Magyar Szó, 1972. február (29. évfolyam, 30-58. szám)

1972-02-11 / 40. szám

Péntek, 1972. február 11. MAGYAR SZÓ Vajdasági szintű társadalmi megbeszélés kellene! Ki állapítsa meg az oktatás árát? A vajdasági középiskolák iskolafenntartó közösségei­nek titkárai megbeszélést tartottak Újvidéken, hogy a napirendre kerülő egyéb kérdések mellett eldöntsék azt is, 1972-ben mennyivel kellene emelni az oktatás árát tartományunkban. Mint tudjuk, a jelenlegi összeget 1967-ben állapították meg, és a dinár vásárlóképessége csökkenésének arányában 1971-ben 20 százalékkal emel­ték, de 1972-re ez nem lesz elegendő. A részvevők többsége nem óhajtotta a tartományi ár jelentősebb emelését, annál is inkább, mert községeink­ben nincsenek középiskolák, s a diákok más helységek­ben tanulnak. Az emelés el­lenére az iskoláztatásra ösz­­szegyűlt pénz jelentős része átáramlana azokba a közsé­gekbe, amelyekben a közép­iskolák vannak. Végül is abban állapodtak meg, hogy az oktatás törvény által megszabott minimális árát 1972-ben 14 százalékkal nö­velik. Svetozar RADONJlC, a zentai iskolafenntartó kö­zösség titkára lehangoltan ért haza a megbeszélésről.­­ A jelenlevők többsége nem a tanügyi munkások, hanem a községek érdekeit nézték. Habár helyénvaló lenne, ha a közoktatásra be­folyt járulékot ott költe­nék el, ahol az oktatás tart. Azzal, hogy csak minimális növelést szavaztak meg a gyűlésen, elérték, hogy a jelentős eszközök az iskolák­kal nem rendelkező közsé­gekben maradnak, így ismét nehéz helyzetbe kerülnek a középiskolák és az­ alapító községek. A zentai gimnázium ese­tében például a régi árat vé­ve alapul, egy diák után 1500 dinár jár, 14 százalékos emelés mellett ez 1710 di­nár. Egy harmincas létszá­mú osztály tehát mintegy 1500 dinár járt, 14 százalékos lósíthat meg évenként. Egy tagozatra két tanár jut, sze­mélyi jövedelmük — 2000 dinár átlag mellett —, a já­rulékokkal együtt 3000, azaz évente 72 000 dinár. Vagyis Zentának osztályonként 21 ezer dinárral kell megtoldani a legújabb árat, ha biztosí­tani akarja a tanárok sze­mélyi jövedelmét. És hol vannak még az egyéb ki­adások? — Sokan, azt mondják, ez az ár a minimális, s a köz­ségek megbeszéléssel többet is megállapíthatnak. De ez csak elméletben van így. Mi tavaly megpróbáltuk ezt, s az eredmény az volt, hogy a községek inkább máshova íratták diákjaikat, csak ne kelljen többet fizetni a kö­telező összegnél. De mi lesz akkor, ha más községekben is megnő a vidéki diákok száma? Akkor azok is kény­telenek lesznek többet kér­ni, mert egy-két osztályt eb­ből a pénzből még el lehet tartani, de a diákság 60 százalékát, mint Zentán, nem! Az iskolák alapítói­­nak amúgy is van kiadá­suk, amely másokat érint: újraigazolási költségek, a tanügyi munkások lakáskér­désének megoldása stb.­­ A gyűlésen volt-e el­lenvélemény? — Igen. Szabadka, Zom­­bor, Zenta és más fejlett is­kolahálózattal rendelkező községek képviselői megkí­sérelték, megértetni a jelen­levőkkel, hogy az oktatás gazdasági árát kellene meg­állapítani. Sajnos azok, akik csak saját községük érdekeit nézték, többen voltak. ф Mi a teendő? — Végső ideje, hogy a tanügy szolgáltatásainak árát is vajdasági szintű tár­sadalmi megbeszéléssel ál­lapítsák meg, mint ahogyan azt az egészségügyben tet­ték. Ha a feladatok elvég­zéséről van szó, mindig azt mondják: Az egészségügynek