Magyar Szó, 1971. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1971-04-08 / 96. szám

3010 Madárkártétel a gyümölcsfák virágjaiban Az East Malling-i kutató­állomáson tanulmányozták, hogy bizonyos madarak mi­lyen módon és milyen okból károsítják egyes gyümölcs­fák, illetve gyümölcstermő növények virágrügyeit és vi­rágjait. A vizsgált gyümölcs­fajok: fekete ribiszke, kösz­méte, szilva, cseresznye, őszi­barack, alirta, körte és sza­móca voltak. A kártevő ma­darak: veréb, vadgalamb és cinke. A madár állandó tar­tózkodási helyéül szolgáló épület 50 méter távolságban volt a vizsgált parcelláktól. A veréb főleg a cseresz­nye, szilva, őszibarack, feke­te ribiszke és köszméte ki­nyílt virágjait károsítja úgy, hogy a csészeleveleket hossz­irányban csőrével felmetszi. A rövid, vastag kocsányú vi­rágok magházát pontosan két­téhasítja. A sérült rész lehűl­ik. Az alma-, körte- és sza­mócavirágokat ritkábban ká­rosítja. A kártétel főként köz­vetlenül a virág kinyílása előtt történik. Megfigyelték azt is, hogy a verébkártétel fajtához kötött, például az Anna Soäth és Cambridge Gage szilvafajta virágait nem, viszont a Victoria és a Laxton’s Delight virágait erő­sen károsítja. Azt is megfi­gyelték, hogy gyakoribb a kártétel a fa déli, mint az északi oldalán. A vadgalamb főként a szil­va- és cseresznye virágrügye­it pusztítja, azaz közvetlenül virágnyílás előtt a virágrü­gyet kicsípi. A kékcinke az őszibarack kinyílt virágján kis lyukakat szív ki, a csészelevelek alapi részén. A vizsgált madarak okozta kártétel intenzitása általában fordított arányban állott a madarak fészkelőhelyének távolságával. Amikor például a veréb fészkelőhelye a gyü­mölcsös déli oldalához 50 mé­terre esett, a Victoria szilva­fa déli oldalán 60 százalékos kártételt jegyeztek fel, ez az érték 187 méter távolság ese­tében 6 százalékra csökkent. A vizsgált madarak okozta kártétel gazdasági következ­ménye a károsítás természe­tétől függően­ változik. A verébkártétel, ha csak a csészelevelek károsítására szo­rítkozik, tulajdonképpen a ter­mést nem csökkenti, sőt még a magházkárosítás esetében is csak 7 százalékot tett ki a vi­rágveszteség a kísérletben. Márpedig ismeretes, hogy egy közepesen berakott fa eseté­ben jó időjárási viszonyok kö­zött, amikor a megporzás megfelelő, általában a virá­gok 5—10 százaléka elegendő a jó alma-, körtfe-, szilva- stb. terméshez. A köszméte és ri­biszke esetében feltehetően módosíthatja a hozamot a kár­tétel. A vadgalamb ugyan telje­sen elpusztítja a rügyet, de csak a 70 százalékot megha­ladó kártétel veszélyezteti a termést. Ekkora vadgalamb­­kártételt nem tapasztaltak. A cinke kártétele a hoza­mot nem érinti. Érdemes megjegyezni, hogy a veréb kártétele egyáltalán nincs a táplálkozási szükség­letével összefüggésben. Ha ugyanis fel is tételezzük, hogy mézet akar szerezni, az a mennyiség, amelyhez a cső­rével hozzájut, olyan csekély, hogy az táplálkozás szem­pontjából elenyésző. A vad­galamb és a cinke kártétele ellenben szorosan összefügg a táplálkozással. Nagy sertéskínálat Terménytőzsde - 1971. április 2­7. Az újvidéki terménytőzsde utóbbi összejövetelein tovább­ra is igen nagy volt a ke­reslet takarmányfélékből, s jelentős kínálat hússertésből. A gabonafélék ára nemigen változott. Nagy kereslet volt idei termésű búzából. Kínál­tak nagy tétel idei termésű kukoricát is, kedvező ár és előleg fizetése mellett. Emelkedett a hússertés kí­nálata, az érdeklődés