Magyar Szó, 1971. december (28. évfolyam, 346-359. szám)
1971-12-21 / 349. szám
10. oldal Állandó olvasó, becse. — Feleségem nemrégen a szülőotthonba került és hároméves kislányunkat nincs kire hagyni. Kértem a vállalatomtól, hogy adják meg a törvényben előirányzott évi 7 napi rendkívüli fizetett szabadságot, hogy gyermekemre felügyelhessek feleségem távolléte alatt, de azt a választ kaptam, hogy nincs jogom erre. Igaz-e ez? — Nem a törvény, hanem minden egyes vállalat szabályrendelete állapítja meg, milyen esetben kaphat a dolgozó évenként 7 nap rendkívüli fizetett évi szabadságot az évi szabadságon kívül. Többnyire házasságkötés vagy közeli hozzátartozó halála esetére és hasonló okokból szokták ezt előirányozni a vállalatok szabályzataiban. Ha az Ön által említett eset vállalata szabályrendeletében nincs előirányozva, akkor nem követelheti a 7 nap fizetett szabadságot, habár a vállalat méltányossági okokból akkor is megadhatná Önnek. TÓTH ERZSÉBET, ÚJVIDÉK. — Egy asszonyismerősöm Újvidéken elismert szolgálati ideje 14 év. Az anyja falun él, ott van egy kisebb háza, és a férje után csekély nyugdíjat kap. Némelyek azt állítják, hogy sokkal célszerűbb volna, ha ismerősöm abbahagyná munkáját, hazamenne édesanyjához, és őt ápolná, mert akkor anyja elhunyta után megkapná a nyugdíját. Igaz-e ez? A kapott felvilágosítás helytelen. Senki sem kaphat nyugdíjat családi nyugdíjas után. Csupán a személyes nyugdíjas után kaphatnak a törvényben előírt feltételekkel nyugdíjat kezeli hozzátartozói. Ezek szerint ismerőse semmilyen módon nem kaphat nyugdíjat családi nyugdíjat élvező édesanyja ápolása címén. Ezek szerint ne hagyja ott állását, hanem igyekezzen saját munkaviszonya révén nyugdíjat szerezni és így jövőjét biztosítani. — Nem áll módunkban magyarul közölni azokat a törvényszakaszokat, amelyek után érdeklődik, mert nem tudjuk, hogy a társadalombiztosító intézet pontosan milyen törvényre hivatkozik. Mivel Újvidéken él, fölkeresheti személyesen rovatunk szerkesztőjét szerdán vagy szombaton 10 és 12 óra között. Ha elhozza az említ 296. KISKERESZTREJTVÉNY Vízszintes sorok: 1. Kócos, 6. Áraszt, 7. Olaszországi folyó, 8. Indulatszó, 9. Sim ikerszava, 10. Szóösszetételekben belsőt jelent, 11. Főz, 13. Skálahang, 14. Rangjelző, 15. Igás állat, 16. Ismeretlen névjegye, 17. Csillagkép, 19. Cukros, 20. Vissza,kerek szám, 21. Névelő, 22. Latin kötőszó, 23. Kor, 24. Jár. Függőleges sorok: 1. Disznócsorda, 2. A Száva mellékfolyója, 3. Suta egynemű, betűs, 4. Gondot visel, 5. Lusta, 9. Talál, 10. Éjjeli mulatság, 12. Gengszter, 13. Csüng, 15. Figyel, 16. Vélemény, 17. Magot szór, 13. Szárít, 21. Menyasszony, 23. Egész, sértetlen. 1 12. U I 14 5 vT~ iP 15 15 • is“ 17 18 * so IBgői 2+ M MAGYAR SZÓ Kedd, 1971. december 21. imaünk Rovatvezető: dr. KOVÁCS Károly tett végzést, felvilágosítást adhatunk. PALICSI OLVASÓ: — Négy évvel ezelőtt elváltam férjemtől. Két gyermekünk volt, s a bíróság nekem ítélte őket eltartásra. Az idősebb gyermekem férjhez ment, s csupán 10 éves fiam maradt nálam. Később újból férjhez mentem, és jelenlegi házasságomból is született egy gyermek. Még a gyermek születése előtt házat és földet vásároltunk, és azt közösen férjemre és az én nevemre írattuk. A vételár nagyobb részét ugyan férjem szerezte, még mielőtt megesküdtünk, a többi azonban közös munkánk eredménye, mert én is munkaviszonyban vagyok. Habár nem gondolunk válásra, szeretném biztosítani gyermekeim jogát. Mire van joguk előző házasságomból való gyermekeimnek, és mire a jelenlegi házasságomból származó gyermekemnek. Megtörténhet-e, hogy halálom után előző házasságomból származó gyermekeim nem részesülnek hagyatékomból? Első férjemtől való elválás után a vagyonelosztás alkalmából bizonyos ingatlant kaptam, s ezt idősebb gyermekeim nevére íratnám, ha az a veszély áll fenn, hogy ők nem részesülhetnek hagyatékomból ugyanolyan arányban, mint legfiatalabb gyermekem. — A leányom, aki nincs munkaviszonyban, néhány hónap múlva gyermeket vár. Férje, ki munkaviszonyban volt, néhány nappal ezelőtt