Magyar Szó, 1970. április (27. évfolyam, 89-117. szám)
1970-04-03 / 91. szám
Péntek, 1970. április 3. MAGYAR SZÓ Elkészült az autóút törvénytervezete A Tartományi Végrehajtó Tanács ülése A Tartományi Végrehajtó Tanács Stipan Marušić elnöklésével tartott tegnapi ülésén egyebek között foglalkozott a horgos—Szabadka —újvidék—belgrádi autóút építéséről szóló törvénytervezettel, valamint külön az út újvidék—belgrádi szakaszának építéséről és pénzeléséről szóló törvénytervezettel. A tervezet szerint az újvidék—belgrádi szakaszt 1973 végéig be kell fejezni. Az építés költségeit a következő forrásokból fedezik: tartományi kiskereskedelmi forgalmi adóból, a benzinre és kenőolajra kivetett szövetségi forgalmi adóból, hazai bankeszközökből és a Nemzetközi Fejlesztési és Beruházási Bank által nyújtott hitelből. A végrehajtó tanács tegnapi ülésén csak általánosságban fogadta el a tervezetet, mert most van folyamatban a műszaki és más adatok ellenőrzése. Ha a szakszolgálat elkészül vele, véglegesítik a tervezetet, és várható, hogy április 20-a körül a tartományi képviselőház elé kerül. Úgy számítják, hogy maga a törvényjavaslatról május 10-én szavaznak a képviselők. (Csa) Ma tetőzik a Duna Vízben állnak a bezdáni nyaralóházak A nagy esőzések és a helyenként kezdődő olvadás következtében ismét veszedelmesen árad a Duna. Tegnap Bezdánnál 566, Apatin■nál 626, Gombosnál 568 centiméter vízállást mértek. A DTD vízügyi igazgatóság zombori kirendeltségének véleménye szerint ma fog tetőzni a Duna, mégpedig 572 centiméteren. Ez még mindig jóval alacsonyabb vízállás, mint 1965- ben, hiszen akkor a 720 centimétert is elérte. A vízügyi szakértők jóslata szerint a következő napokban legalább egy méterrel csökken a vízállás. Különben a bezdáni Duna-partonmár vízben állnak a nyaralóházak, a Duna vize egészen közel jutott a csárdáihoz. P-s A gazdaság nem érdeklődik a szabadalmak iránt Sajtótájékoztató a Szövetségi Szabadalmi Hivatalban Dr. Stojan Pretnar professzor, a Szövetségi Szabadalmi Hivatal vezérigazgatója tegnap sajtóértekezletet tartott Belgrádban, s tájékoztatást nyújtott az intézmény működéséről és a hazai szabadalmakról. — A Siemens-gyárban a találmányokat és újításokat 540 ember kezeli. A mi intézetünkben a takarítónőkkel együtt mindössze 41 személy dolgozik! — A Szovjetunióban 1968- ban tudományos intézetek, vállalatok és egyének 4 200 000 újítást, találmányt, szabadalmat jegyeztettek be, s ezek révén mintegy 22 milliárd rubelt takarítottak meg az országnak. A Német Demokratikus Köztársaságban Walter Ulbricht a legutóbbi pártkongresszuson beszámolójának 15 fejezetéből ötöt a szabadalmak, újítások és találmányok alkalmazásának szentelt. Nyugaton számos gyárban minden munkásnak kezébe adnak brosúrát „Aki gondolkozik, többet kereshet” címmel, amely a találmányok és újítások jelentőségét magyarázza. A nyugati vállalatok legtöbbjében külön közlönyt adnak ki a munkások és mérnökök újításairól, ésszerűsítéseiről és az ezért kifizetett jutalmakról. — Különösebb adatok ismertetése nélkül is állíthatom — mondta a vezérigazgató —, hogy mi nagyon lemaradtunk a szabadalmakkal. Az újítások és találmányok iránt nálunk nincs kellő érdeklődés. Az utóbbi négy évben vállalataink és tudományos intézeteink mindössze 250 újítást szabadalmaztattak, kevesebbet mint a fejlett országokban egy-egy nagyobb vállalat. Tavaly csupán 36, 1968-ban pedig 33 újítást, találmányt jegyeztettek be a szövetségi hivatalban. A külföldi és hazai adatokat összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy lemaradtunk az újítások és a találmányok szabadalmaztatásában, s még inkább a szabadalmak alkalmazásában. A szabadalmi hivatal, valamint a gazdasági és a