szórvá­nyos. Ismét nagy kínálat volt malacból, kereslet nélkül. A növendékmarha ára változat­lanul szilárdan alakult. Az utóbbi tőzsdei összejö­vetelek forgalma. GABONAFÉLÉK: A kíná­lat emelkedett. Eladásra kí­náltak 2045 tonna acélos bú­zát, napi áron, 9095 t idei ter­mésűt 125—128 dinárért, 4000 t lágy búzát 127 dinárért, 3500 t idei termésűt szava­tolt árszinten, 150 t rozsot 124 dinárért, 3950 t behozatali ta­karmányrozsot 108—112 di­nárért, 1000 t idei sörárpát napi áron, 65 t zabot 124—127 dinárért, 210 t kukoricát 125 —126 dinárért, 4920 t szárí­tott kukoricát 124—126 diná­rért, 8000 t idei termésűt, na­pi áron. Kerestek 1500 t acélos bú­zát napi áron, 25 500 t idei termésűt 120 dinárért, 2000 t lágy búzát 125 dinárért, 24 000 t idei termésűt, szavatolt ár­szinten, 150 t rozsot 112 di­nárért, 150 t sörárpát napi áron, 50 t árpát napi áron, 460 t zabot 120—127 dinárért, 310 t kukoricát 125—126 di­nárért, 3070 t szárított kuko­­ricát 120—125 dinárért, 9520 t idényszáraz kukoricát (18— 20 százalék nedvesség) 102— 106 dinárért, és 200 t csöves kukoricát 75 dináros áron. Eladtak 7500 t idei termé­sű búzát 5 dinárral a szava­tolt árszint felett, 65 t zabot 124—127 dinárért, 210 t kuko­ricát 125—126 dinárért, 270 t szárított kukoricát 125 di­nárért, 520 t idényszáraz ku­koricát (18—20 százalék ned­vesség) 104—105 dináros áron. MALOMTERMÉK: Kínál­tak nagy tétel fehér és fél­barna lisztet, kereslet nélkül. VETŐMAGVAK: Eladásra kínáltak kisebb tétel egysze­ri és kétszeri keresztezésű hibrid magkukoricát, szórvá­nyos kereslet mellett. Kínál­tak még kisebb tétel Union­­fajta sörárpa vetőmagot 200 dinárért, Flemmingstroe-faj­­ta zabot 190 dinárért, 210 t behozatali lucernamagot 1935 —2150 dinárért, 130 t vörös­­heremagot 1500—1650 diná­rért és 30 t bükkönymagot 280 dináros áron. Kerestek 100 t ZP—502 és ZP—599 hibrid magkukoricát 250 dinárért, 18 t kenderma­got, magburgonyát és 2 t dughagymát, napi áron. JÓSZÁGFÉLE: Nagy kíná­lat hússertésből. Eladásra kí­náltak 1700 hizlaldás hússer­tést 770—780 dinárért, 2170 társastermelésből eredő hús­sertést 750—760 dinárért, 4200 malacot 1050 dinárért, 1870 príma hízott üszőt 1000—1100 dinárért, 950 bárányt 950— 1100 dinárért és 62 000 napos­csibét 200—240 dináros áron. Kerestek 600 társasterme­lésből eredő hússertést 700 (!) dináros áron, 600 hízott üszőt 1000—1200 dinárért, és 400 bárányt 1050—1100 diná­ros áron. Mindössze 200 bá­rányt kötöttek le 1050 dináros árszinten. TAKARMÁNYFÉLÉK: Nagy kereslet. Eladásra kínál­tak 200 t bálázott réti szé­nát 42 dinárért, 100 t szal­mát, napi áron, 30 t napra­forgódarát 160 dinárért, 50 t tejport 860 dinárért, 150 t hallisztet 385 dináros áron. Kerestek 50 t lucernaszé­nát, 300 t répaszeletet, 100 t szójadarát, 100 t napraforgó­héjat és 400 t kukoricadarát, napi áron, 280 t napraforgó­darát 160 dinárért, 1300 t bú­zakorpát 90—92 dinárért, 400 t takarmánylisztet 100 diná­ros áron. Mindössze 30 t nap­raforgódarát kötöttek le. EGYÉB TERMÉNYEK: Kí­náltak 100 t príma tetovói száraz babot 500 dinárért, 130 t gradištei száraz babot 420 dinárért, 200 t idei naprafor­gót 200 dinárért, 1000 t vö­röshagymát 100 dinárért, 300 t hollandi vöröshagymát 110 dinárért, 300 t zellert 150 di­nárért és 30 t diót 300 diná­ros áron. Kerestek 200 t gradištei száraz babot 350 dinárért, 61 000 t idei napraforgót 180 —205 dinárért, 1000 t idei tar­ka szemű napraforgót 220 di­náros áron. Eladás