Magyar Szó, 1970. május (27. évfolyam, 118-147. szám)

1970-05-01 / 118. szám

1970. IV. 30.—V. UI . Ag­rárpolitikánk és a kommunisták feladatai A vajdasági KSZ tartományi bizottságának bővített ülése Alapos előkészületek, ag­rárpolitikánk célkitűzései­nek részletes elemzése előzte meg a Vajdasági Kommunis­ta Szövetség tartományi bi­zottságának tegnapi újvidéki bővített ülését, melynek első napirendi pontjaként agrár­­politikánk időszerű kérdései és a kommunisták ezzel kapcsolatos feladatai szere­peltek. Az ülésen Mirko CANADANOVIC elnökölt. Bejelentette, hogy meghívták a JKSZ Elnöksége és a Szerb KSZ KB vajdasági tagjait, több községi pártel­nököt, illetve párttitkárt, né­hány nagy mezőgazdasági szervezet alapszervezetének titkárát és a tudományos és kutatóintézetek képviselőit. Vitaindító beszámolót Jan ’SRBOVAN, a KSZ tarto­mányi falubizottságának el­nöke mondott. Hangsúlyoz­ta, milyen fontos a mező­gazdaság és élelmiszeripar további fejlődését szolgáló célok meghatározása, de leg­alább olyan jelentős a pa­rasztkérdés megoldása is, vagyis annak megállapítása, milyen szerepe van a magán­termelőknek agrárpolitikánk tökéletesítésében és a falu politikai életének alakulásá­ban. A vajdasági KSZ-nek ezért állást kell foglalnia mindazokban a kérdések­ben, amelyek befolyásolják és irányítják a mezőgazdaság és az élelmiszeripar növeke­dését, a termelés szerkezeti változását, és a társadalmi haladást, szem előtt tartva úgyszintén határozott állás­pontokat kell kialakítani a parasztság és a falu fejlődé­sét szolgáló megoldásokkal kapcsolatban. Megállapította, hogy az utóbbi években a KSZ vala­mennyi okmányában föllel­­hető az a megállapítás, hogy agrárpolitikánk alapvető cél­kitűzései a gyakorlatban iga­zolást nyertek, ezért nem kell rajtuk változtatni. A jelenlegi helyzetben azonban, mikor a gazdaság fejlődése új szakaszba ért, ezek a cél­kitűzések eredményesebb elő­rehaladást is lehetővé tesz­nek. A KSZ egyik fontos feladatai közé tartozik to­vábbá az önigazgatási rend­szerünk tökéletesítésén való munkálkodás és a falusi ma­gántermelők mozgósítása az önigazgatás fejlesztése érde­kében. Mivel a mezőgazdaság hely­zete általában az egész gaz­daság előrehaladásától függ, agrárpolitikánk egyik közpon­ti feladata olyan feltételek megteremtése, hogy a mező­gazdaság, illetőleg a földmű-­­velő vidékek relatív jövedel­me ezután se csökkenjen. Ezért a reform szabta ará­nyok alapján kell meghatá­rozni, hogyan alakuljon a mezőgazdaság, illetve az eb­ben a gazdasági ágban dol­gozók jövedelme a többi gaz­dasági ághoz viszonyítva. Szlovan beszélt agrárpoliti­kánk céljairól, az ezzel kap­csolatos feladatokról, majd kitért arra, hogy akkor, ami­kor társadalmunk előrehala­dottabb fejlődési szakaszba lép, a kommunistáknak esz­meileg is fel kell készülniük a helyzet követelte agrárpo­litika valóra váltására. — Nem vitás — mondotta —, hogy a kommunisták egy­séges és szervezett fellépése nélkül a falusi környezetben, továbbá társadalmunkban a mezőgazdaság kérdései iránt megnyilvánuló közöny leküz­dése nélkül nem lehetséges az önigazgatási viszonyok kiépítése a falun. Enélkül elképzelhetetlen a társadalom