Magyar Szó, 1971. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1971-04-01 / 89. szám
Csütörtök, 1971. ápr. 1. MAGYAR SZÓ Követendő példa A világlapok továbbra is foglalkoznak Tito elnök olaszországi és vatikáni látogatásával Belgrádból jelenti a Tanjug. A hírügynökségek, a lapok és a rádióállomások továbbra is nagy figyelmet szentelnek Tito elnök olaszországi és vatikáni látogatásának. Jelentéseikben és hírmagyarázataikban a külföldi újságok leszögezik, hogy a látogatás sikerrel járt, a teljes megértés és a Vatikán és Jugoszlávia közötti kapcsolatok további megszilárdulásának jegyében telt el. A MENA hangsúlyozza, hogy Tito elnök a legmagasabb rangú olasz vezetőkkel folytatott tárgyalásain nagy jelentőséget tulajdonított a közel-keleti helyzetnek, s a tárgyaló felek leszögezték: a békés megoldást a Biztonsági Tanács 1967. évi határozata alapján kell elérni. Az AFP véleménye szerint Tito látogatása két szempontból is jelentős: egyrészt megszűnt a nézeteltérés Róma és Belgrád között, másrészt pedig létrejött a szorosabb kapcsolat a Szentszékkel. A New York Times a látogatást és a jugoszláv— olasz kapcsolatok fejlődését követendő példának mondja. A két ország közötti kapcsolatok felvirágzása úgymond, azt bizonyítja, hogy türelemmel és kellő akarattal meg lehet oldani a problémákat. A kanadai sajtó előtérbe helyezi, hogy a látogatás a két ország közötti kapcsolatok kedvező fejlődését juttatja kifejezésre. A két országnak, noha különböző a társadalmi rendszere, mégis több a közös érdeke, mint amennyi különbség mutatkozik közöttük. A párizsi lapok, a rádió és a televízió úgyszintén kedvezően értékelik a látogatást. A Zycie Warszawy című lengyel újság hangsúlyozza: Tito és VI. Pál pápa találkozója azt bizonyítja, hogy milyen óriási változások következtek be az egyház világnézetében és a világnak az egyházról alkotott felfogásában, s ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a Vatikán pozitív álláspontra helyezkedik a háborúval, az imperializmussal és az emberiség egyéb problémáival kapcsolatban. A látogatáshoz a csehszlovák lapok is kommentárokat fűznek. A Rudé Právo szerint Tito és a pápa találkozója az 1966-ban kezdődött pozitív folyamat természetes eredménye. A japán és a svéd újságok, valamint a nyugat- és kelet-európai, továbbá az arab rádióállomások is nagy teret szentelnek köztársasági elnökünk olaszországi látogatásának. A román lapok bő idézeteket közölnek Tito elnök és VI. Pál pápa beszédéből. A látogatásról terjedelmes cikkeket közöltek kedden a belga lapok is. A görög újságok úgyszintén írnak a látogatásról, a Vima például hangsúlyozza, hogy a pápa Titót a béke barátjaként fogadta. A tupamarók elrabolták Areco elnök egy barátját A tupamarók, az úgynevezett városi gerillák, ismét elrabolták Ulis Pereiro Reverbelt, az állami villamossági társaság elnökét, Pacheco Areco uruguayi köztársasági elnök barátját és tanácsadóját. Reverbelt kedden rabolták el Montevideo belvárosában, mindössze száz méterre egy rendőrállomástól. A tupamarók először 1968 augusztusában rabolták el, de öt nap múlva szabadon engedték. Az uruguayi gerillák az idén három emberrablást hajtottak végre. Január 8-án foglyul ejtették Jackson brit nagykövetet, aki még mindig fogságukban van. E hónap elején elraboltak egy államügyészt, tizenhárom nap múlva azonban szabadon engedték. A falvak a bengáli felkelők kezében Rahman szerint Kelet-Pakisztán nagy része felszabadult . Az indiai parlament követeli a pakisztáni kormánytól, hogy vessen véget a vérontásnak Kelet-Pakisztánban a helyzet tegnap is zavaros volt, miközben a központi kormány azt állítja, hogy ebben az országrészben viszonylagos béke uralkodik, a titkos rádióállomások harcokról és a szövetségi csapatok visszavonulásáról számolnak be. A Szabad Bengália nevű rádióállomás szerint a felkelők rohamai elől a nyugat-pakisztáni katonák viszszavonulnak a falvakból. A rádió sugározta Mudzsubur Rahman felhívását, hogy bárki, bármely országból Kelet-Pakisztánba utazhat, és személyesen meggyőződhet róla, hogy csapatai ellenőrzésük alatt tartják az országrész területének nagy részét. A Reuter jelenti, hogy az indiai parlament tegnap egyhangúlag határozatot fogadott el, amelyben követeli a pakisztáni kormánytól, hogy vessen véget hadserege tevékenységének és „Kelet- Pakisztán fegyvertelen népe mészárlásának”. A határozatot Indira