Magyar Szó, 1971. december (28. évfolyam, 346-359. szám)

1971-12-21 / 349. szám

10. oldal Állandó olvasó, be­cse. — Feleségem nemrégen a szülőotthonba került és há­roméves kislányunkat nincs kire hagyni. Kértem a vál­lalatomtól, hogy adják meg a törvényben előirányzott évi 7 napi rendkívüli fizetett szabadságot, hogy gyerme­kemre felügyelhessek fele­ségem távolléte alatt, de azt a választ kaptam, hogy nincs jogom erre. Igaz-e ez? — Nem a törvény, ha­nem minden egyes válla­lat szabályrendelete álla­pítja meg, milyen esetben kaphat a dolgozó évenként 7 nap rendkívüli fizetett évi szabadságot az évi sza­badságon kívül. Többnyi­re házasságkötés vagy kö­zeli hozzátartozó halála ese­tére és hasonló okokból szokták ezt előirányozni a vállalatok szabályzataiban. Ha az Ön által említett eset vállalata szabályren­deletében nincs előirányoz­va, akkor nem követelheti a 7 nap fizetett szabadsá­got, habár a vállalat mél­tányossági okokból akkor is megadhatná Önnek. TÓTH ERZSÉBET, ÚJVI­DÉK. — Egy asszonyisme­rősöm Újvidéken elismert szolgálati ideje 14 év. Az anyja falun él, ott van egy kisebb háza, és a férje után csekély nyugdíjat kap. Né­melyek azt állítják, hogy sok­kal célszerűbb volna, ha is­merősöm abbahagyná mun­káját, hazamenne édesany­jához, és őt ápolná, mert akkor anyja elhunyta után megkapná a nyugdíját. Igaz-e ez? A kapott felvilágosí­tás helytelen. Senki sem kaphat nyugdíjat családi nyugdíjas után. Csupán a személyes nyugdíjas után kaphatnak a törvényben előírt feltételekkel nyug­díjat kezeli hozzátartozói. Ezek szerint ismerőse sem­milyen módon nem kaphat nyugdíjat családi nyugdí­jat élvező édesanyja ápo­lása címén. Ezek szerint ne hagyja ott állását, ha­nem igyekezzen saját mun­kaviszonya révén nyugdí­jat szerezni és így jövőjét biztosítani. — Nem áll mó­dunkban magyarul közölni azokat a törvényszakaszo­kat, amelyek után érdeklő­dik, mert nem tudjuk, hogy a társadalombiztosí­tó intézet pontosan milyen törvényre hivatkozik. Mi­vel Újvidéken él, fölkeres­heti személyesen rovatunk szerkesztőjét szerdán vagy szombaton 10 és 12 óra kö­zött. Ha elhozza az említ 296. KISKERESZTREJTVÉNY Vízszintes sorok: 1. Kócos, 6. Áraszt, 7. Olaszországi fo­lyó, 8. Indulatszó, 9. Sim ikerszava, 10. Szóösszetéte­lekben belsőt jelent, 11. Főz, 13. Skálahang, 14. Rangjel­ző, 15. Igás állat, 16. Isme­retlen névjegye, 17. Csillag­kép, 19. Cukros, 20. Vissza,­kerek szám, 21. Névelő, 22. Latin kötőszó, 23. Kor, 24. Jár. Függőleges sorok: 1. Disz­nócsorda, 2. A Száva mel­lékfolyója, 3. Suta egynemű, betűs, 4. Gondot visel, 5. Lusta, 9. Talál, 10. Éjjeli mulatság, 12. Gengszter, 13. Csüng, 15. Figyel, 16. Véle­mény, 17. Magot szór, 13. Szárít, 21. Menyasszony, 23. Egész, sértetlen. 