Magyar Szó, 1971. október (28. évfolyam, 270-300. szám)

1971-10-14 / 283. szám

Г rc· ■ L - • . m Magyar író xxviii. évf. гвз. (8756.) sz. csütörtök, 1971. okt. 14. snlli* м!!!!!!!!!!!!|1а|в|1М|****«»«а1аааа|аа|а|>ааа|,ав»*<а*Н»|в1ммммм1ааам0а>««пћ •■AHMiuaaaail0llaiaaiaaailflaaaiaiiliaiaMmiMaBgiiaa”«*a{aaaaJMMMiaaeeaaaaaaaaa. ARA 80 PARA [ Nyereményszelvény i a 6. oldalon) Vélemények Nixon moszkvai útjáról A Szovjetunióban fontos eseménynek tartják a látogatást NEM VÁLT VALÓRA HRUSCSOV JÓSLATA A történelem legnagyobb csúcstalálkozója Tito elnök Persepolisba érkezett a perzsa állam harmadfélezredes jubileumára Különtudósítón­k telexjelentése Persepolis, október 13. A perzsa birodalom két és fél évezredes jubileumi ünnepére érkező Tito elnököt Persepolis ősi falai alatt fogadta katonai pompával Mohammed Reza Pahlavi iráni sah.­ ­ Az elnök repülőgépe a már leszállt esti szürkületben, 6 órakor ereszkedett le a si­­razi repülőtérre, ahol a sah testvéröccse, Golan Reza, va­lamint Balla László teheráni nagykövetünk köszöntötte Tito elnököt és feleségét, majd a jugoszláv küldöttség tagjait: Vratusát és Rato Du­gan­­icot. A repülőtérről lassú me­netben vonult a kocsisor a 60 kilométerre fekvő Persepo­lisba. Elnökünket Pahlavi sah kísérte lakosztályába, a külön erre az alkalomra épí­tett, az államfők szállásául szolgáló aranysátortábornak nevezett telepre. A történelem aligha ismer nagyobb államvezetői talál­kozót, mert ez alkalommal 68 államfő, vagy őket helyette­sítő alelnök, miniszterelnök és államférfi gyülekezett itt össze az ókori perzsa király 25. évszázados palotájának előterében. A perzsa államiság ünne­pe már kedden megkezdődött a sahinsah avató beszédével, amelyet Paszargadeban, az országalapító Luerosz Mele­­tes kősírja előtt mondott el. a harmadfél millenniumi megemlékezés fénypontja csak ezután következik: pén­teken korhű, viseletbe, illet­ve egyenruhába öltöztetett háromezer főnyi sereg szem­lélteti majd Perzsia fejlődé­sét az Akhaimenida dinasz­tiától napjainkig. Az ünnepségek idejére, négy napra Siraz lett az or­szág fővárosa, hiszen mint a vándormadarak, úgy eresz­kednek le percenként a re­pülőtérre a gépmadarak. A város az Ezeregyéjsza­ka meséire emlékeztet. Fényárban úszik, 130 000 vil­lanyégő szikrázik sugárutain, amelyeket mesteri kezek dí­szítettek, ezernyi rózsával, amelyekről a város nagy fia, a középkori nagy költő, Ha­fiz dalolt valaha. A perzsa államiság megszilárdítását és az országépítés eredményeit szemlélteti a már régóta elő­készített jubileum, amelyet ünneppé avattak azáltal is, hogy a városi autóbuszok in­gyen szállítják az utasokat, az iskolások szünnapot kap­tak, a munkások pedig fize­tett szabadnapokat. A kor­mány erre az alkalomra úgy­szólván majd minden elítélt­re kiterjedő teljes vagy rész­leges amnesztiát jelentett be. Persepolisban lényegében már megkezdődött a nem hi­vatalos legnagyobb csúcsta­lálkozó. Értesüléseink sze­rint Tito elnököt számos je­­­lenlevő kérte fel beszélgetés­,­re, tanácskozásra. Ez annál könnyebben megvalósítható, mert az államfők — az öt világrészt jelképező — ötágú csillag formában elhelyezett sátortáborban laknak. Köze­lebb vannak egymáshoz, és nem választják el őket óriá­si távolságok, reméljük, át­hidalhatatlan ellentétek sem. STEINITZ Tibor A szovjet újságok is csak a látogatás tényéről tájékoz­tatják olvasóikat, elsőolda­las hírekben, de nem ki­emelkedő helyen. A moszkvai megfigyelők ezzel kapcsolatban rámutat­nak, hogy a Szovjetunióban Nixon látogatását fontos eseménynek tartják, de­­ nem túlozzák el jelentőségét. A külföldi megfigyelők viszont rendkívül nagy je­lentőséget tulajdonítanak az eseménynek. Emlékeztetnek arra, hogy a látogatás össz­hangban van Nixon kije­lentéseivel, hogy a „tárgya­lások időszakát” éljük, más­részt a „békeoffenzívával”, amelyet a szovjet diplomá­cia folytat. Nyugati források utalnak arra, hogy Nixon a moszk­vai látogatás bejelentésével jelentős sikert ért el, ami nem maradhat eredmény nélkül a soron következő amerikai elnökválasztáso­kon. Pekingi, majd moszk­vai látogatásával Nixon bi­zonyítani akarja, hogy az USA tárgyalhat a szocialis­ta világ mindkét nagyhatal­mával,­ olyan lehetőségei vannak tehát, amelyeket a Szovjetunió­­és Kína nem vehet igénybe' A nyugati megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy egy amerikai elnök ezúttal