Magyar Szó, 1971. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1971-04-08 / 96. szám

­ ,­­ Csütörtök, 1971. ápr. 8._____________________________________________KOMMUNISTA ­ 1 i ,I.U1 illilDl 11Ш1ГЛ1 I 1,11 II l I l' l t mi' I L'I : IIIL.HU.fllíA ■■ I IMU .lliH 11 A tartományok Kik a reexportőrök státusának A dolgozók jövedelme kétségbe vonása nem sajátítható ki Dr. Surjo Pupovci A reexportőrök már jó ideje magukra vonják a keresztül lehet kihasználni, tett 6 százalékos kamatba a nyilvánosság figyelmét. Kik a reexportőrök? Vajon a A kötelezettségek közé kell a hitelezőnek 44 380 618 di­.................... társult munka vagy a gazdasági társulások egy olyan sorolni azt is, hogy a hite­ nár jövedelme származik, a KOSOVO haladó erőinek szólnak „A föderáció és a módja vagy megnyilvánulási formájaként jelentkez- l erő szabja meg, hogy a mun­ szövetség 3 százalékos pót­tevékenysége arra irányul, konföderáció az alkotmány­­nek amelyben kisajátítják a munkásosztály jövedel­­kűszervezet melyik külföldi kamatjából pedig további hogy kidomborítsa a jelen és módosítással kapcsolatban Erről a timiről lapunk több cikket fog közös­ partnertől szerezhet be árut 22 190 309 dinár, a jövő új viszonyainak jó című tanulmánya az újvide­­ni Mai lmunkban pero Erste írását jelentetjük Az effajta feltételeket a re- A 33 015 000 dinamyi fa­oldalát az önigazgatásé föde­ ki szimpóziumon, és dr. Jo­­meg exportőrök rendszeresen jut eszközére tehát a hite­ráció egyenjogú elemei ke- van Djordjevic professzor-­­ megszabják, a Genex pel­­lező csupán kamatok formá­zott. Természetes és érthető nak a napokban kiadott „FO­REEXPORTŐRÖK, a Ez különösen éles fonná­­dául ily módon erősíti a fában 83 455 927 dinárt kap, azonban az érzékenység a mi deralizmus, nemzet, szocializ nagy bankok , a beruhá­­ban jut kifejezésre, amikor a Jugotours-képviseletek pozt­ is ez pontosan két és fél sze­kor ismét olyan elméletek mus — adalék az alkotmány kereskedelmi tőke hitelélvező kötelezettséget előit. rese az általa adott hitel zisa?dá^ZIwrídeee^yvaev ^ö-­tához"* című munkája t V1" egyéb nagy koncentrációi, vállal, hogy a devizaeszköz Ahhoz, hogy a hitelt kapó összegének. Ha ehhez hoz­i . • . tenni !\c\ Lukic professzor a többi amelyek a dadmát gazdaság,­zök egy részét (rendszerint vállalatnak a többi létesít- raadjuk ?z 50 "J?111®. dh­l4" S TjiSfÄI шт. KÄS kiváltképpen » .degeMor­ • «No,. menyét i. he,„lé h.lyeetb. ›‘ThSS “ közös hazán kívül van­­ításra jut: „Az autonóm gázad gazdaság gyakori ha- szerződés alak­asának napjan hozzak, a reexportorok (s hatjuk, hogy a hitelező re . 1­01 u a . eevsének fogalmából adódik felezőiként jelentkeznek, érvényben levő árfolyam koztük mindenekelőtt a Ge­­gul is összesen id3 4DS az. Ismeretes, hogy Jugoszláv­o S lehetnek köz igen sokszor adnak okot ko- szerint engedi át a hitelező- nex) ügyviteli-műszaki dí"ár( via nepek­tek es nemzetise- ““lenü a szertóó alkotó moly társadalmi megbeszél­nek, illetve a 12,50 (taláros együttműködésről szóló 33 015 000 imálij­ tort. A geinek különféle Jellegzetes­ TM“11^, h^yzet^et sem teseLe éleTbitálltokm. árfolyam szerint, szerződéseket is kötnek. Mi- 100 440 977 dináros különb­ségeivel kapcsolatban a torzso­k nelyzetuket sem ,, , vel a hitelező ezzel fontos seg valóban impozáns. Ez kösséget, mint megkülön- szabályozhatja a szövetségi Másrészt ugyanilyen gyako- Hogy mindez a gyakorlat- kedvez a nyikhez TuL nyS! Pedig csak egy része az üt­­köztető