Magyar Szó, 1970. december (27. évfolyam, 329-359. szám)

1970-12-12 / 340. szám

6. oldal Értesítés a háztartási áram­fogyasztóknak • Végelszámolás céljából 1970. december 10. és 25. között elvégezzük a villanyórák leolvasását. Kérjük a fogyasztókat, hogy a folyó évre ese­dékes havi előlegeket legkésőbb 1970. december 31-éig fizessék be. A későbbi befizetéseket csak 1971-re könyvelhetjük el. A végelszámolás összegének kézbesítéséig kér­jük az 1970-re kiszabott előleget befizetni. A végelszámoláson fel fogjuk tüntetni az 1971-re kiszámított havi előleg összegét. Azoknak a fogyasztóinknak, akik saját ma­guk olvassák le a villanyóráról fogyasztásukat, ja­vasoljuk, hogy lehetőleg egyidőben végezzék ezt a mi hivatalos megbízottunkkal, nehogy a külön­böző időpontban végzett leolvasás miatt a végel­számoláson különböző legyen az általunk és a fo­gyasztó által kiszámított végösszeg. Kérjük azokat a fogyasztóinkat, akiknek a vil­lanyóráját bármilyen oknál fogva nem olvashatjuk le december 10. és 25. között, hogy erről közön­séges postai levelezőlapon vagy telefonon értesít­senek bennünket, és egyben közöljék velünk a vil­lanyóráról leolvasott számokat és fogyasztói szá­mokat. ELEKTRO­V­O­J­V­ODIN­A, ÚJVIDÉK 1269-1. Társadalmi megállapodáson alapuljon a gyermekvédelem fejlesztési terve Javaslat egy központi iskolakonyha létesítésére Pénteken, december 11-én bővített ülést tartott a köz­ségi gyermekvédelmi alap igazgató bizottsága. A tago­kon kívül megjelentek az is­kolafenntartó közösségnek, az általános iskolák igazgatói aktívájának, az iskoláskor előtti intézményeknek, vala­mint a nőtanácsnak a kép­viselői és néhány egészség­­ügyi dolgozó. Az ülésen megvitatták a gyermekvédelem ötéves (1971-től 1975-ig terjedő) fej­lesztési tervj­a­vaslatá­t. Le­szögezték, hogy a gyermek­­védelem egész társadalmunk ügye, ezért a tervnek figye­lembe kell vennie mindazo­kat a lehetőségeket és igé­nyeket, amelyek e téren mu­tatkoznak. A célok megva­­lósításához összhangba kell hozni több társadalmi szer­vezet tevékenységét és anya­gi eszközét, például a szo­ciális védelem alapját, az is­kolafenntartó közösség esz­közeit stb. Hogy mindez eredményes legyen, a fej­lesztési tervnek a gyermek­­védelem szempontjából fon­tos összes tényezőkkel való társadalmi megállapodáson kell alapulnia. A tervjavas­latot egyébként közvitára bocsátják, hogy véleményt mondhassanak róla a helyi közösségek és a munkaszer­vezetek is. Ezután megvitatták az igazgató bizottság által ki­nevezett különbizottság je­lentését az iskolakonyhák helyzetéről. A jelentés meg i­s állapítja, hogy sok a kifo­gásolnivaló munkájukban, elsősorban igen gyenge min­­­nőségű uzsonnát készítenek a gyermekeknek. A jelenle­vők ugyanakkor tudomásul vették azt is, hogy az is­kolafenntartó közösség a jövő év január elsejétől nem hajlandó hozzájárul­ni a szakácsnők személyi jövedelmének kifizetéséhez. A különbizottság a helyze­tet felmérve egy köz­ponti konyha létrehozását javasolta, amely a város va­lamennyi iskoláját ellátja uzsonnával. Ez a megoldás ugyan drágább, de mint ál­lítják, az uzsonna sokkal hi­­giénikusabb körülmények között készülne és nagyobb lenne a tápértéke. Az elgon­dolást többen támogatták, de voltak, akik kételkedtek cél­szerűségében. Végül is, az a határozat született, hogy részletes javaslatot készíte­nek, és ezt a jövő hét folya­mán az alap igazgató bi­zottsága az iskolaigazgatók­kal és a Društvena iskrana vállalattal közösen megvitat­ja. Az előbbi határozat értel­mében ismét elhalasztották az Ivó Lola Ribar iskola ké­rését, amely a konyhafelsze­relés pénzelésére vonatkozik. b. o. j MAGYAR SZÓ Új hidak Vajdaságban Soha annyi új híd építé­sét nem tervezték a vajda­sági folyókon, mint napja­inkban. A Dunán például egy sereg híd építésének az öt­lete, vagy már maga az épí­tése foglalkoztatja mostaná­ban az érdekelteket. Kezdjük