Magyar Szó, 1970. május (27. évfolyam, 118-147. szám)
1970-05-03 / 119. szám
24. oldal (3) Kutatóorvosok újabban egyre értékesebb diagnosztikai útmutatást találtak a legvalószínűtlenebb helyen, a csecsemők tenyerében. Bizonyos abnormális vonalak a tenyérben és az ujjlenyomat-mintában veleszületett szívbajt árulnak el a gyermekorvosnak. A dermatoglifiában — az ujjpárnák rovátkáinak rajzában — járatos szakorvosok itt találták meg a Down-szindróma vagy Down-kór (mongolizmus) nevű betegség és egyéb kromoszómás rendellenességek jeleit is. Rengeteg összehasonlítás után legutóbb a gyermekkori fehérvérűség (leukémia) jelét is felfedezték a kutatók a tenyér szokatlan vonalaiban. Az ujjlenyomatminták, valamint a tenyér finom vonalai már a méhen belüli élet negyedik hónapjában kirajzolódik. A legfőbb tenyérvonalak — a Szív-, Fej- és Élet vonalai — még egy-két hónappal azelőtt. A mongolizmus és a születés előtti rubeola esetében a Szív- és Fejvonal egyetlen vonalként fut össze, mint a majmok tenyerében. Az ausztráliai dr. Margaret A. Menser és S. G. Purvis-Smith egy másik abnormalitást is találtak; a fent leírt rendellenes Fejvonal nem a Szívvonallal fut össze, hanem jóval hosszabb a rendes Fejvonalnál és keresztben metszi át az egész tenyeret, tenyérszélig. Ezt ők Sydneyvonalnak nevezték el, de más diagnoszták azt állítják, ők már előbb felfedezték és le-írták e vonalat. A neves angol Lancet orvosi hetilapban a kutatóorvosok 100 normális és 25 akut — vagy krónikus leu Orvosi tenyérelemzés A kiromantia története kémiában szenvedő gyermek vonalait hasonlították össze és természetesen a leukémiásoknak volt a legnagyobb százalékban majom- vagy Sydney-vonala ...” Az elmúlt tíz év alatt ugyancsak több orvosi cikk és dolgozat látott napvilágot a körmök alakjának és színének különösen a szívbajjal és tüdőbajjal való összefüggéseiről. Ami viszont az ún. kirológiát illeti — nem a tenyérből, hanem pusztán a kéz formájából s az ujjak alapjáról az emberi jellemre való különben igen találó következtetéseket — ezt helyszűke miatt ebben a munkámban nem közlöm. E könyvem húszéves kutatómunka és több ezer tenyér orvos-kiromantiai és pusztán kiromantiai analízisének eredménye. Az itt leírt orvosi tenyér-analízis legegyszerűbb törvényeinek tanulmányozása is rendkívüli segítséget jelent gyakorló és kutatóorvosaink számára és alkalmat arra, hogy kóreseteik összehasonlítása által ők maguk is bizonyítóanyagra tegyenek szert — száz százalékkal nagyobb mértékben, mint amit az ausztráliai kutatóorvosok e téren elértek. Hiszen elég egy pillantást vetniük egy új páciensük tenyerére, hogy azonnal megállapíthassák: hány év valószínű élettartama, milyen a vitalitása, szívbajos-e vagy csak szívidegessége van, tüdeje egészséges-e vagy nem, agyidegrendszere normális-e vagy idegletörésekre, krónikus melankóliára, depressziókra, esetleg elmebajra hajlamos, milyen műtéteken esett már keresztül vagy milyen operációk állnak még előtte? (Ugyanakkor a betegnek nem kell tudnia erről, hiszen az orvos nyugodtan azt mondhatja neki — mintha reflexeit és idegállapotát vizsgálná : „Nyújtsa ki két karját, hunyja be szemét, s ha szólok, fordítsa felfelé két tenyerét, s szemét tartsa csukva...”) MAGYAR SZÓ Vasárnap, 1970. május 3. ШДВШМВШЛтттт....................... . ш 11 BESZÉL A KÉZ |1111!1111111111111111111111111111!1111111111111!1111П1111111111П1Ш1!1111|1111111|11ГГ|)П111111111111ТППТТПТТП1Г1ПП1ТИ111Ш11П1 FILMHÍRADÓ JADRAN: Keresztűz, amerikai— jugoszláv színes film (4, 6, 8) LIFKA: A 077-es ügynök, (4, 6, 8) ZVEZDA: Pál utcai* fiúk, magyar—amerikai