Magyar Szó, 1970. április (27. évfolyam, 89-117. szám)

1970-04-03 / 91. szám

Péntek, 1970. április 3. MAGYAR SZÓ Elkészült az autóút törvénytervezete A Tartományi Végrehajtó Tanács ülése A Tartományi Végrehajtó Tanács Stipan Marušić el­nöklésével tartott tegnapi ülésén egyebek között fog­lalkozott a horgos—Szabadka —újvidék—belgrádi autóút építéséről szóló törvényter­vezettel, valamint külön az út újvidék—belgrádi szaka­szának építéséről és pénzelé­séről szóló törvénytervezet­tel. A tervezet szerint az újvi­dék—belgrádi szakaszt 1973 végéig be kell fejezni. Az építés költségeit a következő forrásokból fedezik: tarto­mányi kiskereskedelmi for­galmi adóból, a benzinre és kenőolajra kivetett szövetsé­gi forgalmi adóból, hazai bankeszközökből és a Nem­zetközi Fejlesztési és Beru­házási Bank által nyújtott hitelből. A végrehajtó tanács teg­napi ülésén csak általános­ságban fogadta el a terveze­tet, mert most van folyamat­ban a műszaki és más ada­tok ellenőrzése. Ha a szak­­szolgálat elkészül vele, vég­legesítik a tervezetet, és várható, hogy április 20-a körül a tartományi képvise­lőház elé kerül. Úgy számít­ják, hogy maga a törvény­javaslatról május 10-én sza­vaznak a képviselők. (Cs­a) Ma tetőzik a Duna Vízben állnak a bezdáni nyaralóházak A nagy esőzések és a he­lyenként kezdődő olvadás következtében ismét vesze­delmesen árad a Duna. Teg­nap Bezdánnál 566, Apatin­­■nál 626, Gombosnál 568 cen­timéter vízállást mértek. A DTD vízügyi igazgató­ság zombori kirendeltségé­nek véleménye szerint ma fog tetőzni a Duna, mégpe­dig 572 centiméteren. Ez még mindig jóval alacso­nyabb vízállás, mint 1965- ben, hiszen akkor a 720 cen­timétert is elérte. A vízügyi szakértők jóslata szerint a következő napok­ban legalább egy méterrel csökken a vízállás. Külön­ben a bezdáni Duna-parton­­már vízben állnak a nyara­lóházak, a Duna vize egé­­­­szen közel jutott a csárdá­­i­hoz. P-s A gazdaság nem érdeklődik a szabadalmak iránt Sajtótájékoztató a Szövetségi Szabadalmi Hivatalban Dr. Stojan Pretnar pro­fesszor, a Szövetségi Szaba­dalmi Hivatal vezérigazgató­ja tegnap sajtóértekezletet tartott Belgrádban, s tájékoz­tatást nyújtott az intézmény működéséről és a hazai sza­badalmakról. — A Siemens-gyárban a találmányokat és újításokat 540 ember kezeli. A mi inté­zetünkben a takarítónőkkel együtt mindössze 41 személy dolgozik! — A Szovjetunióban 1968- ban tudományos intézetek, vállalatok és egyének 4 200 000 újítást, találmányt, szabadalmat jegyeztettek be, s ezek révén mintegy 22 mil­liárd rubelt takarítottak meg az országnak.­­ A Német Demokratikus Köztársaságban Walter Ulb­richt a legutóbbi pártkong­resszuson beszámolójának 15 fejezetéből ötöt a szabadal­mak, újítások és találmányok alkalmazásának szentelt.­­ Nyugaton számos gyár­ban minden munkásnak ke­zébe adnak brosúrát „Aki gondolkozik, többet keres­het” címmel, amely a talál­mányok és újítások jelentő­ségét magyarázza. A nyugati vállalatok legtöbbjében külön közlönyt adnak ki a munká­sok és mérnökök újításairól, ésszerűsítéseiről és az ezért kifizetett jutalmakról. — Különösebb adatok is­mertetése nélkül is állítha­tom — mondta a vezérigaz­gató —, hogy mi nagyon le­maradtunk a szabadalmak­kal. Az újítások és találmá­nyok iránt nálunk nincs kel­lő érdeklődés. Az utóbbi négy évben vállalataink és tudományos intézeteink mind­össze 250 újítást szabadalmaz­tattak, kevesebbet mint a fejlett országokban egy-egy nagyobb vállalat. Tavaly csupán 36, 1968-ban pedig 33 újítást, találmányt jegyeztet­tek be a szövetségi hivatal­ban. A külföldi és hazai adato­kat összehasonlítva megálla­píthatjuk, hogy lemaradtunk az újítások és a találmányok szabadalmaztatásában, s még inkább a szabadalmak alkal­mazásában. A szabadalmi hivatal, va­lamint a gazdasági és a tudo­mányos