Magyar Szó, 1971. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1971-04-08 / 96. szám

6. oldal Az önigazgatási kongresszus elé Akcióprogramunk mozgósítani fogja társadalmunk önigazgatói erejét Homan Albrecht sajtónyilatkozata A második önigazgatási kongresszus szervező bizott­ságának munkacsoportjai né­hány nap múlva megküldik a kongresszusi küldötteknek és a sajtónak a kongresz­­szusi határozatok kidolgozá­sához szükséges anyagot. Roman Albrecht, az előké­születi munkákat irányító bizottság elnöke ezzel kap­csolatban egyebek közt ki­jelentette, hogy a határoza­tok alapjául szolgáló doku­mentumok valójában egyes munkaszervezetek tanulmá­nyai és saját ,önigazgatási gyakorlatuk alapján készí­tett jelentései, továbbá ösz­­szefogó elemző tanulmányok, amelyeken tekintélyes poli­tikusok és szakértők dolgoz­tak hónapokon­­át. A kongresszusi határoza­tok az erre a vitaanyagra érkező észrevételek alapján fognak elkészülni. Világo­sak, konkrétak és mindenki számára érthetők lesznek, mentesek minden mellébe­széléstől, mert az önigazga­tás megköveteli, hogy vilá­gos, határozott akcióprogra­mot dolgozzunk ki, amely a szó szoros értelmében moz­gósítja társadalmunk min­den önigazgató erejét. Ennek értelmében közve­tett módon választ ad arra a kérdésre is, hogy ki fog­ja megvalósítani a határo­zatokat. Mivel a kongresz­­szus az önigazgatás hordozói­nak megbeszélése lesz, a vá­lasz önmagától adódik: ma­guk az önigazgatók. E vá­lasz azért is szükséges, mert az önigazgatási viszonyok nem fejlődnek önmaguktól, hanem lépten nyomon sok objektív nehézséget, aka­dályt kell leküzdeni, ellent­mondást megszüntetni. A kongresszus minden kér­désről, amelynek ügyében állást foglal, külön határo­zatot fogad el. Ítélet a halálos végű szabadkai abortuszügyben A szabadkai községi bíróság hármas tanácsa Géza Babijanović elnökletével tegnap ítéletet hir­detett dr. Terek, Károly és dr. Miloš Robovic szabadkai orvo­sok bűnperében, akik tiltott magzatelhajtást végeztek Ange­lina Pinkává, 24 éves szabadkai leányon. Dr. Terök Károly, az elsőren­dű vádlott tavaly augusztus 8-án 350 dinárért abortuszt kísérelt meg a lányon, de mivel az nem sikerült, szeptember 9-én újabb művi beavatkozást hajtott vég­re. A lány ezután októberben jelentkezett nála, mert a kétsze­ri beavatkozás ellenére a tér-é­hesség negyedik hónapjában volt, s a másodfokú bizottság elutasította magzatelhajtási ké­­­­relmét. Dr. Terek Károly ekkor visszaadta a pénzét, és javasol­ta neki, hogy menjen férjhez, mert más megoldás nincs. A lány ekkor fához-fához kapko­dott, mert félt, hogy a beavat­kozások miatt torzszülött lesz a gyermek, és többszöri haszonta­lan kísérlet után dr. Miloš Ro­­bovichoz fordult segítségért. Ro­bovic október 29-én el is végez­te az abortuszt, de olyan szak­szerűtlenül, hogy közben átfúr­ta az anyaméhet és a hasüreg­ből kihúzott három-négy méter vékonybelet. Ennek következté­ben a lány másnap válságos ál­lapotban a kórházba került, és november 4-én meghalt. A szabadkai községi bíróság március 31-én kezdte tárgyalni a két orvos bűnperét. лкког Kihallgatták a vádlottakat és a tanukat. Dr. Terek