Magyar Szó, 1971. június (28. évfolyam, 148-176. szám)

1971-06-01 / 148. szám

2. oldal Tegnap Belgrádba, érkezett a szovjet háborús veteránok küldöttsége Pavel Ivano­­vics Batov hadseregtábornokkal az élen. A küldöttséget a sureini repülőtéren Mari­jan Cvetkovic, a Harcos Szövetség elnöke üdvözölte. A szovjet küldöttség tíz napot tölt hazánkban Brazília kiterjesztette felségvizeinek határát Szigorúan ellenőrzi a partjai közelében cirkáló halászhajókat A brazil­ haditengerészet tegnaptól kezdve ellenőrzi a külföldi halászhajók behato­lását felségvizeire, amelyek a kormány döntése szerint a parttól 320 kilométer tá­­volsságra terjednek ki. Hiva­­talos közlemény szerint min­den külföldi halászhajót, amelyet ebben az övezetben megfelelő okmányok nélkül találnak, vagy lefoglalnak vagy pediig a nyílt tengerre toloncolnak. A brazil külügyminisztéri­um diplomáciai úton értesí­tette az érdekelt kormányo­kat, hogy május 31-én meg­kezdte a külföldi hajók el­lenőrzését az említett övezet­ben. A kormány egyébként 15 hónappal ezelőtt határoz­ta el, hogy a felségvizek ha­tárát 200 tengeri mérföldre tolja ki. Ezzel kapcsolatban a kormány úgy rendelkezett, hogy bizonyos feltételek mel­lett megengedi más országok halászjainak, hogy a brazil partoktól 100 mérföld távol­ságra is halászhatnak. Hivatalos jelentések sze­rint a brazill partok közelé­ben már hetek óta amerikai, francia, szovjet és más zász­ló alatt hajózó halászhajók cirkálnak. Laphírek szerint a brazil kormány felszólította az ér­dekelt országokat, hogy kös­senek megfelelő halászati egyezményt Brazíliával. A brazil köztársasági elnök ren­delete szerint a külföldi ha­jók kötelesek megfelelő ille­téket fizetni a kifogott hal mennyiségének arányában. Felségvíz-viszály Kanada és az USA között is A napokban ismét kiújult az USA és Kanada közötti viszály a felségvizek határá­val kapcsolatban. A közvet­len okot egy incidens szol­gáltatta, amely egy kanadai halászhajóval történt. Ame­rikai vélemények szerint ugyanis a múlt héten egy ka­nadai halászhajó az USA fel­ségvizeire hatolt. Az ameri­kai haditengerészet járőre tüzet nyitott rá, s emiatt Kanada tiltakozott az ame­rikai külügyminisztériumnál. A viszály oka az, hogy a kanadai törvények szerint a halászok 3 mérföldre meg­közelíthetik más ország part­vonalát, az USA viszont csak 12 mérföldre engedi partjai közelébe a külföldi halász­­hajókat. Még mindig szökésben a puccsszervező tábornok Jóság államcsíny-kísérlettel vádolta meg Eduardo La­banca tábornokot, és paran­csot adott letartóztatására. A tábornok már tíz napja szökésben van. A katonaság azt a parancsot kapta, hogy mindenáron kerítsék kézre Labancát és társait, akik meg akarták buktatni Lanussét, a katonai junta vezetőjét. A katonai parancsnokság hivatalosan közölte, hogy ku­darcba fulladt Labanca és legközelebbi munkatársa, An­tonio Bangati ezredes össze­esküvése. A közlemény sze­rint a két magas rangú tiszt a szárazföldi hadsereg és a légierő egységeinek közre­működésével akarta meg­szervezni a puccsot. Labanca az úgynevezett nemzeti jobboldal híve. Két évvel ezelőtt vonult vissza a katonai szolgálatból. Buenos Airesból jelenti a Tanjug. Az argentínai katonai hír Gukar-értekezlet Londonból jelenti a Reu­ter. A Brit Nemzetközösség azon tagállamainak mi­niszterei, amelyek a leg­több cukrot termelik, a brit fővárosban a közel­jövőben megbeszéléseket folytatnak Nagy-Britan­nia Európai Közös Piac­hoz való csatlakozásának gazdasági következménye­iről. A tanácskozáson szó lesz az érdekelt országok cukoriparának védelméről. A brit kormányt az érte­kezleten Geoffrey Rippon, az Európai Közös Piaccal tárgyaló brit küldöttség vezetője képviseli. Kanada eleget tesz kötelezettségének Mitchell Sharp külügy­miniszter közölte, hogy Kanada jövőre majd 80 millió dolláral nagyobb segélyt nyújt a külföld­nek, mint eddig. A tervek szerint 1972-ig, illetve 1973-ig az eddigi 420 mil­lió dollár helyett 500 mil­lió dollárt folyósítanak, vagyis Kanada fokozato­san eleget tesz annak a kötelezettségének, hogy nemzeti összjövedelmé­nek egy százalékát