Gandhi miniszterelnök terjesztette a parlament elé. Az indiai parlament rokonszenvét fejezi ki Kelet- Bengália népe és harca iránt, és felszólítja a világ minden népét és kormányát, hogy tegyen építő jellegű lépéseket a pakisztáni kormánynál a népirtássá fajuló gyilkolás megszüntetése érdekében. Kína érdeklődik az Európai Közös Piac iránt Nyugat-európai képviselők megerősítették a hírt, hogy a pekingi kormány érdeklődést tanúsít az Európai Gazdasági Közösséggel való kereskedelmi és más kapcsolatok fejlesztése iránt. A kínai kormány az Olaszországgal való diplomáciai kapcsolatok felvételéről folytatott megbeszélések során ismertette a Közös Piaccal kapcsolatos álláspontját. Hogy a szabadság ne ártson meg a nézőknek... új törvény készül a filmek cenzúrázásáról Franciaországban Jacques Duhamel francia kultuszminiszter a L’Express című újságnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy pillanatnyilag egy új cenzúra-törvénytervezeten dolgozik. A tervezetet hamarosan bemutatja Chabant Delmas miniszterelnöknek, és ezután felkéri az érdekelt minisztériumokat a tervezet elfogadására. Eddig hivatalosan nem volt cenzúra Franciaországban, de működött egy filmellenőrző bizottság. Duhamel miniszter saját szavai szerint az új tervezetben az „ellenőrzés” fogalmát az „osztályozás” fogalmára szeretné módosítani. A felnőttek minden filmet megnézhetnének, ha azok nincsenek ellentétben a törvényekkel. Ezek szerint a cenzúrabizottság feladata az lenne, hogy a filmeket osztályokba sorolja, hogy melyeket tiltsák meg a tizenhárom éven aluliaknak, és melyeket a tizennyolc vagy tizenhat éven aluliaknak. Más filmeket megjelölnének, hogy figyelmeztessék a nézőket sajátságos jellegükre. A kérdésre, hogy a felnőttek megtekinthetnek-e minden filmet, mint Dániában, a kultuszminiszter azt felelte, hogy ebben az esetben bizonyos eljárásokra lenne szükség, amelyek megakadályoznák, hogy a túl nagy szabadság ne ártson meg a nézőknek. Megkezdődött a vita Brezsnyev beszámolójáról A kollektív munkastílusra helyezte a hangsúlyt az ellenőrző bizottság jelentése . Az északvietnami küldöttség vezetője köszönetet mondott a Szovjetuniónak és Kínának Állandó tudósítónk géptávíró-jelentése Moszkva, március 31. Ugyanolyan sorrendben, mint az öt évvel ezelőtti XXIII. pártkongresszuson, ma is megkezdődött a vita Brezsnyev beszámolójáról. Miután a jelenlevők meghallgatták a KB ellenőrző bizottságának jelentését — amely a pártvezetőségek kollektív munkastílusára helyezi a hangsúlyt —, a XXIV. kongreszszus szószékére egymás után léptek fel a köztársaságok és városok legfontosabb pártszervezeteinek vezetői. Először Grisin, a moszkvai pártszervezet első titkára, majd Seijeszt, az ukrán pártszervezet vezetője, Kunajev, a kazahsztáni pártszervezet első embere, Romanov, a leningrádi körzeti pártbizottság titkára, Maserov, a belorusz pártszervezet első titkára, Maszlenyikov, a gorszki körzeti pártszervezet titkára, továbbá a munkásosztály két képviselője mondott beszédet. Az első felszólalásokra — mint ahogyan Jegorov, a kongresszus szóvivője is megállapította — az jellemző, hogy a felszólalók teljes mértékben támogatják a Brezsnyev beszámolójában kifejtett álláspontokat és elveket, s fenntartás nélkül helyeslik a KB politikai irányvonalát, valamint a pártvezetőségnek az utóbbi öt év alatt folytatott tevékenységét. Több száz külföldi újságíró előtt a szóvivő kijelentette: a délelőtti vitára a párt és a nép megbonthatatlan egysége, a tagságnak a Központi Bizottság volt körül való tömörülése, a kollektív munkastílus volt jellemző. Az általános elemzéseken kívül az újságírók azt is megtudták, hogy a tegnap felszólalók nagy figyelmet szenteltek a pártpolitika egyes fő céljainak: az emberről való gondoskodásnak, a polgárok életkörülményei javításának, az ország védelmi készsége megszilárdításának és a szocialista közösség egységének.. Szó esett a pártnak az élet minden területén betöltött szerepéről és ennek megszilárdításáról, a termelés növelésének, a technológia tökéletesítésének és a párt munkamódszerei javításának kérdéséről. Felszólalt néhány külföldi küldött is. Elsőnek Le Zuan, a Vietnami Munkáspárt küldöttségének vezetője szólalt fel, aki az előző szovjet pártkongresszuson a külföldi küldöttségvezetők közül a harmadik volt sorrendben (Gomulka és Ulbricht után kapott szót annak idején). Az újságírók megkérdezték