyezer hektárról takarítottak be kendert, holott a korábbi években, amíg a rögzített 40 dináros átvételi árat nem fizették, több mint húszezer hektáron termesztették ezt a fontos ipari növényt. Az idén majd minden mezőgazdasági termelési ágban rekordhozamról beszélünk, a kender idei hozama hektáronként átlag mindössze kilenc mázsa, s az egész jugoszláv termelés messze a szükségletek alatt marad. A vidéki kis kenderüzemek immár két éve csak tengődnek, s a korábbi évek készletét dolgozzák fel. Az idei termésből még a minimális szükségletet sem fedezhetik. A szkupstinák eddig halasztgatták a kérdés végleges megoldását, tekintettel a felszabaduló munkaerő elhelyezésére, most azonban a kisüzemek anyagi helyzete olyan súlyos, hogy más kiút nincs, mint hogy felszámolják őket. A mintegy negyven vajdasági kendergyárból csupán pár nagyobb feldolgozó marad meg: a hódsági, palánkai, zentai, apatini, esetleg a kishegyesi, a többit belátható időn belül felszámolják. A zombori körzetben már úgy döntöttek, hogy ezeket a kisüzemeket kényszerigazgatás alá helyezik, s amint készleteiket feldolgozzák, megszüntetik őket. A temerini kenderüzem mint a rijekai papírgyár üzeme továbbra is fennmarad. A fonodák ugyanekkor nemcsak hogy növelik termelési tervüket, hanem újabb felszerelések üzembe helyezését tervezik, így a többi között az apatini fonoda is. Kérdés azonban, hogy a hazai termelés miként fedezheti majd a szükségletet, s lehetséges, hogy az egykor legnagyobb kenderkiviteli ország maholnap behozatalra szorul, hogy a fonodák üzemelhessenek,ez Növekedett a termelés Kikindán A kikindai községi szikupstina gazdasági tanácsának felmérése szerint a község területén levő ipari létesítmények termelése januártól szeptemberig összesen 13,8 százalékkal növekedett a tavalyi megfelelő időszakhoz viszonyítva. A Petar Drapšin Bútorgyárban 181 százalékkal növekedett a termelés, a Piram Vegyipari gyárban 67,5 százalékkal, a Vas- és Tempera Öntödében 10 százalékkal, a Toza Markovic Építővállalatban 25,5 százalékkal, a Prima gyümölcs és főzelékféléket feldolgozó gyárban 31,8 százalékkal, az Uglješa Terzin Élelmiszeripari Kombinát malomrészlegében 5,4 százalékkal, a Banat Mezőgazdasági Kombinát tejfeldolgozó részlegében 2 százalékkal, a Grafika Nyomdaipari Vállalatban 4,1 százalékkal, a Novi Kozarci-i Partizán Kendergyárban 1,4 százalékkal növekedett a termelés. A PIK Húsfeldolgozóban, a Május 25. Gépgyárban, a Nikola Francuski Takarmányfeldolgozóban csökkent a termelés. PIRKOV Miklós