Károly be­ismerte, hogy első ízben méh­­kaparást végzett, s ezért elfo­gadott 350 dinárt, továbbá, hogy a lány négy hét múlva, újra je­lentkezett nála, mert nem volt menstruációja, de ő ekkor nem állapított meg terhességet, jól­lehet 35 éves gyakorlatú nőgyó­­­­gyász. Ez alkalommal gyógyulást elősegítő injekciót adott neki, és ezért 50 dinárt fogadott el. Dr. Miloš Robovic, aki mel­lesleg nem nőgyógyász, csak annak készült, saját bevallása szerint eddig 46 abortuszt vég­zett felügyelettel, ebből kettőt a szabadkai nőgyógyászaton. Be­ismerte, hogy művi beavatko­zást végzett a lány lakásán, hiányos felszereléssel, miköz­ben a lány rokona világított egy zseblámpával. Beismerte továb­bá, hogy sok vért és szövetet távolított el, de tagadta, hogy átfúrta a méhet és hogy kihúz­ta a vékonybelet. . A szeren­csétlenül járt lány anyja ezzel szemben elmondotta, hogy a beavatkozás után egy edényben igenis látott béldarabkákat, s ezeket elégette. Dr. Borivoj Peštelek, a sza­badkai kórház nőgyógyászati osztályának vezetője, akit tanú­ként idéztek be, elmondotta, hogy a lányt válságos állapot­ban szállították be az osztályra. Azt nem tudták megállapítani, hogy a méh át volt-e fúrva, de ezt mindenképpen tudnia kellett a magzatelhajtást végző orvos­nak. A tanúként behívott bon­colóorvos megdöbbentő részle­teket tárt a bíróság elé, és szak­értői véleménye megerősítette a vádiratban foglalt tényállást. A tegnapi tárgyaláson a véde­lem kérésére kihallgatták dr. Kovács Ferencet, a szabadkai kórház nőgyógyászatának orvo­sát, aki annak idején megvizs­gálta a felvett lányt. A tanúval­lomás után a védelem képvise­lői szakértők kihallgatását kérte, de a bíróság elvetette javaslatu­kat azzal a megindokolással, hogy a tárgyaláson­ minden vi­tás kérdés tisztázódott. Dr. Törek Károlyt a községi bí­róság öthavi fogházbüntetésre ítélte haszonlesésből elkövetett törvénytelen mozgatelhajtás miatt. Dr. Miloš Robovic négy­ évi szigorított fogházbüntetést kapott, mert elvégezte az abor­tuszt, noha tudatában volt an­nak, hogy a terhesség negyedik hónapjában életveszélyes mag­zatelhajtást végezni. Súlyosbí­tó körülmény, hogy szakszerűt­lenül végezte el a művi beavat­kozást, s erről nem értesítette az illetékeseket, amikor a lány öt napig haldoklott a kórházban, hanem hallgatott tettéről, ahe­lyett, hogy igyekezett volna enyhíteni következményeit. Alighogy befejeződött az egyik abortuszügy tárgyalása, már másik van a láthatáron: a na­pokban készül el a vádirat dr. Cserfalvi Alfonz szabadkai or­vos ellen tiltott magzatelhajtás ügyében. VALIHORA István HOLNAPI SZÁMUNKBAN: AKI NEM ÜLT A VÁDLOT­TAK PADJÁN — MIT VAL­­ LOTT A TÁRGYALÁSON AZ APA? ÓRASZELVÉNY A „11x22” elnevezésű tárgy sorsjátékunk főnyereménye egy Darwis gyártmányú bri­liánsóra. Sorsolásán az vesz részt, aki beküldi az óraszel­vényeket. Tegnapi számunkban téve­sen ismét a 18. számú óra­szelvény jelent meg. Tehát két 18. óraszelvény van, de csak az egyiket kell bekül­deni. Ma közöljük a 19. óra­szelvényt. Még a 20. van hátra, valamint két pótszel­vény. A szelvényeket egy­szerre kell majd beküldeni. Ma 6Ш Szó ! MAGYAR SZÓ Hirtelen