intézetek együttmű­ködéséről szólva a vezérigaz­gató megjegyezte: " Hivatalunk mintegy 17 millió bejegyzett szabadalom­mal rendelkezik, főleg kül­földiekkel. Úgyszólván a vi­lág minden jelentősebb mű­szaki újításáról és találmá­nyáról van dokumentációnk. Gyáriparunk és a tudomá­nyos kutatóintézeteink azon­ban nem mutatnak nagy ér­deklődést a dokumentáció iránt, s aránylag nagyon ke­vés vállalat szerepel az elő­fizetők jegyzékén. Szs. Felszökött a cem­entkereslet Az ország építővállalatai alig két hónap leforgása alatt félmillió tonna cementet használtak el, csaknem 50 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában, s mint a Szövetségi Gazda­sági Kamara közölte, tovább­ra is nagy mértékben növek­szik a kereslet ez után az építőanyag után. Az évi 4,5 millió tonnát előállító hazai gyárak nem tudják teljes egészében kielégíteni a szük­ségetet, úgyhogy jelentős mennyiségű behozatalra szo­rulunk. A kamara adatai szerint eddig 900 000 tonna cementet rendeltünk külföldön, és eb­ből 325 00O tonna már a na­pokban megérkezik. Elsősor­ban a földrengés sújtotta vi­dékeken építkező vállalatok kaphatnak belőle. Különösen nagy a hiány a PC—40 jelzésű cementből. A Szövetségi Árhivatal ugyanis megtiltotta árának emelését, s a gyárak emiatt leállították a­ termelést. Kardelj vállalta az újságíró Szövetség jubileumának védnökségét Edvard Kardelj, a Szövet­ség Tanácsának tagja tegnap fogadta a Jugoszláv Újság­író Szövetség 25. évfordulós ünnepségét szervező bizott­ság küldöttségét. Meghall­gatta a küldöttség tájékoz­tatóját az ünnepség prog­ramjáról és jellegéről, s ké­résére vállalta a jubileum védnökségét. Dr. Fira fogadalmat tett Tito előtt Dr. Aleksandar Fira, a Jugoszláv Alkotmányvédő Bíróság újonnan megválasz­tott tagja tegnap délelőtt ünnepélyes fogadalmat tett Tito elnök előtt. A fogadalomtételen jelen volt Blažo Jovanovic, a Ju­goszláv Alkotmányvédő Bí­róság elnöke is. A gimnázium adott helyet a süllyedő zombori iskola tanulóinak Elsőnek a zombori gimná­zium sietett az Ivó Lola Ri­­bar Általános Iskola segítsé­gére. Hat tantermet bocsá­tott a megroggyant iskolából kiköltöztetett 160 tanuló ren­delkezésére. Mindaddig ott tanulnak, míg új iskolájuk beköltözhetővé nem válik. Az építkezési felügyelőség hivatalosan is megtiltotta a tanítást az iskola bal oldali épületszárnyában. Ha az épü­let tovább süllyed, valószínű, hogy az egész iskolát kiürí­tik. P-s 5. oldal Napirenden a kultúra kérdései A JKSZ Elnökségének művelődésügyi bizottsága a művészi alkotómunkáról Avdo Humo, a JKSZ El­nöksége művelődésügyi bi­zottságának elnöke tegnap tájékoztatta az újságírókat arról, hogy bizottsága mi­lyen akciókkal tervezi fel­lendíteni a művészi alkotó­munka eszmei vonatkozásai­nak és a kultúra terén való önigazgatási viszonyoknak ta­nulmányozását. A tervbe vett tanácskozások közül az első április 9-én és 10-én lesz. Művészek, elméleti tudósok és egyéb alkotómunkások tár­gyalnak a kritikai gondol­kozás fejlesztéséről és a kul­túrában tapasztalható eszmei áramlatokról. Művelődési életünkben erőteljes erjedés indult meg. Az eddigi félreértések és né­zeteltérések fő oka az, hogy habár a régi adminisztratív és költségvetési viszonyok fokozatosan megszűnnek, az új önigazgatási viszonyok még nem alakultak ki teljes egészében. A társadalom vezető erői sem tisztázták még véglege­sen a kultúra problémáit, sem eszmei és anyagi szem­pontból, sem a társadalmi és a gazdasági reform szem­pontjából. A munkásosztály nem viheti végbe a társada­lom átalakítását, ha a ter­melésnek csak anyagi terü­letén alkot, s mellőzi kultu­rális vonatkozásait. A 9-i és 10-i tanácskozáson nem lesz szó valamennyi fenti problémáról, de világo­sabb marxista elméleti ál­lásfoglalás várható. Társa­dalmunk demokratizálódásá­nak