az országhatárnál felsorolásukat. Új híd épí­tését tervezik Bezdán és Kiskőszeg (Batina), Gombos és Erdőd (Erdut), Palánka és Ilok, Újvidék és Kamenica, Újvidék és Pétervárad, Beš­­ka és Krčeđin, Kovin és Smederevo között. Tegyük még hozzá, hogy a közeljö­vőben át kell építeni az új­vidéki Tito marsall hidat is. Alább kissé bővebben szó­lunk még mindegyikről, előbb azonban említsük meg, hogy hamarosan épül a Ti­szán is Becse és Törökbecse között, aztán a Temesen Pan­­csovánál az ipari negyed kö­zelében és szintén a Temesen Opovánál. Egy híján éppen egy tucat. Valamennyi közül legköze­lebb áll a megvalósításhoz a palánkot. Előkészületi mun­kálatai már megkezdődtek, s ami a legfontosabb: a pénz is megvan hozzá. Mint isme­retes, az érdekeltek bank­hitelből építik, és ennek tör­lesztésére hídpénzt fognak szedni (az átkelés minden­esetre kevesebbe fog kerül­ni, mint kompon). A híd 660 méter hosszú lesz, vassszer­­kezetű, középső nyílása 160 méter, az úttest szélessége 5 méter, ehhez jön még a két­oldalt egyenként másfél mé­ter széles gyalogjárda. Az építés jövőre kezdődik, és a terv szerint 1973 közepén fe­jeződik be. A belgrád—újvidéki autóút­­nak 1975-re kell elkészülnie, tehát akkorra meg kell épí­teni a hozzávaló hidat vagy hidakat is. Ha az út a keleti változat szerint épül, két híd lesz, egyik Újvidéknél a be­kötő úton, a péterváradi benzinkúttól kezdődően, a másik pedig a főúton Beška és Krčedin­a kö­zött. Amilyen biztos az au­tóút építése — márpedig er­re nemzetközi kölcsön, nem­zetközi szerződés és vajda­sági törvény van — , olyan biztos a két híd építése is. A tartományi székváros egykori egyetlen hídja az idén éppen negyed évszáza­dos. Kész terv van a hídszer­kezet átépítésére. Tulajdon­képpen a mostanit le kell sze­relni, a lábakat megerősíte­ni, és a jelenleginél másfél méterrel magasabban, vala­mivel szélesebb szerkezetet építeni. (A jelenlegi hídszer­kezetet fel lehet használni egy új Száva-híd építésére Mitro­vicánál.) Az építési munkálatokat eddig már több ízben is ha­laszthatatlannak mondták a hozzáértők, de hiába, ha egyelőre nincs rá pénz. Akár­csak a Kamenicánál építendő hídra sem, pedig a város fejlesztésének terve oda is előirányzott egyet. Valamivel közelebb áll ta­lán a megvalósuláshoz a bez­dán—kiskőszegi és a gom­bos—erdődi híd. Mindkettő­nek az építésében érdekelt a horvát köztársaság is, sőt a kezdeményezés talán on­nan is jön. A bezdáni vala­hol a mostani rév alatt, a gombosi pedig a jelenlegi vasúti és közúti híd fölött épül. Az utóbbinak a terveit és beruházási programját a horvátok el is készítették. Kérik, hogy a költségek egy részét fedezze tartományunk. Nem valószínű, hogy most készülő ötéves tervünkben ta­lálunk rá pénzt, ha csak köl­csönt nem, és akkor azt is híd­pénzből kell törleszteni. A bezdáninak a tervezése csak nevetrég kezdődött el, főleg Zombor, Apatin és Szabadka érdekelt a megépítésében. Ez is csak úgy készülhet el, ha kölcsönt kapnak rá. Hasonló összefogással épül, ha épül, a kovini híd is, a mostani kompjárat közelé­ben. Itt a vajdaságiakon kí­vül szerbiai községek és vál­lalatok hajlandók kölcsönt fölvenni és a hídépítési pén-DTD-csatornához a két Be­cse között, a mostani rév­nél. Ennek munkálatai már meg is kezdődtek és 1973-ig be kell fejezni. A meder­záró gát tetején híd épül. Szintén a DTD-csatorna teszi szükségessé zsilipek ránkfogni, hogy hidak dol­gában éppen igénytelenek vagyunk. Az egyre növekvő közúti forgalom valóban meg is követeli új hidak építé­sét. Hogy hol, azt majd anya­gi erőnk és áldozatkészsé­günk dönti el. Men­velni, s a kölcsönt szintén­­ építését Pancsovánál és Opp­­hídpénzből törleszteni. A vónál. Mindkét helyen együk­­részletes tervek már készül- tál híd is épül. Megvan rá neki a terv is, a pénz is. A Tiszán Becsénél, mint Amint a fentiekből látha­­ismeretes, nagy gát épül a­­ tó, terv sok