Magyar Szó, 1971. március (28. évfolyam, 59-88. szám)
1971-03-02 / 59. szám
I I I u ' Мв а II■ a ■ • , ..14 u I ■ Ili .11.11 I I I J II I I II I II I Vajdaság művelődése sohasem volt provinciális Milan Mali ezután a művelődés eszmei-politikai kör(Folytatása az 5. oldalon) Nyereményszelvény (A 6. oldalon) . Magyar Szó a.........................................................................................................■■■■■■■•ааааааа1ааШаамаам2«ла ааававаа S*22oea lllllll XXVIII. évf. 59. (8532.) sz ){||{||| Kedd, 1971. március 2. / ARA 8« PARA Mitja Ribičič Párizsban Ma megnyitja a jugoszláv művészetek kiállítását- Franciaországgal ezer szál fűz össze bennünket - mondotta elutazása előtt Párizsból jelenti a Tanjug. Mitja Ribičič, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke ma délelőtt Párizsban megnyitja A művészet Jugoszlávia területén az őskortól napjainkig elnevezésű kiállítást. Valószínű, hogy a kiállítás megnyitóján beszédet mond Jacques Chaban-Delmas francia miniszterelnök. A Tito és Pompidou elnökök védnöksége alatt megrendezett kiállításon 650 eredeti műalkotást helyeznek közszemlére. Ezek megtekintése után Chaban Delmas miniszterelnök a külügyminisztériumban díszebédet ad Mitja Ribičič és a többi jugoszláv vendég tiszteletére. Ivo Vojvoda párizsi jugoszláv nagykövet ma este fogadást ad a kiállítás megnyitója alkalmából. Ez eddig a legnagyobb jugoszláv művészeti kiállítás. Megkezdődtek az indiai választások Az első eredményeket március 10-én teszik közzé . Száz képviselői mandátum sorsa már hétfőn eldőlt Delhiből jelenti a Tanjug. A 18 indiai szövetségi állam közül tegnap reggel kilencben megkezdődtek a rendkívüli parlamenti választások, amelyeket — az eddigi politikai vitából ítélve — a legfontosabbnak lehet tekinteni az ország függetlenségének kivívása óta. A választók 518 képviselőt választanak a központi parlament új alsóházába, ezenkívül döntenek az ország elkövetkező ötévi fejlődésének irányáról és üteméről. Jóllehet a 275 millió választó szavazatáért tíz-egynéhány nagy és húsz-egynéhány kisebb és helyi jellegű párt küzd, a legfőbb kérdés, amelyre válaszolni kell, a következő: vajon a lakosság többsége továbbra is bizalmat ad-e a hatalmon levő Indiai Nemzeti Kongresszusnak, továbbá az Indira Gandhi miniszterelnök által kezdeményezett dinamikus, demokratikus és szocialista átváltozást célzó politikának, vagy pedig a négy jobboldali párt által alkotott úgynevezett demokratikus front mellett áll ki. Az első jelentések szerint a választásoknak már az első napján mintegy 70 millió választópolgár megválasztja az új parlament mintegy 100 képviselőjét. Hétfőn már szavaztak Jagjivan Ram, az Indiai Nemzeti Kongresszus elnökéről, Sawan pénzügyminiszterről, Indira Gandhi közeli munkatársáról, és néhány jobboldali pártvezetőről. A szavazás megkezdődött Rae Bareli választási körzetben is, ahol Indira Gandhi miniszterelnök jelöltette magát. Legfőbb ellenfele Raj Narajin, az Egyesült Szocialista Párt vezetője, aki három másik jobboldali párttal együtt megpróbál vereséget mérni a kormánypártra. Delhiben, ahol a választásokat március 5-én tartják meg, Indira Gandhi több gyűlésen mondott beszédet. Felhívta a lakosságot, hogy szavazataival tegye lehetővé, hogy az ország megtegye a szükséges lépést fejlődésének útján a szilárdság, a társadalmi igazságosság és a felvirágzás felé. A parlamenti választások első eredményeit március 10-én teszik közzé, amely valaha is megnyílt hazánkban vagy külföldön. Párizsban először 1919-ben, majd 1950-ben tartottak nagyobb jugoszláv tárlatot. Milja Ribičič, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, egyébként tegnap érkezett Párizsba. Megérkezése után fogadta Jacques Chaban-Delmas miniszterelnök. Ribičič elutazása előtt a következő nyilatkozatot adta Belgrádban a jugoszláv újságíróknak: — A köztársaság elnöke felhatalmazott, hogy nevében holnap Párizsban megnyissam A művészet Jugo(Folytatása a 3. oldalon) Jelentésének bevezetőjében megállapította, hogy a tartományi vezetőség négy évvel ezelőtti ülése és a VKSZ tizennegyedik választmányi ülése óta eltelt időszak a társadalmi-gazdasági viszonyok változása és fejlődése közepette a kultúra, a tudomány és az oktatás helyzetére, fejlődésére is kihatott. — A gazdasági fejlődés megélénkülése és az új társadalmi-gazdasági viszonyokra való áttérés ezen a téren is erőteljesen éreztette hatását — mondta —, vagyis serkentette az anyagi-társadalmi és az önigazgatási viszonyok kibontakozását Igaz, a szűkebb értelemben vett kultúra fejlődése nem tart egészen lépést a gazdasági és társadalmi fejlődéssel, de az oktatás és tudomány az utóbbi két évben érte el a háború utáni legnagyobb színvonalat. Ennek illusztrálására csak annyit, hogy 1966- ban a kultúra 0,97 százalékban, 1970-ben pedig 1,25 százalékban részesedett Vajdaság nemzeti jövedelméből; a