megnyivánulásaként igen sokféle eszmei gócpont jött létre, s ezzel együtt fölvető­dik a kritikai viszony kérdé­se a különféle eszmei áram­latokkal kapcsolatban. Mivel társadalmunk nyit­va áll minden ismereteinket gyarapító eszme előtt, nyil­vánvaló, hogy káros befolyá­sok veszélye is fennáll, tehát gyorsabban kell fejleszte­nünk kritikai érzékünket. Az alkotószabadság nem je­lenti azt, hogy lemondunk az eszmei harcról. Világos né­zetek nélkül a kommunisták eleve visszavonulásra és ve­reségre lennének ítélve a vé­leményharcban. Az alkotó­szabadsággal ugyanis politi­kai visszaélések is járhatnak együtt, amelyeket demokra­tikus véleményharc és né­zetszembeállítás híján admi­nisztratív intézkedésekkel kell megoldani. Száz hazai kiállító a grazi tavaszi árumintavásáron Franz Jonas osztrák köz­­társasági elnök nyitja meg e hó 30-án az idei grazi ta­vaszi árumintavásárt, ame­lyen 100 jugoszláv kiállító is részt vesz — közölte tegnap belgrádi tartózkodása alkal­mából összehívott sajtóérte­kezletén Josef Stöffler grazi alpolgármester, az árumin­tavásár igazgatója. Stöffler igazgató elmond­ta, hogy a jugoszláv kiállí­tók zöme szlovéniai és hor­vátországi vállalat, s hiá­nyolta a szerbiai üzemek tö­megesebb részvételét. A ha­zai ipar főleg bútorral, bőr­és üvegáruval jelenik meg a vásáron, s huszonkilenc or­szág 2000 kiállítójával kel versenyre. Jugoszlávia nem­csak mint kiállító, hanem mint vásárló is érdekelt. A vásárigazgatóság múlt évi adatai azt mutatják, hogy a látogatók egynegye­de jugoszláv volt, azaz mintegy százezer jugoszláv néző tekintette meg a tava­lyi rendezvényt. Stöffler igazgató szavai szerint ke­reskedők, iparosok, üzlet­emberek, földművesek és háziasszonyok egyaránt meg­találják az őket érdeklő dol­gokat. Reméli — mondotta —, hogy az idén még na­gyobb számú jugoszláv né­zőközönséget láthatnak ven­dégül. Ehhez az is hozzá­járul, hogy a tíznapos ren­dezvény a május elseji ün­nepek idejére esik. (ek) Merőben eltérő vélemények Tanácskozás a Szövetségi Gazdasági Kamarában a lakásépítés tervéről Tegnap a Szövetségi Gaz­dasági Kamara tanácskozás­ra hívta össze a lakásépítő vállalatok képviselőit, hogy megvitassák a lakásépítés középtávú tervének irányvo­nalait. Jelen voltak a kama­ra képviselőin kívül a Szö­vetségi Tervhivatal, a köz­­művesítő és az építőipar, a lakáskezelőségek és a Vá­rosközi Testület képviselői. A több órás vita során ki­tűnt, hogy még mindig me­rőben eltérnek a vélemények a leglényegesebb kérdések-­­­ben is. Szemléltetésül íme­­néhány: mennyiben érvénye­­sülnek a lakásépítésben a gazdasági törvényszerűsé­gek; hogyan tarthat­­lépést a lakbér a lakás árával, hi­szen a lakbér nyilvánvalóan a létfenntartási költségek, a személyi jövedelem és a gaz­daság alakulásától függ. Az építőipar képviselői nem ér­tenek egyet a lakás árának rögzítésével, mert elsősorban rajtuk kívül álló okok miatt drágul a lakás. A társadal­mi tulajdonban levő lakások eladásáról is eltérnek a vé­lemények. Egyesek határo­zottan ellenzik az eladást, mások kivihetetlennek és ráfizetésesnek tekintik. Za­varos a helyzet a közműve­sítés pénzelése terén is. A kommunális szolgáltatások díjának rögzítése esetén megakadna a lakásépítés, mert nem lesz pénz a köz­művesítésre sem. Megállapí­tották, hogy a lakásnélküliek zöme általában fiatal, kis­keresetű dolgozó, tehát olcsó lakásokra lenne szükség. Ma­gáról a lakás áráról és fel­szereléséről megoszlanak a vélemények. V. M. A kisipar fejlesztésével kell útját állni a munkaerő-kivándorlásnak A Tartományi Gazdasági Kamarában megvitatták a középtávú terv vázlatát . Készítsen egy intéz­mény tanulmányt arról, hogy a kisiparban milyen rendszerbeli kérdéseket kel­lene megoldani, hogy ez a tevékenység a középtávú terv keretében végre nagyobb fej­lődésnek