tudományos intézetek együttműködéséről szólva a vezérigazgató megjegyezte: " Hivatalunk mintegy 17 millió bejegyzett szabadalommal rendelkezik, főleg külföldiekkel. Úgyszólván a világ minden jelentősebb műszaki újításáról és találmányáról van dokumentációnk. Gyáriparunk és a tudományos kutatóintézeteink azonban nem mutatnak nagy érdeklődést a dokumentáció iránt, s aránylag nagyon kevés vállalat szerepel az előfizetők jegyzékén. Szs. Felszökött a cementkereslet Az ország építővállalatai alig két hónap leforgása alatt félmillió tonna cementet használtak el, csaknem 50 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában, s mint a Szövetségi Gazdasági Kamara közölte, továbbra is nagy mértékben növekszik a kereslet ez után az építőanyag után. Az évi 4,5 millió tonnát előállító hazai gyárak nem tudják teljes egészében kielégíteni a szükségetet, úgyhogy jelentős mennyiségű behozatalra szorulunk. A kamara adatai szerint eddig 900 000 tonna cementet rendeltünk külföldön, és ebből 325 00O tonna már a napokban megérkezik. Elsősorban a földrengés sújtotta vidékeken építkező vállalatok kaphatnak belőle. Különösen nagy a hiány a PC—40 jelzésű cementből. A Szövetségi Árhivatal ugyanis megtiltotta árának emelését, s a gyárak emiatt leállították a termelést. Kardelj vállalta az újságíró Szövetség jubileumának védnökségét Edvard Kardelj, a Szövetség Tanácsának tagja tegnap fogadta a Jugoszláv Újságíró Szövetség 25. évfordulós ünnepségét szervező bizottság küldöttségét. Meghallgatta a küldöttség tájékoztatóját az ünnepség programjáról és jellegéről, s kérésére vállalta a jubileum védnökségét. Dr. Fira fogadalmat tett Tito előtt Dr. Aleksandar Fira, a Jugoszláv Alkotmányvédő Bíróság újonnan megválasztott tagja tegnap délelőtt ünnepélyes fogadalmat tett Tito elnök előtt. A fogadalomtételen jelen volt Blažo Jovanovic, a Jugoszláv Alkotmányvédő Bíróság elnöke is. A gimnázium adott helyet a süllyedő zombori iskola tanulóinak Elsőnek a zombori gimnázium sietett az Ivó Lola Ribar Általános Iskola segítségére. Hat tantermet bocsátott a megroggyant iskolából kiköltöztetett 160 tanuló rendelkezésére. Mindaddig ott tanulnak, míg új iskolájuk beköltözhetővé nem válik. Az építkezési felügyelőség hivatalosan is megtiltotta a tanítást az iskola bal oldali épületszárnyában. Ha az épület tovább süllyed, valószínű, hogy az egész iskolát kiürítik. P-s 5. oldal Napirenden a kultúra kérdései A JKSZ Elnökségének művelődésügyi bizottsága a művészi alkotómunkáról Avdo Humo, a JKSZ Elnöksége művelődésügyi bizottságának elnöke tegnap tájékoztatta az újságírókat arról, hogy bizottsága milyen akciókkal tervezi fellendíteni a művészi alkotómunka eszmei vonatkozásainak és a kultúra terén való önigazgatási viszonyoknak tanulmányozását. A tervbe vett tanácskozások közül az első április 9-én és 10-én lesz. Művészek, elméleti tudósok és egyéb alkotómunkások tárgyalnak a kritikai gondolkozás fejlesztéséről és a kultúrában tapasztalható eszmei áramlatokról. Művelődési életünkben erőteljes erjedés indult meg. Az eddigi félreértések és nézeteltérések fő oka az, hogy habár a régi adminisztratív és költségvetési viszonyok fokozatosan megszűnnek, az új önigazgatási viszonyok még nem alakultak ki teljes egészében. A társadalom vezető erői sem tisztázták még véglegesen a kultúra problémáit, sem eszmei és anyagi szempontból, sem a társadalmi és a gazdasági reform szempontjából. A munkásosztály nem viheti végbe a társadalom átalakítását, ha a termelésnek csak anyagi területén alkot, s mellőzi kulturális vonatkozásait. A 9-i és 10-i tanácskozáson nem lesz szó valamennyi fenti problémáról, de világosabb marxista elméleti állásfoglalás várható. Társadalmunk