Magyar Szó, 1970. augusztus (27. évfolyam, 209-239. szám)

1970-08-01 / 209. szám

2. oldal Latin-Amerika egységesen dúl a világ felé A külügyminiszterek már másodszor tartottak értekezletet az USA nélkül Rio de Janeiróból jelenti a Tanjug. A tekintélyes Correio de Manha című brazíliai újság azt írja, hogy a nyilatkozat, amelyet a latinamerikai országok külügyminiszterei csütörtökön este Buenos Airesban elfogadtak, a tömbön kívüliek tevékenységének példájaként állhat, és egyben tükrözi azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a kontinens országai tesznek annak érdekében, hogy nagyobb szerepet játsszanak a nemzetközi életben. Ezzel a nyilatkozattal, állapítja meg a lap. Latin-Amerika első ízben fordult egységesen az amerikai kontinensen kívüli világ felé. A Buenos Aires-i külügyminiszteri értekezleten — amelyen csak az USA és Kuba nem volt jelen — meghatározták a latin-amerikai országoknak, az Európai Közös Piac országaival fennálló gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi, műszaki és politikai kapcsolatai platformját. A latin-amerikai országok egyenjogú partner státusát követelik, ugyanakkor széles körű lehetőségeket kínálnak fel az európai „hatoknak”. A latin-amerikai külügyminiszterek a fejlődő országok pozíciójáról közelítették meg a problémákat, ezért tárgyalásokat javasoltak a Közös Piac tagállamainak, hogy elhárítsanak bizonyos akadályokat a gazdasági együttműködés sikeresebb fejlődése elől. A latin-amerikai országok véleménye szerint a fejlett országoknak gazdasági politikájukban föl kellene hagyniuk „az új érdekövezetek” kialakításával. A tömbönkívüliség nemcsak a gazdasági viszonyokról folytatott vitában domborodott ki, hanem a politikai kérdések megtárgyalásában is. Aristides Calvani venezuelai külügyminiszter kijelentette, hogy a világ tömbökre való politikai felosztottsága gátolja a fejlődő országok erőfeszítéseit, hogy felszámolják elmaradottságukat. Peru, Uruguay, Chile és más országok képviselői síkraszálltak amellett, hogy Latin-Amerika ne csak az USA-val és Nyugat-Európával rendezze viszonyát, hanem kollektívan fejlessze gazdasági, kereskedelmi és műszaki együttműködését az európai szocialista országokkal és más térségek fejlődő országaival is. Noha maguk a miniszterek is hangsúlyozták, hogy értekezletüktől nem kell látványos és közvetlen eredményeket várni, figyelmet érdemel, hogy ez már a másik latin-amerikai értekezlet egy év leforgása alatt, amelyet az Egyesült Államok jelenléte nélkül, illetve az Amerikai Államok Szervezete megkerülésével tartottak 69 millióval több ember, mint egy évvel ezelőtt Az ENSZ adatai szerint, a múlt év derekán a világon 3 milliárd 552 millió ember élt, azaz 69 millióval több, mint egy évvel korábban. A Kmai Népköztársaságnak már tavaly 740 millió lakosa volt, Indiának majd 600 millió, a Szovjetuniónak 240 571 000, az USA-nak pedig 203 216.000. Vermontban tilos édesvízi halat árusítani Philip A. Hart michigani demokrata szenátor kijelentette, hogy az USA- beli folyók, tavak és más édesvizek higgannyal való fertőzöttsége nagy károkat okozhat. A közelmúltban Vermont szövetségi államban betiltották mindenfajta édesvízi hal árusítását, mert megállapították, hogy higannyal fertőzöttek. A szenátor szerint legalább 17 szövetségi