Magyar Szó, 1970. június (27. évfolyam, 148-177. szám)

1970-06-01 / 148. szám

3. oldal Készül az­­ ügyvédi magatartás kódexe Szerbia és Crna Gora ügyvédei nemsokára meg­kapják etikai kódexüket, magatartásuk alapszabályai­nak gyűjteményét. A kódex részletesen elő­írja, hogy milyen szabá­lyokhoz kell tartaniuk magu­kat ügyfeleikhez való viszo­nyukban, továbbá a sajtó­val szemben, a hivatali ti­tok tekintetében stb. Az ország többi köztársa­ságában már régebben meg­kezdték e kódex kidolgozá­sát, de Szerbiában és Crna Gorában később fogtak hozzá, mert olyan vélemény is volt, hogy nincs rá szük­ség, ugyanis elképzelhetet­len, hogy az ügyvédek er­kölcstelenül, szocialista tár­sadalmunk erkölcsi elveit megsértve működnek. M&GTaSti sző Nyugdíjat és adókedvezményt a földműveseknek A földművesek számára­­ rájárul az alap megterem­ a minap két kedvező hírze­téséhez és ezzel a munka­­közöttünk. Az egyik az idős­ből kiöregedett földműve­­földművesek nyugdíjára, a sok nyugdíjának rendezése­­másik­­pedig a törpebirtoké­­hoz is, sok adókedvezményére vo- Mindenki indokoltnak natkozott. A KSZ tartomá- tartja, hogy a földmű­vesek­­nyi falubizottsága ugyanis nem viszonozzák az ipar ki­javasolja, hogy minél építése érdekében tett erő­­előbb rendezzék a munka­­feszítéseiket, de hozzáte­­ból kiöregedett földműve­­szik, hogy a gazdasági kö­­rök nyugdíját, a törpebiztö­­rülmények közben megvál­­tásokat pedig részesítsék tottük, a pénzeszközöket be­­adókedvezményben. A bér- centralizálták, tehát nehéz désben ugyan az illetékes tesz pénzt szerezni erre a sok még nem hoztak vég­­célra. Az idős földművesek jeges döntést, de az eddigi mégis reménykednek, hogy vitából ítélve jól alakul a a szolidaritási alapot ősz­helyzet­­re létrehozzák. Az erre vo­... natkozó javaslatok figyelem A szolidaritási alap reméltók. Egyesek szerint a megteremtése társadalmi és politikai kö­zösségek olyképpen járul- Az idős földművesek nyug­hatnak hozzá a nyugdíjalap díját illetően a legfontosabb megteremtéséhez, hogy a teendő nyilván a szolidaris földművesek által adó és tási alap megteremtése. A más járulékok címén beli­­földművesek saját erejükből letett összeg egy részéről a társadalom hozzájárulása lemondanak a szolidaritási nélkül, ezt természetesen alap javára. Egy másik­ra­­nem tudják létrehozni, hi­­vaslat szerint minden föld­­szen sok törpebirtokos egy művesnek, mezőgazdasági dinárt sem adhat a nyug­­szervezetnek és mindazok­­díjalapba. Nem volna azok­­nak, akiknek földjük van, ban méltányos, ha emiatt a rendes adón kívül a be­nem rendeznék helyzetüket, taszteri jövedelemnek még A háború után ugyanis telz 3 százalékát kellene befizet­­es erőbevetéssel dolgoztak­­niük az alapba. A harmadik és kénytelenek voltak alap­javaslat szerint a mezőgaz­­csony áron eladni a tor­­dasági terményekre, élelmi­­ményt és a jószágot, hogy szerekre minimális forgas­­hozzájáruljanak az ipar ki- mi adót kellene kivetni, s építéséhez. Jogosan számni- ebből kellene megteremteni tanak tehát arra, hogy ezt a a szolidaritási alapot. Ez társadalom valamilyen ma- utóbbi megoldás kézenfekvő­ben viszonozza nekik, hoz­ lenne. Őszre majd végleg eldől, hogy milyen pénzfor­rásból teremtjük meg a szo­lidaritási alapot Minimális adókulcs A mezőgazdasági ter­mény- és jószágárak inga­dozását leginkább a törpe­­birtokosok érzik meg. Vaj­daságban ugyanis a földmű­vesek felének nincs akko­ra jövedelme, hogy vala­mennyit félretehessen gaz­daságának fejlesztésére. Leg­többjüknek 1—3 hold föld­je van, termelőeszköze nincs megfelelő, azért ha tud, el­szegődik idénymunkásnak, vagy napszámba jár. Vaj­daságban csak a magánter­melők 25 százalékának van elegendő földje és megfelelő termelőeszköze, a többiek támogatást várnak. A­­KSZ tartományi falubizottsága javasolja, hogy a törpebir­tokosokat részesítsék kedve­ző hitelellátásban és