szélesvásznú színes film (fél 4, fél 6, fél 8) MUNKÁS: Rabok lázadása, amerikai színes film (fél 5, fél 7, fél 9) NÉPSZÍNHÁZ A magyar együttes 18 órakor bemutatja Garinei és Giovannini Tigris a garázsban című kétfelvonásos zenés komédiáját. A szerbhorvát együttes Györgyénben vendégszerepel a Snajdelski kalfa című darabbal. KIÁLLÍTÁS A szabadkai igazságügy, intézmények klubjában Marx u. 1. Torök Sándor szabadkai festőművész önálló kiállítása. A Képzőművészeti Találkozó Galériájában Lenin park 5. Ankica Oprešnik és Milan Kerac újvidéki művészházaspár képkiállítása. ÜGYELETES orvos: a Petőfi Sándor utcai mentőállomáson. gyógyszertár: a városháza alatt. PIACI HÍREK Burgonya 0,50, vöröshagyma 3,50—4, zöldhagyma 0,50—0,70, foghagyma 8,50—9, zöldség 1— 1,40, sárgarépa 1, káposzta 1,20, savanyú káposzta 4, cékla 0,60, saláta 0,40—0,50, spenót 4, törött paprika 11, mák 11, friss túró 5—5,50, érett túró 13—14, sajt 11—12, tojás 0,30—0,35, vaj 20, tej 1,20—1,30, tejföl 8,50 dióbél 28, méz 8, alma 1, vágott baromfi 14—15, élő baromfi 9— 10 dinár. A felhozatal gyenge, a kereslet jó. ____ ■B FILM ARÉNA: Mayerling, amerikai (fél 4, 6, fél 9) ZVEZDA: Szegény vagyok, de rátarti, hazai (4, 6, 8) Matiné: Two Jima homokja, amerikai (10) HADSEREGOTTHON: Az isten hiába halt meg, házai (4, 6, 8) NÉPMOZI: A brooklyni gyilkosok klubja, angol— német (4, 6, 8) Matiné: A rimrocki boszszúálló, amerikai (10) JADRAN: Egri csillagok, II. rész, magyar (fél 4, fél 6, fél 8) BÁCSKA: A rimrocki boszszúálló, amerikai (6, 8) DUNA: A felszarvazott felség, olasz (6, 8) SZÍNHÁZ SZERB NÉPSZÍNHÁZ: Nincs előadás. BEN AKIBA: A kis Fioramie (este fél 8-kor). Bérletszünet. BÁBSZÍNHÁZ Nincs előadás. ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR NAPPALI ÉS ÉJJELI ÜGYELET: Bulevar Gyógyszertár (Tito marsall sugárút 9.). TÁRLAT Matica srpska Képtár, reggel 8-tól 1-ig és délután 4- től este 7-ig, szombaton és vasárnap délelőtt 9-től 1- ig és délután 4-től este 7-ig. Pavle Beljanski Képtár, délelőtt 9-től 2-ig és délután 5- től este 7-ig. Külföldi Művészet Galériája, délelőtt 9-től fél 1-ig és délután fél 5-től este 8-ig. MÚZEUM Természetrajzi Múzeum (péterváradi vár), reggel 7- től este 7-ig. Az Indiának gyarmaturalom alól való felszabadításáért küzdő Dzsavaharlal Nehru politikus és író bebörtönöztetése idején levelekben írta meg apai oktatásait, tanításait az akkor tízéves leányának, Indirának. E levelek később könyv alakjában is megjelentek. Érdekes azt is megtudnunk, hogy akkori címzettjük valójában Indira Gandhi, aki már tíz éve az indiai kongresszusi elnöke. E levelek negyven év múltán sem veszítettek érvényükből, bármelyikőtök úgy érezheti, hogy neki is szólnak. Ezúttal az, Indirához intézett első levelet mutatja be nektek: FEHÉR Ferenc A Természet Könyve Amikor velem vagy, gyakran kérdezgetsz sok mindenről, s én igyekszem minden kérdésedre választ adni. Mivel te most Massuriban vagy, én meg Alahabadban, le kell mondanunk szokásos beszélgetésünkről." Én azonban időnként rövid levelekben írok majd neked a Föld keletkezéséről, s a rajta találkozó kicsi és nagy országokról. Anglia és India történeleméről olvastál már valamicskét. Az igazság az, hogy Anglia csupán egy kis sziget, India pedig — noha területe óriási — csak egy részecskéje a Föld felszínének. Hogyha földünk történelmét meg akarjuk ismerni, nemcsak azt a kis országot kell tanulmányoznunk, amelyben születtünk, hanem a Föld valamennyi országát és népét. Sajnos, nagyon keveset mondhatok el neked ezekben a levelekben, de remélem, hogy ez a kevéske is érdekelni fog és