államédesvizeit fenyegeti higanyfertőzés. Mint ismeretes, a higany gyilkos méreg, amely szétrombolja az agyvelőt és az idegsejteket. Egyes orvos - szakértők véleménye szerint lehet, hogy a higany az oka számos olyan megbetegedésnek, amelynek eredetét nem tudták megállapítani. John N. Mitchell szövetségi közvádló a múlt héten elrendelte az amerikai államok ügyészeinek, hogy indítsanak bírósági eljárást azon vállalatok ellen, amelyek higanytartalmú hulladékot bocsátanak a folyóvizekbe. A viaszfigurák tokiói múzeumának rendezői tréfás kedvükben voltak: egymás mellé állították Mao Cetung és Csang Kaj-sek viaszszobrát. A hirosimai atomrobbantás még mindig szedi áldozatait Ez év első felében a hirosimai kórházban még 26-an haltak meg azok közül, akik a negyed évszázaddal ezelőtt történt amerikai atomtámadás okozta sugárzás következtében betegedtek meg. Tavaly ugyanebben az időszakban 32 ember halt meg. A kórház képviselője közölte, hogy a 26 páciens közül 16 rákban, a többi leukémiában halt meg. Ebben a kórházban még 14- 60 évnél idősebb beteget ápolnak. Melyik nyelvet tanuljuk? A világon 2796 nyelv van BCSLÉSEK SZERINT jelenleg 2796 nyelven beszélnek az emberek. Ebben nincsenek benne a „holt” nyelvek: a latin, az ógörög, az arameus stb. Melyiket tanuljuk mármost a 2796 nyelv közül? Tizenhárom „nagy” nyelv van. Ezek mindegyikét több mint ötvenmillió ember beszéli anyanyelveként. Nevezetesen: a kínait 700 millió, a hindit és az urdut 280 millió, az angolt 250 millió, a spanyolt 150 millió, az oroszt 130 millió, a németet 100 millió, a japánt 100 millió, a franciát 80 millió, az indonézt 80 millió, a portugált 80 millió, az arabot 70 millió, a bengálit 60 millió és az olaszt 60 millió. Elég tehát megtanulni ,.mindössze a tizenhárom nyelvet, és máris a világ lakosságának kétharmad részével tudunk beszélgetni. Ez a tizenhárom nyelv a világ 60 országában állami nyelv. Köztük vannak a tudomány, a művészet, a diplomácia, a kereskedelem legfontosabb nyelvei. De ne siessük el a következtetést. Egy nyelv megtanulásának hasznosságát különféle tényezők határozzák meg. Az, hogy a világon hány ember beszéli ezt a nyelvet, s csak az egyik e tényezők közül. Nem kevésbé fontos tényező az illető nyelven keletkező irodalom. Nemcsak azért tanulunk nyelveket, hogy beszélgethessünk, hanem elsősorban azért, hogy megismerhessük más országok tudományos és műszaki eredményeit, kultúráját, művészetét, társadalmi életének problémáit. Ehhez pedig elsősorban olvasásra van szükségünk, íme, a különféle nyelveken megjelenő újságok száma és példányszáma: Mint látjuk, angolul csaknem ugyanannyi újság jelenik meg naponta, mint a világ összes többi nyelvén együttvéve. Előkelő helyet foglal el a japán, az orosz, a német, a francia és a spanyol nyelv is. A kínai nyelv és India nyelvei ezen a táblázaton a 7., illetve a 11. helyre szorultak. És vajon hány mű jelenik meg évente az egyes nyelveken? (1963. évi adatok). Eszerint tehát a legtöbb könyv oroszul jelenik meg, s a második helyre kerül az angol. Megint figyelemre méltó, hogy milyen sok könyvet adnak ki japánul. A műszaki irodalom és az egzakt tudományok terén szinte hihetetlen a helyzet: oroszul 28 000 mű jelenik meg, tehát több, mint az összes többi „fő” nyelven együttvéve. Egy nyelv „fontosságáról” tanúskodik