adó­­kedvezményben. A legtöbb községben a földművesszö­vetkezetek már folyósítanak is ilyen kölcsönöket, de adó­kedvezményt még sehol sem adnak. Egyes községekben az adó­szakértők azt állítják, hogy csak egy mód van a törpe­­birtokosok adójának csök­kentésére, mégpedig, ha adókulcsukat szimbolikus összegben állapítják meg. Ezt minden községben meg­tehetik, és ily módon a tör­pebirtokosok pótjövedelem­re tehetnek szert. Csak egy a bökkenő: nem lehet­­különbséget tenni a törpe­­birtokosok és az egy-két holddal rendelkező tisztvi­selők, iparosok stb. között Ha az adókulcsot minimá­lisra csökkentik, akkor ezt a kedvezményt olyan szemé­lyek is élvezhetik, akiknek nem a földművelés a főfog­lalkozásuk. Esetleg külön­ nyilvántartást vezetnek majd a törpebirtokosokról és a földdel rendelkező nem földművesekről. Őszre, ál­lítják az illetékesek, mind­két kérdés — a nyugdíj és az adókedvezmény kérdése is — megoldódik. PAP Endre (41) Ilyenkor a közlekedési jelzőtáblák, illetve az útbur­kolati jelek érvényessége megszűnik, még azoknak az érvényessége is, amelyek az elsőbbség megadására vagy a kötelező megállásra uta­sítják a járművezetőt. A jel­zőtábláknak az érvényessége ideiglenes jelleggel szűnik meg, mindaddig, amíg a köz­lekedési rendőr irányítja az útkereszteződés forgalmát. Ilyenkor tehát a járműveze­tők kötelesek kizárólag a rendőr utasításaihoz igazod­ni. Ugyanez vonatkozik az olyan útkereszteződésre is, amelynek a forgalmát kü­lönben jelzőlámpa irányítja. Ritka eset, de megtörténik, hogy az üzemben levő, mű­ködő fényjelző mellett bizo­nyos okok miatt rendőr ve­szi át a közlekedés irányí­tását. Ilyenkor persze meg­történhet, hogy a rendőr utasításai ellentétben állnak a forgalomirányító lámpa jelzéseivel, de mégis kötele­ző érvényűek a közlekedés minden részvevője számára. Ilyenkor tehát a fényjelző utasításai hatályukat vesztik­­ mindaddig, amíg a rendőr irányítja az útkereszteződés­­ forgalmát Ha azonban az útkereszteződés, előtt felállí­­­tott jelzőtáblák kifejezetten megtiltják a jobbra vagy balra kanyarodást és előír­ják a kötelező irányt, vagy más tilalmat rendelnek el, s ha a közlekedési rendőr csak a maga testhelyzetével irá­nyítja a forgalmat és nem ad kiegészítő karjelzéseket, akkor a járművezetők köte­lesek betartani a jelzőtáblák által adott utasításokat, ti­lalmakat, függetlenül attól, hogy az útkereszteződés for­galmát közlekedési rendőr szabályozza. (Folytatjuk) Hétfő, 1970. Jilmus X. Tito elnök rendszeres látogatója a Sterija Játékoknak. Tavaly a fesztivál utolsó napján járt újvidéken, és fogadta a díjazottakat, az idén pedig az újvidéki Szerb Népszínház együttesének előadását tekintette meg feleségével, Jovankával és kíséretével. Mint már tegnapi szá­munkban hírül adtuk, a köztársasági elnök az előadás szünetében és befejezése után elbeszélgetett a színészekkel, a Szerija Játékok és a Szerb Népszínház vezetőivel. A színészeknek elmondta, hogy tetszett neki az előadás, és külön elbeszélgetett Zorán Petrovic festőművésszel, a darab szerzőjével. Képünkön: Tito elnök és felesége Mira Banjac újvidéki színésznővel, illetve Tito és Zoran Petrovic. (Bora Vojnović felvétele) 5. a szelvény A hét folyamán még megjelenő 5. b, 5. c és 5. d szelvé­nyekkel együtt leve­lezőlapra kell ra­gasztani és legké­sőbb június 13-áig a szerkesztőség címé­re küldeni. Feketekávé szintes! — és anélkül Pesti barátomnál kitűnő feketekávét kaptam. — Tudod, ez azért olyan jó — magyarázta —, mert szívcukor van benne. — Mi az hogy szívcukor? — Én nevezem annak a Cor-Vital néven kapható szőlőcukrot, más néven dext­­rózt. A Cor, ugye, szívet jelent, és különben is köz­ismert, hogy a szőlőcukor egészségesebb,­ mint a répa­cukor, különösen a szívnek — emlékeztetett a barátom. Vettem is azonnal 10 fél­kilós csomag Cor-Vitalt, egyenként 10 forintért, mi­vel a feketekávé nagyon