önigazgatási alapon tör­ténő integrációja, szilárd po­litikai helyzet megteremtése, és egy egységes ellenállás kialakítása azon idegen esz­mei behatásokkal szemben, amelyek lehetetlenné akarják tenni mezőgazdaságunk és a falu szocialista és önigazgatá­si fejlődését. Végül megjegyezte, hogy rendkívül fontos véleményt nyilvánítani és állást foglalni mezőgazdaságunk, a nagy­­gazdaságok és az élelmiszer­­ipar, továbbá a falu és a falu szocialista átalakulásával kap­csolatban. Legalább annyira jelentős a falu és a mezőgaz­daság további társadalmi és gazdasági fejlődése szempont­jából megszabni azokat a fő politikai álláspontokat, ame­lyek irányt adnak a kom­munisták tevékenységének. a 7. (12) Ha a járművezető még meg akarja állítani jár­művét, köteles előzőleg meggyőződni arról, hogy azt minden veszély és a mögötte haladó járművek zavarása, nagyobb mérvű akadályozása nélkül megteheti. Zavarás­nak, akadályozásnak kell te­kinteni már azt is, ha a mö­götte levő jármű vezetője kénytelen erőteljesen fékez­ni, vagy hirtelen megváltoz­tatni irányvonalát, hogy el­kerülje az összeütközést az előtte lefékező járművel. Ilyenkor is érvényes az a szabály, hogy a megállni szándékozó járművezető kö­teles meggyőződni a jármű­ve mögötti helyzetről. Meg­állási szándékát szaggatott fékezéssel jelezte, kétszer­háromszor enyhén nyomja le a fékpedált és a féklámpák villogása elővigyázatosságra fogja inteni a mögötte hala­dó jármű vezetőjét Olyan jelzés ez, mint amikor az irányjelző villogásával jelzi, hogy jobbra vagy balra akar fordulni. Az ilyen eljárás csak ak­kor nem kötelező, ha a jár­művezető meggyőződött ar­ról, hogy mögötte nem köz­lekedik jármű, vagy nagyon messze van. 16. MEGFORDULÁS A megfordulás tulajdon­képpen kétszeri egymást kö­vető balra kanyarodásból áll. A járművezető kötelessége ennél a műveletnél is csak­nem azonos, mint a többi irányváltoztatásnál; köteles megvárni az ellenkező irány­ból, neki jobb kéz felől köz­lekedő járművek elhaladását. Külön feladatokat ró a jár­művezetőre, ha­ a megfordu­lást tolatással kombinálja. (Figyelem: gyalogátkelőhe­lyen és villamospályán tolat­ni tilos!) Ilyen műveletet csak ott szabad végrehajtani, ahol lehetőség van. Nem sza­bad megfordulni olyan he­lyen, ahol a látási viszonyok kedvezőtlenek, körforgalom­ban, kanyarok közelében, alagutak előtt vasúti átjáró­ban gyalogátkelőhelyen, vagy azok közelében, útszű­kületben, autópályán, autó­úton, hídon, egyirányú for­galmú utcában, aluljáróban, felüljárón stb. (Folytatjuk) MAGYAR SZÓ Munkaigényes késztermékekre alapozzuk a kivitelt (Folytatás az 1. oldalról) egyéb adottságaink a továb­bi fejlődésre. Meg kell egyez­nünk az infrastruktúra ügyé­ben is, mert gazdaságunkra nézve roppant fontos, hogy minél jobban beilleszkedjünk Európa út- és távvezeték­hálózatába stb. Kapitális politikai kérdés a gazdaság helyzete és a bő­vített újratermelésben való mozgási lehetősége. Egyben azt is meg kell vizsgálni, hogy tervelképzeléseink össz­hangban vannak-e a kong­resszusi és egyéb dokumen­tumokkal. Olyan fontos kér­dés ez, hogy a JKSZ Elnök­ségének is foglalkoznia­­ kell vele. AtKVR alaptalannak tart­ja azt a bírálatot, hogy