tényezőt említik Ju- alkotmány. Ezek szerint nem nak a néha durva hanga,­ban mikent fest, azt egy X- vány, hogy ez i/feltéte­­lei által megvalósított esz- ' goszlávia azon népei számár­a vehetnek reszt a szövet- gunyoros es rögtönzött uj- szel­­e olt va­la az (fettete- ként Szerell a közte és az közöknek, hiszen ehhez hoz­za, akik ezen a földön vál- segi szervekben. Csata az a sagcikkek arról, hogy mi- lesen láttuk el ilyen jelzés- idegen gátell,szállodai vál- rá kell adni azokat a téte­tak nemzetté. Igaz, hogy a lodi Talli tegállam, amely­­e­kent tekintünk ezekre a sei­ példáján szemléltetjük, a között létrejövő hi­teket is, amelyek a már fent jugoszláv népek ezen a vi- ,tes/U oket. es amelynek al- szervezetekre, hogyan osztá- amely 227 149 000 dinár érté- említett hitelszerződési föl­deken alakultak ki nemzet- k°t° rora, szabhatja meg, lyozzuk őket. ■ kű hiteléért az Y-nal jelölt m n^ btSmrfün^eev^ tételekből erednek. Például té, de téves volna ugyanezt flogy s?Iat’sz°yetsegi szín- már sokan tisztában hitelezőnek köteles 43 066 000 rangb felek igazi ügyvitelt csupán az árfolyamkülönb­elvitatni a nemzetiségektől, ten mukodo kepviseleteben ^ azzal hagy ш vol. dollárt eladni 1980-ig megfe- ^er^ődésről ízt a té^v ts­­égből a hitelező reálisan például az albánoktól, és ál­­modon az au­­te­ képpen mi,öl “a szóc­s lelő beütemezés szerint, s eb- bimnyitt? hogy Jók az körülbelül 50 millió diná­lamiságuk eredetét és meg­ egységek is epvisel- hogy ki milyen pozíciót fog- hol 21 130 000-at 12,50 dináros ügynökségek, amelyek jlá­ros jövedelemre számíthat, valósulását illetően a közös professzor értekező lai el- Mégis, a jóhiszemű, árfolyam szerint ez a vál­ msajdon többséget vagy ki- A hitelezők egy részének hazán kívülre utalni őket . elkorláti célv/íz" de nem eléggé beavatottak lakat az *den ?z аГ" zárólagos jogot szereztek az- mindenekelőtt a reexportő-A nézetek, amelyek kétség hogy fi etvéL” Svébin TMatt, már elöljáróban le­ra- hogy bizonyos kapacitó- böknek igazi természete és be vonják az albánok kans- szembeszegüljön a tartómé- kell szögezni, hogy kedve- ,, . . . lár ha­­sokkal rendelkezzenek, jó­ társadalmi viszonyokbeli tituálódását Jugoszlávia tor­­nyok új státusával az alkot- 2011611 véleményünk és bí- jóváhagyott hitedés- formán mindig nagyobb, né- végcélja a közös beruházá­sadalmi, politikai és állam­­mányfüggelékek tervezeté- valataink nem irányulnak a пуо1Дап százaiért ha kétszeres Províziót szá­ sokról szóló üzletkötéseken jogi közösségében, abból in- beni sőt a Szövetségi Alkot- nagy általánosságban e szer- Csupán a dollár régi és á­­mítanak fel, mint azok az keresztül mutatkozik meg, dúlnak ki, hogy az albánok­mány érvényben levő XVIII. vezetők ellen, s nemcsak a árfok közötti 2­5 dvié- ügynökségek, amelyeknek TMeszt,a­z adott körülménye­­jövevények, tehát új módon függelékével és a Szerb Szó- Horvátországon kívül szé- r0£ különbség miatt­ az idei nincsenek ilyen kiváttsá­­kot kihasználva végtelenül hitelt adnak annak a már csailka Köztársaság alkotmá kelők ellen, ahogy ezt a esSfflO direr gaik' drasztikus modon^esokken­megdöntött történelmi tén­­­nyának V. függelékével Ez sajtó egy része sokszor be , ^­é­lik az önigazgatási jogokat nem, hogy az albánok csak a" tézis voltaképpen arról akarja állítani. Azokról az , AZ ELMONDOTTAK miatt es elferdítik a társadalmi az úgynevezett vákuumot töl próbálja meggyőzni a köz­­éles hangú bírálatokról ki- Az effajta szerződések korlátraodik