bevonult. Leányomnak nincs semmiféle vagyona. Kaphat-e most valamilyen segélyt, illetve kérheti-e férje szolgálati idejének rövidítését a fentiekre való tekintettel? — önnek minden gyermeke, tekintet nélkül arra, hogy korábbi vagy mostani házasságából származik, egyformán jogosult az ön hagyatékára. Korábbi házasságából származó gyermekei nem tarthatnak igényt az ön mostani férje hagyatékára, de az ön hagyatékára ők épp olyan mértékben jogosultak, mint legfiatalabb gyermeke. — Leánya adja elő esetét a községi képviselő-testület honvédelmi ügyosztályán, ott fogják vele közölni, milyen űrlapokat kell kitölteni, azaz milyen bizonylatokat kell beszereznie, hogy a gyermek születése után igényelhesse férje szolgálati idejének csökkenté- s sét. Ott kap útbaigazítást a segély ügyében is. TANÁCSKÉRŐ, BÁCSKA. — Érvényes-e az az élethoszsziglani eltartási szerződés, amit a feleség nyugdíjas férjével köt? Természetesen arra gondolok, hogy a szerződést a bíróságon kötik egy bíró jelenlétében. Megtámadható-e az ilyen szerződés, és ha igen, milyen eredménnyel? — A törvény nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy házastársak is kössenek egymás között élethossziglani eltartási szerződést, habár ez nem gyakori eset. A feleségnek egyébként nyugdíjas férje után mindenképpen joga van a nyugdíjára, ha ez előbb hal meg nála. Elvben minden jogügylet, tehát egy élethossziglani eltartási szerződés is megtámadható a bíróság előtt. Más kérdés az, hogy milyen eredménynyel. Az Ön által említett esetben talán arról van szó, hogy a férj minden vagyonát feleségére akarja hagyni és gyermekeit kizárni az örökségből. Ha a bíróság előtt indítandó eljárás keretében bebizonyul, hogy az eltartási szerződés színlelt jogügylet, akkor az hatályon kívül helyezhető. Célszerűnek tartjuk, hogy esetét élőszóval adja elő egy ügyvédnek, vagy pedig keresse fel a legközelebbi jogsegélyirodát, ott bővebb felvilágosításban lehet része. L. M., TEMERIN. — Magyarországon lakó leányom egy szőnyeget akar adni ajándékba. Behozhatom-e vámmentesen, illetve megszabja-e a törvény, hány forint vagy dinár értékű szőnyeget hozhatok át vámmentesen a határon? • A jelenlegi előírások szerint semmilyen méretű, sem értékű szőnyeget nem hozhat át vámmentesen a határon akkor sem, ha leányától kapta ajándékba.. NÉMETORSZÁGI DOLGOZÓ. — A Magyar Szó november 10-i számában jelent meg cikk A külföldön vásárolt áruk behozataláról címmel. Két év után térek haza Jugoszláviába, és szeretnék magammal hozni néhány háztartási eszközt (tévékészülék, mosógép, varrógép stb.). Van-e valamilyen újabb rendelkezés arra vonatkozólag, hogy a külföldi munkások kedvezményesen vagy vámmentesen hozhatnak be használati tárgyakat? Hol kaphatnék erre vonatkozólag részletes és érdemleges felvilágosítást? — Egyelőre nincsenek újabb vámrendelkezések. Az illetékes hatóságok igyekezete azonban arra irányul, hogy külföldön dolgozó jugoszláv munkások a jövőben vámmentesen, illetve nagy vámkedvezménnyel hozhassanak be olyan használati tárgyakat, melyeket kinti keresetükből szereztek, illetve olyan munkaeszközöket, amelyek iparűzéshez szükségesek. Erről sürgősségi indítvánnyal előterjesztést tettek a Szövetségi Végrehajtó Tanácsnak, és feltehető, hogy ez hamarosan új rendszabályokat léptet életbe. Bővebbet erről újságunkból is megtudhat (amint az előterjesztést elfogadják, lapunk ezt közölni fogja), vagy pedig a legközelebbi jugoszláv konzulátushoz is folyamodhat, ott erre a kérdésre is pontos válaszban részesül. SZABÓ MIHÁLY, CSONOPLYA. — Feleségem betegsége miatt, több mint egy éve rövidített munkaidővel dolgozik. Az édesanyja is nagyon beteg, állandó ápolásra szorul. Anyósomnak nagyon kevés vagyona van, támaszthat-e ezen a címen igényt valamilyen szociális segélyre, különösen, mivel leánya is beteges? Kihez kell ilyen irányú kérelemmel fordulni? Játszik-e szerepet ügyében az, hogy feleségemnek 17 elismert szolgálati éve van, és hogy anyósom csaknem 80 éves? — Az apám ez év január végén meghalt. Hagyatéki tárgyalás még nem