Magyar Szó, 1970. július (27. évfolyam, 178-208. szám)

1970-07-01 / 178. szám

Magyar Siókádercserét • м«А9к««аввмм1«ма1«*«вав««амввваа1авС11всвмаам1вм«ммм1101«1См»мвммп1ШВ •аа®ааааавоа>ваввввеава«евеиее*ввеецееешваи®мо©®аееевеве*веавввашеа*шешаеевеешвеввИ||еее •аваа11аааааваааоам11а1а1ааав|1аашааааа1И1а|«а11аааан1ам1ваа11аавааавааваа.ааа1И1 I­ARA 99 PARA I Határozathozatallal zárult az SZKSZ Választmányának ülése ШУ Marko Nikezic és Mirko Sanadanović felszólalása Tito távirata Kanada főkormányzójához Belgrádból jelenti a Tan- Jug. Josip Broz Tito köztársa­sági elnök a következő táv­iratot küldte Roland Mi­­chener kanadai főkormány­zónak: „Kanada nemzeti ünnepe alkalmából a magam és a ju­goszláv népek nevében őszin­te üdvözletemet és legjobb kívánságaimat küldöm ex­­cellenciádnak és Kanada né­pének. Boldogságot és hala­dást kívánok.” Megbeszéléseink hozzájárultak barátságunk továbbfejlesztéséhez BEFEJEZŐDÖTT MITJA RIBIČIČ SZOVJETUNIÓBELI LÁTOGATÁSA Sajtóértekezlet a jugoszláv nagykövetségen kiküldött munkatársunk telefonjelentése Moszkva, június 30. Mitja Ribičičnek, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökének szovjetunióbeli látogatása befejeződött. Ma délelőtt, helyi idő szerint 11 órakor, Mitja Ribičič lá­togatást tett N. V. Podgornijnál, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének elnökénél. Délután sajtóértekezle­tet tartott, majd még egyszer találkozott Koszigin szovjet miniszterelnökkel. A megbeszélések végén kö­zös közleményt fogadtak el. A jugoszláv küldöttség különrepülőgépe este 6 órakor indult el Belgrád felé. A moszkvai jugoszláv nagykövetség épületében ren­dezett sajtóértekezleten szo­katlanul sok szovjet és kül­földi újságíró vett részt — ez is bizonyítja, hogy a lá­togatás iránt a szovjet és a nemzetközi sajtó rendkívüli érdeklődést tanúsított. A saj­tóértekezletet Budimovszki szövetségi tájékoztatási tit­kár nyitotta meg, és üdvö­zölte az egybegyűlt újság­írókat. Mitja Ribičič rövid beve­zető nyilatkozatában elmon­dotta, hogy a jugoszláv— szovjet megbeszéléseken vé­leménycserét folytattak a bi­laterális együttműködés és a nemzetközi helyzet minden egyes lényeges kérdéséről, s ez lehetőséget nyújtott a két fél álláspontjának felméré­sére és kölcsönös megisme­résére. A nemzetközi kérdé­sek közül az eszmecsere elő­terében a nagy válságok ál­lottak: a Közel-Kelet és In­dokína. Külön figyelmet szén (Folytatása a 3. oldalon) Nixon Fecsér Könyve Az amerikai szárazföldi csapatok kivonultak Kambodzsából — A légierő tovább támadja a felszabadító erőket — Csőstül érkezik a hadisegély Len Neinek Nixon amerikai elnök közölte, hogy minden ame­rikai egységet kivontak Kambodzsából. „Az Egyesült Államok légi hadereje azonban továbbra is bombáz­ni fogja a kommunisták csapatait és utánpótlási vo­nalait Kambodzsában, s a jövőben is szállít könnyű fegyverzetet és hadifelszerelést Lon Nol kormányá­nak” — áll az elnök húszoldalas Fehér Könyvében. Az USA bátorítani fogja azokat az országokat, ame­lyek csapatokat és hadianya­got akarnak küldeni Lon Nolnak. Kambodzsában ezen­túl nem lesznek amerikai szárazföldi egységek, de az amerikai harci gépek tovább támadják a felszabadító erő­ket. Az USA nem rendel ki katonai tanácsosokat a Phnom Penh-i egységek mellé. Az amerikai elnök nem ter­jesztett be újabb békeindít­ványt a hanoi kormánynak, csupán felszólította, hogy a további vérontás elkerülése végett tárgyaljanak a béké­ről. Phnom Penh-i hír szerint keddre 40 teherautóból álló menetoszlopot vártak Saigon­ból, amely amerikai katonai segélyt szállít Lon Nol kor­mányának. Jól értesült kö­rökben azt állítják, hogy az amerikaiak könnyűfegyve­reket, rádióállomásokat és lőszert küldenek Phnom Penhbe. Kedden kora reggel több amerikai szállítógép ereszkedett le Kambodzsa fővárosának repülőterére. Saigoni hír szerint a Kam­bodzsában harcoló dél-viet­nami erők amerikai taná­csosai kedden visszatértek Dél-Vietnamba. A saigoni kormány 5000 katonáját