Magyar Szó, 1972. április (29. évfolyam, 90-119. szám)

1972-04-01 / 90. szám

2. oldal Bombarobbanások Isztambulban Még nem tudni pontosan hogyan vesztették életüket a török gerillák és túszaink Isztambulból jelenti az AP. Péntekre virradóra több bombarobbanás történt Isz­tambulban. A pokolgépeket, hírek szerint, a Dev- Genci nevű ifjúsági forradalmi szervezet tagjai he­lyezték el. Ez a szervezet a török népfelszabadító had­sereg nevű illegális mozgalmat támogatja. A robbanások állítólag meg­törlésből történtek, amiért a török katonák csütörtökön megöltek tíz gerillát, a há­rom angol technikus elrab­lóit. Egyelőre még semmit sem lehet megtudni a rob­banás okozta károkról és az áldozatok számáról. A Reuter értesülései sze­rint még homály fedi a ge­rillákkal való leszámolás kö­rülményeit. A török katonák és rendőrök Lalr hegyi falu­ban ütköztek meg a kom­mandókkal. Az emberrab­lókkal együtt életét vesztet­te a három külföldi radar­technikus is. Mint már közöltük, Char­les Turner 45 éves, Gordon Banner 35 éves brit és John Law 21 éves kanadai techni­kusokat a múlt héten rabol­ták el a titkos mozgalom tagjai egy Fekete-tenger mel­letti NATO-radarállomásról. Szabadon bocsátásuk ellené­ben a mozgalom három le­tartóztatott vezérének szabad­lábra helyezését követelték. A török külügyminisztéri­um közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozza, hogy a biztonsági szolgálat embe­rei Lair faluban körülvették az emberrablók rejtekhelyét és heves lövöldözés után be­hatoltak az épületbe. Az egyik szobában megtalálták a három technikus holttes­tét, az emberrablók összekö­tözték, majd tarkón lőtték őket. A harc azonban tovább folyt, végül is agyonlőtték a tíz kommandót. Iszmail Sudjuruk körzeti kormányzó ezzel szemben azt állítja, hogy az emberrablók, belátva kilátástalan helyzetű ket, fölrobbantották az épü­letet, foglyaik is velük együtt haltak meg.. Az események után készített felvételekről nem lehet megállapítani, hogy a három technikus a robbanásban lelte-e halálát, vagy pedig agyonlőtték őket. Holttestüket pénteken Szárá­szon helységbe, majd onnan Ankarába szállították. Nem tudni még, mi tör­tént Szener Szadi ügyvéd­del, aki állítólag önként je­lentkezett a hatóságoknál, hogy közvetítsen az ember­rablók és a rendőrség kö­zött. Úgy hírlik, hogy a rob­banásban ő is életét vesz­tette. Hivatalos értesülések sze­rint a rendőrök agyonlőtték a török népfelszabadító had­sereg több vezetőjét is, kö­zöttük Mahir Csajant és Dzsi­han Alpektint is, akik egy évvel ezelőtt részt vettek Efrain Elron isztambuli iz­raeli főkonzul megölésében, de sikerült megszökniük a börtönből. Környezetvédelem és politika A Szovjetunió csak akkor hajlandó részt venni a stockholmi világértekezle­ten, ha az NDK-t is meghívják A Tanjug New York-i ér­tesülései szerint a Szovjet­unió közölte, hogy a jelenlegi körülmények között nem vesz részt az emberi környe­zet védelméről júniusban Stockholmban folytatandó ér­tekez­leten. Döntését azonban hajlandó még egyszer meg­fontolni, ha a Német De­mokratikus Köztársaság en­gedélyt kap, hogy egyenran­gú félként részt vegyen a stockholmi tanácskozásokon. Malik szovjet ENSZ-nagy­­követ kijelentette, nincs ki­zárva, hogy Nixon elnök moszkvai tanácskozásán is napirendre kerül ez az ügy. A nyugati hatalmak a kö­zelmúltban Moszkva szemé­re hányták, hogy a stockhol­mi értekezletet föl akarja használni az NDK nemzet­közi politikai státusának megváltoztatására. Ezért kompromisszumos megoldást javasoltak, miszerint a ke­letnémet küldöttség szavaza­ti jog nélkül, megfigyelőként vegyen részt a svédországi tanácskozáson. A Szovjetunió igazságtalannak minősítette bolíviai diplomatáinak kiutasítását Az AFP jelentése szerint Alekszej Florianovics, a Szovjetunió bolíviai nagykö­vete­ igazságtalannak minő­sítette a La Paz-i kormány csütörtöki követelését, hogy 119 Bolíviában dolgozó szov­jet funkcionárius hagyja el az országot. Florianovics