Magyar Szó, 1972. március (29. évfolyam, 59-89. szám)

1972-03-05 / 63. szám

4. oldal A Pokol a földön Francia atomkísérletek Mururoa szigetén déltengeri Mururoa szigetet valóságos paradicsomnak látja az érkező: a vakítóan fehér homokos partokon kókuszpálmák hajladoznak az enyhe szélben, a nap felhőtlen kék égről ragyog és a lagúnák vizén olyan tiszta, hogy az embernek az az érzése: kézzel is megfoghatja a tarka halakat. A kis korallszigeten azonban nincsenek nyaralók, csak tudósok, technikusok és katonák, mert Mururoa a földi pokol: fürödni tilos — mert aki a laguna vizében megfürdik, halál fia; horgászni tilos — mert aki a tarka halakat megérinti, halál fia; a kókuszdiók elfonnyadnak , mert senki sem eheti őket halálveszély nélkül. A szigeten minden radioaktív, huszonhét atom- és hidrogénbombát robbantottak fel itt a franciák. A sugárzás mindent megfertőzött. Paul Cambert volt idegenlégiós a kevesek közé tartozik, akik megjárták a poklot: ott volt Mururoa szigetén az atomrobbantásoik idején. 1966-ban kezdődtel az atomkísérletek De Gaulle tábornok parancsára. Ebben az évben került a szigetre Paul Cambert is. Tavaly tért vissza hazájába, és egy duplafenekű bőröndben átcsempészte a katonai ellenőrzésen azokat a felvételeket, amelyeket az első francia hidrogénbomba-kísérletről készített — titokban. A robbanás, amelynek „gombáját” a légionista 1971. augusztus 14-én egy repülőgépről lefényképezte, egy megatonna erősségű volt, vagyis ötvenezer erősebb annál az atombombánál, amelyet az amerikaiak 1945-ben Hirosimára dobtak. — Ehhez a hidrogénbombához képest a korábban felrobbantott francia atombombák gyenge villanyégők voltak — mondja Cambert. Az első nukleáris „villanyégőt” egy harminc méter magas torony tetején robbantották fel 1966. július 2-án. Cambert a robbanás után néhány bajtársával együtt aszfalttal kente be a feketére égetett homokot, hogy csökkentse a sugárzás veszélyét. A sorozatos robbantások alatt a kísérletek megszokott munkává váltak: a pótüzemtartályokkal felszerelt repülőgépek szinte rendszeresen szállították az atomfegyvereket Franciaországból a világ másik felén levő Mururoa szigetre. A gyújtószerkezetek külön érkeztek. A szerkezetet klimatizált tartályokban szállították. Cambert ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy mialatt a gyújtószerkezetek „kellemes hűvösben” vártak a bevetésre, addiig ők 40—50 fokos hőségben izzadtak a barakkokban. Az atomkísérlet előtt néhány órával az egész legénység hajóra szállt és elhagyta a szigetet. A hajók 30—40 kilométeres távolságban horgonyoztak le. A szigeten csak a mérőműszerek és a filmfelvevő-kamerák maradtak, amelyeket víz alatti kábelen át a szomszédos szigetekről vagy a hajókról működtettek. A kísérletet megelőzően figyelmeztették az összes pilótákat és hajósokat, hogy kerüljék el Mururoa környékét. Ennek ellenére — Paul Cambert állítása szerint — egy amerikai repülőgépet, amely véletlenül a közelben repült, valószínűleg a légnyomás szétzúzta. Egy másik alkalommal kínai halászok súlyos égési sebeket szenvedtek. A franciáknak is voltak veszteségeik. A szigetre viszszatérő legénység tagjai közül néhányat szinte minden alkalommal veszélyes méretű sugárzás érte. Vagy azért, mert lyukas volt a védőöltözete, vagy mert levette az álarcát és rágyújtott. A sebesülteket repülőgépen Franciaországba szállították, de Cambert soha többé nem hallott róluk. A légköri atomkísérleteknél előforduló szerencsétlenségek miatt, a Szovjetunió, az USA és Nagy-Britannia már korábban áttértek a földalatti robbanásokra. A három nagyhatalom 1963 nyarán aláírta az atomstop-egyezményt, amellyel lemondtak a légköri nukleáris kísérletekről. Franciaország és a Kínai Népköztársaság mind a mai napig sem csatlakozott a szerződéshez. A francia hadsereg még mindig nem fejlesztette ki az úgynevezett taktikai atomfegyvert, és ezért nem akar lemondani a légköri