az is, hogy menynyire veszik hasznát a fordítók. A világ minden országában mintegy 30 000 olyan könyv jelenik meg évente, amelyeket más nyelvekről fordítottak. Ezeknek 33 százalékát angolból fordították, 15 százalékát oroszból és a Szovjetunió népeinek más nyelveiből, 13 százalékát franciából, 10 százalékát németből. A tanulandó nyelv kiválasztásakor figyelembe kell venni földrajzi elterjedését is. Ezen a téren a spanyolé az elsőség. Kolumbusz hajója és a konkvisztádorok kardja a világ húsz országába vitte el a spanyol nyelvet. Az angol 15 országban hivatalos nyelv, az arab 13- ban, a francia 9-ben, a német 3-ban. Mindebből az következik, hogy öt nyelv ismeretében már 60 országba utazhatunk tolmács nélkül. Ha öt nyelvet ismerünk a földkerekség lakosságának 30 százalékával beszélgethetünk, és a világon kiadott könyvek 80 százalékát eredetiben olvashatjuk. Mivel pedig ezen nyelvek mindegyike többékevésbé nemzetközi, hatásterületük egyre növekszik, öt nyelv megtanulása pedig, noha egyáltalán nem könnyű, de teljes mértékben reális célkitűzés. (Zycie Literackie) a s C 2 £ -gs Se á ill Síi W M p4 angol 2430 98 spanyol 1000 11 német 670 20 kínai 650 7,3 indiai nyelvek 500 3,5 francia 270 14 portugál 260 3,5 orosz 250 30 japán 160 36 holland 140 4,5 olasz 130 5,7 orosz 58100 angol 42 000 német 33 500 japán 25 000 * francia 16 000 spanyol 15 000 olasz 13 000 portugál 8 000 svéd 6 000 román 5 600 egyéb nyelvek 30 570 / MAGYAR SZÓ Szombat, 1970. aug. 1. Kaunda: örömmel várjuk az amerikai négereket Kenneth Kaunda elnök felszólította az amerikai négereket, hogy vállaljanak munkát Zambiában. — Szükségünk van szakképzett munkásokra minden gazdasági területen — jelentette ki Kaunda elnök a New York-i Cornell Egyetem hallgatói előtt. — Az amerikai négereket örömmel fogadjuk, hogy segítsenek országunk kiépítésében — mondta az államfő. Amerikai katonaszökevények Kanadában Gyorsan növekszik azoknak az amerikai katonaszökevényeknek, valamint a katonai szolgálatot megtagadó személyeknek a száma, akik Kanadában keresnek maguknak új hazát. A Royal Canadian Legion, a veteránok szervezete, ezek számát 60 000-re becsüli. A liberális Toronto Daily Star közli, hogy a fővárosban — „Kanada New Yorkjában” — 20 000 amerikai él, aki a vietnami fegyveres szolgálat helyett, az önkéntes száműzetést választotta. Egyházi szervezetek is felkarolják a menekülteket. Miközben a Royal Canadian Legion tiltakozott az ellen, hogy a katonai szolgálatot megtagadó fiatalembereket és a katonaszökevényeket Kanadába engedjék, nem kisebb ember, mint Pierre Trudeau miniszterelnök követelte, hogy Kanada a „militarizmus előli menedékhelyül szolgáljon”. Kijelentette: szívesen látja a katonai szolgálatot megtagadó személyeket, akik közül soknál „vallási okok játszanak közre”. A MAGÁRA HAGYOTT AUSZTRÁLIA (9) Ausztráliában nem ismerik el a külföldön szerzett egyetemi diplomát, a mester- és segédlevelet. Még a nyugatnémet orvosoknak sem ismerik el végzettségüket. A szorgalmas európai munkást gyakran az ausztráliai szakszervezetek akadályozzák meg, hogy kitűnjön munkahelyén. Egy volt nyugatnémet állampolgár, Wolfgang Leonhardt mesélte: — 1950-ben helyezkedtem el géplakatosként egytraktorgyárban. Amikor az első napon ebédidő alatt is járni hagytam négy önműködő