1 12. U I 14 5 vT~ iP 15­­ 15 • is“ 17 18 * so­­ IBgői 2+ M­­ MAGYAR SZÓ Kedd, 1971. december 21. i­­­­­maünk Rovatvezető: dr. KOVÁCS Károly tett végzést, felvilágosítást adhatunk. PALICSI OLVASÓ: — Négy évvel ezelőtt elváltam férjemtől. Két gyermekünk volt, s a bíróság nekem ítél­te őket eltartásra. Az idő­sebb gyermekem férjhez ment, s csupán 10 éves fiam maradt nálam. Később új­ból férjhez mentem, és je­lenlegi házasságomból is szü­letett egy gyermek. Még a gyermek születése előtt há­zat és földet vásároltunk, és azt közösen férjemre és az én nevemre írattuk. A vé­telár nagyobb részét ugyan férjem szerezte, még mielőtt megesküdtünk, a többi azon­ban közös munkánk eredmé­nye, mert én is munkavi­szonyban vagyok. Habár nem gondolunk válásra, sze­retném biztosítani gyerme­keim jogát. Mire van joguk előző házasságomból való gyermekeimnek, és mire a je­lenlegi házasságomból szár­mazó gyermekemnek. Meg­történhet-e, hogy halálom után előző házasságomból származó gyermekeim nem részesülnek hagyatékomból? Első férjemtől való elválás után a vagyonelosztás alkal­mából bizonyos ingatlant kaptam, s ezt idősebb gyer­mekeim nevére íratnám, ha az a veszély áll fenn, hogy ők nem részesülhetnek ha­gyatékomból ugyanolyan arányban, mint legfiatalabb gyermekem. — A leányom, aki nincs munkaviszonyban, néhány hónap múlva gyer­meket vár. Férje, ki munka­­viszonyban volt, néhány nap­pal ezelőtt bevonult. Leá­nyomnak nincs semmiféle vagyona. Kaphat-e most va­lamilyen segélyt, illetve kér­heti-e férje szolgálati idejé­nek rövidítését a fentiekre való tekintettel? — önnek minden gyer­meke, tekintet nélkül ar­ra, hogy korábbi vagy mos­tani házasságából szárma­zik, egyformán jogosult az ön hagyatékára. Korábbi házasságából származó gyer­mekei nem tarthatnak igényt az ön mostani férje hagyatékára, de az ön ha­gyatékára ők épp olyan mértékben jogosultak, mint legfiatalabb gyermeke. — Leánya adja elő esetét a községi képviselő-testület honvédelmi ügyosztályán, ott fogják vele közölni, mi­lyen űrlapokat kell kitöl­teni, azaz milyen bizonyla­tokat kell beszereznie, hogy a gyermek születése után igényelhesse férje szol­gálati idejének csökkenté- s sét. Ott kap útbaigazítást a segély ügyében is. TANÁCSKÉRŐ, BÁCSKA. — Érvényes-e az az élethosz­­sziglani eltartási szerződés, amit a feleség nyugdíjas fér­jével köt? Természetesen ar­ra gondolok, hogy a szerző­dést a bíróságon kötik egy bíró jelenlétében. Megtá­­madható-e az ilyen szerző­dés, és ha igen, milyen ered­ménnyel? — A törvény nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy házastársak is kössenek egymás között élethosszig­lani eltartási szerződést, habár ez nem gyakori eset. A feleségnek egyéb­ként nyugdíjas férje után mindenképpen joga van a nyugdíjára, ha ez előbb hal meg nála. Elvben minden jogügylet, tehát egy élet­hossziglani eltartási szer­ződés is megtámadható a bíróság előtt. Más kérdés az, hogy milyen eredmény­nyel. Az Ön által említett esetben talán arról van szó, hogy a férj minden va­gyonát feleségére akarja hagyni és gyermekeit ki­zárni az örökségből. Ha a bíróság előtt indítandó el­járás keretében bebizo­nyul, hogy az eltartási­­ szerződés színlelt jogügylet, akkor az hatályon kívül helyezhető. Célszerűnek tartjuk, hogy esetét élőszó­val adja elő egy ügyvéd­nek, vagy pedig keresse fel a legközelebbi jogse­gélyirodát, ott bővebb fel­világosításban lehet része. L. M., TEMERIN. — Ma­gyarországon lakó leányom egy szőnyeget akar adni