Magyar Szó, 1971. június (28. évfolyam, 148-176. szám)
1971-06-29 / 176. szám
4. oldal Tehermentesíteni kell az élelmiszergazdaságot A Népek Tanácsa agrárpolitikai bizottságának ülése A szövetségi kormánynak és szerveinek tovább kell munkálkodni azon, hogy csökkenjenek a mezőgazdaság, az élelmiszer- és dohányipar terhei, hogy ezek az ágazatok is képesek legyenek a bővített újratermelésre — javasolták a Szövetségi Képviselőház Népek Tanácsa agrárpolitikai bizottságának tagjai tegnapi belgrádi ülésükön, melyen az élelmiszer- és a dohányipar gazdálkodásának tavalyi eredményeiről és jövedelemszerzési feltételeiről tárgyaltak. Az ülésen Danilo Kekic elnökölt. A képviselők egyöntetű megállapítása szerint ha az élelmiszergazdaság nem tehermentesül, akkor a munkaszervezetek és az egyéni gazdálkodók egyre inkább a külterjes termelésre térnek át, s mind több fontos élelmiszer lesz hiánycikk. Figyelmeztettek arra, hogy a hiány az árrögzítés ellenére is drágulásra, következésképp a keresetek emelkedésére vezet, mindez pedig a jugoszláv gazdaság versenyképességének csökkenésére. Slavko Veselinov, Vaszil Dimovszki (a szakszervezet képviselője) és Danilo Kekic megállapították, hogy a szavatolt és minimális védőárak emelésével némileg javul a mezőgazdaság helyzete, de csak átmenetileg, ha időközben nem hoznak létre olyan mechanizmust, amely az árarányok megbomlása esetén helyreállításukat önműködően véghez viszi. A tehermentesítést a képviselők a hitelfeltételek javításában, a korábbi kedvezményes kamatláb visszaállításában, a közösség iránti kötelezettségek csökkentésében látják. Októberben egyébként — Kekié bejelentése szerint — a Népek Tanácsa vitát kezd agrárpolitikánk céljának megvalósulásáról. Lengyel rendező az újvidéki színházban Kazimierz Dejmek neves rendező, szerződött az újvidéki Szerb Népszínházhoz. Lodz és varsói színházakat vezetett, s Európa több nagy színházában rendezett már. Újvidéken évente két darabot állít színpadra. A nagy tekintélyű lengyel színházi szakember eddig főleg klasszikusok rendezésével hívta fel magára a figyelmet. Újvidéken tegnap tartotta Gogol Revizor című művének első próbáját. A vígjátékirodalom ismert, az utóbbi időben mind népszerűbb művét Dejmek mester a legjobb szereposztásban viszi színre. A bemutatót, amellyel a színház megnyitja a következő évadot, október elején fogják tartani. Kazimierz Dejmek (balról) és Zoran Jovanovic drámaigazgató a tegnapi első próba előtt még egyszer ellenőrzi a szereposztást. Készülnek a (községi) középtávú fejlesztési tervek Szabadka a gyáripar korszerűsítését tűzi ki célul INTERJÚ BAGI KÁROLY VÁROSELNÖKKEL A napokban közölték, hogy a szövetségi kormány elfogadta a föderáció középtávú tervének a vázlatát. A köztársaságokban és a tartományokban is nagyjából ilyen szakaszban van a tervkészítés, a községek közül egyik-másik közel áll távlati tervének véglegesítéséhez, legnagyobb részük azonban csak most kezdte el ezt a nagy munkát. Szabadka alighanem az egész országban elsőnek véglegesíti ötéves fejlesztési elképzelését, javaslata ugyanis ma kerül a községi képviselő-testület elé. Ez szolgált ürügyül, hogy interjút kérjünk Bagi Károly városelnöktől arról, milyen irányba és milyen ütemben fejlődik Szabadka az elkövetkező öt esztendő folyamán. — Mindenekelőtt: melyek a terv alaptézisei? — Amikor hozzáláttunk ehhez a nagy munkához, az vezérelt bennünket, hogy minél reálisabb tervet készítsünk. Ennek érdekében kértük ki