Magyar Szó, 1970. március (27. évfolyam, 58-88. szám)
1970-03-21 / 78. szám
6. oldal Túlszárnyalták a tervet Nagy területet vetnek be napraforgóval a péterrévei határban A péterrévei földművesszövetkezet kooperációs osztálya a múlt év tavaszán 750 hektár napraforgó termesztésére kötött szerződést. Az idén 650 hektárt tervezett, de jóval túlszárnyalta, majd 900 hektár napraforgó termesztésére készült szerződés. A vetés kezdetéig valószínűleg 1000 hektárra növekszik a terület. Eddig még egyetlen évben sem volt ilyen nagy érdeklődés a napraforgó termesztése iránt. Visszaállítják a gazdasági A tartományi képviselőházban a Községek Tanácsának a politikai rendszer fejlesztésével foglalkozó bizottsága, pénteken délelőtti ülésén, foglalkozott a zombori gazdasági bíróság újbóli felállítására irányuló kezdeményezéssel. Megvizsgálta a kihágásokról szóló tartományi törvény javaslatát is, és foglalkozott a tartományi és a községi szkupstinának, a törvényhozás terén való együttműködésével. . A zombori kerületi gazdasági bíróság felélesztésének indítékairól Horváth Árpád tartományi igazságügyi titkár beszélt. Ismertette a gyakorlati szempontokat, amelyek indokolttá teszik ennek az intézménynek visszaállítását. A bíróságot annak idején nem azért szüntették meg, mintha szükségtelen lett volna, hanem adminisztratív okokból. Akkor ugyanis megszűnt a zombori járás, és úgy találták, hogy a hasonló területi illetékességű gazdasági bíróságra sincs szükség. Utólag bebizonyult, hogy az újvidéki és a szabadkai gazdasági bíróság, amelyre ráruházták a zomborinak a teendőit, nagyon is messze van a Zombor-környéki községektől, s az ésszerűség és gazdasági élet szükséglete megköveteli a bíróság viszszaállítását. Működését előreláthatólag 1971. január elsején kezdhetné meg. A parlamenti bizottság magáévá tette a zombori gazdasági bíróság visszaállítására irányuló kezdeményezést. A képviselők ezután behatóan foglalkoztak a kihágások bizonyos fajtáival, amelyek súlyosabb esetben bűncselekményekké fajulhatnak. Ezzel kapcsolatban leszögezték azt, ami egyébként a jogelméletnek is tétele, hogy a kihágási eljárás nem akadályozhatja meg az egyidejű vagy későbbi bűnügyi eljárás megindítását ugyanabban az ügyben. A községi képviselő-testületeknek arról a jogáról és kötelességéről, hogy beleszóljanak a szövetségi, köztársasági, de különösen a tartományi törvényhozásba, oly módon, hogy véleményt mondanak a tervezetek egyes tételeiről, vagy kiigazítást javasoljanak, megállapították, hogy ez nehézségekbe ütközik. Különösen azért, mert a törvényhozó testületek nem tartják meg a törvényhozási program időrendjét, s ez megnehezíti, hogy a képviselő-testületet a megfelelő időpontra összehívják. De ettől eltekintve is célszerűbbnek ítélték meg a bizottságban olyan kisebb létszámú politikai és szakcsoportok létesítését a községi képviselő-testületekben, amelyek a községi statútumban lefektetett felhatalmazás alapján, véleményt mondanak a készülő törvényekről. Dr. Sz. A. Zombettan bírósága! Rövidesen a tartományi képviselőház elé kerül az új kihágási törvény MAGYAR SZÓ Szombat, 1970. márc. 21. Gyorsabb és kényelmesebb repülés Április elsején életbe lép a JAT nyári menetrendje • Boeing 707-es az óceánon túlra Gyorsabb és kényelmesebb utazást, kevesebb hengeskedést és jobb csatlakozásokat ígér a Jugoszláv Légiforgalmi Vállalat idei nyári menetrendje, amely április elsején lép életbe. Az év folyamán három új repülőteret adnak át rendeltetésének az országban. Legkorábban — május 3-án — a Krk szigetén levő rijekait. Mindjárt a megnyitás után meg is indul a rendszeres közlekedés a belgrád—zágráb —rijekai vonalon. A nyáron megnyitják az ohridi és a tiati repülőteret is. A JAT az idén több mint egymillió utast fog szállítani. Ez mindenekelőtt annak köszönhető, hogy flottája 53T—9 típusú sugárhajtású géppel gyarapodik. Az új gépek nemcsak gyorsabbak, hanem jóval nagyobbak is az