az idegensor- viszonyokat. A beruházások­jöttek be Kosovóban. Ezt a véleményt, hogy télien visz- várnunk beszélni, amelyek képtelenségét különösen azok­b­ani­ vendéglátoipari gazdá­­ban való mindössze 10 szó­feltevést a történelmi forrá­­sra a korábbi, 1963 előtti rámutatnak arra, hogy gaz­­nak a munkaszervezeteknek on? osa£a’ növekszik bi­­zalékos részvétellel döntő sok és az objektív tudoma- megoldásokra. Mindezt hi­­daságilag és társadalmilag a példája bizonyítja ékesen, mang­olásuk, s kedvezőt- befolyást gyakorolnak a­nyos kutatások már megdön­t . . . Kif­radhatatlanok azok , amelyeknek a hitelezővel len helyzetbe kerülnek. Ezt munkaira, az uj létesítmény tették. Ez a gondolkodásmód f ■•tiszta - de igen vi- ^­­­k amelyeket ezek a szembeni deviza-kötelezettség alátámasztja az az adat is, ügykezelésére, sőt az egész nem felel meg a történelmi tátható és problematikus .St tengermellék­­ei meghaladják a retenciós hogy az idegenforgalmi-ven- vendéglátoipari vállalatra, igazságnak, s voltaképpen modellül magyarázzák, amely idegenforgalmi gazdasági- kvótából rendelkezésükre ál- deglatoipari vállalatok álló- AZONKÍVÜL, hogy 20 év­­, r, , , . , . , hez npm tu­rtományiK mAH i , • i ló eszközök nagyságát, s ^^oz6ib€n a beruházási jogot szereznek a szabad ketsegbe vonja a nepek es hez nem tudományos mod­­nak gyenge partnereivel “nS a biz^fS l étesít- kölcsönök körülbelül 80 száz eszközök 50 százalékának nemzetiségek egyenjogúság szerrel es megallapitással ió szemben megszabnak. Mind- szer, team­ar­talékkal vesznek részt, az megvásárlására, a szabad gáz­ , tottak, és amely pontot tesz !­ e többsfület egész ügykezelésre kapott ujabb beruházásokban pedig kapacitások feletti rendel-Ismeretes, hogy az albá- a további társadalmi és pp- összeg nagyságát. Ilyen eset a munkaszervezetek saját kezös elsőbbségére (például nők már hosszú évszázadok etikai fejlődésre. P­é­n­tekben —­s ezek nem r­t- eszközei nem haladják meg a Genex­a-Jugotours számú „ Diordjevic Professzor mi” Az utóbbi években elter­­kák — a kölcsön élvezője az 5 százalékot. Noha a sze­­ra) és az országban képvi­ota Kosovoban élnék. Ez tér Ljordjevic Professzorjedt jelenség, hogy az idei devizavásárlásra kényszerül, те1у1 Jövedelmek ebben az seti külföldi cégek árujával mészetesen nem jelenti azt, kajavan a szerb KbZ III. genforgalmi kapacitások be- gyakran saját hitelezőjénél igazaiban az egész gazdaság való ellátás monopóliumára, hogy egyedül lakták ezt a értekezlete után is megismét ruházási hiteleiről szóló láz­ is, de persze nem a hivatta­ átlagán aluliak,^ az alapokba a hitelezők az ügyviteli bi­vidéket hanem a szerbekkel fedik az a korábbi felfogás, szólag kedvező szerződések les árfolyam, hanem a sza- seim ^itt sok pénz, úgyhogy zottság által — amelyben­­ „ ’ . . . . . . az antionóm tartomány a kedvező feltételeken ki­ badon alakuló ár szerint, a­ munkaszervezetek nagy biztosítják hatalmukat, s es Kosovo mas nepeivel es hogy az autonom tartomány­o­k törlesztési amely most 18,00-20,00 di- része a rendelkezésükre álló amelyben gyakorlatilag meg nemzetiségeivel együtt, akik nem alkotó eleme a federa- idet százalékos kamat­­nár között mozog, s azután eszközökből nem tud eleget bénítják az összes önigaz­szintén törzsökösek, és ciónaik”. Ezt azzal magyaráz különleges pótfeltételeket is mindjárt át kell adnia hite- tenm a beruházási költso­­gatási szerv és önigazgatási együtt osztoztak jóban és hogy a föderáció önkén- tartalmaznak, amelyek