kijelentette, hogy a kiutasítottak névsora „súlyos hibákat tartalmaz”. Hozzáfűzte, hogy a szovjet diplomáciai küldöttség negy­ven tagból áll, a névsoron pedig, amelyet Mario Gutier­rez bolíviai külügyminiszter beterjesztett, a szovjet kul­­turális küldöttség tagjainak neve is szerepel, akik már ré­gen visszautaztak Moszkvá­ba. A Alkotmánymódosítás Magyarországon Budapesti levél a Magyar Szónak Budapest, március Magyar Szocialista Munkáspárt X. kong­resszusa tűzte ki fel­adatul: ,,Az elmúlt két évti­zedben végbement változá­sok szükségessé teszik álla­munk alaptörvényének meg­felelő módosítását.” Az or­szággyűlés 1971 júniusában bizottságot alakított az al­kotmány módosításának elő­készítésére. A bizottság el is készítette a módosítás terve­zetét, amelyet a tömegszer­vezetek és egyéb illetékes szervek megvitattak, majd a párt központi bizottsága és a minisztertanács jóvá­hagyta. A múlt vasárnap a lapok közölték szövegét, hogy megindulhasson a nyil­vános vita és az országgyű­lés a következő ülésén elfo­gadhassa. Magyarország jelenlegi al­kotmányát még 1949-ben hozták meg. Azóta az or­szág átélt egy-két fordula­tot, és életében mélyreható változások következtek be. Az alkotmány módosítása mégis csak most következik be — két okból. El*"-"­: az alkotmány csak a legál­­t­­alánosabb alapelveket tar­talmazza, és ennél fogva al­kalmas a rendkívül változó társadalmi gyakorlat kifeje­zésére is. Másodszor: az amit az 1949 évi alkotmány tartalmazott, jórészt csak megvalósításra váró cél volt. Kisebb változások ugyan tör­téntek, például amikor meg­választották az ország címe­rét, vagy amikor megszün­tették a járási tanácsokat, de az átfogóbb alkotmány­­módosításra csak most ért meg a helyzet. A szocialista demokrácia erősítéséért „A Magyar Népköztársa­ság szocialista állam” — hangzik az ország alkotmá­nyának egyik új szakasza. A leglényegesebb változásnak éppen azt tartják — és ez­zel indokolják az alkotmány­módosítást —, hogy az 1949 évi alkotmány elfogadása óta eltelt időszak alatt le­fektették a szocializmus alap­jait, az ország a szocialista építés fejlettebb szakaszába lépett. Ezt tükrözi a leglé­nyegesebb módosítás. Az 1949 évi alkotmány még csak bevezető szakaszában tartalmazta: „Népünk meg­kezdte a szocializmus alap­jainak lerakását, s orszá­gunk a népi demokrácia út­ján halad előre, a szocializ­mus felé”, most viszont a módosított alkotmány egyik lényeges új szakasza: „A Magyar Népköztársaságban uralkodóvá váltak a szocia­lista termelési viszonyok”. Ez a leglényegesebb vál­tozás húzódik végig az egész alkotmánymódosításon. Már az alkotmány új előszava — hivatkozva arra, hogy ..a magyar államot több mint egy évtizeden át a nép munkája, áldozatvállalása, társadalomformáló ereje él­tette és tartotta fenn”, em­lékeztetve a harc előző sza­kaszaira — leszögezi, hogy ..a Magyar Népköztársaság Alkotmánya kifejezi az or­szágunk életében végbement alapvető változásokat”. A megváltozott helyzetet tük­rözik nemcsak az alapvető társadalmi viszonyokra vo­natkozó rendelkezések, ha­nem az is, hogy alkotmány­ba iktatták, hogy a társada­lom vezető osztálya a mun­kásosztály, vezető ereje pe­dig a párt. Már a szocialista demok­rácia építése terén elért eredményeket és a szerzett tapasztalatokat rögzítik azok a szakaszok, amelyek bőví­tik és konkrétabban megha­tározzák az országgyűlés ha­táskörét, többek között jogai közé iktatják azt is, hogy „megvitatja és jóváhagyja a kormány programját”. Még jelentősebb e tekintet­ben a tanácsok jogkörének részletesebb és konkrétabb meghatározása, megváltozott helyzetüknek rögzítése az al­kotmányban. A változások­nak a szocialista demokrá­cia bővítéséhez kapcsolódó része az is, hogy nemcsak a nagyobb társadalmi bizton­ságot nyújtó szakasz új a módosított alkotmányban — ,,a Magyar Népköztársaság állampolgárainak öregség, betegség és munkaképtelen­­ség esetén anyagi ellátáshoz van joguk” —, hanem az is, amely szerint „minden ál­lampolgárnak joga van, hogy részt vegyen a közügyek in­tézésében”. Itt említjük meg, hogy már a gazdaságirányítási rendszer alkotmányos össze­gezését fejezi ki az alkot­mány új 9. szakasza: „Az állami vállalatok és társa­dalmi szervek a társadalom általános érdekeinek szolgá­latában, a törvényben meg­határozott módon és felelős­séggel önállóan gazdálkod­nak a rájuk bízott vagyon­nal”. A törvényesség védelmében A fent ismertetett alap­vető változás mellett az al­kotmánymódosítás tartalmaz még néhány más újítást is. Egy elvi jellegű újítást ki kell emelni, már azért is, mert végig vonul a módosí­tás egész tervezetén — a törvényesség fokozottabb ér­vényesítését. Valószínűleg keserű történelmi tapaszta­latok állnak e törekvés mö­gött, az hogy minél több gá­tat emeljenek már az alkot­mányban az ellen, hogy az alkotmány és a törvények csak írott betűt jelentsenek, a törvények megsértése vi­szont mindennapi jelenséggé váljon. Lényeges, új szakasza lesz az alkotmánynak: „Az állam minden szervének és minden állampolgárnak kötelessége, hogy az alkotmányt, az al­kotmányos jogszabályokat megtartsa és feladatkörében eljárva megtartsa”. Ezenkí­vül az országgyűlés hatás­körének megállapításánál új feladatként fogalmazták meg: „ellenőrzi az alkot­mány megtartását, megsem­misíti az állami szerveknek alkotmányba ütköző vagy a társadalom érdekeit sértő rendelkezéseit”, de ugyan­így új az Elnöki Tanács feladatai között, hogy „őrkö­dik az alkotmány végrehaj­tásán”. Ide tartozik a bün­tető eljárás néhány lénye­ges mozzanatának beiktatá­sa is az alkotmányba, kezd­ve, hogy „a büntető eljárás alá vont személyeket az el­járás minden szakaszában megilleti a védelem joga”, addig hogy „az ügyészség felügyeletet gyakorol a nyo­mozás törvényessége felett”. Van még néhány új moz­zanat az alkotmány módosí­tott szövegében. Például az, hogy bekerült az alkot­mányba: „A Magyar Nép­­köztársaság biztosítja a tu­dományos és művészi alkotó tevékenység szabadságát”. A leglényegesebb módosításnak azonban azt tartjuk, hogy az elmúlt 23 év tapasztalatait összegezve, az alkotmányba iktatják a lejátszódott vál­tozásokat — a társadalmi vi­szonyok fejlődését —, a ke­serű tapasztalatokat — nem szabad megengedni a törvé­nyesség megsértését — és a vívmányokat — a szocialis­ta demokrácia fejlesztésében elért eredményeket. BÁLINT István MAGYAR SZÓ A panamai államfő Kubán találkozott Kosztainnál , állítja egy amerikai képviselő Daniel Fod­d amerikai parlamenti képviselőt azt állítja, hogy Omar Torri­­jos tábornok panamai ál­lamfő novemberben Ku­bán találkozott Alekszej Koszigin szovjet minisz­terelnökkel és Fidel Cast­ro kubai kormányfővel és ez alkalommal tárgyalt ve­lük annak lehetőségéről, hogy a Szovjetunió részt vesz a Panama-csatorna fönntartásában. Fod­d ezt az alig hihető állítást fölhasználva, föl­szólította az amerikai kor­mányt, szüntesse meg a Panama-csatornára vonat­kozó hetvenéves szerződés felülvizsgálására vonatkozó tárgyalásokat. Egyes amerikai körök tehát ki akarják élezni a helyzetet Panama és az USA között, és Torrijos tá­bornok kormányát balolda­linak, Amerika-ellenesnek kívánják föltüntetni. Tor­rijos ugyanis nem hajlan­dó kedvezményeket adni az USA-nak a Panama­csatorna használatára vo­natkozó tárgyalásokon. Ki­jelentette, ha az USA ki­tart elfogadhatatlan köve­telései mellett, a panamai katonaság bevonul a csa­torna körüli amerikai öve­zetbe. GYILKOSSÁGGAL KEL A NAP (12) A köztársaság alkotmánya kötelezi a politi­kusokat, a nemzet egységének megterem­tésén munkálkodjanak és az IRA sem mást akar. Mivel a kommandók a sziget északi részén az elnyomott katolikus kisebbség jo­gaiért küzdenek, vallási okok is kötelezik Dublint­, hogy messzemenően támogassa a polgárjogi mozgalom fegyveres osztagait” — írták a dublini lapok. John Linch miniszterelnök azonban óva­tos, nem kívánja megszakítani kapcsola­tait Londonnal, mégpedig gazdasági okok­ból sem: Nagy-Britannia