fellendült az átmenő forgalom Maribor idegenforgalmi küldöttsége Vajdaságban A tartományi székváros idegenforgalmi küldöttsége két évvel ezelőtt tett láto­gatását viszonozta Maribor város hasonló delegációja ezekben a napokban. Hétfőn este érkeztek, kedden kirán­dultak a környékbe, tegnap délelőtt pedig sajtóértekezle­tet tartottak. A küldöttség vezetője, Her­man Weiss, a maribori Ide­genforgalmi Igazgatóság igaz­gatója elmondta, hogy az utóbbi időben hirtelen fel­lendült Maribor átmenő for­galma, és ebben nagy részük van a vajdaságiaknak is. Ugyanis, amióta Magyaror­szágon fölemelték a kötele­ző forintbeváltás összegét, az Ausztria és Németország fe­lé tartó egyéni és csoportos átutazók megkerülik Magyar­országot, és főleg Mariboron át utaznak. Ha az idő kinyí­lik, számuk még nagyobb lesz, s a Mariborban és fe­lette emelkedő Pohorjén levő mintegy 1200 fekvőhely egy­szerre kevésnek bizonyul. Más létesítmények építésére is gondolnak: több szórakozó­helyre lesz szükség, úszó­medencékről stb. A beszélgetés során szó esett arról is, hogy a Po­horjén síiskolát létesítené­nek, mert a meglevő Kranjs­ka Gora-i már szűknek bi­zonyul (a téli szünetben több ezer vajdasági gyerek megy síiskolába Szlovéniába). Verbancié Ludvik, aki a vendéglátóipart képviseli a küldöttségben, elmondta, hogy a mariboriak vendég­látóipari cserét is terveznek a Vajdasággal, olyan formá­ban, hogy egy egész intéz­mény személyzete elmenne Mariborba és onnan egy ha­sonló csoport jönne hoz­zánk. Lehetséges, hogy Maribor és Újvidék hosszú évek óta tartó hagyományos turiszti­kai együttműködését szerző­dés formájában is megerő­sítik. Tegnap délben ugyan­is Újvidék városelnöke fo­gadta a mariboriakat, és töb­bek között az együttműködés elmélyítéséről is elbeszélget­tek. (-csj-) Kovin és Smederevo között ÚJ HÍD A DUNÁN Az úthálózat bővülésével mind több híd épül Vajda­ságban is. Megírtuk már, hogy Becse és Törökbecse között, valamint Kanizsa és Törökkanizsa között Tisza­­híd épül. Ismeretes az is, hogy megkezdődött a palán­­kai híd építése, legújabban pedig elkészült a kovinc­smederevói Duna-híd terv­rajza. * Ez, a terv szerint, 750 mé­ter hosszú lesz. Három sza­kaszban építik meg: 1972 és 1974 között csak a közúti rész fele és a gyalogjáró épül meg, majd 1978-ig el­készül a közúti rész másik fele is. A közúti rész, ha tel­jesen elkészül, 15 méter szé­les és négysávos lesz. Az építés harmadik, illetve utolsó szakaszában ragaszt­ják hozzá a vasúti hidat. Az előzetes számítások szerint ez az új Duna-híd 232 millió dinárba kerül. A befektetés jó része a híd­pénzből térül majd meg. Megjegyezzük még, hogy a Dél-Bánátot Észak-Szerbiá­­val összekötő híd építésében mind a két oldalon össze­sen 178 település érdekelt. (Cs­a) Csütörtök, 1971. ápr. 8. A szakszervezet javaslata a családi pótlékról A készülő tartományi gyer­mekvédelmi törvényről tár­gyalt a napokban a tarto­mányi szakszervezeti tanács elnöksége. Megállapította, hogy egyre kevesebb a gyer­mek Vajdaságban, és hogy az egykekultusz oka nem­csak a kényelemben és „ki­csi vagy kocsi” közötti vá­lasztásban található, hanem gazdasági és szociális