a fejlő­dőben levő országok meg­segítésére fordítja. MAGYAR SZÓ Kedd, 1971. június 1. Szuverenitás és kőolaj A francia-algériai viszály háttere (3) Ezután emlékeztetnek ar­ra, hogy Algéria továbbra is a francia nyelv és kultúra fontos terjesztője, hogy Fran­ciaország hatodik partnere világviszonylatban és első a frank­ övezetben. Úgyszintén emlékeztetnek arra, hogy a francia—algériai viszony el­sőrendű fontosságú tényező a Földközi-tenger övezeté­nek békéje szempontjából, márpedig ez az övezet ma inkább, mint eddig bármi­kor, ki van téve a nemzet­közi konjunktúra okozta bi­zonytalanságnak. . A közös övezethez való tartozás nagy­méretű tervek megvalósítá­sában való együttműködésre ad lehetőséget. A kormányok közötti pár­beszéd azonban ezzel le is zárult. A nyilvánosság előtt egymáshoz intézett apelláci­­ók, és a közvetett sugalma­­zások sem jártak eredmény­nyel. Olyan időszak kezdő­dött, amelyben már sok min­dent átengedtek a véletlen­nek. A megtorlás A francia kőola­j­társasá­gok, mihelyt szabad kezet kaptak, már április 22-én be­jelentették, hogy a továb­biakig megszüntetik az al­gériai kőolaj vásárlását ma­gas ára miatt. A következő napokban világszerte körle­velet intéztek kereskedelmi vállalatokhoz, bankokhoz és olajfinomítókhoz, amelyben felszólították őket, hogy ne vásároljanak többé algériai kőolajat, mert — mivel nem kaptak kártérítést — ez az olaj tulajdonképpen „lopott vagyon”, vagyis úgynevezett „vörös kőolaj”. A nyugati világ 60 újságjában hatalmas hirdetések jelentek meg, amelyekben a franciák el­magyarázzák, hogy le kell foglalni az algériai kőolajat, hogy ezáltal megőrizzék a­ tulajdonjogot, és ilyen érte­lemben apellálnak a hágai bíróságra és a nemzeti bíró­ságokra. A francia vállalatok követelik a többiektől, hogy valamennyien csatlakozza­nak az algériai olaj bojkot­tálásához, s figyelmeztetik őket arra, hogy aki algériai olajat vásárol, a kisajátítás veszélyének teszi ki magát. Hasonló figyelmeztést küld­tek azoknak az amerikai hi­telbankoknak és ipari cso­portosulásoknak is, amelyek a tervek szerint részt fognak venni az algériai földgáz ki­termelésében. A nyomás igen nagy. A sajtó teljes egészében a küz­dőtérre lépett. A cél az, hogy Algériát megadásra kénysze­rítsék: vagy engedjen a kö­veteléseknek, vagy pedig szüntesse meg a termelést. A L’Aurore című párizsi lap április 27-én azt jósolja, hogy a termelés leáll, és az üzemeket bezárják. A L’Hu­­manité figyelmeztet arra, hogy 1971 Algériája nem azonos 1951 Iránjával, ahol annak idején a bátor Mosza­­dikot megbuktatták egy tisz­tességtelen küzdelemben. A francia vállalatok visz­­szarendelték Párizsba mér­nökeik és technikusaik egy részét. A lapok szerint ezzel eltépték az utolsó szálakat is, amelyek még összefűzték Párizst és Alzsírt, megálla­pították, hogy a helyzet nagymértékben rosszabbo­dott. A szakemberek vissza­rendelésével azt akarták el­érni, hogy megbénuljon az algériai kőolajipar. Az El Mudzsahid című al­gériai lap nem maradt adós a válasszal. Szerinte a De Gaulle utáni Franciaország hasonlatosságokat mutat az­zal a Franciaországgal, amely 1954-ben az USA-t nukleáris beavatkozásra kérte Viet­namban, amely 1956-ben Nagy-Britanniával és Izrael­lel szövetkezve megtámadta Egyiptomot, és amely a NATO támogatását kérte Algéria népe ellen, amikor az szabadságért harcolt. Min­denesetre meg kell állapíta­nunk, hogy a sajtó sokkal erélyesebb hangot üt meg, mint a hivatalos körök. Rumedien elnök ismét hangsúlyozta: — Ha Fran­ciaország tényként fogadná el nemzeti szuverenitásun­kat, minden nagy és ki problémánkat megoldha­nánk. A továbbiakban kijele­tette, hogy Franciaors­­zést szegez Algéria tor­nak, amikor azon fárad, hogy megfossza deviza-* közeitől. Ennek ellenére : ban még mindig módot lenne találni a megegyez* (Folytatjuk) Makariosz a Szovjet­unióba készül Ciprus kitart el nem kötelezett politikája mellett — jelentette ki a Pravdának Makariosz érsek, ciprusi kozuk­sasagi ешок szovjet­­uniopen autogamsa előtt ki­jelentette: reméti, hogy lá­­togatása, hozzájárul a két ország kapcsolatainak