van, nem lehet Sertéshizlalásra kizárólag REDIN — Növeli az étvágyat, gyorsan hizlal Љ Шјр Drogoria Ljubljana Nincsenek foglalkozási betegségek? A kimutatások szerint a vajdasági dolgozók leggyak­rabban légzőszervi betegsé­gekkel, náthalázzal mennek orvoshoz, ezenkívül még mindig túl sok a baleset, sé­rülés; minden tizedik mun­kás valamilyen sérülés miatt keresi fel az orvost. Különös, hogy a foglalko­zási betegségek nem szere­pelnek nagy számban a ki­mutatásokban. A hozzáértők azonban úgy vélik, hogy nem szakmai betegségben, hanem munkaegészségügyi szakor­vosban van hiány, s az a baj, hogy az orvosok nem ismerik fel mindig a szakmai megbe­tegedést. Talán nem is for­dítanának elég gondot ezek­nek a betegségeknek a fel­tárására, a dolgozók rend­szeres laboratóriumi meg­vizsgálására. A dolgozók egy része nem munkaegészségügyi rendelő­ben, hanem körzeti egész­ségházban kezelteti magát, s ezért a munkaegészségügyi szolgálatnak nincs teljes be­tekintése a dolgozók egész­ségi állapotába. A szakorvosok úgy vélik, hogy a gyakori sérülések, balesetek okát abban kell keresni, hogy a munkások nagy része fáradt, túlterhelt, ideges, keveset pihen, nem folytat egészséges életmódot. Az is feltűnő, hogy évek óta alig csökken az üzemi bal­esetek száma, tehát a válla­latok még mindig kevés gon­dot fordítanak a munkavéde­lemre. Valószínűleg még nyilvánvalóbbá válna ez, ha nagyobb figyelmet fordíthat­nának a munkaegészségügyi rendelőkben a foglalkozási betegségek feltárására, azaz annak kiderítésére, hogy milyen mértékben okozzák bizonyos betegségek , kiala­kulását a munkahelyi ártal­mak. K. E. Milyen gazdag a Télapó? !~­­gy két évtizeddel ks ezelőtt ezekkel a szavakkal intették szerénységre a karácsonyi, újévi ajándék után áhítozó gyerekeket: „Jaj, nagyon szegény a Jézuska.” — vagy —­ „Nincs sok pénze a Télapónak.” Újabban azonban egyre drágább ajándékokkal lepik meg a szülők gyerekeiket a fe­­nyőilla­tú, téli ünnepek alkalmával. Nagy, díszes karácsonyfák, újévi fe­nyők gyönyörködtetik majd az idén is a leg­kisebbeket, az áruházak­ban már kirakták a pul­tokra a csillogó, tarka gömböket, lampionokat, a piacon árulják már a fenyőfát, a gyerekek ta­nulják már az óvodában az újévi dalocskákat. Vajon hány új dinárt kell az idén a fenyőfára ráaggatni , tanakodnak egymás közt a mamák, s megállapítják: sokat, na­gyon sokat, aki teheti ezer dinárt is rászánhat a téli ünnepekre. A fenyő magá­ban nem drága: a kiseb­beket tíz, a nagyobbakat száz dinárért adják. De mennyi dísz kell egy száz dináros fenyőre! A szalon­cukor még hagyján, talán az a legolcsóbb, hanem a színes gömbök, a csillogó díszek, gyertyácskák, szí­nes üvegből készült jég­csapok, villanyárammal üzemeltető csillagok mi­lyen sokba kerülnek! Hetven nyolcvan új dinár egy zöld zsinórra fűzött „csillagrendszer”, tíz szí­nes gömbért 30—40 dinárt kell fizetni, de tíz csillag­gal meg tíz színes gömb­bel nem is érdemes el­kezdeni a fenyődíszítést: jégcsapok, műhó, angyal­haj, ezüst szalag, arany­­sújtás nélkül nem fenyő a fenyő manapság. Igazi ajándék kell a gye­rekeknek, nem olcsó zokni, kesztyű, sálacska, hanem zakatoló kisautó, szép ha­jasbaba, olyan ajándék, mely elkápráztatja a kis honpolgárokat, akik el sem hinnék a száguldó gépkocsik és a duruzsoló mosógépek korában, hogy az ajándékozó Télapó va­lamikor bizony nagyon szegény volt. K. E. Szombat, 1970. dec. 12. A negyedik szelvény Nagy újévi tárgysorsjáté­kunk utolsó fordulójának utolsó, 4. számú szelvényét közöljük mai számunkban. A héten közölt négy szel­vényt levelezőlapon küldték be szerkesztőségünk címére, Novi Sad, Vojvode Mišića 1. A beküldési határidő december 18-a, péntek dél. Ebben a fordulóban 67 nye­reménytárgyat sorsolunk ki. Többek között a kulai Josip Kramer Bútorgyár hálószo­babútorát, mosogatógépet, magnetofont, hősugárzót, parkettafényesítőt stb. SJ Mannio 0

Next