eddigi légcsavaros gépeknél, egyenként 97—99 utast szállíthatnak. Az első DT—9- es előreláthatólag május 20- án, az ötödik június végén kapcsolódik be a forgalomba. Az idén nemcsak a külföldi, hanem több hazai járaton s sugárhajtású gépek fognak közlekedni, többek között a belgrád—rijekai, belgrád—spliti, belgrád—dubrovniki és zágráb—ljubljanai vonalon. Az újvidékiek és a vajdaságiak a nyári idényben gyorsabban utazhatnak, mint eddig, a JAT ugyanis hamarosan képviseletet nyit Újvidéken s innen rendszeres autóbuszjáratok indulnak a belgrádi repülőtérre. Először az óceánon túl Az idei év fordulópont a JAT fejlődésében; repülőgépeink először indulnak más világrészek felé. Kezdetben csak úgynevezett charter-repüléseket szervez, vagyis bér A JAT az idén sűríteni fogja nemzetközi járatait, s természetesen igyekezni fog, az utasoknak nagyobb kényelmet és gyorsabb utazást biztosítani. Egyelőre — amíg a flottáját nem bővíti ki kellőképpen — nem törekszik új nemzetközi járatok indítására, de egy-két új vonal már az idén vagy jövőre megnyílik, beadja a gépeit, de jövőre valószínűleg menetrendszerű járatok is lesznek Észak- Amerika, Ausztrália és Afrika felé. Az óceánrepüléseket természetesen nagy hatósugarú gépekkel bonyolítja majd le. A Pan American vállalattól egy évre kibérelt egy Boeing 707/320 típusú repülőgépet, és május derekától kezdve be is állítja a forgalomba. Valószínűleg ezen a nyáron megindul a rendszeres közlekedés Belgrád és Teherán között. A JAT-gépek útközben Isztambulban is leszállnak. Jövőre pedig, ha a vízum kérdését sikerül megoldani, Madridba is repülni fognak a vállalat gépei. PILCZ Nándor új külföldi járatok g fii'ívíínvií TTelAczínnloö Miért nincs Györgyénnek temetője? Grgo Bajic, györgyéni képviselő, a községi szkupstina legutóbbi ülésén szóvá tette a temető kérdését. A györgyéniek ugyanis el vannak keseredve, mert a településnek nincs temetője. A falu déli sarkában építettek egy kisebb halottasházat, de mégsem temetkeznek helyben, mert a városrendezők szerint a temetőt a falu északi sarkába kell helyezni. Ebbe a györgyéniek nem akarnak beleegyezni, mert mi lesz akkor a halottasházzal. A huzavona évek óta tart, s minden alkalommal kiéleződik a dolog, ha valakit temetni kell. Ilyenkor a szerbek kénytelenek más helységek szerb temetőjébe vinni halottaikat, a bunyevácok a városban vagy Tavankuton, a magyarok Pacséron vagy Moravicán temetkeznek. — A temető berendezésére csak 25 000 dinárt kértünk, de ezt sem kaptuk meg. Kénytelenek vagyunk vidéken temetni a holtakat, így megy ez már öt éve. És meddig? A györgyéniek a kért 25 000 dinárt nem kapták meg a költségvetéstől. Bagi Károly elnök kijelentette, hogy a györgyéni temető kérdését a szabadkai temetkezési vállalatnak kell megoldania. (m) A tájékoztatásról tárgyaltak Topolyán A Szocialista Szövetség topolyai községi választmányának végrehajtó bizottsága, tegnapi ülésén többek között a tájékoztatással foglalkozott. Ennek kapcsán a Magyar Szó egy éve megjelenő Topolya és környéke című mellékletet is behatóan eltemette. Megállapította, hogy a polgárok tájékoztatásának igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a kommuna társadalmi-politikai szervezetei, s ezért az utóbbi hónapokban több ízben is napirendre tűzték az ezzel kapcsolatos problémákat. Még sok a tennivaló: például még nem oldották meg a szerbhorvát, szlovák és ruszin nemzetiségű polgárok anyanyelvi tájékoztatását a kommunában történő eseményekről. A kommuna és a helyi közösségek önállósulása, az eszközök decentralizálása, a döntési jog nagyobb mérvű átruházása megköveteli a polgároktól, hogy tájékozódjanak az eseményekről, különben nem tudják igazán érvényesíteni önigazgatási jogukat. A végrehajtó bizottság elhatározta, hogy a tájékoztatás kérdéseiről alapos és átfogó elemzést készít és ezt a Szocialista Szövetség községi választmánya, valamint más társadalmi-politikai szervezetek elé