ha­zarendelte, úgyhogy most 34 000 dél-vietnami katona harcol Kambodzsában. Távollétében ítélkeznek Szihanuk ügyében Norodom Szihanuk herceg felett távollétében fognak ítélkezni •— jelenti Phnom Penhből az Associated Press. A tárgyalás pénteken, július 3-án kezdődik. A kormány szóvivője nem ismertette a Szihanuk elleni vádakat. Szihanuk egyébként közön­séges cselfogásnak minősí­tette az amerikaiak kivonu­lását Kambodzsából. A moszkvai Pravda azt ír­ja, hogy a bombázások foly­tatása tulajdonképpen az amerikai beavatkozás tartó­sítását jelenti. Laird ameri­kai véderőminiszter és Ro­gers külügyminiszter Kam­bodzsára vonatkozó nyilat­kozata végleg szertefoszlatta azokat az illúziókat, hogy jú­nius 30-án az USA abba­hagyja beavatkozását ebben a semleges országban — írja a Pravda. Rogers ázsiai körútja előtt az elnökkel tárgyalt Nixon elnök hétfőn négy órán át tárgyalt Rogers­sal­(Folytatása a 3. oldalon) Megszűnt a rendkívüli készültség Stipan Marusic, a Tarto­mányi Végrehajtó Tanács elnöke rendeletével tegnap délben megszűnt a rendkí­vüli készültség Kanizsa, Zen­ta, Ada, Becse, Zsablya, Ti­tel, Zren­janin, Törökbecse, Csóka, Törökkanizsa és Ki­­kinda községek területén. Ezt az intézkedést az tette lehetővé, hogy a Tisza fo­lyamatosan apad, a mellék­folyók szintén, s a Dunán sem közeleg olyan méretű árhullám, amely esetleg ve­szélyeztetné a Tisza torko­latvidékét. Mától kezdve tehát a Ti­sza jugoszláviai szakaszán harmadfokú védelmi készült­ség van. Az elnöki rendelet szerint továbbra is közvetlen rádió­összeköttetést kell tartani a felsorolt községek és a DTD központi részlege között, hogy szükség esetén kellő gyorsasággal és eréllyel köz­be tudjanak lépni. A rende­let továbbá lehetőséget ad arra, hogy bizonyos számú gép továbbra is a községi parancsnokságok rendelke­zésére álljon. Az árvédelmi munkálatoktól fel lehet men­teni azokat a szakirányító­kat, akiket csak a rendkívü­li készültségre való tekintet­tel rendeltek a Tisza külön­féle szakaszaira. Azokon a helyeken, ahol a tartalék­anyagra már nincs szükség, a homokzsákokat ki kell üríteni vagy fel lehet hasz­nálni a megrongált töltés megjavítására, a készenlét­be helyezett kavics és kő­anyag azonban a további rendelkezésig helyén marad. Június 30-ától kezdve meg­szűnt a folyamőrség roham­csoportjának ügyeletessége, valamint a műszaki katonai egységek ügyeletessége. A Tisza védővonala mentén dolgozó kotróhajókat folya­matosan fel kell szabadítani a munka alól. A védelmi vonalak men­tén az 1970. esztendőre ho­zott Árvédelmi Szabályzat értelmében továbbra is fenn kell tartani a gátőrök meg­erősített ügyeletes szolgála­tát. Megszűnik annak a ma­gyar, illetve jugoszláv árvé­delmi szakértőnek a külde­tése, aki a rendkívüli ké­szültség ideje alatt Zentán, illetve Szegeden összekötő­ként működött. M-n * ' k guj­s­i / Brioni fogadások Brioniból jelenti a Tan­­jug: Josip Broz Tito köztársa­sági elnök kedden fogadta Bogdan Crnobrnját, hazánk egyesült államokbeli nagy­követét. Tito elnök brioni reziden­ciájában fogadta Alhaji Ya­­kubu Talit, a Ghánai Köz­társaság újonnan kinevezett belgrádi nagykövetét. A fo­gadáson jelen volt Mirko Te­­pavac külügyi államtitkár is. Josip Broz Tito kedden bú­csúlátogatáson fogadta Chris­tophe Maidout, a Közép­afrikai Köztársaság nagy­követét, aki távozik hazánk­ból. Elnökünk a nagyköve­tet a Jugoszláv Zászlórend Vállszalagos érdemj­elével tüntette ki. A fogadáson megjelent Mirko Tepavac külügyi államtitkár is. A Szerb KSZ Választmánya tegnap folytatta a vi­tát a köztársaság ötéves tervének alapelveiről és esz­mei vonatkozásairól. Csaknem mindegyik felszólaló a káderpolitikai kérdésekkel és a mezőgazdaság helyze­tével foglalkozott. Krsta Avramovic, a JKSZ elnökségi tagja szerint a köz­társaság legtöbb munkaszer­vezetében az a meggyőződés uralkodik, hogy az új ötéves terv teljesítése elsősorban a sikeres kádercserétől függ. Ha a jelenlegi vezetőkádert nem váltják fel még képzet­tebbek és