demokratizálódásának megnyivánulásaként igen sokféle eszmei gócpont jött létre, s ezzel együtt fölvetődik a kritikai viszony kérdése a különféle eszmei áramlatokkal kapcsolatban. Mivel társadalmunk nyitva áll minden ismereteinket gyarapító eszme előtt, nyilvánvaló, hogy káros befolyások veszélye is fennáll, tehát gyorsabban kell fejlesztenünk kritikai érzékünket. Az alkotószabadság nem jelenti azt, hogy lemondunk az eszmei harcról. Világos nézetek nélkül a kommunisták eleve visszavonulásra és vereségre lennének ítélve a véleményharcban. Az alkotószabadsággal ugyanis politikai visszaélések is járhatnak együtt, amelyeket demokratikus véleményharc és nézetszembeállítás híján adminisztratív intézkedésekkel kell megoldani. Száz hazai kiállító a grazi tavaszi árumintavásáron Franz Jonas osztrák köztársasági elnök nyitja meg e hó 30-án az idei grazi tavaszi árumintavásárt, amelyen 100 jugoszláv kiállító is részt vesz — közölte tegnap belgrádi tartózkodása alkalmából összehívott sajtóértekezletén Josef Stöffler grazi alpolgármester, az árumintavásár igazgatója. Stöffler igazgató elmondta, hogy a jugoszláv kiállítók zöme szlovéniai és horvátországi vállalat, s hiányolta a szerbiai üzemek tömegesebb részvételét. A hazai ipar főleg bútorral, bőrés üvegáruval jelenik meg a vásáron, s huszonkilenc ország 2000 kiállítójával kel versenyre. Jugoszlávia nemcsak mint kiállító, hanem mint vásárló is érdekelt. A vásárigazgatóság múlt évi adatai azt mutatják, hogy a látogatók egynegyede jugoszláv volt, azaz mintegy százezer jugoszláv néző tekintette meg a tavalyi rendezvényt. Stöffler igazgató szavai szerint kereskedők, iparosok, üzletemberek, földművesek és háziasszonyok egyaránt megtalálják az őket érdeklő dolgokat. Reméli — mondotta —, hogy az idén még nagyobb számú jugoszláv nézőközönséget láthatnak vendégül. Ehhez az is hozzájárul, hogy a tíznapos rendezvény a május elseji ünnepek idejére esik. (ek) Merőben eltérő vélemények Tanácskozás a Szövetségi Gazdasági Kamarában a lakásépítés tervéről Tegnap a Szövetségi Gazdasági Kamara tanácskozásra hívta össze a lakásépítő vállalatok képviselőit, hogy megvitassák a lakásépítés középtávú tervének irányvonalait. Jelen voltak a kamara képviselőin kívül a Szövetségi Tervhivatal, a közművesítő és az építőipar, a lakáskezelőségek és a Városközi Testület képviselői. A több órás vita során kitűnt, hogy még mindig merőben eltérnek a vélemények a leglényegesebb kérdések-ben is. Szemléltetésül ímenéhány: mennyiben érvényesülnek a lakásépítésben a gazdasági törvényszerűségek; hogyan tarthatlépést a lakbér a lakás árával, hiszen a lakbér nyilvánvalóan a létfenntartási költségek, a személyi jövedelem és a gazdaság alakulásától függ. Az építőipar képviselői nem értenek egyet a lakás árának rögzítésével, mert elsősorban rajtuk kívül álló okok miatt drágul a lakás. A társadalmi tulajdonban levő lakások eladásáról is eltérnek a vélemények. Egyesek határozottan ellenzik az eladást, mások kivihetetlennek és ráfizetésesnek tekintik. Zavaros a helyzet a közművesítés pénzelése terén is. A kommunális szolgáltatások díjának rögzítése esetén megakadna a lakásépítés, mert nem lesz pénz a közművesítésre sem. Megállapították, hogy a lakásnélküliek zöme általában fiatal, kiskeresetű dolgozó, tehát olcsó lakásokra lenne szükség. Magáról a lakás áráról és felszereléséről megoszlanak a vélemények. V. M. A kisipar fejlesztésével kell útját állni a munkaerő-kivándorlásnak A Tartományi Gazdasági Kamarában megvitatták a középtávú terv vázlatát . Készítsen egy intézmény tanulmányt arról, hogy a kisiparban milyen rendszerbeli kérdéseket kellene megoldani, hogy ez a tevékenység a középtávú terv keretében végre nagyobb