nem volt. A gomba termelése Hollandiában Hollandia az 1964-69-es évek közötti időszakban a vi­lág gombatermelőinek rangso­rában az USA, Franciaország, Taiwan, Nagy-Britannia és az NSZK után a hatodik helyre küzdötte fel magát. Az ország gombatermelői­nek 90 százaléka szövetkeze­tekbe tömörült, melyek gaz­dasági tevékenységükön kí­vül igen nagy áldozatokat hoznak a tudományos ku­tatás és a termelők szak­­képzettségének növelése ér­dekében is. Ennek köszön­hető, hogy a területegység­re járó gombatermés 1957 — vagyis az első szövetke­zeti kísérleti állomás meg­alapítása — óta 1969-ig több mint háromszorosára növe­kedett. A konzervkivitel jóval nagyobb mértékben emelke­dett, mint a belföldi — fő­ként friss­ gomba — fo­gyasztás; az utóbbinak is nagy fejlődésére lehet azon­ban számítani, mert erre ösz­tönöznek a lakosság jólété­nek emelkedése és a házi­asszonyok növekvő hozzá­értése a gombaételek készí­téséhez, valamint a gomba árának jelentős csökkenése. 14. szám — 1971. IV. 8. Főmunka­társak: Dr. Petar Drezgić, Ing. Belja Savic, Ing. Szi­biger István, Ing. Várady Loránd, Ing. Ivlé Blaško, ing. Radojlé Kljajlé és dr. Csikós István Nagy termés csakis kor­szerű agrotechnika alkalma­zása és megfelelő hibrid ve­tése révén remélhető. A már termesztésben levő, és az új hibridek termőképes­ségét azonban számos té­nyező befolyásolja. Ezek hatását legjobban a terme­lésben szerzett tapasztala­tokból, valamint a nagypar­cellás kísérletek eredmé­nyeiből figyelhetik meg a szakemberek. A kísérletek célja, hogy alapos felméré­sek és vizsgálatok után a szakemberek osztályozzák a hibrideket, és a termelők-e­zek, a vidéknek, az éghaj­latnak stb. legmegfelelőbb fajtákat ajánlják. Dr. Belja Savic egyetemi tanár, Tomislav Sáric, a me­zőgazdasági tudományok magisztere és Lazar Jakov­­ljevic mérnök, az Újvidéki Mezőgazdasági Kar, illetve a Mezőgazdasági Kutatóinté­zet tanára és munkatársai az idén is összefoglalták e kísérletek eredményeit, és a ma kezdődő kukoricater­mesztési tanácskozás rész­vevőivel ismertetik őket. Közleményükből néhány érdekesebb részletet ismer­tetünk. Vajdaságban, továbbá Brcko, Vulkovar és Szkopje körzetében tavaly 30 nagy­­parcellás kísérletet állítot­tak föl a szakemberek. Több mint 140 termesztésben levő és kísérleti egyszeres, két­szeres és háromvonalú ha­zai és külföldi hibridet vizsgáltak. A zemuni inté­zet 78, a zágrábi 19, az eszéki 11, az újvidéki 8 limriddel székepelt, a kül-­­földii fajtákból 23-at figyel­tek. Tavaly csakúgy, mint az előző évi kísérletekben a már jól ismert és a terme­lésben is elterjedt hibridek nagy és kiegyensúlyozott termést adtak (NSSC 70, ZPSC 1, ZPSC 4 stb.) Egyes, még szintén kísér­leti kukoricafajták szintén kellemesen meglepték a szakértőket, viszonylag bő terméssel szolgáltak, s a minden részletre kiterjedő vizsgálatok után egy-két év múlva nyilván nagyobb el­terjedésükre lehet számíta­ni. Közép-Bácskában és Ke­­let-Szerémségben nyolc kí­sérletben 16—40 hibridet vizsgáltak. A legelterjedtebb öt hibrid hektáronként át­lag 88,27 mázsa szemter­mést adott. A már ismer­teken kívül kitűntek az NSSC 696, a kísérleti ZP 7, a ZPSC 74, a ZPSC 48A és a Titana. Észak- és Nyugat- Bácska, valamint Nyugat- Szerémség kísérletekben a legelterjedtebb öt fajta át­lag 84,91 mázsát termett. Az újabbak közül az NSSV 696, a Be 66-25, a Be 64-81 és a ZPSC 82-111 kecsegtet eredménnyel. A bánáti kí­sérletekben a legelterjed­tebb hibridek