hozzásegít ahhoz, hogy a világot a maga egészében tekintsd be, s minden népet testvéreidként szeress meg. Majd ha felnősz, vaskos könyvekből olvasod a világtörténetet és a népek történelmét, rájössz, hogy érdekesebb ez bármiféle mesénél vagy regénynél. Persze, azt már tudod, hogy Földünk igen-igen idős — sok millió éves — és hogy nagyon sokáig nem volt rajta semmiféle élőlény. Mielőtt az ember megjelent a földön, csupán az állatvilág létezett, azt megelőzően pedig volt kor, amikor semmiféle néven nevezendő élet nem létezett a földön. Ma már nehéz elképzelni, hogy az emberiséggel és az állatvilág megannyi fajával benépesült Föld valaha puszta, élettelen volt. De hát a tudósok és az ezzel foglalkozó szakemberek azt mondják, a föld olyan izzó volt hajdanában, hogy semmiféle élőlény nem maradhatott volna meg a hátán. E tudósok könyveit olvasva, s a kőteteket, valamint foszilokat (ősállatok maradványait) tanulmányozva, érthető lesz számunkra, hogy ez másképp nem is lehetett. Te könyvekből tanulod a történelmet, de az ősidőkben, amikor még nem léteztek emberek, nem lehetett könyv sem. Hogyan tudhatjuk hát meg, mi zajlott le az időben a Földön? Üljünk neki, s próbáljuk elképzelni? Dehogyis. Noha az nagyon érdekes lenne. Képzeletünk szárnyán repülve a legkáprázatosabb meséket találhatnánk ki. De hát bebizonyíthatnánk-e, hogy mindez csakugyan úgy is volt? Ugyanakkor, noha nem maradhatott ránk könyv ezekből a regtűnt időkből, szerencsére akadnak dolgok, amelyek épp ilyen sokat mondanak, mint a könyvek. Itt vannak a kőzetek, a hegyek, a tengerek, folyók, sivatagok és a kipusztult állatok megkövesedett maradványai. A Föld őstörténetéről szóló könyvet ezek és hasonló dolgok helyettesítik. Ha meg akarjuk érteni ezt a történelmet, nem elég könyvekből olvasnunk róla; magát a természet nagy könyvét kell föllapoznunk. Remélem, hamarosan te is elkezded tanulni, hogyan kell kiolvasni a történelmet ezekből a kőzetekből és hegyekből. Képzeld csak el, milyen szép dolog ez? Minden apró kő, amit az útszélen vagy a hegyhajlaton pillantasz meg, jóllehet a Természet Könyvének egy lapját jelenti. S ha tudsz belőlük olvasni, sok mindent elmesélnek neked. Ha az ember bármit is szeretne elolvasni valamely idegen nyelven, előbb az ábécét kell megtanulnia. Hasonlóképpen a természet ábécéjét is meg kell ismernie, mielőtt kövekből és kőzetekből olvasná a Természet Könyvét. Lehet, hogy már tudsz is valamicskét olvasni. Vajon nem mesél-e bármely megpillantott fénylő, kerek kavics? Hogyan vált ilyen fénylővé, ilyen gömbölyűvé? Hogyan simult le rapacsos éle? Hiszen a darabokra tört kő nem ilyen. Csöppet sem hasonló a gömbölyű simakavicshoz. Hogyan vált hát ilyen gömbölydeddé, simává és fénylővé az a kavics? Történetét csak akkor fedi fel előtted, ha nemcsak nézni, hanem látni is, és nemcsak hallgatni, hanem hallani is tudsz. Elmondja majd, hogy valamikor réges régen egy darabka sarkos, éles kő volt. Aztán valamely hegyhátról völgybe sodorta az eső, ott a hegyi patak várta, majd vitte, vitte, egészen egy kis folyóig, az meg tovább, nagyobb folyó medrébe. S miközben ott hengergőzött a folyó medrében, éles sarkai csiszolódtak, rapacsos felülete mind simábbá, gömbölyűbbé vált, így keletkezett az a megpillantott kavics. A folyó valahol ottfeledte, s te rátaláltál. Hogy ha a folyó tovább sodorja, mind kisebbé és kisebbé válik, homokszemecske lesz belőle és csatlakozik társaihoz a tenger fövenyén. Ha egy apró kavics ilyen sokat tud elmesélni, képzeld csak, mi mindent tudhatunk meg a kőzetektől, a szikláktól és a bennünket környező világtól!