meg­­sziláruításáh­oz. A Pravdá­nak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: „Ciprus el nem kötelezett politikát folytat, s e politika kereté­ben számos téren baráti együttműködést folytat a Szovjetunióval. Ciprus füg­getlenségének elnyerése óta igen jó baráti kapcsolatokat tart fenn ezzel az országgal”. Megállapította, hogy a Szov­jetunió a válságos időkben különféle módon támogatta Ciprus népének igazságos harcát. A továbbiakban hangsú­lyozta, hogy a ciprusi kor­mány nagy érdeklődéssel fi­gyeli a közel-keleti fejlemé­nyeket, mert ez a válság nagymértékben veszélyezteti az egész világ békéjét. A cip­rusi kormány nagyra becsüli a Szovjetunió békevédő erő­feszítéseit. A szovjet—egyiptomi ba­rátsági szerződés megkötése után Moszkvában nagy ér­deklődéssel várják a cip­rusi elnököt: a szovjet sajtó hangneméből ítélve Makari­osz látogatását igen jelen­tősnek tartják. A Za Ruhezsom című szovjet lap ezzel kapcsolat­ban leszögezi, hogy a görög katonai junta meg szeretné szerezni a hatalmat Cipruson is. Ankarában olyan vélemé­nyek hangzanak el, hogy Ciprust Törökországhoz kel­lene csatolni Nagy-Britan­­nia pedig a maga részéről — noha Ciprus függetlenségét támogatja — igyekszik fenn­tartani a bizonytalanságot. A NATO szeretné a szigetor­szágot beépíteni katonai rendszerébe, az amerikai kormány pedig támaszpont­jává szeretné változtatni. Ciprus függetlenségét tehát továbbra is veszély fenye­geti. India cáfolja, hogy kedvezményeket ad a szovjet hadihajóknak Delhiből jelenti a Reuter. Swaran Singh indiai kül­ügyminiszter tegnap cáfol­ta azokat a híreket, hogy India rendkívüli kedvezmé­nyeket adott a szovjet ha­dihajóknak a keleti kikö­tőkben és Vishakhapatnam támaszponton. Az indiai parlament egyik képviselőjének válaszolva hangsúlyozta: India bizo­nyos kedvezményeket nyúj­tott valamennyi baráti or­szágnak, köztük a Szovjet­uniónak is a hajózásban. A szovjet hadihajók, úgymond, az Indiai-óceánon cirkálnak ugyan, de több más ország hadihajói is jelen vannak ebben a térségben. Belga vélemény önigazgatásu­­nkról Robert Dussart, a Belga Kommunista Párt politikai bizottságának tagja a Le Drapeau Rouge című heti­lapnak adott nyilatkozatá­ban elismeréssel szólt a II. jugoszláv önigazgatási kong­resszusról, amelyen küldött­ként vett részt. Hangsúlyozta, hogy a kong­resszuson a nyílt viták és a demokratizmus légköre va­lósággal lenyűgözte a külföl­di küldötteket. A munkás­önigazgatás révén, úgymond, a jugoszláv dolgozók valóra váltották a termelők közvet­len és konkrét társulását, ami a jugoszláv szocializmus nagy győzelme. A jugoszláv munkások az önigazgatási szervek munkájában való te­vékeny részvételükkel sok problémájukat megoldották, nehézségek azonban még van­nak. Véleménye szerint ezek a nehézségek elsősorban Ju­goszlávia fejlettségi szintjé­ből fakadnak, mert „a teg­nap földművesei ma már gyárakat igazgatnak”. Dussart véleménye szerint a jugoszláv önigazgatás leg­főbb kerékkötői a bürokrá­cia, a technokrácia és a mun­kafegyelem fogyatékosságai. A zentai Tisza Bútorgyár igazgatót kinevező pályázati bizottsága pályázatot • ÍR KI AZ IGAZGATÓI ÁLLÁS BETÖLTÉSÉRE FÖLTÉTELEK: — Faipari mérnök vagy okleveles közgazdász há­romévi gyakorlattal. — Üzemi mérnök faipari szakosítással, illetve köz­gazdász legalább ötévi gyakorlattal. — Szükséges a magyar és szerbhorvát nyelv is­merete, kívánatos egy világnyelv ismerete is (lehetőleg angol vagy német). — Eleget kell tenni a munkaviszonyokra vonat­kozó általános föltételeknek, azaz a vállalatok­ról szóló alaptörvény 55. szakaszában megsza­bott föltételeknek. A pályázat a Politika napilapban való megjelenésé­től számított 15 napig érvényes. Fizetés illetményszabályzat szerint. A kérvényekhez képesítésről szóló oklevelet, pálya­képet és életrajzot kell csatolni. A hiányosan fölszerelt kérvényeket figyelmen kívül hagyjuk. Az érdekelteket az eredményről a határozathozatal­tól számított 8 napon belül tájékoztatjuk. A kérvényeket a következő címre kell küldeni: Industrija nameštaja Tisa Senta, Zenta, Petőfi Sándor utca 54. 542-1

Next