jó és nagyon egészséges vele. Meg minden étel. De ugyan mit szólnak majd a határon? Nem szóltak semmit, és így nem mondhattam el vé­dőbeszédemet, amely nagy­jából a következőképpen hangzott volna: — Igen, szőlőcukrot viszek, mert ezzel nagyon finom a feketekávé, még a sütemény tetején is szépen hat, azon­kívül maguknak is tudniuk kellene, hogy egészséges a fogyasztása.. A szívemnek nagy szüksége van rá. Különben is ajánlatos len­ne, ha minden közfogyasz­tásra szánt cukor dextróz volna. Tudomásom szerint Japánban, az Egyesült Álla­mokban igen nagy arányban fogyasztják a szőlőcukrot Nálunk is lehetne így, hisz kukoricánk van bőven. Be­lőle készítik ugyanis a dext­­rózt. Sőt, ez a cukorféleség olcsóbb is lehetne mint a répacukor. Wolf Zsigmond professzor és munkatársai az újvidéki Technológiai Fa­kultáson már néhány évvel ezelőtt kidolgozták annak módszerét, hogyan lehet ku­koricából olcsóbb (és egész­ségesebb) cukrot előállítani, mint répából." Hatalmas gyárunk van, a Szervó Mihály kombinát Zrenjaninban, amely jelen­leg is készít kukoricából dextrózt. Pár évvel ezelőtt lehetett is kapni a kereske­désekben. (Sajnos, elég drá­gán: 1000 régi dinárért kiló­ját). Mostanában azonban nem kapható. Vagy azért, mert nem vették az ára miatt, vagy mert nem tudták az emberek, hogy a dextróz annyira hasznos, hogy mél­tán nevezhető szívcukornak. Az is ok lehet hiányának a kiskereskedésekben, hogy a Szervó Mihály készítménye elfogy a nagyban. Ugyanis a C-vitamint is dextrózból készítik, és abból a hazai fogyasztás igen nagy — kü­lönösen náthalázjárvány ide­jén —, de külföldre is nagy mennyiségű C-vitamint ex­portálunk. Szóval, magyarázat lehet számtalan, hogy miért nem kapható nálunk szőlőcukor a kereskedésekben. De el­fogadható-e bármelyik is, amikor tudjuk, hogy mennyi kukoricánk van. Félő, hogy akkor lesz ná­lunk is olcsó dextróz, ha majd az olcsó gyártási mód­szer szabadalmát „visszavá­sárolhatjuk” külföldről. Addig is magánimportból származó szívcukorral éde­sítsük a feketekávét. Dr. M. M. XV. Szerila Játékok a színház és a tömegkultúra eszközei Ma: Eredményhirdetés a Játékokon Ossia Trilling ismert an­gol színikritikus vitaindító­jával folytatódott tegnap a kritikusok és a teatrológu­sok nemzetközi tanácskozása. Az angol kritikus a tömeg­­kultúra eszközeiről szólva kimerítő beszámolót tartott­ a nagy-britanniai helyzetről, ismertette a tévé-, rádió- és moziműsor jellegzetességeit és hatásukat a színházra. Igen érdekes jelenség Angli­ában, hogy a színpadi írók és rendezők java része elő­ször a tévén próbál szeren­csét, ismerkedik meg a mes­terség alapvető törvényeivel. Az angol színházi és film­élet legjelesebb képviselői kezdték pályájukat a tévé­nél. A tévé tehát egyrészt hozzá­járult a színház nép­szerűsítéséhez, másrészt pedig — épp, a képernyő­k széles körű közönségének köszönve — a színház megtalálta iga­zi helyét a közéletben. A ta­nácskozás tegnapi ülésszaká­nak felszólalói csak részben tartották magukat a napi­rendi témához, lényegében mindannyian visszatértek a kritikusi munka és a kri­tika feladatának taglalásá­hoz. A tegnap esti előadással befejeződött a Szerija Játé­kok hivatalos része: ma este 19 órakor ünnepélyesen ki­hirdetik a bíráló bizottság döntését, és kiosztják a díja­kat. Ezt követően a spliti Népszínház együttese szín­padi életkép formájában föleleveníti a régi Split jel­legzetességeit, szokásait, em­bereit. Rendező: Ante Je­laska. Ma, a XV. Szerija Játékok utolsó napján, délelőtt 10 órakor a tartományi szkups­­tina kistermében megtart­ják a Színikritikusok Nem­zetközi Szövetsége végrehaj­tó bizottságának ülését, s ez egyúttal a háromnapos tanácskozás végét is jelen­ti, tizenkét órakor pedig a községi szkupstinában ösz­­szeül a Szerija Játékok fő­bizottsága és a bíráló bizott­ság, hogy összegezze az idei rendezvény eredményeit.­­.

Next