indulhasson. A ta­nulmányt ezután küldjük el­­az illetékes tartományi, köz­­társasági és szövetségi szer­vekhez, ezek mondjanak vé­leményt róla, s­ tegyék meg a kellő intézkedéseket. Stevan Peširac, az újvidé­ki Univerzal javítóvállalat igazgatója javasolta ezt teg­nap a Tartományi Gazdasági Kamara kisipari tanácsának ülésén. Indítványát azzal in­dkolta meg, hogy a kisipari tanács már sokszor folyta­tott meddő vitát ennek a te­vékenységnek fájó pontjai­ról, s az ilyen tárgyalások­nak csak akkor van foganat­juk, ha konkrét intézkedések követik őket. Nagyon fontos például a hitelpolitika meg­változtatása, hosszabb lejára­tú kölcsönöket kell biztosí­tani, több devizát a műhe­lyek korszerű felszerelésére, csökkenteni a behozatali gé­pek és szerszámok vámját. A kisipar fejlesztésével fékezni lehetne a munkaerő­kivándorlást. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy je­lenleg 80 000 vajdasági dol­gozik külföldön, s köztük igen sok az iparos. Ez a jelenség igen aggasz­tó, hiszen köztudomású, hogy tartományunkban az utóbbi években legkevésbé a szolgáltató ipar fejlődött. Fellendítése, amely közérdek, nagyrészt attól függ, hogy milyen mértékben tudjuk megakadályozni a munka­erő-kivándorlást. A szolgáltató ipar kérdé­sével ezentúl a gyáraknak is többet kellene foglalkozni, mert a rengeteg gépkocsi és háztartási berendezés ja­vítása nincs kellőképpen meg­szervezve. Végül, de nem utolsó sor­ban szóba került a kisiparo­sok megadóztatása is. A kö­zéptávú terv vázlata ugyanis említést tesz arról, hogy a magániparosoknak is köny­velést kellene vezetniük, s adójukat ennek alapján fi­zetni.­­ Ennek még nem érke­zett el az ideje — mondta egy felszólaló —, hiszen az adóbeszedők jelenleg csak a jövedelmet veszik figyelem­be, az iparos különféle költ­ségeit egyáltalában nem. (cs) Vasárnap döntenek a betonjárdákról a doroszlóiak Doroszló lakossága, mint ismeretes, nemrég helyi já­rulékot szavazott meg beton­járdák építésére. Ahhoz azon­ban, hogy a falu minden utcájában kibetonozzák a járdát még 150 000 dinárra van szükség. A községi képviselő-testület jogi tanácsa nem engedélye­­­­zi, hogy ezt az összeget is já­rulékként fizessék a polgá­rok, hanem utasította a he­lyi közösséget, hogy külön szerződésben állapodjon meg a lakossággal. Vasárnap a helyi közösség képviselői a házról házra járva szerződést­­kínálnak fel a háztulajdono­soknak, hogy az elkövetkező 4 évben 50 dinárt fizetnek évente háztartásonként a jár­dák betonozására. Ha a több­ség aláírja a szerződést, ak­kor mindenkire kötelező lesz, ha pedig nem, akkor azok­ra sem, akik beleegyeztek a fizetésbe. Doroszlón nagy érdeklődés­sel várják a vasárnapi szerv­e­ződéskötést, és bíznak ben­ne, hogy a lakosság vállalja ezt az önkéntes kötelezettsé­get. Terjed a halált okozó tájjellegű vesebaj Néhány Szlavónbród kör­nyéki faluban nem keve­sebb, mint 40 teljes család halálát okozta a vesebaj egy súlyos tájjellegű fajtája. Az orvostudósoknak minden fáradozásuk ellenére s­em­ sikerült még megtalálniuk a betegség kórokozóját. Ed­digi feltevéseik, hogy a be­tegséget ólom vagy szilikát okozza, még semmi sem iga­zolta. A kór tovább szedi áldozatait, s fokozatosan át­terjed Horvátországba, Szer­biába, Bosznia-Hercegovi­nába és Macedóniába. Teljes bizonyossággal csak azt le­het állítani róla, hogy túl­nyomórészt lapályos vidéke­ken keletkezik. A jugoszláv tudósokon kívül az Egész­ségügyi Világszervezet szak­értői szerint is egyelőre gyó­gyíthatatlan. A Horvát Szábor és vég­rehajtó tanácsa mégis amel­lett van, hogy a veszélyezte­tett területen épített rendelő továbbra is folytassa a mun­kát kór tanulmányozásán, sőt újabb kutatásokat is kezdjen. Ezenkívül együtt­működést javasol a szintén megtámadott Románia és Bulgária egészségügyi ható­o­s­ságaival.

Next