ténye­zőkben. Nyilvánvaló, eddig keveset tettünk a dolgozó nő és anya érdekében, ke­vés pénzt fordítottunk a gyermekek biztonságára, el­látására, napközik és gyer­mekotthonok létesítésére. Emellett a családi pótlék is túl kevés ahhoz, hogy a többgyermekes család gond­jait jelentősebben csök­kentse. Az elnökség a következő javaslatot továbbította a tar­tományi gyermekvédelmi tör­vény készítőihez: Ф Mivel még jó ideig nem tudjuk lényegesen javítani a gyermekvédelmet, leg­alább a családi pótlékkal enyhítsünk a helyzeten. Ne csökkentsük a pótlékra jo­gosultak számát, és a pót­lékot a létfenntartási költ­ségek emelkedésének ará­nyában növeljük.­­ A pótlékra való jogo­sultságot az átlagos tarto­mányi személyi jövedelem 50—70 százaléka alapján ha­tározzák meg. ф A pótlék összege a ta­valyi átlagos tartományi személyi jövedelem egytize­­de legyen. ф Akárhány gyermek van a családban, mindegyiknek egyenlő összegű családi pót­lékot kell adni. Az elnökség véleménye szerint sürgősen meg kell hozni a tartományi gyer­mekvédelmi törvényt a több gyermekes, kiskeresetű mun­káscsaládok életszínvonalá­nak védelme érdekében. En­nek érdekében közli javas­latát a tartományi képvise­lőházzal és a Tartományi Végrehajtó Tanáccsal. V. M. Olcsóbb lesz a behozatali kocsi Az autógyárak beleegyeztek a vám 10 százalékos csökkentésébe Az ország autógyárainak képviselői egyhangúlag be­leegyeztek abba, hogy 50 százalékról 40-re csökkenjen a kész személygépkocsik be­hozatali vámja, 40-ről 35-re az alkatrészek behozatali vámja és 30-ról 25-re az ipari együttműködés alap­ján importált gépkocsik vámja. Ennek alapján bizonyosra vehető, hogy a külföldi — főleg a készen behozott — személygépkocsi ára lénye­gesen csökken. Nyers szá­mítások szerint típusonként 3000—4000 dinárral is, de az bizonyos, hogy még a leg­drágább kocsik esetében sem fogja meghaladni az 5000 új dinárt. A módosí­tott vámtételek a kormány rendeletének közzétételétől számított egy hét után lép­nek hatályba. A devizával vásárló pol­gárok a jövőben is előnyö­sebb­­ helyzetijén lesznek, mint a dinárral vásárlók, s amellett, hogy árkedvez­ményben részesülnek, gyor­sabban is kapják meg a kocsit. Megdrágult a Volkswagen Bizonyos értesülések sze­rint a Szövetségi Árhivatal engedélyezte a szarajevói UNIS-nak, hogy az eddigi 29 272 dinár helyett a jö­vőben 33 855,40 dinárért hoz­za forgalomba az 1300-as Volkswagen korszerűsített típusát. A kocsi ára márká­ban is drágább lett, jelen­leg 7426,15 márkába kerül, 279-cel több, mint eddig. Az UMIS véleménye sze­rint az illetékes szervek a legrövidebb időn belül dön­teni fognak az 1200-as Volkswagen és az NSU új áráról is. Ezeknek árusítása egyelőre szünetel. Március első felében a készlet meg­haladta az 1500 személygép­kocsit. Mika Spiljak és Radomir Komatina Kikindán Ellátogattak a cserépgyárba és az öntödébe Mika Spiljak, a Szövetsé­gi Képviselőház Népek Ta­nácsának, és Radomir Ko­matina, a Társadalmi-Poli­tikai Tanácsnak az elnöke, tegnap Kikindára látogatott A vendégek előbb Aleksan­­dar Trnic községi elnökkel és néhány községi vezetővel Kikinda társadalmi-gazda­ságii problémáiról