marógépemet, a munkatársaim kifütyültek. Követelték, hogy azonnal állítsam le a gépeket. Nyugdíj nincs A legkisebb betegség is nagy gond a bevándorlónak, mert Ausztráliában nincs állami betegbiztosítás. A biztosítótársaságok azonban vállalják az alkalmazottak egészségügyi biztosítását, s így súlyosabb operációk esetén mentesítik a nagy kiadástól. Persze a biztosítás is elég sok pénzbe kerül. Nemcsak betegnek, hanem öregnek sem jó lenni Ausztráliában. A hatvanévesnél idősebb alkalmazottak könnyen az utcán találhatják magukat, s nyugdíjat nem kapnak. Az európaiak közül nagyon sokan megőrizték állampolgárságukat, hogy öregségükre visszatérhessenek hazájukba. A bevándorlók gyakran panaszkodnak, hogy nem tájékoztatták őket kellőképpen az ausztráliai körülményekről. Nem mondták meg nekik, hogy nincs betegségi és öregségi biztosítás, és hogy milyen katasztrofális a lakáshelyzet. Különösen Nyugat-Ausztráliában roszszak a lakásviszonyok, ahol ugyan a lakosságnak mindössze 8 százaléka él, viszont a bevándorlók 25 százaléka ott telepszik le. A nagy reményekkel érkező bevándorlókat a repülőtéren vagy a kikötőben vörös ruhás és cowboy-kalapos leányzók üdvözlik, ezután azonban máris mehetnek a lakótáborokba. Aki arra vár, hogy az államtól kap lakást, legalább három évig a lakótáborban lakhat. Bérlakás nagyon kevés van, az átlagpolgár családi házban él, amelyet — amerikai példára — a városok zöld övezetében épített föl. Lakót természetesen nem fogad be. Edwin White, a Jó Szomszéd Mozgalom titkára, keményen bírálja a kormányt a lakáshiány miatt. Szerinte az állami lakásépítési terv teljes kudarcot vallott. A bevándorlók lakáshelyzete, megítélése szerint, megdöbbentően rossz. A mozgalom aktivistái fölkeresték az újonnan érkezett családokat, és elképesztő dolgokat láttak. Beszámoltak például arról, hogy azok, akik pincelakásokat vagy más szükséglakásokat béreltek, miután saját kezűleg elvégezték a szükséges javításokat, nagyobb lakbért fizettek. A Jó Szomszéd Mozgalom tanácsa felszólította a perthi szövetségi kormányt, hogy vagy fokozza a lakásépítést, vagy pedig korlátozza a bevándorlók letelepedését, de mindenképpen tájékoztassa az Ausztráliába készülőket, hogy milyen lakásviszonyokra számíthatnak. Ausztrália a fehér bőrűek szigete marad? Az iparnak rengeteg új dolgozóra van szüksége, az ország lakossága azonban még mindig túl lassan gyarapodik. Rendkívül kicsi a születési arányszáma. Valamelyest javított a helyzeten, hogy adókedvezményt adnak és 16 000 dinárnak megfelelő kölcsönt folyósítanas a gyermekes házaspároknak. Gátolja a létszámgyarapodást a Canberrai kormány makacs kardoskodása amellett, hogy az ország maradjon a fehér bőrűek szigete. A Gorton-kormány a legszívesebben betiltaná a színes bőrűek letelepedését, annak ellenére, hogy egyes politikusok ezt a legtermészetesebbnek tartanák az ázsiai lakosság nyomásának enyhítése végett. Lynch miniszter szerint a problémát úgy kell megoldani, hogy tovább kell növelni a fehér bevándorlók számát. Azt azonban sem Gorton, sem pedig Lynch nem tudja, hogy honnan lehetne újabb bevándorlókat toborozni. Az ausztráliai vezető politikusok ugyanis attól tartanak, hogy a színes bőrűek letelepedésével az amerikaihoz hasonló faji zavargások színterévé válna Ausztrália is. (Folytatjuk)