beruházások állandóan fokozódnak; a nemzetiségek művelődési tevékenységére előirányzott összeg az 1967. évi 1 731 000 000 régi dinár helyett 1970-ben 2 890 000 000-ra emelkedett, s ugyanígy a tudományos kutatómunkára való ráfordítás is ma már 8 milliárd régi dinár az öt év előtti 4,5 milliárddal szemben. Mindez azt mutatja, hogy a kultúra, a tudomány és az oktatás fejlesztésére nagy erőfeszítéseket tettünk, és e területek gazdasági stabilizációjában jelentős eredményeket értünk el, s a társadalmi-gazdasági viszonyok új rendszere is hatékony volt. A megnyilvánuló fejlődés és az anyagi alap arra ösztökél bennünket, hogy az elkövetkező időszakban még határozottabban és hatékonyabban törekedjünk a belső önigazgatási viszonyok továbbfejlesztésére, valamint mindazoknak az intézkedéseknek a foganatosítására, amelyek erőteljesebben tükröződnének a munkaeredményekben és a pozitív társadalmi hatékonyságot is jobban elősegítenék. — Ezen a többi közt azt értem — folytatta Man Mali —, hogy általános iskoláinkban még mindig meglehetősen sok az ismétlő (11,5 százalék), az egyetemi hallgatók késve (5—6 év alatt) fejezik be tanulmányaikat, 1969-ben pedig a rendes és a rendkívüli hallgatóknak mindössze 20 százaléka szerzett oklevelet. Az oktatásban is a munka szerinti díjazás elvét kell érvényesíteni Az oktatással kapcsolatos eredményeket és mulasztásokat összegezve Milan Mali néhány jellegzetes és tarthatatlan felfogásra is rámutatott. Elmondta, a köztudatban már szinte gyökeret vert az a felfogás, hogy az oktató-nevelő tevékenységben lehetetlen a munka szerinti díjazás elvét alkalmazni. Ehhez fűződik az a nézet is, hogy kis jövedelemmel nem lehet önigazgatni, s ezért fölösleges minden olyan törekvés, amely a színvonalasabb oktatásra vagy az oktatás megreformálására irányul. Milan Mali egyúttal elmarasztalta azokat a törekvéseket, amelyek a pedagógusok személyi jövedelmének rendezését minden eszközzel ki akarják erőszakolni, s ezután a soron következő időszak feladatait így körvonalazta meg: — Az oktatás reformja ma kétségkívül társadalmi és politikai életünk figyelmének középpontjában van. A viták egyre gyakoribbak, az erőfeszítések mind kifejezettebbek ... Tekintettel azonban a jelenlegi helyzetre, tartományunkban világosabb koncepcióval kell meghatározni a felsőoktatás továbbfejlesztését. Ilyen koncepció még nincs. Ezért a VKSZ kénytelen felvetni a felelősség kérdését, főképp azoknak a kommunistáknak a részéről, akik az illetékes tartományi fórumokban dolgoznak. — Ma — folytatta — sokat beszélünk a kultúráról, a tudományról és az oktatásról, de sajnos, legtöbbször inkább csak a különféle elhajlások, mintsem egy autentikus önigazgatási rendszer kiépítésének szemszögéből. A négy évvel ezelőtti határozatok egy része ma is megismételhető A tudomány helyzetével kapcsolatban a beszámoló elsősorban arra figyelmeztetett, hogy a tudomány milyen nehezen kapja meg az őt megillető helyet gazdasági és társadalmi életünkben, megengedhetetlenül roszszul áll mind a nemzeti jövedelemből való részesedés, mind az intézmények száma, mégpedig az anyazsált szakemberek és a tervek, eredmények tekintetében. De nem jobb a helyzet a művelődési életben sem. — Különösképp a szakmai képesítés és a nemzetiségi összetétel szempontjából — hangsúlyozta Milan Mali —, mert még mindig sok szakképzetlen ember van vezető tisztségben, felelősségteljes poszton, így például csupán a könyvtárakban 154 általános iskolai végzettségű alkalmazott dolgozik, s ez azt jelenti, hogy a Kommunista Szövetség a már tapasztalt hibák leküzdésében nem volt elég hatékony. E jelenség az oktatásban is fellelhető, mert elég sok tantárgyat még mindig szakképzetlen nevelők tanítanak. Ezért főképp az illető munkaszervezetekben tevékenykedő kommunistákat terheli felesség, mint ahogy azért is, hogy a négy évvel ezelőtti határozatok egy része — csaknem változatlanul — ma is megismételhető. A VKSZ választmányának ülése A kultúra, a tudomány és az oktatás időszerű eszmei-politikai kérdései Milan Mali beszámolója A VKSZ választmányának tegnapi ülésén, amelyet az Újvidéki Rádió M-stúdiójában tartottak meg, a kultúra, a tudomány és az oktatás időszerű eszmeipolitikai kérdéseiről és a kommunisták feladatairól tárgyaltak. E kérdésekről Milan MALI, a VKSZ tartományi bizottságának tagja tartott beszámolót. Mitja Ribičič, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke tegnap elutazott Párizsba, hogy megnyissa a jugoszláv művészet reprezentatív kiállítását. A repülőtéren Alekszandar Grlicskov, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke búcsúzott tőle ff ff f ff tff f f f T T T T -4f I Takarékoskodjunk A j !a Ljubljanska Banka ill «*» j X J * részletes X X újvidéki fiókintézeténél és Vajdaság, való- Tefefom°44-339 felvilágosítást. ♦ I mint Szlavónia egész területen megtalálható kirendeltségeinél. :