volt. Néhány évvel ezelőtt apám ajándékozási szerződéssel adta agrárföldjét fenntartva magának a haszonélvezetet. Az apám halála után azonban a földet nem vehettem birtokba, mert két testvérem ezt nem engedélyezi. Követelhetem-e a földet és ha igen, milyen módon juthatok hozzá? — Csupán azért, mert valaki idős és tehetetlen, nem igényelhet a községtől szociális segélyt, ha gyermekei vannak, akik a törvény szerint kötelesek eltartásáról gondot viselni. Ha a rászorult be tudja bizonyítani, hogy gyermekei nem képesek eltartásáról gondot viselni, akkor kérhet a községi képviselő-testülettől szociális segélyt, illetve kérheti, hogy helyezzék el aggok házában. Közléséből arra következtetünk, hogy önöknél nem ez a helyzet, mert felesége munkaviszonyban van, tehát módjában áll anyja eltartásáról gondját viselni. Bővebbet erről a községi képviselő-testület szociális ügyosztályán tudhat meg. A vitás kérdést testvéreivel az apja hagyatékával kapcsolatban csupán a bíróság döntheti el. Ezek szerint a bírósághoz beadandó keresetben kell kifejteni azt, amit velünk közölt, s ha kérése indokolt, a bíróság eleget fog tenni kérelmének, ügyét élőszóval előadhatja egy ügyvédnek, vagy pedig a legközelebbi jogsegélyirozdához fordulhat segítségért. Ugyanakkor előadhatja ügyét a községi bíróságon is, amikor ott hetenként legalább egyszer ingyenesen jogsegélyt adnak. BORBÉLY JÁNOS, Bácska. — Fiam munkaviszony- ban volt egy helybeli válla latnál, de mivel jobb mun-kalehetősége kínálkozott, otthagyta munkahelyét mielőtt a felmondási idő letelt. Most vállalata azzal fenyegeti, hogy ha nem fizet magas kártérítést, be fogják perelni. Megítélhet-e kártérítést a bíróság ilyen esetben? Nincs-e a munkásnak törvényadta joga, hogy munkaviszonyát akkor hagyja abba, amikor jónak találja? — Sem a vállalat nem mondhat fel a munkásnak indok nélkül, sem a munkás nem hagyhatja el munkahelyét önkényesen, mielőtt szándékáról értesítette vállalata illetékeseit, hogy idejekorán gondoskodhassanak munkahelyének betöltéséről. Ezért a vállalatok szabályzataikban meghatározzák, hogy mennyi a felmondási idő. Ha a munkás a felmondási idő előtt otthagyja munkahelyét, és emiatt a vállalatnak kára keletkezett, a munkás kötelessége a kárt megtéríteni. A kár fennállásáról és a kár összegéről azonban nem a vállalat dönt, hanem ha a munkással nem tud békésen megegyezni, kártérítési pert kell indítania ellene a bíróságon. Ha aztán az eljárás keretében bebizonyul, hogy a kérelem indokolt, a munkást a bíróság kötelezni fogja a tényleges kár megfizetésére. KELEMEN ERZSÉBET: Ada. — Egy idős nagynéném él Péterrévén. Elmúlt már 80 éves, és senki sem törődik vele. Van egy leánya Péterrévén, de nem törődik anyja sorsával, hiába próbáltam lelkére beszélni. Eljárhatna-e a szerkesztőiség, hogy nagynénémet helyezzék el aggok házában lelketlen leánya terhére, hogy ne legyen nélkülözésnek kitéve? — Szerkesztőségünk nem járhat el senkinek az ügyében sem, és nem járhat közben, hogy nagynénjét leánya terhére aggok házában helyezzék el. Mondja el nagynénje esetét a községi képviselőtestület szociális ügyosztályán. Ha ott tudomást szereznek nagynénje szomorú sorsáról, bizonyára behívják majd leátyát, és közlik vele, hogy törvényadta kötelessége, hogy édesanyjáról gondot viseljen, s ha erre önszántából nem hajlandó, a törvény fogja erre kényszeríteni. Ha ezt hivatalos úton közlik vele, bizonyára más magatartást fog tanúsítani és gondoskodni fog az anyja eltartásáról. E i' ... ZZ ATT HISZEM J & ff' HA ALKALOM ~^tr—B ИША ^AKKOR MAelD MES. I """ez. NGKEM TNEM N SJBvl THOR WJLOCrrS, ff ADODuc, IlllISlPfl 1^‘ТУ,-ЈК /'г1ЈО-1 DJSZNI "--------, TETSZJVC... HANEM LOK.I1E, fi MEGSZABADUUJUNK. ’ VinlaNDIG . J r^bssous^bous 1 a rossz '*\, тби=. / 1-ИШИјтШШШж ’____✓ ЕЛ-МЕЈкГТ, MOST MAc'D AKKOR IvVAelD ME£. lXrüUK,-njD-l= ibsZMI VINLANDIG . EZ. NEKEM NEM ^ NSM THOR KÜNDÖTTE --------At?. TETSXIK HANEM ÍjOKIÉ, J RABSZOUSAfe6u\ A R05SZ S) NARANCSNJOK ! ) SZELLEMÉ . Ш T lllllllllllllllM BAČVANKA mindenki csak ( Én, Te, ő, tésztát főzzön ! //)/