Magyar Szó, 1972. január (29. évfolyam, 1-29. szám)

1972-01-21 / 19. szám

Péntek, 1972. január 21. MAGYAR SZÓ Szeretnék a tagok számát növelni Nincs megfelelő helyiségük — Hamarosan megtartják .tévi közgyűlésüket a zen­tai felderítők — Most mintegy 120—150 fiktív tagja van a felderítő szervezetnek Zentán — mond­ta Ladányi Károly elnök. — Legtöbbjük fiatal, főleg kö­zépiskolások és az általános iskolák tanulói. Szerettünk volna minden általános isko­lában külön őrsöket alakíta­ni, de nem sikerült. A prob­léma mindenütt ugyanaz: helyiséghiány. Ezért mi sem tudunk rendesen dolgozni. A felsőhegyi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolában iff van petv­­a, de ők sem dolgoztak megfe­lelőképpen. — Nagyon sokan érdeklőd­nek, szeretnének bekapcso­lódni munkánkba. Lehetne 400—500 tagunk is. A volt, régi felderítők is szívesen visszajönnének, de a helyiség­hiány az új tagok felvételé­ben is meggátol bennünket. Egyelőre nincs semmi re­mény arra, hogy a helyze­tünk rendeződik, és megfe­lelő helyiséghez jutunk. — Tavaly a programot a megszokott módon állítottuk össze. Kora tavasztól késő őszig gyakran szerveztünk egy-két napos kirándulást a környékre, kisebb csoportok számára. Például a május elsejei háromnapos táboro­­zás már hagyományos. Na­gyobb táborozáson a tenge­ren, Plocén voltunk. Húsz na­pig maradtunk 75 részvevő­vel. Már csak azért is érde­mes e szervezet tagjának lenni, mert az utazás és a teljes ellátás csak 250 dinár volt. Ezen a táborozáson si­került fölvenni a kapcsolatot a haditengerészet ott állomá­sozó egységeivel, ugyanis a zentaiak vízi felderítők. Ál­landóan segítettek nekünk, előadásokat tartottak. Jövő­re ismét szeretnénk oda men­ni, mert ígéretet kaptunk, hogy táborunk a haditenge­részet körzetének a terüle­tén lesz, és ezért sem kelle­ne fizetnünk, valamint segí­tenének a víz és a villany bevezetésében is, így jóval kevesebbe kerülne a tábo­rozás. — Szeptemberben két ver­senyen is részt vettünk. Ki­­kindán egy tájékozódási ver­senyen és az adai Hovanec­­emlékversenyen. Mindkét he­lyen több csapat rajtolt, de a zentaiak nagyon jól szere­peltek, és az első helyeken végeztek. — Most télen főleg a tagok továbbképzésére, a tábori felszerelés rendbehozására és karbantartására fordí­tunk nagy gondot. Alaposan fel akarunk készülni, mert szeretnénk részt venni az idén is a különféle tartomá­nyi és köztársasági szintű fel­derítőversenyeken. Várjuk a tavaszt, akkor ismét meg­kezdjük a kirándulások meg­szervezését. — Február elején megtart­juk évi közgyűlésünket. Ek­kor új vezetőséget is válasz­tunk. Szeretnénk, ha a fia­talabbak vennék át a veze­tést. (-a, -a) :i »• SS IJ •• *»• »3* Ili niir jiJL ш јЉ Ш ••••}? ::::: ШШ $1 :::::: «••••• ^ ** MIMII •••••• a a • • a a a • •••■• «•IMI* •••••• ••(•••• •••••• •OK*«» ««••se -■••«••a ••••••* •• • a.a a • a II3IIMI •■••••«. . («•tlliiiinl. »aiaaaaa Egyre többet olvasnak Becsén A Forum igyekszik jó kapcsolatot fenntartani minden kiadóházzal Becsén jelenleg három ki­adóház, a Politika, a Borba és a Fórum foglalkozik saj­tótermékek árusításával. Hogy sok­-e vagy kevés-e, ezt az olvasók tudnák a leg­jobban megmondani, min­denesetre egész ötszáz méte­res körzetben például öt bó­dé is van. A külvárosban vi­szont egy sincs. A kiadóházak becsei eláru­sító központjai között nem a legjobb a viszony. A Borba és a Politika például nem árulják egymás kiadványait. A Fórum minden kiadóház­zal tűrhető kapcsolatot tart fenn. A Fórum novemberben 51 260 dinár forgalmat bo­nyolított le, decemberben meg 58 280 dinár értékű sajtó terméket adott el. November folyamán hétköznap 34 000 Magyar Szó kelt el, decem­berben 37 000. A vasárnapi kiadások novemberi példány­száma 10 000, a decemberi pe­dig 13 000. Novemberben 2400 Dolgozókat adtak el. A Képes Ifjúság decemberi pél­dányszáma 488. .3947 fó Paj­tás kelt el. A zágrábi Ma­gyar Képes Újság iránt az utóbbi időben megnöveke­dett az érdeklődés. Novem­berben 125 példány kelt el. Decemberben még 231. 