a községi általános gyűlés véleményét, és ezért volt elég hosszú ideig közvitán a tervvázlat. A realitás legfontosabb követelményeként a való helyzet minél alaposabb felmérését tekintettük, függetlenül attól, hogy a helyzet meglehetősen elszomorító, hiszen gazdaságilag messze lemaradtunk az ország hasonló városai mögött. összesen 30 000 ipari dolgozónk van, de ezek annyira korszerűtlen, elavult gépekkel dol- l goznak, hogy a termelőesz- közök értéke nem haladja meg az egymilliárd dinárt. Ilyen eszközökkel persze a termelés sem lehet nagy. Magától adódik hát a terv alapkoncepciója: halaszthatatlanul korszerűsíteni kell a gazdaságot, főleg pedig a gyáripart! Az elnök helyzetismertetéséből kitérnék, hogy a tudatos gazdaságfejlesztés voltaképpen már folyamatban van. Tavaly például 200 milliót fordítottak a termelés technológiájának korszerűsítésére, vagyis jóval többet mint a felszabadulás óta bármelyik évben. Az elmúlt öt esztendő folyamán ennyi az összberuházások évi átlaga, a kimondottan gazdasági ráfordítások összege nem haladta meg a százmilliót. — Ezek szerint meglehetősen nagy súlyt helyeztek az elmúlt időszakban a felépítmény továbbfejlesztésére ... — Igen, ha százalékban fejezzük ki, valóban úgy tűnhet, hogy rengeteget költöttünk gazdaságon kívüli létesítmények fejlesztésére, összberuházásunk 45 százalékát fordítottuk ugyanis erre a célra, összegben kifejezve persze ez sem túl nagy, sőt jóval kevesebb, mint más hasonló városokban. Ettől eltekintve, maga Bagi elnök is büszke rá, hogy nemrégen új kórházat kapott a város, a munkásotthont is majdnem befejezték, kiépült az egészségházak hálózata, sok általános iskolát emeltek, néhány középiskola is új épületbe költözött, és a fiatal főiskolák elhelyezését is megoldották. Nyilván ez a körülmény tette lehetővé, hogy az elkövetkező években inkább a gazdaság fellendítésére összpontosítják az erőket. — Az új ötéves terv hogyan állapítja meg a gazdasági és a gazdaságon kívüli befektetése arányát? — Az arány 75:25 lesz, természetesen a gazdaság javára. — Az előbb említette, hogy az elmúlt öt esztendő folyamán átlag 200 millió évi beruházást végeztek. Mennyivel tudják ezt növelni a következő öt esztendő folyamán? — Úgy számítjuk, hogy el tudjuk érni az évi 450 milliót — Honnan teremtik elő a pénzt, hiszen gazdaságuk alig akkumulál? — Mindent megteszünk a gyáripar korszerűsítéséért. A gépeket zömmel keletről hozzuk be, mert ott jobbak a vásárlási feltételek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megelégszünk technológiai szempontból idejét múlta felszereléssel. Ahol korszerűsítünk, ott európai színvonalra akarjuk emelni a termelést. — Mely gyárak állnak a korszerűsítési ranglista élén? — Nincs szándékunkban egyes munkaszervezeteket előnyben részesíteni, s másokat visszatartani, úgy számítjuk azonban, hogy a vegyiparba, a villamosiparba és az élelmiszeriparba érdemes minél többet befektetni. — A községi képviselőtestületnek és a vállalatoknak a gazdaság fejlesztése szempontjából, tudjuk, nem sok közük van egymáshoz. Mégis feltesszük a kérdést: mivel tud a város hozzájárulni a gazdaság lendületesebb fejlődéséhez? — Sok mindennel. Egyebek között jelentős támogatást nyújtunk a vállalatoknak fejlesztési programok kidolgozásában. Egyengetjük az integráció útját más községek és köztársaságok területén levő nagy ipari létesítményekkel. Csökkentjük a gazdaság terheit, a különféle járulékokat. Elhatároztuk, hogy fokozatosan