Magyar Szó, 1970. október (27. évfolyam, 271-300. szám)

1970-10-02 / 271. szám

Cs­l­­­m­w ^^ Д Д m jesmmm |Ж ШјШтт A UUBUÄNÄIBANK újvidéki Шт ш ШШМШ MT Ш ШШШ jfeppf KÉPVISELETÉNEK MOZGÓ BANKJA ss::5s::s!::s::::::::::::!::::::::::!:::!:!:is­s!!ss"«ssss“s"sssss«sss!"s!:!8s!š— SZABADKÁN, ŽEDNIKEN, ••■■■SS« ^ * vf» • ( ) jeeeaeee P* ’ ШШ1 CSANTAVÉREN, TOPOLYÁN Milliók kísértetee utolsó ótjára Masszert Gamal, ne hagyj itt bennünket!­A kairóiak már három napja szüntelenül az utcán vannak Kairóból jelenti a Tanjug. Gamal Abdel Nasszer egyiptomi elnök holttestét csütörtökön reggel a Kubeh­­palotából helikopteren a For­radalmi Tanács egykori szék­házába szállították. Ebben az épületben játszódtak le az egyiptomi forradalom törté­netének legizgalmasabb és legsorsdöntőbb eseményei. 1952. július 23-án éjjel, az akkor még ismeretlen alezre­des — akiből később az arab világ legnépszerűbb néptri­bünje lett — ebben az épület­ben új szakaszt nyitott az ország történelmében, és meg­indította a gyarmaturalom felszámolásának folyamatát. Itt kezdődött az a mozga­lom, amelyet nasszerizmus né­ven ismer a világ, és amely áthatja mindazokat a mély­ségesen emberi és haladó tö­rekvéseket, amelyek felráz­zák az arab világot évszáza­dos tespedtségéből, visszaad­ják erejét és hitét, és egy­szer s mindenkorra megszün­tetik a kisebbrendűség érzé­sét, amelyet a kegyetlen hó­dítók előtt éreztek. Kairó utcái tele vannak emberekkel. Az egyiptomiak milliói zarándokoltak a fővá­rosba, hogy ott legyenek sze­retett elnökük temetésén. Le akarják róni kegyeletüket és még egyszer megköszönni, amit értük tett. Az emberek már három napja szüntelenül az utcán vannak, csapatokba verődve az elhunyt elnök gyászkere­tes portréját hordozzák, vagy reményvesztetten és kétségbe­esetten tétováznak a tereken, mintha azt várnák, hogy va­lamilyen csoda folytán visz­­szatér az élők sorába az az ember, akinek nevéhez min­den reményük fűződött. Egy­szerűen nem akarják elfo­gadni a tényt, hogy Nasszer halott. — Nem, Gamal nem halt meg! Velünk és bennünk min­dig élni fog! —­ ezeket a ki­áltásokat hallani szinte szün­telenül a kairói utcákon. Amikor a Nasszer elnök koporsóját szállító helikop­ter fölemelkedett, millió to­rokból tört fel a fájdalom ki­áltása. A hatalmas zajban még a díszlövéseket sem le­hetett hallani. Az elnök­ koporsóját dél­előtt tizenegy óra tájban ki­hozták a Forradalmi Tanács volt székházának épületéből. Ezt megelőzőleg a koporsó előtt Nasszer közvetlen mun­katársai, Am­ar el Szadat, Husszein el Safai, Zakarie Mohiedin, Abdel Latif Bag­dadi, Haled Mohiedin és Ka­­maledin Husszein, valamint az Arab Szocialista Unió ve­zetői és más egyiptomi sze­mélyiségek tisztelegtek. Elvonultak Nasszer kopor­sója előtt a külföldi küldött­ségek vezetői, köztük Edvard Kardeli, Tito elnök képvise­lője, a Szövetség Tanácsának tagja is. Az egyiptomi hadsereg ka­tonái ágyútalpra helyezték Nasszer koporsóját. A Forra­dalmi Tanács épülete előtt felsorakozott a halottas me­net. Élén Favzi tábornok, a hadsereg főparancsnoka állt, a koporsó két oldalán az egyiptomi hadsereg 20—20 tábornoka menetelt. Mögöt­tük haladtak a katonai főis­kola hallgatói és mások. A külföldi küldöttségek élén az arab államok képvi­selői haladtak. A gyászmenet átment az El Galaa hídon, amely az egyiptomi forrada­lom egyik­ legnagyobb győ­zelmét szimbolizálja, az utol­só brit csapatok távozását, ami tulajdonképpen a gyar­maturalom végső felszámolá­sát jelentette. A gyászmenet rövid időre megállt a Hilton Szálloda előtt, hogy a külföldi küldött­ségek tagjai kiválhassanak a menetből. A menet ezután az Arab Szocialista Unió szék­háza felé indult. Ettől a pillanattól kezdve felbomlott a rend, és Nasszer koporsóját az emberek belát­hatatlan tömege vette körül. A tudósítónak az volt az ér­zése, hogy a holttestet szál­lító ágyútalp sohasem ér ren­deltetési helyére. Az emberek szemmel láthatólag nem tud­tak beletörődni szeretett ve­zetőjük elvesztésébe, még holtan is körükben akarják tartani. — Gamal, ne hagyj itt ben­nünket! — hangzott millió torokból. Ahogy a koporsó a Nasszer dzsámihoz közele­dett, úgy nőtt a tömeg elke­seredése és bánata. Az egyip­tomiak nem felejthetik el, hogy Nasszer nyitotta meg a jövő távlatát az ország, sőt (Folytatása a 3. oldalon) Elindul a gyászmenet a Forradalmi Parancsnokság székházából Ли 1 j, j/N ^ U ** 1 ^ V, _ ARA SO PARA -------------------------------------------------------------------------------------------------------------1 Nyílt, szívélyes és hasznos tárgyalások Tito és Nixon véleményt cseréltek a legidőszerűbb nemzetközi problémákról és a két ország kapcsolatairól Az ameriki elnök tisztelgő látogatást tett a Szerb Szkupstinában Kiküldött munkatársunk telefonjelentése Belgrád, október 1. Tito és Nixon elnök, munkatársaik jelenlétében ma délelőtt a Szövetségi Végrehajtó Tanács új-belgrádi székházában hivatalos tárgyalásokat folytattak a leg­időszerűbb világproblémákról és a két ország bilate­rális kapcsolatairól. Tito és Nixon vélemény­­cseréje voltaképpen már szerdán este megkezdődött, amikor a Beli dvorban ren­dezett díszvacsora előtt a két elnök több mint fél órán át négyszemközt tárgyalt egymással. A két államfő ma délelőtti megbeszélései nyíltak és szí­vélyesek voltak és — mint valaki a jugoszláv küldött­ség tagjai közül találóan jel­lemezte — az államférfiúi felelősség és realizmus lég­­ körében folytak. Nixon a maga részéről nem mulasztotta el az alkal­mat, hogy — akárcsak szerda esti pohárköszöntőjében ■— ezúttal is elismeréssel adóz­zon Jugoszlávia független és el nem kötelezett politikájá­nak, amely szerinte kapcsot és hidat jelenthet a nemzet­közi életben fennálló csopor­tosulások, illetve — más szempontból — a fejlett és fejletlen országok között. Az amerikai elnök külön hangsúlyozta a bilaterális kapcsolatok jelentőségét, mert megítélése szerint pél­daként állhatnak, és hozzá­járulhatnak az USA és más országok együttműködésé­nek fellendítéséhez is. A küldöttségek tagjai a nap folyamán tovább elemez­ték a kétoldalú kapcsolatok valamennyi területét, így Tepavac és Rogers külügy­miniszterek a Zágráb és Belgrád közötti repülőutat is tárgyalásokra használták fel A közel-keleti helyzet bonyolódik Az államfők a kétoldalú kapcsolatok általános átte­kintésén kívül úgyszólván az egész délelőttöt a nemzet­közi élet két legérzékenyebb területének, a Közel-Kelet­nek és Délkelet-Ázsiának szentelték. Értesüléseink szerint Ni­­xolu különösen érdekelte, hogyan ítéli meg elnökünk-a­ közel-keleti helyzetet Nasz­­szer halála után, amelynek amerikai részről is rendkívü­li jelentőséget tulajdoníta­nak. Tito szólt Nasszer ál­lamférfiúi tekintélyéről és kiegyensúlyozottságáról, amely nélkül most egy ne­hezebb és bonyolultabb sza­kasz következhet be a közel­­keleti válságban. Mindkét elnök azonosan ítélte meg a közel-keleti konfliktus további elmérge­sedésének messzemenő és ve­szélyes következményeit, nemcsak a Földközi-tenger térségében, hanem azon túl is. Érezhető volt azonban bi­zonyos remény, hogy Nasszer halála és a tragikus jordá­­niai események miatti pilla­natnyi megtorpanás ellené­re, kitartó és újabb erőfeszí­tésekkel lehetséges a továb­bi előrehaladás a politikai rendezés irányában, azzal, hogy állandóan szem előtt kell tartani ennek az össze­tett nemzetközi problémának valamennyi tényezőjét, bele­értve a Palesztinai nép ér­dekeit is. Tito és Nixon a délkelet­ázsiai állapotokról is kifej­tették kormányaik ismert álláspontjait, amelyek ter­mészetesen különböznek egy­mástó. Nixon úgy véli, hogy két lehetőség áll fenn: a dip­lomáciai vagy a katonai meg­oldás. Noha a párizsi tár­gyalások az új amerikai kül­döttségvezető kinevezése után sem hoztak eredményt, az USA igyekszik mindent megtenni a diplomáciai rendezés érdekében. Ismere­tes, hogy amerikai részről lehetetlennek tartják a je­lenlegi saigoni kormány el­távolítását, míg Jugoszlávia elsősorban az ország demok­ratikus erőiben látja a dél-vi­etnami nép önállóságának és (Folytatása a 3. oldalon) Az amerikai és a jugoszláv küldöttség a tárgyalások meg­kezdése előtt ÚJVIDÉKI FIÓKVÁLLA- liublianska LATA (Grčkoškolska 2., I .- I Telefon: 44-339) FOLY- Ш­ banka tatja ^ A lekötött betétesek ^ a devizaszámlával ren­­delkező betétesek ф és a célbetétesek számára rendezett gazdag nyereménysorsjátékát. A KÖVETKEZŐ NYEREMÉNYSORSOLÁS 1971. április 26-án lesz. TÖBB MINT 1 000 000 DINÁR ÉRTÉKBEN 1515 Árucikk kerül kisorsolásra A FŐNYEREMÉNYEK SZÁMA 50 A FÖNT EMLÍTETT ÜGYLETEK AZ ALÁBBI KIRENDELT­SÉGEKBEN IS ELINTÉZHETŐK Bački Petrovac, Beočin, Kanizsa, Szabadka, Szenttamás, Karlóca, Temerin, Titel, Zsablya, Versec, valamint Újvidéken a Fruško­­gorski put A—5 alatt (a Limán I. városnegyedben a Progres ön­­kiszolgálónál). 983-L

Next