láto­gat el első ízben a Szovjet­unióba. Roosevelt elnök 1945-ben járt ugyan Jaltá­ban, de nem hivatalos láto­gatást tett, hanem a béke­­konferencián vett részt Sztálinnal és Churchillal együtt. Richard Nixon már három ízben volt a Szovjetunióban. Először 1959-ben, Hruscsov elnökösködése idején. Akkor az USA alelnöke volt, és Moszkvában Hruscsoval folytatott tárgyalásokat. Az újságírók még ma is emlé­keznek Nyikita Hruscsov ki­jelentésére: — Nixonra bíz­ni az amerikai atomhaderő parancsnokságát, annyi mint a kecskét beszabadíta­ni a káposztáskertbe. Hruscsov jóslatára rácá­folnak a Nixon idején szü­letett jelentős szovjet—ame­rikai leszerelési megállapo­dások, ezek adtak alapot a (Folytatása a 3. oldalon) Moszkvából jelenti a Tanjug. A Szovjetunióban hivatalosan még nem fűztek magyarázatot Nixon elnök bejelentéséhez, hogy jövő májusban Moszkvába látogat. Josip Broz Tito köztársasági elnök és felesége szerdán elutazott Iránba. Részt vesznek Perzsia megalakulása 2500. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken ISMERETLEN FÉNYLŐ TEST VAJDASÁG FELETT Tegnap este 6 óra tájban szerkesztőségünkben egy­mást érték a telefonhívá­sok. Olvasóink és munka­társaink jelentették, hogy Zomborban, Apatinban, Zentán, Újvidéken és más helységekben ismeretlen eredetű fénylő repülő tár­gyat láttak az égbolton. Megfigyeléseikről az ötö­dik oldalon számolunk be. P 1 Rz újvidéki Novosadska banka !> (Narodnih Heroja 15.) KEPYlSECETEt , У és képviseletei A Bácspalánkán iji A Becsén i| V , V A Stara Pazován ̇ A devizaszámla-és folyó- A Indjiján J számla-ügyleteket be- A Kovmban b nyolít le. A Human i A Temeriben , ›› A Bácspetrőcön i !i A A takarékbetéteket be- A r­éterváradon és f­i­zetési költség nélkül ^ Beocsinban vannak. ( intézi: 788-1. 1) Nem változik az osztrák kormány összetétele Kreisky a parlamentben elfogadott program megvalósításán dolgozik . Nem sokat mondott a külpolitikáról Bécsből jelenti a Tanjug. A szocialisták nem eszkö­zölnek személyi változásokat a kormányban, amelyet a tavalyi választások után ala­kítottak, amikor megszerez­ték a viszonylagos többséget a parlamentben — ez a lényege dr. Bruno Kreisky kancellár szerdai nyilatko­zatának, amelyben elmon­dotta, hogy miniszterei meg­érdemlik a bizalmat, tehát folytatniuk kell munkáju­kat Ausztria Szocialista Párt­ja — mint ismeretes — a vasárnapi választásokon meg­szerezte az abszolút többsé­get, tehát ismét maguk ala­kíthatnak (immár nem ki­sebbségi) kormányt. A kor­mány tehát csak formailag nyújtja be lemondását a köz­társasági elnöknek, s ezután Kreisky ismét megbízatást kap kormányalakításra. Az osztrák kancellár azt is kijelentette, hogy kormá­nya kitart tavaly, a parla­mentben ismertetett prog­ramja mellett. Ez azt jelen­ti, hogy a szocialisták foly­tatják reformjaikat „a mo­dern Ausztria” érdekében. Kreisky szerint a legfonto­sabb feladat­ok a jövő évi költségvetési terv elkészítése m­ellett — néhány lakáspo­litikai és gazdasági törvény­­tervezet megalkotása. A kor­mány támogatja azt a moz­galmat, amelynek célja be­vonni a dolgozókat a gazda­sági élet irányításába — ezt a célt tűzte ki az osztrák szakszervezet is a közel­múltban megtartott kong­resszusán. Az osztrák kancellár nem mondott semmit kormánya jövőbeni külpolitikájáról. Csak annyit közölt, hogy külföldi utazásait a lehető legkisebb mértékűre korlá­tozza. Jugoszláv küldöttség utazott Bonnba Belgrádb­ól jelenti a Tan­jug­ Boris Sanderl, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, szerdán Bonnba utazott, hogy Walter Scheel külügyminisz­terrel és dr. Karl Schiller gazdaság- és pénzügyminisz­terrel folytasson megbeszélé­seket. Hír szerint a két or­szág gazdasági és pénzügyi együttműködéséről tárgyal­nak. Boris Sanderl társaságá­ban Bonnba utazott Gavra Popovic, szövetségi pénzügyi titkárhelyettes és Zeljko Jeglic, a szövetségi kül­ügyi titkárság funkcioná­riusa. Kissinger a hét végén utazik Pekingbe A Reuter jelentése szerint Henry Kissinger, Nixon el­nök különtanácsosa, a hét végén Pekingbe utazik, hogy a kínai politikusokkal meg­beszélje az amerikai elnök látogatásának részleteit. A hírügynökség nagy fon­tosságot tulajdonít annak a körülménynek, hogy Kissin­ger már október 18-a előtt Kínába utazik. Tizennyolca­­dikán tárgyal ugyanis az­­ ENSZ-közgyűlés a Kínai Népköztársaság fölvételéről a ■világszervezetbe.

Next