kor­mányunk a Végrehajtó Iro­dához és az Elnökséghez for­dul a kérdések tisztázása vé­gett — Ez a bírálat egyoldalú — mondta. — Kormányunk, mint a képviselőház végre­hajtó szerve, valamennyi tár­sadalmi tényezővel rendsze­resen megtárgyalja a kérdé­seket, mert a terv csak ak­kor lehet igazán jó, ha min­denki megvizsgálja: a kama­ra, a szakszervezet, a Párt, a Szocialista Szövetség és a köztársaságok. Az önigazgatási megálla­podás során előforduló ellen­téteknek Ribičič véleménye szerint főleg az az oka, hogy a gazdaság, a tudo­mány, a kultúra főképp kép­viselői révén igyekszik egyez­kedni A probléma különben is nem az, hogy imitt-amott érdekellentétek vannak, ha­nem az, hogy ezeket miként ■ámítják el.­­Bizonyos játék­­szabályokra van szükség,­­mások érdekeinek tisztelet­ben tartására, az érvek meg­értésére. Csak így teremthe­tő meg a politikai megegye­zés alapja.” Az ellentétek ezenkívül még abból adódnak, hogy a társadalmi-politikai közössé­gek túlméretezett szerepet játszanak a bővített újra­termelésben. Az utóbbi más­fél évben szövetségi szinten keletkezett ellentétek egytől egyig a bővített újraterme­léssel és beruházásokkal vol­tak kapcsolatosak, s mind azt mutatják, hogy ezen a téren még mindig a szövetség oszt­ja az eszközöket, beruház. De egy ellentét sem volt „szövetségi ellentét”, mind­nek megvolt az alapja. A jövőre nézve Ribiéré a következőket mondta: — Minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy kö­zösségünk újabb és újabb eredményeket érjen el, és az egész világ előtt bizonyítsa, hogy az önigazgatási rend­szerben minden feltétel meg­van a dolgozók kezdeménye­zéseinek végrehajtására, a társadalom egységes fejlődé­sére. 19. oldal Ma este érkezik Újvidékre az ifjúsági staféta Az Ifjúsági Szövetség és a Szocialista Szövetség községi választmányána­k felhívása Csütörtökön este Újvidékre érkezik az ifjúsági staféta. Az Ifjúsági Szövetség és a Szocialista Szövet­ség községi választmánya felhívja a polgárokat, hogy je­lenjenek meg üdvözlésére, nyilvánítsák ki szeretetüket és odaadásukat Tito elvtárs, valamint eszméi és műve Iránt. A staféta a Futaki úton, a Forradalmi sugárúton, a Jugoszláv Néphadsereg utcá­n és az új sugárúton halad a községi szkapstina épületéig, onnan pedig a Tito marsall utcán a Szabadság térig. Az ünnepség este 8 órako­r kezdődik a Szabadság té­ren. A stafétát VEGER Má­ria, az ország legjobb kosa­razónője adja át Vladimir MAKSIMOVICNA, a Vajda­sági Ifjúsági Szövetség elnö­kének. KINEK ISMERIK EL A SZÖVETKEZETI ÉVEKET A tartományi képviselőház bizottsága a volt harcosok és hadirokkantak nyugdíjbiztosítási ügyéről tárgyalt Mindenképpen azon kell lenni, hogy a volt harcosok és hadirokkantak nyugdíja a jövőben az országos nyug­díjrendszer alkotó része le­gyen, és hogy a községek­ben elhangzott módosító ja­vaslatok eljussanak az ille­tékes törvényhozó szervek­hez — szögezte le a tarto­mányi képviselőház harcos- és hadirokkant ügyekkel foglalkozó bizottsága szerdai ülésén. Dane Boca, a nyugdíjbiz­tosítási rendszer továbbfej­lesztésére beérkezett javas­latokat ismertetve vázolta, milyen mostoha helyzetbe került a volt harcosoknak egy része, akik