terjeszti. Sz. J. Megjutalmazták a legjobb vajdasági termelőket Mintegy ötszáz szabadkai, zombori, kulai földműves és szakember vett részt a sztapári ünnepségen A Tartományi Gazdasági szék, és köszönetet mondott a Kamara falubizottságának képviselői tegnap Sztapáron átadták a serlegeket, okleveleket és jutalmakat azoknak a magántermelőknek, akiknek legtöbb búzájuk és kukoricájuk termett tavaly Vajdaságban. Az ünnepségen mintegy ötszáz magántermelő és szakember vett részt a szabadkai, zombori és kulai községből. Jelen volt Stanko Vesilinov, az SZKSZ KB falu bizottságának elnöke is. Petar Bajic mérnök, a tartományi falubizottság nevében értékelte a magántermelők tavalyi eredményét. Elmondta, hogy 1961-ben csak 16 métermázsa átlaghozamot értünk el búzában, a tavalyi vajdasági átlag pedig 28,4 métermázsa. Egyes magántermelőknek 73 métermázsa búzájuk is termett. Évről évre nagyobb a kukorica terméshozama is. 1961- ben 24 métermázsa volt a vajdasági átlag, tavaly pedig már 46 métermázsa. Bajic mérnök elismerését fejezte ki minden termelőnek, aki a terméshozam növelésére törökszakembereknek, akik ebben segédkeznek nekik. V. Utána kiosztották a serlegeket, okleveleket és jutalmakat. Mintegy hatszáz vajdasági termelőt részesítettek elismerésben. Az első díj 1000, a második 800, a harmadik pedig 500 kiló műtrágya, a pancsovai, szabadkai, sabáci és más műtrágyagyárak ajándéka. A kukoricatermelésben a žedniki Januskó István győzött 149,18 métermázsa terméssel, második a bajmoki Bora Vukelic 147, harmadik pedig a györgyéni Stipan Vukovic 144,20 métermázsa terméssel. A nagyparcellás versenyben ugyancsak žedniki termelő vitte el a babért: Stipan Dujic, akinek 149,78 métermázsa kukoricája termett három és fél hektáron. A gunarasi Anderer Imre második 138 métermázsával, a sztapári Ivan Tomié pedig harmadik 130,40 métermázsa terméshozammal. 185 termelő kapott oklevelet és 200—200 kilogramm műtrágyát. A búzahozam rekordere Petar Katanié sztapári termelő, akinek 73,14 mázsa búzája termett hektárján. Második Torna Bojanié 70,3, harmadik pedig Stevan Plužarev 64 méter mázsa terméssel, ők is sztapáriak. A nagyparcellás versenyt szintén sztapári termelő nyerte, a közismert Mita Jerkovic, akinek 57,6 métermázsa búzája termett, második a topolyai Szokola József 55,98 métermázsával, harmadik az ugyancsak topolyai Bodonyi Lajos 55,89 métermázsa terméssel. Elismerő oklevelet kaptak a legjobb szakemberek is. P-s ÉPÜL A KELEBIAI ÚT Határátjáró Kelebiánál? A községi képviselőtestület a munkaszervezetek segítségét is kéri Évek óta folynak a tárgyalások a két szomszédos állam között a kelebiai határátjáró megnyitásáról. Fölösleges volna akár csak nagy vonalakban is vázolni, mit jelentene ez a határátjáró a nemzetközi turista és áruforgalom szempontjából. A régi terv azonban mindaddig nem valósulhat meg, amíg meg nem épül a kelebiai út. A két országot összekötő másodrendű út magyar szakasza — Bajától az országhatárig — már elkészült. Most már rajtunk van a sor. Igen ám, csakhogy a kelebiai út építése az idén kimaradt a tartományi útalap tervéből, mert csak a középtávú tervbeillesztheti be. Ezek szerint a tartományi útalap legfeljebb 1973-ban kezdhet folyósítani pénzt az útépítésre. A község viszont szorgalmazza, hogy a munkálatok még az idén megkezdődjenek. Ezért pénzelés megoldása érdekében azzal a kéréssel fordult a munkaszervezetekhez, hogy kössék le szabad eszközeiket az útépítés javára, a kölcsönt azután 1973-tól kezdve a tartományi útalap visszatéríti. Az útépítés költségeihez egyébként a községi útalap is hozzájárul. A terv szerintaz út két év alatt, elkészül. A tizenkét kilométer hosszú útszakasz — az országhatártól a Néphadsereg utcáig — hat méter széles lesz. (m) Legjobbak a világon Napraforgó-termelők tanácskozása újvidéken A nagy olajtartalmú, bőtermő napraforgófajták elterjedése óta ez az ipari növény rohamosan tért hódított a vajdasági