Magyar Szó, 1970. március (27. évfolyam, 58-88. szám)
1970-03-01 / 58. szám
4. oldal Gyárkémények erdeje a „brazil Szibériában“ Munkatársunk latin-amerikai levele Mi a vietnami utat választjuk! INTERJÚ GEORGES HABAS PALESZTINA! KOMMANDÓ-VEZÉRREL Brazília északkeleti vidékein az őserdőn meg az igénytelen és szívós kaktuszokon kívül semmi sem volt. Ezért is nevezték vadnyugatnak vagy Brazília Szibériájának. Ebben a „Szibériában” az utóbbi időben a kaktuszok világát a gyárkémények erdeje váltja fel. Ez a vidék a gyarmatosítás korában is ugyanolyan szegényvolt, mint az iparosítás kezdete előtt. Az első portugál gyarmatosítók megállapították róla, hogy arany nincs, csak őserdő és kaktusz van. Szedték is mindjárt a sátorfájukat, és leereszkedtek délebbre. Ez a vidék nem érdekelte őket. S később sem, évszázadokon át sem érdekelt senkit, sem az üzletembereket, sem a kormányokat. A gyér lakosság is idővel elszállingózott a gazdagabb dél irányában. Nagy gondot okozott ez az országnak. Részben azért, mert a szegény északkelet óriási terület, s ha gyéren is lakják, sok ember élt, akik elárasztották a városokat. Megfelelő képzettség és szaktudás nélkül nehezen tudtak elhelyezkedni, vagy egyáltalán nem találtak munkát. S belőlük regrutálódott a nagyvárosi bűnözők jelentős serege, ők lettek a külvárosi favellák (kunyhók) lakói, a városi lumpenproletárok. Pontosabban, olyan nincstelenek maradtak, mint amilyenek voltak. Sorsukon nem sokat változtatott a csillogó, gazdag nagyváros. Hosszú politikai harc után a gazdagok: Sao Paulo (a brazil ipar székhelye, ahol a termelés technológiája és az üzleti siker nemigen marad el az Egyesült Államok mögött), Rio Grande do Sul, Parana, Santa Catarina, Espirito Santo és a Minas Gerais elfogadták a központi kormány indítványát, hogy létesítsenek alapot az elmaradott vidékek segélyezésére, a politikai harc nem volt zökkenőmentes, s amikor egy évvel ezelőtt Albuquerque Lima belügyminiszter tüntetőleg lemondott tisztségéről (amely egyesítette a regionális fejlődéssel megbízott tárcát is), sokan azt hitték, a gazdag dél rákényszerítette a kormányt, hogy zárja el a segélyezés csapjait és csökkentse az észak-keleti vidékek fejlesztési ütemét. Ez azonban csak látszat volt, a miniszter, aki maga is a szegény északkeletről származik, azért lépett ki a kormányból, mert még több pénzt szeretett volna kiharcolni, még nagyobb beruházásokat eszközölni északkeleten. Ma az ország minden polgára egy dollárt ad Északkelet-Brazília fejlesztésére, azaz az ország minden lakosa ennyivel járul hozzá a fejlesztési alaphoz. Így nőtt ki a földből az őserdő és a kaktuszok hazájában a gyárkém___ ek erdeje, szinte egyik napról a másikra. Az utóbbi években például 700 üzemet építettek itt, s körülbelül egymillió ember jutott kenyérhez. Tavaly naponta átlag egy gyárat helyeztek üzembe. S az északiak, vagy ahogyan itt a gazdagabb államokban nevezik őket, a „norteniosok”, mind kevesebben vándorolnak délre kenyér után. A tőke megindult északkeletre, az állami segélyhez magántőkések is csatlakoztak, mert kedvező feltételek mellett fektethetik be pénzüket. Ma már elegendő, ha valaki bizonyítani tudja tervezett gazdasági vállalkozásának létjogosultságát, s rendelkezik a beruházandó öszszeg egy részével (jóval az 50 százalék alatt is lehet), a többit hitelbe kapja az államtól, s megkezdheti az építkezést, s elindíthatja az üzemet vagy gyárat. az építkezés olyan gyors ütemben folyik, hogy az elmúlt év közepe táján elfogyott a cement, s a megkezdett épületeket konzerválni kellett. A cementválság azonban nem tartott sokáig, és ma már tovább építkeznek. A brazil északkeleten nagy versengés folyik az egész világ üzletemberei