ajándékba. Behozhatom-e vámmentesen, illetve meg­szabja-e a törvény, hány fo­rint vagy dinár értékű sző­nyeget hozhatok át vámmen­tesen a határon? •­­ A jelenlegi előírások szerint semmilyen méretű, sem értékű szőnyeget nem hozhat át vámmentesen a határon akkor sem, ha leá­nyától kapta ajándékba.. NÉMETORSZÁGI DOL­GOZÓ. — A Magyar Szó no­vember 10-i számában jelent meg cikk A külföldön vásá­rolt áruk behozataláról cím­mel. Két év után térek haza Jugoszláviába, és szeretnék magammal hozni néhány háztartási eszközt (tévékészü­lék, mosógép, varrógép stb.). Van-e valamilyen újabb ren­delkezés arra vonatkozólag, hogy a külföldi munkások kedvezményesen vagy vám­mentesen hozhatnak be használati tárgyakat? Hol kaphatnék erre vonatkozólag részletes és érdemleges felvi­lágosítást? — Egyelőre nincsenek újabb vámrendelkezések. Az illetékes hatóságok igyekezete azonban arra irányul, hogy külföldön dolgozó jugoszláv munká­sok a jövőben vámmente­sen, illetve nagy vámked­vezménnyel hozhassanak be olyan használati tárgya­kat, melyeket kinti kere­setükből szereztek, illetve olyan munkaeszközöket, amelyek iparűzéshez szük­ségesek. Erről sürgősségi indítvánnyal előterjesztést tettek a Szövetségi Végre­hajtó Tanácsnak, és felte­hető, hogy ez hamarosan új rendszabályokat léptet életbe. Bővebbet erről új­ságunkból is megtudhat (amint az előterjesztést el­fogadják, lapunk ezt közöl­ni fogja), vagy pedig a leg­közelebbi jugoszláv konzu­látushoz is folyamodhat, ott erre a kérdésre is pontos válaszban részesül. SZABÓ MIHÁLY, CSO­­NOPLYA. — Feleségem be­tegsége miatt, több mint egy éve rövidített munkaidővel dolgozik. Az édesanyja is na­gyon beteg, állandó ápolásra szorul. Anyósomnak nagyon kevés vagyona van, támaszt­hat-e ezen a címen igényt va­lamilyen szociális segélyre, különösen, mivel leánya is beteges? Kihez kell ilyen irá­nyú kérelemmel fordulni? Játszik-e szerepet ügyében az, hogy feleségemnek 17 el­ismert szolgálati éve van, és hogy anyósom csaknem 80 éves? — Az apám ez év ja­nuár végén meghalt. Hagya­téki tárgyalás még nem volt. Néhány évvel ezelőtt apám ajándékozási szerződéssel ad­ta agrárföldjét fenntartva magának a haszonélvezetet. Az apám halála után azon­ban a földet nem vehettem birtokba, mert két testvérem ezt nem engedélyezi. Köve­telhetem-e a földet és ha igen, milyen módon juthatok hozzá? — Csupán azért, mert valaki idős és tehetetlen, nem igényelhet a község­től szociális segélyt, ha gyermekei vannak, akik a törvény szerint kötele­sek eltartásáról gondot vi­selni. Ha a rászorult be tudja bizonyítani, hogy gyermekei nem képesek eltartásáról gondot visel­ni, akkor kérhet a községi képviselő-testülettől szo­ciális segélyt, illetve kér­heti, hogy helyezzék el aggok házában. Közlésé­ből arra következtetünk, hogy önöknél nem ez a helyzet, mert felesége mun­kaviszonyban van, tehát módjában áll anyja eltar­tásáról gondját viselni. Bő­vebbet erről a községi kép­viselő-testület szociális ügyosztályán tudhat meg.