60 Egészséget is eladtak. Decemberben a Fórum bó­déiban 14 118 dinár értékűt adtak el a Politikai kiadóház termékeiből, a Borbáéból pe­dig 13 210, dinár értéket. A Politika kioszkjaiban 14 139, a Borbáéban meg csak 1758 dinár értékű Fórum-kiad­ványt értékesítettek. (—bér—) Figyelő Ki és kit képvisel a képviselő? A csókai községi képvise­lő-testület legutóbbi ülé­sén — amelyen a tanügy pénzeléséről is szó volt — az egyik tanár felvilágosí­tást kért az elnöklőtől, hogy ki képviseli a tanügyi mun­kásokat a képviselő-testü­letben. Amikor megtudta, hogy Milenko Skolic, a képviselő elképedve mond­ta, hogy miért nem váltot­ták már le, hisz több mint egy éve nem él Csókán, nem jár az értekezletre, te­hát ebben a községben nem képviselhet senkit... A múlt év decemberében a Szocialista Szövetség közsé­gi választmányának indít­ványozására azoknak a képviselőknek a helyére, akik eltávoztak Csókáról újakat választottak, de Mi­­lenko Skoric a megszünte­tett mezőgazdasági iskola volt igazgatója, továbbra is képviselő maradt, mert nem mondott le. Ez nagy­fokú felelőtlenség. A kö­vetkező változásokig pedig a tanügyi munkások érde­keit nem képviseli senki. si új fűtőolaj-állomás Zentán A Buducnost Kereskedel­mi Vállalat a napokban Zen­tán a Thurzó Lajos Általános Iskola mellett fűtőolaj-állo­mást nyitott. Vasárnap kivé­telével reggel 7-től este 7- ig üzemel. b­ h A községi keretek között: Szépen fejlődik a törökbecsei Május 1. Grafikai és Nyomdaipari Vállalat 1973-ban 1973-ban a törökbecsei nyomdaipar fennállásának háromnegyed évszázados ju­bileumát ünnepli. A Május 1. Grafikai és Nyomdaipari Vállalat a legjobb úton ha­lad, hogy figyelemre méltó sikerekkel ünnepelje meg a jubileumot. A nyomdászat egészen az 1950. évekig kisipari ágazat­ként létezett­ a községben. A foglalkoztatottak száma alig érte el a tizet. A fejlődés 1958-ban kezdődött, és évről évre terebélyesedett, erősö­dött a vállalat. 1967-ben az összjövedelem 155 millió di­nárra rúgott. Egy évre rá 185 millió dinár volt, 1969- ben 260 millió dinár, 1970- ben már 360 millió régi di­nár, tavaly pedig 505 millió dinár volt, vagyis öt év alatt megháromszorozódott. A dolgozók száma is nőtt. Főleg fiatal szakképzett mun­kásokat alkalmaztak. A 80 dolgozó átlag életkora 35— 40 év. A szakösszetétel is javult, 2 főiskolát, több kö­zépiskolát végzett szakem­berük van. Ezenkívül több magas szakképzettségű dol­gozó is. A személyi jövedelmek növelésén kívül — amelynek átlaga tavaly 1200 dinár volt, és két és félszer na­gyobb, mint 1967-ben —, nagy figyelmet szenteltek a termelési kapacitások bőví­tésének. Nagyrészt a saját pénzükből és rövid lejáratú kölcsönök igénybevételével, évente mintegy 300—350 ezer dinárt fordítanak új gépek vásárlására. Heidelberg-gé­­pek vásárlásával lehetővé vált, hogy könyveket, több színű árucímkéket, különfé­le prospektusokat is készít­hessenek. Mindig arra törek­szenek, hogy üzletfeleik elé­gedettek legyenek munká­jukkal, és ezt eddig részben sikerült is elérniük.