a lezőjének 12,50 vagy 15,00 f okból eredő kötelezettség viszony kibontakozását — rosszban, harcoltak a hódi­­tes közösség, az önkéntesség be ruh^ ^zámára rendki- ’^**^^1* és" ILndóaTM" repro^kálód­ épttSala^af a^eu“­tók ellen, közös szabadságu- Pedig a nepek joga. ... ^® aTM* ,ekate„se­nak azok a viszonyok, ame­­tek megválogatását, az ál­kért és autonómiájukért. „Ilyen joguk a nemzetiségek- szinte ravidig elhallgatnak. a beruházónk rendszerint e_gazdasági ág lóeszközök, az újratermelési Köztudomású, hogy a kü- nek nem lehet, amelyek sza- Az idegenforgalmi munka- toAST! ÍTekvö S Marná/át Sdt^Sü­szöbönálló alkotmánymódo- baly szerint nemzeti kisebb­ szervezeteket ezzel arra kö- különösen akkor, amikor ezt okozzák másrészt /db/ s elvéh sítások nagy horderejűek, de jégek is.” Ez voltaképpen a __hogy dev'izaban fi- az építővállalattól és a fel- további ’ tőkehalmozódást és sénak feltételeit, a munkái ugyanakkor szükségesek és régi tézis felelevenítése: a követői­k a bankok, reexportőrök és a sok számát és a szakkép­hasznosak. Ezzel összhang- kisebbségeknek minél kisebb TM-bnak mtot Lídául írtok értékének 253 Síé- és Politikai haza- zettségi összetételt, a vezető . ... . . ? 1o„ megszabnaik, mint peiaaui.­iaxok ertekenek 76 százalé- som mas na­gy koncentrációs káder szakképzettségét, és ban van az a törekvés is, J°g- az eszközei kötelező leko­­kat is elen), a hitelező újabb befolyásának erősödését. Eh- mindezek alapján a szemé­hogy a szövetségi alkotmány több, Djordjevic pro­­tese, a latra szóló eszközök kedvezményeket biztosít ma- hez nagymértékben hozzájá­­lul jövedelmek naiolását tovább gazdagítsa az autó- éiszor erre a megállapítás­ letétbe helyezése ; a deviza ganak, a beruházót pedig to­­ruit a logikátlanul megsza- továbbá a jövedelemelszá­nómiát és az ebből eredő vi­ta jut: „A jelenlegi helyzet LjThiSiSt módonTStoke^S bökken ^dszer ökölben a^Sdétel­szonyokat. Az alkotmányjog - különösen a XVIII. alkot- jelölt bankra, a hitelező a beruházónak nyújtott hl- kamat és 2,5 százalék növelt felezettségeket nem veszik jelékek tervezete elvszerűen manyfüggelek meghozatala közvetlen vagy közvetett­tel reális értéke, a kamatot térítményi kamat, amelyet a be az ügyviteli költségekbe és következetesen választ ad óta és a küszöbönálló új részvétele az építőválalat, azonban a munkaszervezet a szövetség eszközeiből adnak az amortizációt pedig nem a népek és nemzetiségek­tel módosítások szerint is - elv a* arUszk­t ö^re/^n/kftel« fi­' “ beruházá- számolják el a törvény szale­jesebb egyenjogúságának kér ^len és elferdíti mind sző- gazdasági tervezet korlátolt­atni. A hitelező viszont az felépttl/^z/intT/tó^zkö­­rintl^'ú^yhogy^r^iberel­déseire. Ezek nem formális vetsegű alkotmány, mind a lehetőségei más hitelezők és egész hitelösszegre számolja­tüs szolgált arra, hogy a tár­­házd megkapja nyereségre­jogi és procedurális, hanem köztársaságok és a tartomá- egyéb partnerek megváló- 61 a kamatot, s ez azt je­­sadalmi eszközök közvetve a szét akkor is ha a létesít­létfontosságú kérdések. ny°k alkotmányának képét gátasában, a hitelező köte- ^^hogy^arra a­ részre is, nagy pénzügyi koncentrációk mény a gyakorlatban ráfi-Vannak azonban olyan bí- ^ funkcióját is.” Jezo Jovahagyasa a munka- aTM TMes ^tol vissza- alapjába kerüljenek. zetéssel dolgozik. Az ide­a olyan oi . ., szervezet integrációról vagy K.r 61 V. A . Hogy a hitelezők számára genforgalmi-vendéglátóinak­ rálátok is, amelyek