évente 5,5 mil­liárd dinár fejlesztési segélyt ad Észak-Ír­­országnak, az Ír Köztársaság kivitelének kétharmada pedig Nagy-Britanniába irá­nyul. Ilyen okokból kifolyólag a dublini miniszterelnök szükségesnek látta erélye­sebben eljárni az IRA-val szemben is, és január elején letartóztattatok hét gerilla­­vezért. Rendelkezésének kellő visszhangja volt Londonban, és Linch nem tartott töb­bé attól, hogy engedékenysége miatt orszá­gának Nagy-Britanniával való kapcsolatai meglazulnak. A brit katonák londonderryi vérfürdője azonban megváltoztatta a hely­zetet, s a 13 halott után Linch ma már nem foglalhat állást az IRA-val szemben. Hol a megoldás? A megoldás egyik lehetősége, hogy Lon­don kezébe veszi Észak-Írország irányítá­sát és kikapcsolja a belfasti kormányt. Aligha hihető azonban, hogy a mai helyzet­ben ez az intézkedés megnyugtatná a ke­délyeket és a katolikusok is követeléseik teljesítését látnák benne. A katolikusok többsége — akárcsak az IRA vezetősége is — Észak-Írország és az Ír Köztársaság egyesítését akarja —, ami viszont London­nak nem felel meg. — A brit katonák ki­vonása polgárháborúhoz, egy olyan tömeg­­mészárláshoz vezetne, amelyhez viszonyít­va Szent Bertalan éjszakája gyerekjáték volt — figyelmeztetett Harold Wilson, a laburista ellenzék vezetője is. London csak akkor latolgathatná komo­lyan az egyesítés esélyeit, ha az ulsteri protestánsok is beleegyezésüket adnák. — Ulster népének, többsége hallani sem akart a két Írország egyesítéséről — hangsúlyoz­ta Ian Paisley protestáns lelkész a lon­doni alsóházban. Hozzáfűzte, hogy az ulste­ri protestánsok fegyverrel fognak ellenáll­ni, ha erőszakkal akarják rájuk kénysze­ríteni az egyesítést. Bryan Faulkner ulsteri miniszterelnök figyelmeztette Londont, hogy a két Íror­szág erőszakkal történő egyesítése ugyan­olyan súlyos következményekkel járna, mint a rhodesiai fegyveres ellenállás, ami­lyet a függetlenség egyoldalú kikiáltása okozott.­­ Az angoloknak akkor majd, nemcsak a katolikusokra, hanem a protes­tánsokra is lőniük kell — mondta. Glasgow-i hírek szerint a két Írország egyesítése esetén az ulsteri radikálisok biztosak lehetnek benne, hogy minden hon­fitársuk támogatja őket: a skótok is fegy­vert ragadnak, hogy életük kockáztatásá­val segítségükre siessenek. Craig belügy­miniszter külön javaslattal állt elő: Lon­donderry katolikus negyedeit külön kell választani és az Ír Köztársasághoz csatol­ni. — Nem ez volna az első eset, hogy egy várost két részre osztanak — mondta. A legszomorúbb az, hogy a helyzet ren­deződése a jelen pillanatban kilátástalan,* bármely javaslat alapján is kívánják meg­* teremteni a békét Ulsterban. A londoni ♦ Guardian föltette a kérdést, hogyan vég­­­ződik az észak-írországi probléma. Azon­­ nal válaszolt is rá: ha nem történik csoda,♦ Észak-Írország nyakig belekeveredik a pol­­­gárháborúba. * Mi akadályozza a két Írország egyesítését? * ♦ A katolikus lakosság és részben az Ír­ Köztársaság lakói is az Ír Köztársaság és* Ulster egyesítésében látják Észak-Írország ♦ problémáinak megoldását. Ez a terv azon­* ban aligha valósulhat meg, hiszen a fon- J­doni és a belfasti kormány semmiképpen­ sem egyezhet bele Ulster elvesztésébe, már* csak azért sem, mert a hat északi grófság­­ protestáns lakosságának túl nagy a befolyá ♦­sa Londonban. A politikai és társadalmi­ okokat azonban már ismertettük. J ♦ (Folytatjuk) és ♦ Szombat, 1972.­április 1 4 Az újvidéki JÓZSEF ATTILA Általános Iskola * PÁLYÁZAT­­ 4 • útján meghatározatlan időre fölvesz egy törté- 4 4 nelem-földrajz szakos tanárt. $ FÖLTÉTELEK: ♦ : Főiskolai vagy egyetemi képesítés (történelem-­­ földrajz szakosítás). ♦ — Kötelező a magyar és szerbhorvát nyelvtudás. ♦ Az 1 dináros okmánybélyeggel fölülbélyegzett és * önéletrajzzal, valamint képesítésről szóló okirattal ♦ ellátott kérvényeket a hirdetmény közzétételétől * számított 15 napon belül kell eljuttatni az iskola ♦ címére. 1783-1. *

Next