között. Ott vannak az amerikaiak, a japánok, németek, franciák, hollandok, s őket követik a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a nemzetközi monetáris alap emberei, az amerikai fejlesztési bank képviselői és a nyugat-európai pénzcsoportok. Nemrég megjelentek a magyarok is, s időnként a mieink is. Úgy hírlik, hogy a keletnémetek részvényeket is vettek, s társultak bizonyos beruházásokba. A kaktuszok és az őserdő hajdani világában ma a gyárkémények mellett a félig kész lakóházak beláthatatlan sora emelkedik, s minden bizonnyal emberibb lakhelyet nyújtanak a szegény vidék lakosságának, mint Rio favellái, amelyekben még ma is egymillió északi él. A volt főváros szegénynegyede minden jel szerint rövidesen eltűnik, mert elfogy az utánpótlás. A hajdani szegény vidékek vándorai munkások lettek, északkeleten mind nagyobb szükség van munkaerőre, s nem lesz okuk délre vándorolni. Egyelőre nem nyílnak bányák és fémipari üzemek északkeleten, kizárólag a könnyű- és a feldolgozó ipar fejlődik itt. Geológiai kutatások azonban folynak, s nincs kizárva, hogy kiderítik: a szegény vidék földje ásványkincseket is rejteget. Egyelőre azonban ez a vidék a könnyűipar területe. Mezőgazdasága elsősorban cukornádat és sokféle szubtrópusi növényt termel. A vidék halban is rendkívül gazdag. Ezenkívül jelentős a kőolajtermelése, újabban pedig ennek finomítása és általában a kőolaj-feldolgozás. Északkelet folyói hatalmas energiát rejtenek magukban, s ennek hasznosítása szintén nagy lehetőségeket kínál. Errefelé tart ma minden belföldi és külföldi, aki Brazíliában kívánja befektetni pénzét. Itt van újabb lehetőség az újabb jugoszláv beruházások számára is. SPIEGEL: — Miért tátámadják a PFLP-kommandók az utasszállító repülőgépeket? Miért harcolnak Izrael ellen az izraelik által megszállt területek határain kívül? HABAS: — Mert nemcsak Izrael az ellenségünk. Az izraeli államot a cionista világmozgalom támogatja, dél-i cionizmus, az imperializmus és mindenfajta reakció. SPIEGEL: — Amikor ártatlan embereket ölnek meg, nem a cionista világmozgalomnak okoznak kárt. HABAS: — Még egyetlen olyan támadást sem hajtottunk végre, amelyben európaiak vesztették volna életüket. SPIEGEL: — Nem a véletlennek köszönhető ez? Az EL AL gépe elleni zürichi támadásnak lehettek volna európai áldozatai is. HABAS: — Nem volt véletlen, mert minden támadásunkat úgy tervezzük, hogy csak Izrael és a cionizmus szenvedjen veszteségeket, és ne az európaiak. SPIEGEL: — Véleményünk szerint a terrortámadások többet ártanak, mint használnak ügyüknek. A világközvélemény nincs megértéssel az utasszállító repülőgépek ellen elkövetett merényletek iránt. HABAS: — Higgye el, mi tiszteljük a világközvéleményt, mert harcunkban szükségünk van támogatására. Ez azonban nem az egyetlen mozzanat, amelyet számba kell vennünk terveinkben. A háború az háború — és nekünk ezt a háborút meg kell nyernünk. SPIEGEL: — Nehéz elhinni, hogy az utasgépek elleni támadásokkal megnyerhetik a háborút. HABAS: — A megszállt területeken kívüli harc nem is a fő feladatunk. De ne feledje, hogy Izrael körüljárt sziget. Vannak ugyan szárazföldi határai Jordániával, Libanonnal és Szíriával, de ezekkel az országokkal nem bonyolít le forgalmat. Csak légi és vízi úton tart fenn összeköttetést a külfölddel. Erre a felismerésre építettük stratégiánkat. SPIEGEL: — Hiszik, hogy szórványos vállalkozásaikkal el tudják szigetelni Izraelt a külvilágtól? HABAS: — Támadásainkkal elsősorban az ellenség harci kedvét akarjuk lerombolni, de anyagi károkat is okozunk neki. Célunk egyszerű: kárt okozni az ellenségnek mindenütt, ahol csak tehetjük. 