a kongresszus szóvivőjét, miről beszélt Le Zuan. A szóvivő szerint a vietnami fődelegátus rámutatott arra, milyen rendkívül nagy mértékben járul hozzá a Szovjetunió a nemzetközi problémák megoldásához, majd kitért a vietnami nép agresszió elleni harcára. Köszönetet mondott Észak- Vietnam népe minden barátjának, és külön rámutatott, a Szovjetunió által nyújtott segélyre. Az újságírók ismét megkérdezték a szóvivőt, beszélt-e Le Xuan a kínai politikáról. A szóvivő azt válaszolta, hogy amit elmondott, az általában véve megegyezik azzal, amiről a vietnami fődelegátus beszélt. A kongresszus munkáját közvetlenül figyelemmel kísérő kollégáktól szerzett értesüléseink szerint Le Zuan név szerint köszönetet mondott a segítségért a Szovjetuniónak és Kínának, továbbá valamennyi szocialista országnak és haladó mozgalomnak, valamint az amerikai népnek is szolidaritásáért és segítségéért. Hangsúlyozta többek között, hogy Indokína három népe most együttesen harcol, és az amerikaiak számára most már nem marad más hátra, mint kivonni csapataikat, és véget vetni a háborúnak. Tegnap délután szólalt fel, a program szerint, Ulbricht és Gierek, a keletnémet és a lengyel pártküldöttség vezetője. Brezsnyev terjedelmes beszámolójából —, amelynek felolvasása a szünetekkel együtt hat óra hosszat tartott — a szovjet demokráciára, valamint a párt helyzetére és fejlődésére vonatkozó tételek keltették fel a figyelmet. A szocialista állam és demokratikus jellegének alapjaként a hatósági szerveket, a szovjeteket említette. Brezsnyev szerint további fontos lépés a demokratikus viszonyok fejlesztése felé a szovjetek hatáskörének kiterjesztése és a központi igazgatási szervekkel való együttműködése a vállalatok munkájának ellenőrzése terén, továbbá a szovjetek anyagi alapjának megszilárdítása. Fontos feladat továbbá a törvényhozás tökéletesítése, a képviseletek státusáról, jogairól és kötelezettségeiről szóló külön törvény kidolgozása. Az adminisztrációs gépezet munkáját is javítani kell, és szükség van a személyzet létszámának csökkentésére. Csak ezt követően tett említést Brezsnyev a szakszervezetről és a Kommunista Ifjúsági Szövetség feladatairól. Végül hangsúlyozta, hogy a munkaközösségekben alakulnak ki az új szocialista és elvtársi viszonyok. Brezsnyev két ízben tett említést a jelenlegi pártvezetőség tevékenységét megelőző időszakokról. Ezzel kapcsolatban első ízben támadta meg az írókat, mondván, hogy egyesek közülük a szovjet valóság sokrétűségét olyan problémákra próbálták leszűkíteni, amelyek örökre eltűntek a múltban. Megbírálta azokat az írókat is, akik a másik végletbe estek, s megpróbálják megindokolni azokat a múltbeli jelenségeket, amelyeket a párt erélyes és elvi bírálatnak vetett alá. M. MAROVIC Ülésezik a szovjet pártkongresszus тШГТЈИ»! ЛТ1 ’UTii Ilii ' Nincs változás a szovjet politikában Az USA-ban gondosan tanulmányozzák Brezsnyev beszámolóját Állandó tudósítónk géptávíró-jelentése New York, március 31. Leonyid Brezsnyev kongresszusi beszámolóját gondosan tanulmányozzák az USA-ban, s máris kommentárt írt róla több tekintélyes újságíró. Washingtonban egyelőre az a vélemény uralkodik, hogy a beszámoló nem mutat semmilyen nagyobb eltérést a szovjet politika eddigi irányvonalától, az USA számnára azonban fontos, hogy felismerje, mennyire nyilvánvalóan elítélő hangnemben foglalkozik a világhelyzet újabb bonyodalmaival, s hogy a Szovjetunió javítani kívánja kapcsolatait száms országgal. A New York Times véleménye szerint a genfi leszerelési értekezleten kedden elhangzott szovjet javaslat szerint szerződést kell kötni a biológiai fegyverek betiltásáról — jellemző a jelenlegi szovjet politikára, amely Brezsnyev kongreszszusi beszámolójának szellemében hajlandó mellékes kérdésekben közelebb vinni álláspontját a többi tárgyaló fél álláspontjához. James Reston, a tekintélyes washingtoni hírmagyarázó, úgy véli, hogy Brezsnyev beszámolója sok tekintetben emlékeztet Nixonnak a világ helyzetéről szóló üzenetére, vagyis terjengős, pontatlan, s inkább a közvélemény megnyerésére törekszik, semmint hogy gyakorlati alapot nyújtana az érdemleges tárgyalásokhoz. Hivatalos washingtoni körök szerint a Szovjetunió azért javasol öthatalmi atom leszerelési tárgyalásokat, hogy ily módon tárgyalni lehessen a Moszkvát egyre inkább aggasztó kínai atomfegyverkezés korlátozásáról is. J. GUSTINCIC 3. oldal