szántóföldeken. Vetésterülete tavaly elérte a 170 000 hektárt, e tekintetben mindjárt a kukorica és a búza után következik. Erről a területről 31800 vagon termést takarítottak be tartományunkban, az országos termés 82 százalékát. A hektáronkénti átlaghozam az utóbbi években 18,5—21 mázsa között ingadozott, nem egy gazdaságon meghaladta a 22—24 mázsát is. Hozam tekintetében a vajdaságiak a legjobbak a világon, megelőzik a legismertebb termelőket is. A fenti adatokat a napraforgó termelők tegnapi újvidéki tanácskozásán hallottuk. A Tartományi Gazdasági Kamara által szervezett összejövetelen részt vettek a tudományos és kutatóintézetek, a mezőgazdasági kar, az olajgyárak és a mezőgazdasági állomások szakemberei. Megjelent Sava Filipovic mérnök, a Tartományi Végrehajtó Tanács alelnöke is. A növényi zsírok és az étolaj fogyasztása országszerte ugrásszerűen emelkedik, ezért még mindig nem tudjuk fedezni a hazai szükségleteket. A napraforgó-termesztés előtt ezért szép távlatok nyílnak. Az előrejelzések szerint 1975-ben mintegy 240 000 hektárról 50 000 vagon napraforgót takarítunk be tartományunkban. A nyersanyagtermelés fejlődése megköveteli az olajgyárak bővítését és korszerűsítését, esetleg új gyárak építését is. A vajdasági olajgyárak nagy beruházásokat végeznek, s ha jövőre befejezik a felújítást, évente 30 000 vagon napraforgót dolgozhatnak fel. Ezért — ahogy a tanácskozáson is mondták — reálisan fel kell mérni, van-e lehetőség, illetőleg szükség új feldolgozó üzemek építésére. Egyébként igen szükségesnek mutatkozik a termelők és a feldolgozók érdekközösségbe való tömörülése is. A mintegy 200 részvevő élénk eszmecserét folytatott szakmai és a termelési kérdésekről. s.z. MEGDRÁGUL A HÚS ZOMBORBAN? A zombori községi képviselő-testület gazdasági tanácsa legutóbbi ülésén megvizsgált néhány áremelési kérelmet. Javasolja a képviselőtestületnek, hogy az idén ne engedélyezze a lakbérek növelését, mert az túlságosan megterhelné a lakosságot. Megállapította továbbá és elfogadásra beterjesztette az állatorvosi szolgálatok legmagasabb díját. A helyi földművesszövetkezet követelését teljes egészében méltányolta, mivel növekedett az élősertés ára. Ha a szkupstina elfogadja a javaslatot, Zomborban március utolsó napjától kezdve 16 dinárért fogják árusítani a sertéshús kilóját. Javasolja továbbá, hogy a borjúhús ára szabadon alakuljon, mert kevés van belőle. A gazdasági tanács javaslatára a községi szkupszina valószínűleg engedélyezi a szén árának emelését is. Több mint valószínű tehát, hogy a szállítási költségeik növekedése miatt a lignit 130 dinárba fog kerülni, jelenlegi 116 dinár helyett. P^5 TERVEK TÖBB VÁLTOZATBAN A Szocialista Szövetség tartományi végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén Vajdaság és Szerbia középtávú tervéről ■tárgyalt. Ez alkalommal is kifejezésre jutott az a törekvés, hogy Vajdaság méltó helyet kapjon az ország és a köztársaság gazdaságfejlesztési tervében. Megállapították, hogy a Szocialista Szövetség szakosztályaiban többször elhangzott az a vélemény, hogy a terveket több változatban kellene elkészíteni. Ily módon választatni lehetne közülük. Az érdeklődés központjában most is, mint általában véve az eddig folytatott eszmecserékben, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar állt. Egyöntetű vélemény szerint ezeknek az ágazatoknak több figyelmet kell szentelni, s nagyobb lehetőségeket kell nyújtani az arányos fejlődésére, a tartomány által oly sokszor javasolt hatóeszközök alkalmazásával. A végrehajtó bizottság támogatta a tartományok a gazdasági helyzet javítására irányuló indítványait. Földrengés Szlavónbródban Tegnap délután 5 óra 32 perckor 5,6 fokos földlökést észleltek Szlavónbródban és környékén. Az első jelentések szerint anyagi kárt sehol sem okozott. A földrengés Novskában, Nova Gradiskában, Slavonska Pozegán, Djakovóban, Vinkovcin és Szlavónia más helységeiben is éreztette hatását.