1 SPIEGEL: — El kell ismernie azonban, hogy a Palesztinai felszabadítási szervezetek három évvel a júniusi háború után sem tudnak nagyobb sikert elérni Izraellel szemben. HABAS: — A győzelemig vezető út hosszú. S még csak az elején tartunk. SPIEGEL: Merre vezet ez az út? HABAS: — Az egyetlen mód, hogy Palesztinát felszabadítsuk: követnünk kell a vietnamiak példáját. Hagyományos módon nem győzhetjük le az amerikaiak és a cionizmus által támogatott Izraelt. Egyetlen reményünk a partizánháború. Egy szegény nép csak így harcolhat az imperializmus ellen. SPIEGEL: — Még mindig nem sikerült azonban elérniük, hogy a majd másfél milliós palesztinai népet hadba állítsák Izrael ellen. HABAS: — Még nem jött el az idő, hogy a vietnamiak mintájára megkezdjük harcunkat. De a megszállt területek lakosságának ellenállása — ezt az izraeli politikusok is elismerik — egyre nő. Három, négy, öt év múlva megkezdhetjük „vietnami” harcunkat. SPIEGEL: — Semmi támogatásra sem számítanak az arab országok részéről? HABAS: — A palesztinaiak egészen 1967 júniusáig hitték, hogy az arab országok, elsősorban Szíria és az EAK, felszabadíthatják hasatokat. Amikor a hatnapos háború befejeződött, beláttuk, hogy csak magunkra számíthatunk. SPIEGEL: — Szervezetük nyilvánvalóan nem csak Izrael, hanem a reakciós arab kormányok ellen is küzd. HABAS: — A húsz, eseteg harminc évig tartó népi háború sok változást hoz majd. Felszabadul Jordánia, Libanon és más arab területek is. SPIEGEL: — Tulajdonképpen osztályharcot vagy szabadságharcot vívnak? HABAS: — Mindkettőt. SPIEGEL: — Akárcsak aöbbi arab ország, a PFLP s a szovjet katonai segítségbe támaszkodik. Pedig a szovjetunió maga is hozzáárult az izraeli állam megalakításához. HABAS: — A Szovjetunió egyik legnagyobb barátunk, mrosz legalábbis, és bizonyáa a közeljövőben is, együtt haladunk. A Szovjetunión elvül, azonban Kína is a baátaink közé tartozik. SPIEGEL: — Nem félnek ele, hogy a palesztinaiak negelégelik a harcot, és nem lesznek hajlandók húszharminc évig háborúzni? HABAS: — Népünk harci kedve erős. Küzdenie kell, mert rákényszerítették, hogy menekülttáborokban éljen, bizonyosan megéri a végső győzelmet... SPIEGEL: — ... vagy a tisztulást? HABAS: — ... vagy a lusztulást! Ha az ember kész leghalni, százszor erősebb, fékünk nincs veszítenivalnk. És mi készek vagyunk leghalni. A Der Spiegel című nyugatnémet hetilap meginterjúvolta Georges Habast, a Palesztinai Fleszabadítási Népfront (PFLP) vezetőjét annak kapcsán, hogy a szervezet kommandói több izraeli repülőgépet eltérítettek útirányától, Zürichben pedig megtámadták az EL AL izraeli légiforgalmi vállalat gépét. í kommandók akcióban MAGYAR SZÓ Vasárnap, 1970. márc. 1 a gazdasági pangás már megkezdőin . Az 1929. évi fekete csütörtök megismétlődésétől tartanak az USA-ban Azok, akik a bankárokat és pénzügyi tanácsosokat kapacitással folytatták ugyan! gazdasági szakújságírók ,t kérdezik meg, lesz-e az idén gazdasági visszaesés azt a munkát, de 3800 munkást tőzsdei ügyletek alakulása a Egyesült Államokban, értelmetlen válaszokat kapnak,s nem hívtak vissza munkának elemzéséből arra a meg- i William Chartener közgazdász például a következő helyükre, győződésre jutottak, hogy a tipikus feleletet adta: — Nem beszélhetünk semmi- ! Az Országos Űrhajózási és jelenlegi helyzet sokban haféle visszaesésről a szó mindennapi értelmében, sem Űrkutatási Hivatal (NASA) sonlít az 1949. évi óriási tözsj jelenleg, sem a jövőben. Ha jellemezni akarom ezt az bejelentette, hogy az 1970— deklachot megelőző állapot- ig időszakot, amelynek során a gazdaság reális növeke 1971-es pénzügyi évben hoz. Véleményük alátámaszolási üteme egy-két negyedévig zéró körül fog inga- mintegy hárommilliárd daltására adatokat közölnek adózni... azt kell mondanom, hogy a jelenlegi Iasenblárral, vagyis a folyó évi Wall Street-i tőzsde árindekodás csupán mini-visszaesés, összegnek csaknem 25 százaxének alakulásáról1. Újból ! Egy autóipari szakember így vélekedik: — Már lékával csökkenti kiadásait, esett a részvények árfolyajs most benne vagyunk a recesszióban. Ha ez nem gaz- Ugyanakkor közölte, hogy ma a Wall Streeten. Ez nem izdasági visszaesés, hát akkor micsoda? 