megszüntetjük a gazdaságii szervezetek kötelező községi tartalékalapját, amiből eddig a veszteséges vállalatokat injekcióztuk. Erre nincs szükség, ha egy vállalat nem tudja fenntartani magát, meg kell szüntetni. Bagi elnök szerint nem a személyi jövedelmi járulék csökkentésével lehet segíteni a gazdasági szervezeteken, hanem a különféle községi illetékek és a magasabb társadalmi-politikai közösségeknek fizetendő bizonyos adónemek eltörlésével. Szabadkán lényegesen csökkenteni fogják a telekrendezési díjat és a közművesítési járulékot, s ezzel jelentősen könnyítenek a terjeszkedés előtt álló gyárak helyzetén. Utolsó kérdésünk mostanában minden szinten időszerű: vannak-e folyamatban olyan beruházások, amelyekre nincs fedezet? — Nincs fedezetlen beruházásunk! — mondotta befejezésül Bagi Károly, Szabadka város elnöke. CSORBA István Bagi Károly A belső ellenőrzésről Egészséges sofőrökre van szükség Dr. Milica Savic orvos és Kosa Mitošević pszichológus két vállalat — a Városi Közlekedési Vállalat és a Vojvodina Szállítóvállalat — közös egészségházának alkalmazottai. De nemcsak a két munkaszervezet dolgozóinak egészsége fölött őrködnek, hanem sok ezer más ember élete fölött is, és hozzájárulnak a közlekedés biztonságának növeléséhez. A közlekedési vállalatok belső ellenőrzéséről szóló törvény kimondja, hogy a sofőrök egészségi állapotát rendszeresen kell ellenőrizni, hiszen sok példa van arra, hogy utainkon olyan gépjárművezetők idézik elő a közlekedési szerencsétlenségeket, akiknek egészségi állapota nem kielégítő. I Mik a sofőrök leggyakoribb megbetegedései. I — A szakmai megbetegedések közül az első helyen állnak a hallószervi sérülések — mondta dr. Milica Savic. — Ezenkívül igen gyakoriak a gyomor-, a szívbántalmak, az isiász és persze különféle neurózisok. Mindezek szoros összefüggésben vannak a sofőrök munkájával, a hangos motorzúgással, a rendszertelen és elégtelen táplálkozással, a vezetés közbeni állandó idegfeszültséggel, a nagy hőmérsékleti változásokkal stb. Az egészségházban a gépkocsi-vezetőket évente orvosi vizsgálatnak vetik alá, ahogy a törvény előírja, az idősebbeket azonban évente kétszer is megvizsgálják. Ha új munkaerőt vesz fel a két vállalat, akkor az egészségi bizonylathoz csatolni kell az egészségháznak a bizonylatát is. Nemcsak orvosi rendelője, hanem pszichotechnikai laboratóriuma is van az egészségháznak. Ebben különféle műszerekkel és tesztekkel ellenőrzik a gépjárművezetők fizikai és pszichikai képességeit. Az egyik készülékkel például azt vizsgálják meg, hogy a sofőr pupillája a vakító fény után milyen gyorsan tágul ki, a másikkal a szem távbecslő képességét ellenőrzik. Van itt egy olyan műszer is, amelyikkel a reflexek gyorsaságát mérik. Ezenkívül különféle tesztekkel ellenőrzik a jelentkezők intelligenciáját, lelki alkatát. Miért van minderre szükség? A választ a pszichológustól kapjuk meg. — A gépjárművezetéshez nem elég a szakmai felkészültség. Ha idegrendszere rossz, lelki alkata nem megfelelő, nem szabad a volán mögé ülnie. Nemrég volt egy igen érdekes esetem. Egy tehergépkocsit vezető sofőr autóbuszvezetőnek jelentkezett. A jelentés szerint, jó sofőr, még nem idézett elő balesetet. A vizsgálat után mégis azt állapítottam meg róla, hogy nem alkalmas autóbuszvezetésre. Annyira megszokta már ugyanis a tehergépkocsi vezetését, egyénisége is olyan, hogy nem tutjuna alkalmazkodni az új munkafeltételekhez. Többek között zavarna az, hogy pontosan