­­ A vitás kérdést testvé­reivel az apja hagyatéká­val kapcsolatban csupán a bíróság döntheti el. Ezek szerint a bírósághoz beadandó keresetben kell kifejteni azt, amit velünk közölt, s ha kérése indo­kolt, a bíróság eleget fog tenni kérelmének, ügyét élőszóval előadhatja egy ügyvédnek, vagy pedig a legközelebbi jogsegélyiroz­­­dához fordulhat segítsé­gért. Ugyanakkor előad­hatja ügyét a községi bíró­ságon is, amikor ott he­tenként legalább egyszer ingyenesen jogsegélyt ad­nak. BORBÉLY JÁNOS, Bács­ka. — Fiam munkaviszony-­­ ban volt egy helybeli válla­­­ latnál, de mivel jobb mun-­­­kalehetősége kínálkozott, otthagyta munkahelyét mi­előtt a felmondási idő letelt. Most vállalata azzal fenye­geti, hogy ha nem fizet ma­gas kártérítést, be fog­ják perelni. Megítélhet-e kártérítést a bíróság ilyen esetben? Nincs-e a munkás­nak törvényadta joga, hogy munkaviszonyát akkor hagy­ja abba, amikor jónak talál­ja? — Sem a vállalat nem mondhat fel a munkásnak indok nélkül, sem a mun­kás nem hagyhatja el munkahelyét önkényesen, mielőtt szándékáról értesí­tette vállalata illetékeseit, hogy idejekorán gondos­kodhassanak munkahelyé­nek betöltéséről. Ezért a vállalatok szabályzataik­ban meghatározzák, hogy mennyi a felmondási idő. Ha a munkás a felmon­dási idő előtt otthagyja munkahelyét, és emiatt a vállalatnak kára keletke­zett, a munkás kötelessé­ge a kárt megtéríteni. A kár fennállásáról és a kár összegéről azonban nem a vállalat dönt, ha­nem ha a munkással nem tud békésen megegyezni, kártérítési pert kell indí­tania ellene a bíróságon. Ha aztán az eljárás kere­tében bebizonyul, hogy a kérelem indokolt, a mun­kást a bíróság kötelezni fogja a tényleges kár meg­­­fizetésére. KELEMEN ERZSÉBET: Ada. — Egy idős nagyné­­ném él Péterrévén. Elmúlt már 80 éves, és senki sem törődik vele. Van egy le­ánya Péterrévén, de nem tö­­­rődik anyja sorsával, hiába próbáltam lelkére beszélni.­­ Eljárhatna-e a szerkesztő­­i­ség, hogy nagynénémet he­­­­lyezzék el aggok házában lelketlen leánya terhére, hogy ne legyen nélkülözés­nek kitéve? — Szerkesztőségünk nem járhat el senkinek az ügyében sem, és nem jár­hat közben, hogy nagy­nénjét leánya terhére ag­gok házában helyezzék el. Mondja el nagynénje ese­tét a községi képviselő­­testület szociális ügyosz­tályán. Ha ott tudomást szereznek nagynénje szo­morú sorsáról, bizonyára behívják majd le­átyát, és közlik vele, hogy törvény­adta kötelessége, hogy édesanyjáról gondot visel­jen, s ha erre önszántából nem hajlandó, a törvény fogja erre kényszeríteni. Ha ezt hivatalos úton köz­lik vele, bizonyára más magatartást fog tanúsítani és gondoskodni fog az anyja eltartásáról. E i' ... ZZ ATT HISZEM J & ff' HA ALKALOM ~^tr—B ИША ^AKKOR MAelD MES. I """ez. NGKEM TNEM N SJBvl THOR WJLOCrrS, ff ADODuc, IlllISlPfl 1^‘ТУ,-ЈК /'г1ЈО-1­ DJSZNI "--------, TETSZJVC... HANEM LOK.I1E, fi MEGSZABADUUJUNK. ’ VinlaNDIG . J r^bssous^bou­s 1 a rossz '*\, тби=. / 1-ИШИјтШШШж ’____✓ ЕЛ-МЕЈкГТ, MOST MAc'D AKKOR IvVAelD ME£. lXrüUK,-njD-l= ibsZMI VINLANDIG . EZ. NEKEM NEM ^ NSM THOR KÜN­DÖTTE --------At?. TETSXIK HANEM ÍjOKIÉ, J RABSZOUSAfe6u\ A R05SZ S) NARANCSNJOK ! ) SZELLEMÉ . Ш T­ lllllllllllllllM BAČVANKA mindenki­ csak ( Én, Te, ő, tésztát főzzön ! //)/

Next