790 000 alkalmazottjának 25 tekinthető véletlennek. Alg . .... ........................ . ................ . százalékát elbocsátja. France Presse megállapítja, " A gépkocsiipar ma is érzi adtak el Amerikaiban, mint a pénzügyi megszorítás hogy egymásután már öt- a válság következményeit, a múlt év első tíz napján, politikájának következme- szer morzsolódott le az ipari, és a Chartener által említett A General Motors forgalma nyeként hanyatlik a lakás- részvények árfolyama. A „mini-visszaesés” kihat az 30 százalékkal, a Toráé 14 építés is Tavaly 14 тјШ0 visszaesés 15 pontot tett ki, e építőiparra, valamint a közszázaikkal, a Chrysleré 15 egységgel, vagyis az évente s az index csaknem elérte fogyasztási cikkek gyártása- százalékkal csökkent. Az el- előirányzott 2,6 millió új la- a tavalyialacsonyabb,rra is. Ha ebihez meg hozzáadás csökkenése maga után kásának csaknem a feléves szintet (december 17-én is tesszük, hozz a szakszerve- vonta számos autógyárbe- kevesebbet építettek. Ennek 769,93 volt,zetbe tömősült_ 17 millió zárását és munkások ezrei következményeit megérezték Hogy átfogóbb képet a. - ‘ amerikai munkás közül 3,3 nek elbocsátását, azok az iparágak is, a ne- kössünk magunknak az ame- i millió sztrájkkal fenyeget. Január 1-étől a Chrysler lyek segédanyagokkal látják rikai gazdasági helyzetről,az ekkor a „mini-visszaesés” elbocsátotta a munkások ,ól a lakásépítkezést, meg kell említenünk még az a valóságos visszaeséssé ala- százalékát. Decemberben 600 A jövedelem csökkenése adminisztráció által tervezett n kulihat at. munkást bocsátott el. Két más iparágakban is munkás- inflációellenes intézkedések . Az Egyesült Államok gép héttel később 7700 munkást! elbocsátásokat okozott. A alkalmazása vagy nem alkal-i kocsiiparát súlyos csapás bocsátottak el és bezártak rendelések megcsappanása imazása kapcsán felmerülét érte. A gépkocsieladás ad négy szerelőüzemet. Január miatt a General Electric is problémákat. A gazdasági,a belső piacon tavaly 2 százaj után a vállalat további jelentősen csökkentette al- „túlhevülés” mérséklésére alékkal csökkent, s az év vé- 2400 munkást bocsátott el az kelmezottainak számát.- s szánt intézkedések maguk p ge felé, majd az új év kéz-öntő- és fémfeldolgozó rész- —eliután vonják a fejlődés üte- jedetén fokozódott. December- i légből, s újabb 1700-at a sze- Egy idő óta egyre több j mének lelassulását, és en- ben az eladás 10 százalékkal, telőüzemekből. Legutóbb kögazdasági témájú cikk jele- nek következtében a munka-j volt alacsonyabb, mint az k ölte, hogy kénytelen lesz 21 nik meg a nyugati sajtóban. I nélküliség növekedését. Alap előző év azonos hónapjában, százalékkal, vagyis csaknem. Közös vonásuk, hogy a cikk-lkalmazásuk elhalasztása vis olyan alacsony szinten ál-1 300 millió dollárral csökken- írók véleménye szerint újabb szont az árukészletek neve- ie lett, amilyenre 1962 óta nem íteni a tőkeráfordítást. Ezt „fekete csütörtökre” van ki-kedését jelentené, holott az a volt példa. Az idei esztendő követőleg a General Motors látás a Wall Street-en. Mi inflációs jelenségek mellett f első tíz napja alatt 22 száza- 23 szerelőüzem közül hatot ből következtetnek erre, amúgy is egyre nehezebb, 11 fokkal kevesebb gépkocsit bezárt. Később csökkentett Egyes közgazdászok és vásárlót élmi. in