kísérletekről. Japán, Ausztrália és a latin-amerikai országok tiltakozása ellenére a franciák 1975-ig harminc nukleáris kísérletet akarnak végrehajtani Mururoa szigetén. A legutóbbi kísérlet során a halált hozó porfelhő egészen a chilei Andokig szállt, ahol radioaktív hó esett — hétezer kilométerre Mururoa szigetétől. (STERN) — Nemcsak a poloskákat irtjuk — mondja Tina Mandel, a Lady Killers nevű New York-i féregirtó vállalat vezetője —, hanem azokat az előítéleteket is, amelyek szerint az amerikai nők gyenge, törékeny lények. A tudományos kutatással foglalkozó amerikai nők néhány évvel ezelőtt kiharcolták maguknak az egyenjogúságot. Az amerikai nők azonban betörtek a többi, úgynevezett „férfi szakmába” is. Nem tartják igazságosnak, hogy egyes mesterségeket csak férfiak űzhetnek. Miért ne lehetne például egy nő asztalos, tehergépkocsivezető, telefonműszerész? Szinte mindegyik amerikai nagyvárosban megalakultak az első női szolgáltató és kézműipari vállalatok. — Alig két évvel ezelőtt — mondja Margaret Bodfisch, egy San Francisco-i női szolgáltató vállalat vezetője — kinevettek bennünket. Ma nemcsak üzleteink, hanem a konkurrencia is komolyan vesz bennünket. Több iparosnő megelőzi a szakmában férfi kollégáit. Joyce Hartwell New York-i i asztalosnő a legnagyobb megbecsülésnek örvend szakmai és üzleti körökben egyaránt. Mindennek ellenére a nők még mindig nehezen tudnak betörni azokba a szakmákba, amelyeket a férfiak maguk számára foglaltak le. A szolgáltató üzemekben dolgozó nőknek meg kell küzdeniük az előítéletekkel. Harcukban gyakran ügyes reklámfogásokkal élnek: egy szállítóvállalat például ilyen hirdetéseket jelentet meg: „Ha mi csomagolunk össze és mi szállítjuk a bútorait, minden költözködés örömünnep lesz a háziak számára. Ezért szeretnek bennünket az emberek”. Sok háziasszony előnyben részesíti a szerelőnőket, mert nem fél tőlük. Jórészt ezzel magyarázható, hogy a tévéjavító nők egyre keresettebbek Amerikában. De nemcsak a szolgáltató parba, hanem más iparágakba is betörtek a nők. Egy ohiói hűtőszekrény gyár például tizenöt százalékkal növelte nőalkalmazottainak számát, s a nők átvették a hagyományosan férfi munkát is. — A nők ma sokkal ügyesebbek, mint akár tíz évvel ezelőtt is — mondja Cross, az említett hűtőszekrény gyár vezetője. Az Illinois állambeli Bell Telephone Co újabban szinte kizárólag csak nőket alkalmaz telefonszerelőnek. — Sok férfit megszégyenítek a munkahelyemen — mondja Mary Ann Goold szerelőnő. Sokkal ügyesebben mászok a telefonpóznára, mint a férfiak. Az amerikai törvények szerint ugyanazért a munkáért egyforma béreket kapnak a nők és a férfiak. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a nők ugyanolyan pozíciókat tudnak maguknak kiharcolni, mint a férfiak. Csak ritkán számíthatnak a szakszervezetek segítségére, mert a szakszervezeti vezetőségek nem nézik jó szemmel, hogy a nők elfoglalják a férfi állásokat. — Nekünk, lányoknak — panaszkodik Hazle Hiff műszerésznő — magunknak kell foggal-körömmel harcolnunk jogainkért. A szakszervezetek gáncsoskodása ellenére az amerikai gazdasági élet minden terén előtretörtek a nők. Még a vezető posztokon is egyre több a nő. Margaret Hennig szociológusnő tanulmányában megállapította, hogy jelenleg mintegy száz nő áll a legjelentősebb amerikai üzemek (a tízmillió dollárnás nagyobb évi jövedelmet lebonyolító vállalatok) élén. A szociológusnő szerint a vezető állásban levő nők éppen azoktól nem kapnak támogatást, akiktől a legjobban várják: női beosztottjaiktól (Der Spiegel) vagy nincs pénze, hogy jobb italt vegyen magának. Újabban, úgy látszik, megváltoznak az amerikaiak szokásai, egyre többen pártolnak át a szőlőjéhez. A borbarátok tábora mind nagyobb. Az elmúlt éveben majdnem még egyszer anynyi bort itak meg, mint 1960-ban. Igaz, hogy az évi nyolcliteres amerikai átlagfogyasztás csak huszad része annak, amit a franciák vagy az olaszok isznak