ugyan ked­vezményes körülmények kö­zött vonultak nyugdíjba, de mert járandóságukat nem növelték a többiekével azo­nos arányban, ma jóval ke­vesebbet kapnak, mint má­sok. A Szerbiában élő 5250 nyugdíjas közül, aki érde­meiért megkapta az 1941-es Emlékérmet, kevés van, aki­nek a nyugdíja nagyobb a havi 1000 dinárnál. Az ülésen a nyugdíjalap­nak, továbbá a nyugdíj ösz­­szegének megállapításán kí­vül élénk vitát váltott ki az, hogy a földmegmunkáló szö­vetkezetekben eltöltött időt kinek miképpen ismerjék el. A Harcos Szövetség ugyanis ennek teljes elismerése mel­lett van, pedig köztudomású, hogy nem minden tag dolgo­zott a szövetkezetben teljes munkaidőt. Ezért az a véle­mény alakult ki, hogy erre csak azok tarthatnak szá­mot, akik igazolni tudják, hogy évente legalább 250 munkanapot dolgoztak. (sz. g.) A sajtó, a közoktatás és a pedagógusok anyagi helyzete Tegnap délelőtt Varga Lász­ló elnökletével a művelődés és közoktatás néhány idősze­rű kérdéséről tárgyalt a Tar­tományi Tanács Közoktatási- Művelődési és Tudományos Bizottsága. Kimerítő jelenté­sek és a felszólalások alap­ján megvitatták a sajtó, a közoktatás és a pedagógusok anyagi helyzetét, ezenkívül pedig azokat a beruházási ter­veket, amelyeket a közeljövő­ben eszközölnek a művelődés­ben, illetve a közoktatásban. Az ülésen Vajdaság 1971-től 1975-ig tartó iskolafejlesztési koncepciójáról, és a diákok utazási kedvezményéről is szó volt. Minderről lapunk legkö­zelebbi számában írunk bő­vebben. KÖLCSÖNKÉRT FOLYÓSZÁMLÁK Festményeket vett a ponyvaíró • Elkészült a vádirat a Dnevnik nyomdaigazgatója ellen Az újvidéki Dnevnik lap­kiadó vállalat, nyomdaigaz­gatójának utasítására, szerzői tiszteletdíj címen tavaly ja­nuárban 3973,20 dinárt fize­tett ki Milovan Obradovic mérnök folyószámlájára. Mint később kiderült, a mér­nök sosem nyomatott semmi­féle könyvet az említett vál­lalatban, csak „kölcsönadta” folyószámláját Ljubinn Popa­rának, a Dnevnik 53 éves nyomdafőnökének. Poparát ezért az idén márciusban vizs­gálati fogságba helyezték. — Nekem azt mondta, hogy X-100 regényeket ír, és hogy nyomdaigazgató létére röstell ezért pénzt kérni a Dnevnik­­től. Ezért vettem fel a pénzét, s hiánytalanul át is adtam neki — vallotta később az új­vidéki kerületi bíróság vizs­gálóbírójának a tanúként be­idézett Milorad Obradovic. Ljubiša Popara ezenkívül Milutin Atanackovic és még jó néhány szerzőként feltün­tetett újvidéki lakos folyó­számlájára is utaltatott ki pénzt, s ily módon 1968 ja­nuár 18-ától 1969 augusztus 25-éig 34 314,90 dinárt eltulaj­donított vállalatától. — Én ezt a pénzt mind festményekbe öltem. Egy di­nárt sem költöttem másra — védekezett a vizsgálat során az igazgató, aki egyébként nemcsak magának lopott: szerzői tiszteletdíjként önha­talmúlag kifizettetett 53 324 dinárt Stevan Drača folyó­számlájára is egy olyan köny­vért, amit más írt. Ezt az ösz­szeget Drača megtartotta ma­gának. — Valamivel csak honorál­nom kellett Dračanak a nyomdánkért tett szolgálatait ?— mondta Popara, amikor felelősségre vonták. A nagylelkű nyomdaigaz­gató ellen most elkészült a vádirat: lopásért és hamisítá­sért felel majd a bíróság előtt NBK

Next