folytattak eszmecserét, majd ellátogat­tak a Toza Markovic cserép­gyárba és az öntödébe. Mika Spiljak a vállalatok­ban és a községi elnökkel folytatott beszélgetésen is elsősorban arról érdeklő­dött, hogyan élnek a polgá­rok és a dolgozók Kikindán, mennyit javult a községben az életszínvonal és a társa­dalmi életszint, s mit tesz­nek a vállalatok továbbfej­lődésük, illetve jövedelmük növelése érdekében. A cserépgyár vezetői el­mondották, hogy hamarosan hozzákezdenek a kerámia­lapot gyártó részlegük meg­építéséhez, amely rendkívül jövedelmező vállalkozásnak ígérkezik. Az öntöde, noha a kedvezőtlen feltételekkel kapott kölcsönök törlesztése igencsak megnehezíti fejlő­dését, újabb nagy vállal­kozásra készül. Szó van ugyanis arról, hogy a gép­kocsiiparnak termelő tem­­peröntödéjének kapacitását a General Motors amerikai céggel együttműködve — közös beruházással — alapo­san megnöveli. A tárgyalá­sok folynak, s minden re­mény megvan arra, hogy sikeresen fejeződjenek be. K. B. A mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak egységes árrendszer felel meg s hozzá a munkaszervezetek véleményét is. A Tartományi Gazdasági Kamara mezőgazdasági taná­csának szakbizottsága tegna­pi újvidéki ülésén több meg­jegyzést tett rá. A mezőgaz­dasági szervezetek képvise­lői hangsúlyozták, hogy csak­is mint átmeneti, igen rö­vid időre szóló megoldást fo­gadhatják el. Különösen sok volt a kifogás az ellen, hogy a mezőgazdasági termékek ára szabadon alakul, az élel­miszercikkek 80 százaléká­nak ára egyelőre­­rögzített marad, s csupán egyötödét szabadítják fel az árellenőr­zés alól.­­ Az élelmiszerárak rög­zítése közvetve a mezőgaz­dasági termékek árának rög­zítését is jelenti — mondot­ták többen —, mivel a ter­mények jó része a feldolgo­zó ipar nyersanyaga. Ha az élelmiszeripar a termékeit csak szabott áron értékesít­heti, akkor a vágóállatért és a terményekért sem fizethet többet, mint amennyit az úgynevezett feldolgozói ár­rés lehetővé tesz.­s.­z.­­ A gazdaság mind hango­sabb követelésére a Szövet­ségi Árhivatal szakértői más illetékes szervekkel karöltve elkészítették az árak részle­ges felszabadítására vonatko­zó javaslatukat. Kikérték TŰZ A KISHEGYESI KENDERGYÁRBAN Öt év alatt harmadszor • Az összesített tűzkár megközelíti a másfél millió dinárt Tegnap, szerdán, kora reg­gel, fél hat tájban tűz ütött ki a kishegyesi Boris Kid­­ric kendergyárban. A tüzet két­­munkásnő vette észre, akik a pozdorjatárolónál dol­goztak. Azonnal értesítették a kishegyesi tűzoltókat, de azok készületlenségük miatt nem tudtak segítséget nyúj­tani, úgyhogy a topolyai tűzoltók siettek a helyszínre. Leégett az egész pozdor­­jatároló és a vezetékeket tartó oszlopok jó része­ is megsemmisült. A kárt csak­nem 100 000 dinárra becsü­lik. A vizsgálat megindult. A tűz okát még nem sike­rült megállapítani. Ez már a harmadik tűz­eset a kishegyesi kender­gyárban 1966 óta. Az első tűz alkalmával leégett az egész pozdorjal­emez-gyártó részleg, s a kár megközelí­tette az egymillió dinárt. Másodszor 1968-ban csaptak fel a lángok, akkor csak­nem 100 vagon pozdorja vált a tűz martalékává. V. T.

Next