meg. Az amerikaiak azonban gyors tempóban felzárkóznak a borivó nemzetek mellé. A szőlőnedv hívei általában a fiatalok, a 20—30 évesek. Ennek az is lehet a magyarázata, hogy a bor és a kábítószer igen jól kiegészítik egymást. Már a tizenévesek is, akiket Coca-Cola generációnak is neveznek, újabban áttérnek a borra. A piackutatók a bor iránti kereslet növekedését egyrészt azzal magyarázzák, hogy mind több amerikai jár Európába, és ott megkóstolja a kiváló borokat. Másrészt a tévében is gyakoribbak lettek a borreklámok és a tévé hirdetéseivel csodát tud művelni: a tévéreklám varázsolt csodaételt a közönséges hamburgi kolbászból vagy az olasz pizzából. A módosabb amerikaiak természetesen csak kiváló borokat isznak, úgyhogy ezekből hiány van az amerikai piacon. A több éves nemes borokat gyakran csak kéz alatt lehet beszerezni. Az amerikai borok, amelyeket főleg Kaliforniában termelnek, újabban nemzetközi elismerést szereztek, vörös — állítja egy amerikai borszakértő —legalább olyan jó, vagy talán jobb is, mint a világ más részeiből származó asztali borok 90 százaléka. A borkereskedelem kifizetődő lett az utóbbi években, úgyhogy a nagykereskedők igyekeznek minél több pincészet termékeit megkaparintani. De nemcsak az amerikai, hanem az európai borkereskedők is megjelentek az amerikai piacon. Az amerikaiak leghőbb vágya, hogy saját szőlejük legyen. Eddig mintegy kétszázezren váltották valóra álmukat. Jól fizetett alkalmazottak megváltak az íróasztaliaktól, hogy saját szőlőskertjükben gazdálkodhassanak. Mivel nem mintenki engedheti meg magának a szőlőskertet és a saját borpincét, az amerikai ipar elkészítette a miniatűr háziprést, amely segítségével bárki maga készíthet bort. A készülék mindössze 15 dollárba kerül és nagy keresletnek örvend. __ » ■' — 1111 Hódít a bor Amerikában — Az átlag amerikai — jelentette ki Haraszthy Árpád magyar származású kaliforniai bortermelő még a múlt században — whiskyivó, vízivó kávéivó, teaivó, aki arra van predesztinálva, hogy emésztési zavarokkal küszködjön, mert nem ismeri a bort. A megállapítás egy régi amerikai előítéletre vonatkokozott. Az újvilág lakói ugyanis nemzedékeken át meg voltak győződve róla, aki bort iszik, vagy sznob Elísifireá az amerikai ni Amerikai munkásnők MAGYAR SZÓ Vasárnap, 1972. márc. 5. Olvastuk A BETÖRŐ ELHAGYTA ÜVEGSZEMÉT Zürich közelében betörő járt egy irodában, és fáradságos munkával felfeszítette a páncélszekrény ajtaját Félszemű lévén, üvegszemét kivette és az asztalra tette, hogy ne akadályozza munkájában. Amikor nagynehezen felnyitotta a kassza ajtaját, zajt hallott, és erre hanyatthomlok elmenekült, még az üvegszemét is a helyszínen felejtette. A svájci rendőrség felhívta az optikusokat, hogy jelentsék, ha valaki szürkéskék üvegszemet akar vásárolni. A rendőrök az utcákon megállítanak mindenkit, akinek félszeme be van kötve. Mindeddig nem fogták el a betörőt, lehet hogy azért, mert volt neki egy tartalék üvegszeme. NINCS TÖBBÉ NŐHIÁNY AUSZTRÁLIÁBAN A napokban hozták nyilvánosságra a Canberrai szövetségi statisztikai hivatal nemrég megtartott népszámlálásának eredményét, amelyből kiderül: Ausztrália 12 728 461 lakosa közül 6 402 018 férfi és 6 320 443 nő. A legutóbbi, 1966. évi népszámlálás óta az ausztráliai lakosság 1 128 000 fővel szaporodott, ami évi 1,87 százalékos gyarapodásnak felel meg. A legújabb statisztikai adatok továbbá azt mutatják, hogy Új-Dél-Wales 4 589 556 lakosával ma is a legjelentősebb szövetségi állam, jólehet évi átlagos 1,61 százalékos szaporulata nem éri el a szövetségi átlagot. A másik legsűrűbben lakott állam Civtoria (3 496 161), ezt követi Dél-Ausztrália (1 172 774), Nyugat-Ausztrália (1 027 372) és Tasmania (389 874). SELEJTES VENDÉGHAJ Sandbach angol város bírósága pénzbírságot rótt ki egy parókakészítő üzemre, mert selejtes terméket adott el egy férfinak. A negyvenéves gépkocsivezető beperelte az üzemet, mert a „szavatoltan tartós” vendéghaj csak egy éjjel volt a fején, reggel, amikor felkelt, a párnáján maradt. A majd 80 000 donáros készítmény azért háborította fel a gépkocsivezetőt, mert utolsó néhány szál haját is kitépte. Ugyanis ezekhez a szálakhoz ragasztották a parókát. A BANKTISZTVISELŐ SZERVEZTE MEG A BANKRABLÁST A nyugatnémet rendőrség letartóztatta a huszonöt éves Herbert Bellmannt, a cuxhaveni bankkirendeltség vezetőjét , azzal a váddal, hogy ő szervezte meg a bankjának kirablását. Bellmann néhány nappal ezelőtt azzal a mesével állított be a rendőrségre, hogy előző este egy betörő meglepte hivatalában, ahol túlórázott, s fegyverrel kényszerítette, hogy kinyissa a páncélszekrényt, majd a székhez kötözte. Az állítólagos bankrabló 200 000 márkát zsákmányolt. A rendőrség azonnal gyanút fogott, mert a nem túlságosan jól kereső Bellmann szinte állandó vendége volt a cuxhaveni éjjeli mulatónak, drága lakásban lakott és fényűző kocsit vásárolt. A kihallgatások során a fiatalember bevallotta, hogy az egész bankrablási ügyet ő eszelte ki, ő vette rá harmincegy éves barátját, Michael Siegfriedet, hogy kötözze meg, és vegyen ki a kasszából 200 000 márkát, amin majd megosztoznak. Így azonban csak a büntetésben osztozhatnak. MEGSZÖKÖTT A SZAMÁRFÜLET Levero de Almeidának, Brazília leghírhedtebb bűnözőjének sikerült kilenc társával együtt megszöknie a délbrazíliai Porto Allegro börtönéből. Almeida, becenevén a Szamárfülű, társaival együtt tűkkel, bádogdarabokkal lyukat vájt a börtönfalon. A szökést hónapokig tartó türelmes munkával készítették elő. Elsőként a gyerekek vették észre a szökést, akiik a börtönfal tövében játszadoztak, és látták, hogy a tíz arab átbújva a falon futásnak eredt. A rendőrség nagyarányú hajszát indított utánuk. A Szatmárfalű eddig már tizenháromszor szökött meg a börtönökből. HUGHESNEK ISMÉT NYOMA VESZETT Howard Hughes 67 éves amerikai multimilliomos, úgy látszik, megsokallta az emlékiratai körül támadt botrányt, mert eltűnt abból a bahamai szállodából, ahova évekkel ezelőtt visszavonult. Vele együtt távoztak munkatársai is. Az egyik Hughes-cég képviselője cáfolta a hírt, hogy a milliomos néhány munkatársát kiutasították a szigetországból. Nem volt hajlandó közölni, hogy Hughes hova költözött. Valószínűnek tartják, hogy visszatért Las Vegasba, ahol korábban is élt. Mint ismeretes, az amerikai mágnás több üzem tulajdonosa és számos részvénytársaság társtulajdonosa. Tizenöt évvel ezelőtt visszavonult a nyilvánosságtól. Az elmúlt hetekben, mint lapunk is írt róla, nagy botrány keletkezett, mert egy Irwing nevű amerikai megírta Hughes életrajzát és felvette érte a tiszteletdíjat, később azonban kiderült, hogy az életrajzíró soha nem is találkozott a miliomossal. PORNOFÜZETEKET KÜLDÖTT A GYEREKEKNEK Egy párizsi bíróság hathavi szabadságvesztésre és 15 000 frank pénzbírságra ítélte Roger le Guiader 26 éves pornófüzetárust, mert tévedésből szexkiadványokat küldött több ezer francia iskolásgyereknek. Mint annak idején megírtuk, a kereskedő egy címnyilvántartótól 800 000 címet vásárolt, ezek között azonban az elektronagy tévedése folytán Iskolás gyerekek címe is szerepett. A pornóküldemények nagy felháborodást keltettek nemcsak a címzettek szülei körében, hanem az egész francia közvéleményben. ELFOGTÁK A BÉCSI FANTOMOT Haral Sassak 24 éves bécsi szerelő tavaly öt idős nőt gyilkolt meg. Az osztrák rendőrség az elmúlt hétvégén tartóztatta le. Sassak a több órás kihallgatás során beismerte mind az öt gyilkosságot. A rendőrség több tanú személyleírása alapján robotképet készített a bűnözőről, és hosszantartó, aprólékos munkával sikerült leleplezni a gyilkost. Az öt gyilkosságon kívül más bűntettekkel is terhelik Sassakot. Legutóbb egy bécsi aggok házában megtámadott két idős asszonyt. Garázdálkodása rettegést keltett a városban, elsősorban az idős asszonyok körében. Az újságok Bécs fantomjaként emlegették.