és a tanügynek nagy társa­dalmi jelentősége van! Hát tessék! Hasson oda a tár­sadalom, hogy ez a javak elosztásában is érződjék. Ki­nek kell az oktatás árát meg­állapítani? Az adminisztrá­ciónak? A tanügyi dolgozók mondják meg, hogy munká­juk mennyit ér, azok, akik saját bőrükön érzik, mit je­lent egyetemet végezni és csak messziről nézni, milyen juttatásban részesülnek a tanügyön kívül dolgozó, azo­nos végzettségű emberek. Lássák be végre a középis­kolával nem rendelkező köz­ségek, hogy az iskoláknak olyan feltételeket kell biz­tosítani, mint azoknak az intézményeknek, amelyek számára kádert nevelnek. Ezt pedig csak tartományi szintű társadalmi megbeszé­léssel lehet elérni. Egyéb­ként Zenta és a hasonló kö­rülmények között dolgozó községek iskolái éppen ar­ra fizetnek rá, hogy község­közi iskolák, mert csak az alapító törődik velük, más . A tartományi iskola­­fenntartó közösség évi köz­gyűlése márciusban lesz. Ad­dig meg kellene tartani a megbeszélést, hogy azon a gyűlésen Vajdaság tanügyi munkásai közösen léphesse­nek fel egy reális gazdasági ár megállapítása céljából, mert érdekeiket csak ők tud­ják kellőképpen képviselni, s nem a községi hivatalno­kok.­ Minek alapján adnák meg az árjavaslatot? — Ha sikerül egy vajda­sági szinten megbeszélést összehozni, a tanügyi mun­kások ott bizonyára azon fá­ ,­radoznak majd, hogy a kö-­­­zépiskolákkal nem rendel-­­ kező községek is vegyék fi­gyelembe, milyen átlagfize­tés jár a tanároknak egyete­mi végzettség után, milye­nek az anyagi kiadások a drágulás folytán stb. Ezek alapján állapítsák meg a gazdasági árat, és közösen tegyék lehetővé, hogy a tan­ügy, az egészségügyhöz ha­sonlóan, nehézségek nélkül, egységes és reális árpoliti­kával működhessen, és ma­radéktalanul betölthesse azt a szerepet, mellyel a tár­sadalom megbízta. BARTA Sándor :: v i* :: ?! Ivanovón: Lovaskocsi zuhant a víztároló medencébe Könnyen végzetessé válha­tó, szokatlan baleset történt a napokban Ivanovón. A fa­lu felső szélén levő régi szi­vattyútelep körülbelül négy méter mély víztároló meden­céjébe belezuhant egy kétlo­­vas kocsi., A fogatot hajtó eddig még ismeretlen lovas­gazdának és útitársának si­került a vízből a partra ver­gődnie. A segélykiáltásokra a szivattyútelepen dolgozó gé­pész — a falubeliekkel együtt — azonnal a szerencsétlenség színhelyére sietett. Csak más­fél órai megfeszített munká­val sikerült az egyik lovat kimenteni. A másik elpusz­tult a jeges vízben. Az eset intő példaként szol­gálhat, hogy a kocsiút mel­lett levő víztárolót és a hi­dat nem lenne szabad védő­korlát, illetve sorompó nél­kül hagyni és éjjelente ki kellene világítani. (H. Zs.) Bácsföldváron legtöbben disznó­húst vásárolnak A szövetkezeti hentesüzletbe elég sok becsei és újvidéki is betér A bácsföldvári szövetke­zeti otthonban működő hen­tesüzlet, amely a helyi Brat­­stvo-Jedinstvo Termelőszö­vetkezet tulajdonában van, a falu határán túl is ismert. Sok becsei és újvidéki­ vá­sárló is betér oda húsért és töltelékáruért. — Négy éve dolgozom üz­letvezetőként a hentesüzlet­ben — mondta Vámos Sán­dor. — Tavaly értük el a leg­nagyobb forgalmat. Mintegy 810 000 dinár értékű húst és töltelékárut adtam el. Eb­ből körülbelül 600 000 dinár értékben a helybeliek vásá­roltak, a többit vidékiek vet­ték meg. Elég sok becsei és újvidéki keresi fel hentesüz­letünket, vidékiek