hektárhoza­ma 75 mázsát tett ki. Az új fajták közül csak az NSSC 696 hívta fel magára a figyelmet. A korábbi évek és a ta­valyi termelési tapasztala­tok, valamint a tavalyi kí­sérletek eredményei alapján, a szakértők a következő hibrideket ajánlják termesz­tésre: Középkései fajták: NSSG 70, NSSC 71, ZPSC 4, ZPSO 6, WF9XN6, OsSC 180, és Os 203, továbbá a kétszeres kersztezésű NS 654, NS 720, NS 802, ZP 755, ZP 790 és Os 692 (OPH 98). Korai és középkorai faj­ták: OsSC 218, BcSC 5B, BcSC 5A, ZPSC 48A és a kétszeresek közül a Be 590 és a ZP 448. Figyelmet érdemelnek és a jövőben valószínűleg el­terjednek az NSSC 696, az NSSC 72, a ZPSC 72c, a ZPSC 62, a Be 65-25, a Ba 64-81, a Be 74-15, a Funk’s 5996, a Titano, az FTC, az FSC, a W 32/7 és a W 32/8 fajták. s. z. 3007 Milyen hibridet vessünk? A mezőgazdaságban használatos vegyi anyagok hatása szervezetünkre A korszerű mezőgazdasá­gi termelés szorosan össze­fonódott a vegyiparral. Év­ről évre újabbnál újabb ve­gyi anyagokat állítanak a mezőgazdaság szolgálatába: különféle műtrágyák, ro­varirtó szerek, gyomirtó szerek kerülnek forgalomba. Ezeket az anyagokat mielőtt az üzletbe kerülnek alapos kivizsgálásnak vetik alá, hogy megállapítsák, nincs-e valamilyen káros mellékha­tásuk az emberi, az állati és növényi szervezetre. Amennyiben egy ilyen szer hatása az egészségügyileg megengedett határokon be­lül mozog, engedélyezik a forgalombahozatalát. Az eddigi tapasztalat azonban azt mutatja, hogy nem elég ezeket a szereket rövid távon tanulmányozni: példának megemlíteném a leggyakrabban használatos rovarirtó szer, a DDT ese­tét: az USA-ban a tudósok megállapították, hogy az év­tizedek folyamán nagymérté­kű alkalmazása következté­ben már a csecsemők szer­vezetében, a csontjaikban is kimutatható volt. A DDT- nek vagy egyes származéka­inak igen elterjedt a mező­­gazdaságban való alkalmazá­sa. A takarmánnyal a tehe­nek szervezetébe kerül, majd a tejjel a csecsemők csontjába. Kérdés, hogy mennyire halmozódnak fel ezek az anyagok egy élet folyamán az emberi szerve­zetben, és milyen káros ha­tásuk lesz majd. Ezt a prob­lémakört még tanulmányoz­zák a tudósok. Nálunk az Országos Egészségügyi Inté­zet törvényerejű rendelke­zései szabályozzák a kérdést. E szerek mérgező hatásuk­tól eltekintve igen gyakran okoznak allergiás megbetege­dést vagy a meglevő allergiás betegségek rosszabbodását idézik elő. Igencsak elter­jedt a következtükben meg­jelenő bőrgyulladás, amit az erős napfény és a szél sú­lyosbít, sokszor viszketegsé­­get okoznak, vagy száraz, esetleg lecses sömört. Szem­kötőgyulladást is előidéznek úgyszintén, ami néha köny­­nyezést, látászavarokat, szem­héjviszketést von maga után. A légzőszervek felső része is megbetegedhet: a nátha, a meglevő asztma rosszab­bodhat vagy hirtelen asztma kezdődhet. Aki ezeket a be­tegségeket megkapja, jegyez­ze meg a vegyszert, ami okozta, és élete folyamán le­hetőleg ne dolgozzon vele többet. Megjegyzem, nem mindenki hajlamos az aller­giás megbetegedésekre. El­sősorban azt fenyegeti ve­szély, akinek már előbb csalánkiütése, asztmája volt. Gyakorlatilag minden vegyszer kiválthatja ezeket a reakciókat,­­ s ezért taná­csos védőkesztyűt használni, ha alkalmazzuk őket, s lehe­tőleg minél kevesebbet léle­gezzünk be belőlük. Taná­csos minden nyersen fogyasz­tott gyümölcsöt evés előtt kétszer-háromszor megmos­ni, nehogy ily módon kap­junk mérgezéses gyomorron­tást. Dr. SZÉP Dezső

Next