rátermettebbek, aligha képzelhető el a gaz­daság további fejlődése. Erről beszélt Mirko Cana­­danovic, a Vajdasági KSZ tar­tományi bizottságának elnö­ke is. Nyomatékosan hangsú­lyozta, hogy a kommunisták­nak minden erejükkel arra kell törekedniük, hogy mind a gazdaságban, mind a töb­bi tevékenységben a legkép­zettebb személyek kerülje­nek vezető tisztségbe. Részletesen kifejtette a tar­tomány fejlesztési politikájá­nak egyes vonatkozásait is. — Kertelés nélkül meg kell állapítanunk — mondta —, hogy az eltelt ötéves idő­szakban nem sikerült megva­lósítanunk szándékunkat, nem sikerült teljesítenünk mindazt, amire — abban a meggyőződésben, hogy meg­vannak hozzá objektív és szub­jektív lehetőségeink — köte­leztük magunkat. Egész se­reg szociális és gazdasági probléma keletkezett, s ve­lük együtt politikai és erköl­csi probléma is. Nem sike­rült például megoldanunk a foglalkoztatást, illetve meg­szüntetnünk a munkanélkü­­­liséget. Noha az utóbbi egy­i­k két évben volt némi javulás,­­ a foglalkoztatottak száma­­ még mindig kevesebb, mint­­ 1966-ban. Ezt nem az okoz­­­­ta, hogy a munkaszervezetek­­ nagyobb termelékenységre, a­­ munkaerő-fölösleg elbocsátá­■­sára törekszenek, hanem in­­­­kább a vajdasági gazdaság ■ szerkezetéből és iparának ál­lapotából következett be. ■ Akár tetszett, akár nem, ipa­■ runk korszerűsítése felé kel­­­lett irányt vennünk, s ezen ■ az úton fogunk haladni a jö­vőben is. Magától értetődik, hogy ez a követelmény ma­ga után vonja a munkaerő egy részének foglalkoztatását is. A vajdasági gazdaság ilyen szerkezete és iparának ilyen állapota miatt nem al­kalmazhattuk a faluról be­áramló munkaerőt, noha tud­va tudjuk, hogy a mezőgaz­dasági termelés korszerűsö­dése és a mezőgazdaság tár­sadalmi és gazdasági viszo­nyainak változása folytán a falusi munkaerő egy része kénytelen máshol munka után nézni. A teendőkkel kapcsolatban Čanadanović elsősorban a mezőgazdaság helyzetének rendezését és a tartomány gazdasági szerkezetének olyan módosítását tartja szükségesnek, hogy az ipar nagyobb százalékarányban ve­gyen részt a termelésben. Ez persze megköveteli a vajda­sági ipar korszerűsítését. He­lyesnek és a tartomány mun­kaszervezeteinek szempont­jából elfogadhatónak tartja azt az irányvételt, hogy a fém- és villamosipari válla­latok szorosabb együttműkö­désre lépjenek a köztársaság­ban működő rokonvállalatok­kal. Ezenkívül rendkívül szükségesnek ítéli meg az olaj- és gázipar, valamint a petrokémia fokozott fejlesz­tését.­­ Véleményem szerint mind a gazdasági kamarák­nak, mind a társadalmi-poli­tikai szervezeteknek köteles­ségük — mondta — anyagi és egyéb lehetőségeket talál­ni arra, hogy Vajdaság meg is kapja azt, amire számít az új ötéves tervével kapcso­latban. Az itt elhangzott általános értékelések és irányvételi el­vek teljesen megfelelnek azoknak a körülményeknek és szükségleteknek, amelyek Vajdaság területén uralkod­nak, de az is bizonyos, hogy a tervek teljesítése nagyrészt az úgynevezett szubjektív társadalmi tényezők magatar­tásától függ. A káderhelyzet­re gondolok — mondta Ca­­nadanovic —, mindenekelőtt arra, hogy a gazdaság vezető tisztségeiben nincs elég hoz­záértő és rátermett ember, gazdasági társulásaink, ka­maráink és tudományos in­tézményeink nem működnek eléggé együtt, és saját so­rainkban sincs meg a kellő fegyelem. Ez megköveteli a felelősség kivizsgálását is, hogy megállapítsuk, hol és ki miatt akadtak el a dol­gok, s a helyzetből milyen társadalmi-politikai és erköl­csi következtetéseket kell le­vonnunk. Felszólalt az ülésen Marko Nikezic, a Szerb KSZ elnöke is. Véleménye szerint a párt nem azért kapcsolódott be a terv megvitatásába, hogy a tervelőirányzatokról ítélkez­zen, hanem azért, hogy a fej­lődés társadalmi és politikai vonatkozásairól mondjon vé­leményt. Mind a szövetség, mind a köztársaság fejlődése szem­pontjából roppant fontos. (Folytatása az 5. oldalon) Marko Nikezic Mirko Canadanovic felszólal a Választmány ülésén

Next