­­ A munkaszervezet tu­datában van annak, hogy a vállalat ezen a tájon nem fejlődhet modern grafikai vállalatóriássá. Ilyen álma senkinek sincs — mondta Dušan Tikvic igazgató. — Jól felszerelt kisüzem sze­retnénk maradni, olyan amely teljes mértékben is kielégíti a környék nyomda­ipari és grafikai szükség­leteit. Tovább kívánják emelni dolgozóik személyi és tár­sadalmi életszínvonalát. Ha­marosan ebédlőt nyitnak a vállalatban. A piactéren le­vő önkiszolgálót raktárnak alakítják át. -ber- Zenta madártávlatból Nádvágókat keresnek Csókán A csókai mezőgazdasági birtok réti részlegéhez tar­tozik a 63 hektáron elterü­lő nádas is. Erről a mocsa­ras területről egyes években 50 000 kéve nádat is leka­száltak, és nyugaton devi­záért értékesítették. A ná­das kifizetődő, mivel a ka­szálás és szállítás költségein kívül nem igényel más ki­adást. Ez volt a fő oka an­nak, hogy ezt az egyébként halászásra is alkalmas te­rületet nem alakították át az ötvenes években halas­tóvá, bár már a tervet is elkészítették, és a hal iránt Csókán változatlantul nagy az érdeklődés. Újabban a pancsovai Konstruktőrnek szállították, de az idén a szállítás elma­radt, mert nincs, akii leka­szálja a nádat. Ugyanis ta­valy és tavalyelőtt a nád­vágók kimentek az NSZK- ba. Máskor már erre az idő­re levágták a nádat és egy részét értékesítették is. Je­lenleg mind a 63 hektáron lábon van a nád. A nádvá­gásért kévenként 3 dinárt fizetnének, de feléből is ki­adnák a nádvágóknak. Mind­ezek mellett a feltételek mellett sincs jelentkező, és ha a tél végéig sem lesz, más választás híján fel­gyújtják a nádast. si Különös eset az autóbuszban A város központjából induló autóbusz már ja­vában robogott a külváros felé, amikor fel­hangzott a kalauznő megszokott, monoton hang­ja: — Tessék kérem jegyet venni, akinek még nincs! Egy szőke, csapzott hajú, komor tekintetű, középkorú férfi, aki a hátsó ajtónál állt, hanya­gul a zsebébe nyúlt, és egy papír ötdinárost tett a kalauznő elé. Ez leszakított egy jegyet, és a visszajáró pénzzel együtt az előtte levő kis asztalkára tette. — Tessék a jegy — szólt a kalauznő a férfi felé, ez azonban mintha nem is neki szóltak volna, csak bámult kifelé a maszatos ablak­üvegen. A kalauznő még egy kísérletet tett, hogy magára vonja a férfi figyelmét, de az da­cosan elfordította a fejét. — Mi van magával, ember? Miért nem veszi el a jegyet és a pénzt? — szólt ismét a kalauznő, de most már kissé emelkedett hangon. — Ne molesztáljon engem, elvtársnő! — szólt haragosan a szőke férfiú. — Azt csinálok a pén­zemmel, amit akarok! Jó helyen van az ott, ahol van. Most már a többi utas is felfigyelt a furcsa vitára, s egyesek gyanús tekintettel mérték vé­gig a férfit. Nem látszott ittasnak, csupán ka­­mor, dacos volt a tekintete. A kalauznő azonban nem hagyta magát: — Nem úgy van az, néptárs, vigye csak innen a maga pénzét, nekem nem kell egy dinárja sem. — Mondtam már, hogy jó helyen van! — szólt ismét a férfi. — És különben is nem szeretem, ha nekem prancsolgatnak. Ezt utálom a leg­jobban! Eddig tartott a vita, mert közben a busz a megállóhoz ért, s a kinyiló ajtón át a férfi úgy kiugrott, mint a nyúl. — Ne tessék, most szóljanak hozzá! — fordult kétségbeesett arccal a kalauznő a többi utashoz.