fejlődésnek indulhasson. A tanulmányt ezután küldjük elaz illetékes tartományi, köztársasági és szövetségi szervekhez, ezek mondjanak véleményt róla, s tegyék meg a kellő intézkedéseket. Stevan Peširac, az újvidéki Univerzal javítóvállalat igazgatója javasolta ezt tegnap a Tartományi Gazdasági Kamara kisipari tanácsának ülésén. Indítványát azzal indkolta meg, hogy a kisipari tanács már sokszor folytatott meddő vitát ennek a tevékenységnek fájó pontjairól, s az ilyen tárgyalásoknak csak akkor van foganatjuk, ha konkrét intézkedések követik őket. Nagyon fontos például a hitelpolitika megváltoztatása, hosszabb lejáratú kölcsönöket kell biztosítani, több devizát a műhelyek korszerű felszerelésére, csökkenteni a behozatali gépek és szerszámok vámját. A kisipar fejlesztésével fékezni lehetne a munkaerőkivándorlást. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy jelenleg 80 000 vajdasági dolgozik külföldön, s köztük igen sok az iparos. Ez a jelenség igen aggasztó, hiszen köztudomású, hogy tartományunkban az utóbbi években legkevésbé a szolgáltató ipar fejlődött. Fellendítése, amely közérdek, nagyrészt attól függ, hogy milyen mértékben tudjuk megakadályozni a munkaerő-kivándorlást. A szolgáltató ipar kérdésével ezentúl a gyáraknak is többet kellene foglalkozni, mert a rengeteg gépkocsi és háztartási berendezés javítása nincs kellőképpen megszervezve. Végül, de nem utolsó sorban szóba került a kisiparosok megadóztatása is. A középtávú terv vázlata ugyanis említést tesz arról, hogy a magániparosoknak is könyvelést kellene vezetniük, s adójukat ennek alapján fizetni. Ennek még nem érkezett el az ideje — mondta egy felszólaló —, hiszen az adóbeszedők jelenleg csak a jövedelmet veszik figyelembe, az iparos különféle költségeit egyáltalában nem. (cs) Vasárnap döntenek a betonjárdákról a doroszlóiak Doroszló lakossága, mint ismeretes, nemrég helyi járulékot szavazott meg betonjárdák építésére. Ahhoz azonban, hogy a falu minden utcájában kibetonozzák a járdát még 150 000 dinárra van szükség. A községi képviselő-testület jogi tanácsa nem engedélyezi, hogy ezt az összeget is járulékként fizessék a polgárok, hanem utasította a helyi közösséget, hogy külön szerződésben állapodjon meg a lakossággal. Vasárnap a helyi közösség képviselői a házról házra járva szerződéstkínálnak fel a háztulajdonosoknak, hogy az elkövetkező 4 évben 50 dinárt fizetnek évente háztartásonként a járdák betonozására. Ha a többség aláírja a szerződést, akkor mindenkire kötelező lesz, ha pedig nem, akkor azokra sem, akik beleegyeztek a fizetésbe. Doroszlón nagy érdeklődéssel várják a vasárnapi szerveződéskötést, és bíznak benne, hogy a lakosság vállalja ezt az önkéntes kötelezettséget. Terjed a halált okozó tájjellegű vesebaj Néhány Szlavónbród környéki faluban nem kevesebb, mint 40 teljes család halálát okozta a vesebaj egy súlyos tájjellegű fajtája. Az orvostudósoknak minden fáradozásuk ellenére sem sikerült még megtalálniuk a betegség kórokozóját. Eddigi feltevéseik, hogy a betegséget ólom vagy szilikát okozza, még semmi sem igazolta. A kór tovább szedi áldozatait, s fokozatosan átterjed Horvátországba, Szerbiába, Bosznia-Hercegovinába és Macedóniába. Teljes bizonyossággal csak azt lehet állítani róla, hogy túlnyomórészt lapályos vidékeken keletkezik. A jugoszláv tudósokon kívül az Egészségügyi Világszervezet szakértői szerint is egyelőre gyógyíthatatlan. A Horvát Szábor és végrehajtó tanácsa mégis amellett van, hogy a veszélyeztetett területen épített rendelő továbbra is folytassa a munkát kór tanulmányozásán, sőt újabb kutatásokat is kezdjen. Ezenkívül együttműködést javasol a szintén megtámadott Románia és Bulgária egészségügyi hatóosságaival.