menetrend szerint kell közlekednie, ezenkívül, mint gépkocsisofőrnek nem sok dolga volt felekkel, s most már nehezen igazodna hozzájuk. Ez csak egy példa a sok közül. A pszichotechnikai kabinetben nagyon sok szakképzett vezetőről kiderül, hogy nem alkalmasak arra, hogy a volán mögé üljenek. A jelentkezők 40 százalékát alkalmatlannak nyilvánítják. (es) MAGYAR SZÓ A FRUŠKA GORA REJTEKEIBEN A Jó Pajtás expedíciójának táborozásáról A Jó Pajtás szerkesztősége — az idén először — Fruska gora-i expedíciót szervezett a vajdasági iskolák legjobb kis növény-, rovar-, és ásványgyűjtői számára. A gyerekek egy hetet töltenek a Lavine nevű forrásnál, s onnan tesznek fölfedező utakat a Fruska gora kevésbé ismert helyeire. A gyerekeknek több neves biológus, geológus és kutató tart előadást. Többek között Székely Tibor, a neves Afrikautazó is elbeszélget az expe- i díció tagjaival. Az expedíció tagjai: Csobancsics Erzsébet, a topolyai Április 20 iskolából, Virsig Sándor, a csantavéri Néphősök iskolából, Kataron Péter, a zrenjanini Október 2. iskolából, Domokos Ferenc, a vojlovicai Testvériség-Egység iskolából, Gergely Ibolya, a szabadkai Kizár István iskolából, Gergely Béla, a felsőhegyi Csokonai Mihály iskolából, Kriller Ferenc, a zombori Testvériség-Egység iskolából, Bálint Katalin, a törökkanizsai Zmaj iskolából, Dropka Erzsébet és Sípos György, az újvidéki József Attila iskolából, Milinszki Mária, a temerini Kókai Imre iskolából, Csordás Zoltán, a pacséri Moša Pijade iskolából, Bálint Anna, a hajdukovói iskolából, Varga Szilveszter a moravicai Id. Kovács Gyula iskolából. Az expedíciót Kaszás Károly, az újvidéki József Attila iskola igazgatója vezeti. A gyerekek kitűnően érzik magukat. Szerda, 1971. június 30. Hangszórós romantika A sarki sportpályán, itt nálunk a dunai park szögletében — lármája ideszáll fel az ablakba hozzánk — időről időre felcsattan a csatazaj ... Nem tudom, hányféle sportág osztozik ezen az úgynevezett kispályán: kosárlabda, hálólabda (futball itt nincs), a kiáltás azonban egyforma intenzivitású. Nagyon nehéz lenne azt is lekottázni ebből a lármából, hogy fiúk vagy lányok versenyeznek, s én sokszor gondolok arra, hogy ez a testnevelés, a sport szimfóniája. A városi fiatalok régi, Molnár Ferenc által megénekelt grund-romantikája virul így modern formában a háztömbök között. A téli szezonban ez a kis betonvár persze kihalt, alig ijed azonban a természet, a tavaszt onnan tudjuk véglegesnek, hogy hangos a mi kis sportpályánk. Nem is lenne itt semmi baj, emberek, ha az utóbbi években nem csempészték volna be életünkbe a hangszórót. Most mindaz, ami azon a sportpályán történik, sztentori módon felerősödik: sóhaj és „sut”, drukk és biztatás, reszketnek az ablakok a környékbeli házakban. Mindez még elviselhető lenne nappal, de éjszaka ... Nem mintha éjszakai mérkőzéseket játszanának, de éjszaka, kétszer egy héten vad utcabálakat rendeznek ezen a pályán. Tudod, hogy mi az a hangszórós, felerősödött utcabál? Dantel vízió, de ahhoz nem volt elég látnoki a világhírű költő tolla, hogy ilyet eléd varázsoljon. Ez a zaj behatol a pórusok alá, betör a bezárt ablakokon, ellene csak — valamennyire — úgy lehet védekezni, ha a rádiót vagy tévét késő este maximumra állítják a lakásokban, és így születik meg a hangok nagy nyári hangversenye. S mi környékbeli lakosok vágyódva gondolunk egy hajigszórómentes téli éjszakára, amikor legfeljebb hóvihar tombol, de nincs utcabál. MAJTÉNYI Mihály