­­ Mit csináljak most én ezzel a pénzzel? — Tegye zsebre és hallgasson — ajánlotta az egyik közelében levő utas. — Igen ám, de megtörténhet, hogy később meg feljelent az igazgatóságon, hogy nem ad­tam vissza az öt dinárból. Egy pillanatra megoldhatatlannak tűnt a kér­dés, a leleményes kalauznő azonban végül is feltalálta magát. A pénzt eltette, két hozzá kö­zel álló utasnak pedig feljegyezte a címét, hogy szükség esetén tanúkat tudjon állítani. Lám­, lám — morfondíroztam magamban —, mi minden történik egy autóbuszon és még cso­dálkozunk, méltatlankodunk, ha néha ideges és barátságtalan a kalauz. ____(TALPAI) Tengeren üdülnek a zentaiak Az idén először szervez­tek Zentán téli üdülést a Voj­vodina turist kirendeltségé­nek jóvoltából. A hegyekbe is mehetnének a zentaiak, de főleg a tengerparti he­lyek érdeklik őket, ahol most jóval olcsóbban pihen­nek. Meleg tengervizes, fe­dett fürdőmedencék, klubok, játékkaszinók várják a lá­togatókat, tehát az időseb­bek és a fiatalabbak egy­aránt megtalálják szórako­zásukat. Csak néhány aján­lat: repülőút Sűrűmtől az ottani legközelebbi repülő­térig és vissza, valamint 7 nap ott-tartózkodás teljes ellátással a Sveti Stevanban levő Majestral hotelban 831 dinár, Budván az Internacio­nal hotelban 863, Abbáziá­ban az Ambasadorban 891, Dubrovnikban az Excelsior­­ban 1108 dinár. Egy nap Budván például 67, Abbá­ziában 83 dinárba kerül. A zentaiak körében nagy az érdeklődés. Jelenleg 20 család üdül a tengerparti városokban. (-a, -a) 7. oldal A Belgrádi Rádió műsora Telecskán A Belgrádi Rádió Selo ve­­selo című népszerű sorozat­adásának következő állomá­sa Telecska lesz. Hétfőn este 6 órakor az új művelődési otthonban tartják meg ezt az érdekesnek ígérkező műsort. Fekete József, a helység tör­ténetéről beszél. Fellép a he­lyi Kiss Ferenc Általános Is­kola énekkara, Markos Mar­git vezetésével, Lakatos Je­nő, Konter Mihály, Bezdán Ernő humoristák, Slobodan Pešut, Hajnal Károly, Szarvak Erzsébet, Marija Babic, Pero Grepo énekesek, Barta József a terecskai mű­velődési egyesület elnöke, Hajnal Sándor és zenekara, valamint Bora Olujic, a Belg­rádi Rádió humoristája. A műsort Jovan Aleksic és Pe­tar Jerkovic vezeti. H. A. Holnap Nagyszabású cigánybál Zomborban Szombaton este 8 órakor a Sloboda-szálló kristályter­mében nagyszabású cigány­­bálát rendeznek. A vendé­geknek különféle étel- és italkülönlegességeket szol­gálnak fel, és megválaszt­ják a legszebb cigánylányt. A szálló zenekara igyekszik majd vidám hangulatot te­remteni. A belépődíj hely­­foglalással együtt 40 dinár. H. A. Mázol ír holnap a Bánáti­­ Társadalom­ politikai szervezetek. Kikindán már ké­szülődnek március 8-a megünneplésére. — Ahol a mun­kaközösség fele tagja a KSZ-nek. (Törökbecse). — Muzs­lya nem válik ki Zrenjaninból? — Ki mennyit adott a vasútépítésre? (Begaszentgyörgy). — Mit tesz majd az új párttitikár? Gyáripar, kisipar: Kihalóban van sok iparág. Mezőgazdaság: Veszélyben van-e a búza? — Tordán az egerek okoztak nagy kárt a vetésben. — Körséta a zrenj­anini földművesszövetkezetben. Közoktatás, kultúra: Énekkarok, zenekarok és tánc­csoportok szemléje. — Új zenekar a kikindai művelődé­si otthonban. — Engler Lajos Újvidékre költözik. Egyéb: Tordán még mindig hiánycikk az okmánybé­lyeg. — A gyógyvíz nem tette híressé Tordát. — Pénte­ken Tabán: Találkozó az olvasóval. Figyelő: A falusi mozikról. Sport: A kikindai községben feloszlott 17 sportegye­sület. Kapocsi Emil levele. Anyakönyvi hírek. Sporthírek és a diákolimpia hírei. A kihágási bíró naplójából. Filmhíradó. Cikkírók: Palatínus Aranka, Prép István, Hegyi Jó­zsef, Törköly István, Pertics Péter, Lajber György, Ma­sa Zoltán, Dohai József és Szabó Béla.

Next