kifogás­u k­ . Djordjevic pro- dezintegrációról szóló határ 5 S" mennyire jövedelmezők az vállalat viszont az ilyen szer­boljak, hogy a tartományok resszor tehát ketsegbe von- rozataira, az ügyviteli po amnatot és 2,5 szak­ idegenforgalom kiépítésére ződés alapján épült létesít­­a föderáció alkotó elemei le-­va, hogy az autonóm tartó- együttműködés egyéb sor- , s­zt­szolgáló beruházások, azt egy ményt gyakorlatilag köteles gyenek. Az igazat megmond­ványok a föderáció alkotó stb. az tpfiflit i. . e, konkrét és tipikus példával kivonni saját szervezetéből .... . elemei lól nlva„ né a DIVATAI 04 pc­­­rp.,n­e AZ EPITOK es a többi az- támaszthatjuk alá. egy bíró- és külön statust kell adnia ra, ez voltaképpen mar az elemei valójában olyan ne- A HIVATJ^^a reális letfél közvetett vagy közvet- nyes beruházónak 25 évi tör- számára. A vállalatnak ezen idejét múlt dolgok fenntar- zeteket képviselnek, ame­ a­­ lya^ S^teJ^T len megvalogatásával a hi­­lesztési idővel és 6 százalé- kívül el kell fogadnia a más tására való törekvés, tehát lyek szemben állnak a tu- z?laTMf:y telezők szintén bizonyos elő­­kos kamattal jóváhagyott 50 munkaszervezetekkel való nem a részletek bírálata, ha dományos álláspontokkal és ^М т^г таиГ az a tetté­ nyeket ereznek maguknak millió dináros hitelére a ügyviteli együttműködésre 4 * • 1­, a történelmi év m­illi,, -hé ^шпој mar maga az a xene vagy a velük üzleti kapcso- bank a 2,5 százalékos növelt vonatkozó korlátozásokat, s nem az alkotmányfüggelék a történelmi és pozitív té­­tel hogy a hitelt devizában latban álló munkaszervező- pótkamat fejében előre kötelezi magát arra is hogy lényegének az elvetése. Mind nyekkel. Ezek a nézetek töle­ kell visszafizetni, azt jelenti teknek. Az utóbbi években 16 885 000 dinárt kap a szó- a szerződés felbontása es­­ett pedig a tudomány nevé­­bé-kevésbé ellenkeznek azok a munkaszervezetnek, hogy éppen ilyen körülmények vétségtől, s ez azt jelenti, tén partnerének három hó­ben teszik, márpedig a tit-­kai a megoldásokkal, ame­ miatt jelentkezett a nagyszá- hogy saját eszközeiből gya- napon belül kifizeti a közös . . . . Tz­­ , Ivek ninénd­- ép. eszközeiből a hivatalos ar-­mu „tervezőiroda”, amelyek­ korlátilag csak 33 015 000 di- beruházások ra jutó részét domany nem hirdeti a nepek lyek Jugoszlávia nepeinekes folyam szeint jóváhagyott kel a tengerparti beruházók­­nárt kell adnia. Ő azonban és előre kifizeti azt az er­es nemzetiségek közötti jog­ nemzetiségeinek nagyobb fő hitel kétszereset vagy ha- nak rengeteg bajuk volt. Az mégis a teljes 50 000 000 kl­­veszített nyereséget amelyet egyenlőtlenséget és a társa-­k­ egyenjogúságát, s ezzel romszorosát engedje át a ki- említett kötelezettségek közé káros összegre számolja el Darm­er„ k- - . ’ ... dalmi, gazdasági és politikai együtt az önigazgatású szó-­telezőknek, s ezáltal a mun- tartoznak azok is, amelyek a vállalatnak az annuitása- a SZOS eru azas viszonyok visszafejlődését. cialista viszonyok még eze­­k a szervezet jövedelmének sze­nt­­erződésileg lekötik kát, és a szövetségtől 3 szá­­bot TMboSrto* volna meg a yo­­ t , __ a kapacitások egy reszet, s­zalek potkamatra szerzett szerződés időtartama alatt. Példaként szolgalhati erre teljesebb kibon­takozasat szór je­lentos reszet atomnesztak a azt azután csak a hitelező jogot. A hitel élvezője által, dr. Radomir Lukic profesz­­galmazzák, hitelező javára. által kijelölt ügynökségen annuitás formájában befize- Pero ERSTE 3. oldal

Next