legna­gyobb része pénteken és szombaton délután jön vásá­rolni. Vámos üzletvezető elmond­ta, hogy ez a kedvező árak­nak köszönhető. A sertéshús kilója 17, a marhahús 17, az üszőhús 19, a borjúhús pe­dig 23 dinárba kerül. A son­ka kilója is 17 dinár. Ilyen olcsón sehol a környékben nem lehet húst vásárolni. Amikor még lehetett növel­ni az árakat, ők ezt nem­­tet­ték, most pedig az árbefa­gyasztás miatt nem emelhe­tik. Pedig most már kezd gondot okozni az élő jószág biztosítása. Legtöbb helybeli és vidéki vásárló sertéshúst vesz. Kereslet van az ol­csóbb kolbászfélék, a szalon­na, a töpörtyű stb. iránt is. Az idén januárban kétszer akkora volt a forgalom mint tavaly, ez az aránylag enyhe és hóban szegény idő­járásnak köszönhető, hogy a gépkocsikon járó vásárlók­nak sem okozott gondott az idejövetel. Tavaly, valamivel több mint 900 hízott sertést, kö­rülbelül 50 marhát, több mint húsz borjút és elég sok malacot vágtak. Megtörtén­het, így az idei forgalom nem éri el a tavalyi szintet. S. O. Befagyott a Tisza Törökbecsénél. A kompnak azonban léket vágtak, a zajlásig ezen a megtisztított sávon zavartalanul bonyolódhat le a közlekedés Bánát és Bácska kö­zött. Amióta a kézi hajtásról áttértek a motorvontatásra, a komp aránylag gyorsan halad. Azok azonban, akik gyakran utaznak ezen az útvonalon, mégis alig várják, hogy elkészüljön a híd, hogy az időjárási viszonyoktól, jégzajlástól függetlenül, zavar­talanul közlekedhessenek -ber-í Ma délután Szenttamáson: A szakszervezeti tanács elnökségének és a Szocialista Szövetség végrehajtó bizottságá­nak együttes ülése Ma délután öt órai kez­dettel a társadalmi-politikai szervezetek otthonában együttes ülést tart a szent­tamási szakszervezeti tanács elnöksége és a Szocialista Szövetség végrehajtó bizott­sága. Az ülésen részt vesz­nek még a szakszervezeti csoportok elnökei és titká­rai, valamint a helyi szer­vezetek elnökei és titkárai. Napirenden szerepel több időszerű kérdés. Megvitat­ják az alkotmánytörvény II—XII. függelékének terve­zetét, továbbá a község te­rületén működő klubok sza­bályzataira vonatkozó javas­latot, megvitatják a községi képviselő-testület jelentését és egyéb anyagait. Szó lesz a kommuna polgárainak tá­jékoztatásáról és a tájékoz­tatási eszközökről is.­­... S. O. Műszaki együtt­működésre léptek a vajdasági hulladékgyűjtő vállalatok A hulladékgyűjtés fontos gazdasági szerepéről olva­sóinknak már beszámoltunk, akkor arra is rámutattunk, hogy eddig minden társulás­ra irányuló kísérlet meg­hiúsult. Tavaly december­ben azonban mégis létre­jött egy megállapodás, amely a nézeteket és az ér­dekeket közös nevezőre hozta. A Becsén megtar­tott tanácskozás eredménye az lett, hogy a Vajdaság legnagyobb vállalatai, az Orpad becsei, verseci, zre­­njanini, újvidéki részlegei, a kulai Metalopromet, a zen­tai Metal és a zombori Si­­rovina, műszaki együttmű­ködésre léptek. A gazdasági megállapodást hosszú távúvá tették, alapja pedig, hogy közös megállapodás alapján szervezzék meg az átvételt, a tárolást, a feldolgozást és osztályozást, és egységes fel­tételek mellett végezzék az értékesítést. Közösen szer­vezik meg a felvásárló há­lózatot, közösen használják a feldolgozáshoz szükséges gépeket, egyesítik eszközei­ket az esetleges hitelezések­nél. Az évi terveket közö­sen határozzák meg — min­den évben november végéig —, a következő évre. Ügy­viteli bizottságot is alakítot­tak. A bizottság első ülésén, amelyet január derekán Versecen tartottak, elhatá­rozták, hogy a zrenjanini Orpad képviseletében egy­ségesen lépnek fel a hazai piacon a vas-, a vasfor­gács-, az öntöttvas- és a pa­pírhulladék értékesítése te­rén. Mintegy 65 000 tonna áru feldolgozására és érté­kesítésére számítanak, ami országos viszonylatban a legnagyobb hulladékforgal­mat jelenti. (hi) Pacséron: Tanfolyam félszakképzett munká­sok kiképzésére A pacséri Joó Lajos Épít­kezési és Szolgáltató Válla­lat tanfolyamot szervez fél­szakképzett munkások ki­képzésére a következő szak­mákban: kőműves, ács, víz­vezetékszerelő, betonozó, csempéző. A tanfolyam költ­ségeit a munkaszervezet fe­dezi. A tanfolyam a téli hó­napokban lesz és minden hallgató, aki sikeresen el­végzi, félszakképesítést nyer, és a munkaszervezetnél mun­kaviszonyba lép. A tanfo­lyam február 15-én kezdő­dik. P. S. Február­ban, 12-én Szenttamás jelmezbál a ipartestület­­ tánctermében A szenttamási amatőrszín­­ház rendezésében február 12-én este jelmezbál lesz az ipartestület tánctermében. A gyülekező este hét és nyolc óra között van, utána lezár­ják a termet. Fél kilenctől kilencig tart, a jelmezes fel­vonulás, a közönség szavaz és külön bíráló bizottság fogja elbírálni a legjobb jel­mezeket. A hat legjobb jel­mezt díjazzák. A díjakat a szenttamási gazdasági szer­vezetek és a vidéki vállala­tok itteni boltjai adják. Ha­benyák János zenekara mu­zsikál. Étel és ital is lesz. A jelmezvetélkedőre még ma lehet jelentkezni ifj. Mi­ló Ferencnél, a Dózsa György utca 14 szám alatt. S. O. I 7. oldal Miről ír holnap a­­ Bánáti Híradó ! ZRENJANIN: Visszatérnek a régi tagok a Petőfi I Sándor Művelődési Egyesületbe. Támogatást kapott az egyesület könyvtára. — A rijekai kikötőben áll 80 va- i­gon szója. — Leáll-e a termeléssel a takarmánygyár. —­­ Egy év alatt a kétszeresére nőtt a malom kapacitása. — ■ Hegyi József cikkei. I In memóriám: Mileta Teám­, Szabó Béla megemléke­zése az elhunyt sportolóról. I KIKINDA: A Szocialista Szövetség álláspontja: egy- I­séges vajdasági dokumentumot a káderpolitikáról. — I Szétdarabolt kereskedelmi hálózat. — Javul a Kiikin­­da formája. — Vidám sarok, Pertics Péter írásai. TÖRÖKBECSE: Nehezen halad a szerződéskötés. —­­ Törökbecsei társastermelési gondok. — Kezdődik a Ti­­sza menti Téli Kupa, Lajber György jelentése. MAGYARCSERNYE: Nagyobb figyelmet az általános­­ iskolákban az eszmei-politikai nevelésre. — Szervezett­­ egészségvédelem az állatállomány megvédésére, Hiczkó János összefoglalója. TORDA: Embert öltek a faluban. — Kevesebb ipari­­ növény — több jószág. — Telt ház volt az olvasó—új­ságíró találkozón. — Törköly István írásai. Mennyi italt fogyasztottak el tavaly. — Beperelem a­­ Titov Veles gyárat, Dobai József hirei. I SZÁJÁN: Segítség az Ady Endre Művelődési Egye-­­ sületnek.­­ MUZSLYA: Kevés anyagi támogatást kap az önkén- | tes tűzoltó testület, Palatínus Aranka cikke. UDVARNOK: Megtartotta évi közgyűlését az önkén- • tes tűzoltó testület, Préc István beszámolója. | ÁRVA GYEREKEK BÁNÁTBAN — ez a címe Ra-­­­divoj Perc visszaemlékezéseinek. Meghatóan írja le, mi- i­lyen szeretettel fogadták Bánságban a felszabadulás után a hadiárvákat. Folytatásokban közöljük a Bánát a múltjából című rovatban. !

Next