Magyar Szó, 1972. április (29. évfolyam, 90-119. szám)
1972-04-05 / 94. szám
KEDVES NAPSUGÁR-BARÁTOK! Jóleső érzéssel állapítom meg minden délelőtt, amikor a postát kapom, hogy , — noha már a tavasz jóvoltából egyre több időt tölthettek a szabadban az igazi napsugárral — a mi Napsugarunkról sem feledkeztek meg. Szeretném, ha megírnátok, eddig hogy vagytok megelégedve vele. Ha újabb ötletetek támad, azt is közöljétek, és tegyetek fel kérdéseket is. Egy-egy jó kérdés igen hasznos lenne mellékletünk továbbfejlesztése érdekében. Tudom, kérdezni — jól kérdezni — sokszor nehezebb, mint feleletet adni. Ezért elhatároztuk, hogy a jó kérdéseket egy-egy írással, rajzzal egyenrangúnak tekintjük. Tehát akitől öt írást, rajzot, találós kérdést, viccet stb. közlünk, az értékes könyv jutalmat kap. Bármilyen kérdést feltehettek bárkihez, de lehetőleg időszerű legyen. Nagyon megörültem a felsőhegyi CSOKONAI MIhály Általános iskola diáklapjának, amelyet TÓTH K. Irén, az önképzőkör elnöke küldött. Annál inkább, mert egyedül tőle kaptunk diáklapot. A többi iskola eddig még nem jelentkezett felhívásunkra. Mint látom, igen dicséretes munkát végeztek. Irén, elismerésünk jeléül a napokban egy jutalomkönyv érkezik címetekre SZŰCS Marika (Oroszlámos) ismét igen szorgalmas voltál, köszönöm a húsvéti jókívánságokat, a jó találós kérdéseket és a szép verset. TÓTH II. Imrének (Zenta) ugyanúgy köszönet. SÓTI Eszter (Zenta), jók a találós kérdéseid, írjál. GERE Vince (Zenta) elsős kisdiáknak üzenem, hogy szorgalmáért, ügyességéért hamarosan jutalmat kap. ELEK D. Erzsébet (Zenta) megkaptam leveled, köszönöm. Remélem, később is jelentkezel. GAZSÓ Tünde (Kula): küldjél újra fogalmazást. VARGA Márta (Kanizsa) várom további leveleidet. BERTA Juditka (Törökbecse) üzenem, hogy a jó vicc mindig új. Persze, igyekezni kell valóban újakat találni. Zsuzsa Levél egy leendő gyűjtőhöz Olvasom leveledben, hogy te is valamilyen gyűjteményt szeretnél összeállítani. Csak még végérvényesen nem döntötted el, milyent. Mégis, úgy veszem ki soraidból, hogy pillanatnyilag a RÉGI PÉNZEK GYŰJTÉSE érdekel legjobban. Talán nem fog megártani, ha most egypár fontos dologról tájékoztatlak. Minden kezdő gyűjtő általános gyűjteményt szokott létesíteni. Olyat, amelyikben sok minden megtalálható: régi és újabb érme, viharvert és egészen friss (verdefényes) példány egyaránt. Egyszóval mindaz, ami az illető kezébe kerül. Kezdetnek ez is jó. Sőt, másként nem is lehet kezdeni. Később azonban el kell majd határoznod, milyen irányban fogod gyűjteményed fejleszteni, mert minél nagyobb lesz — meglátod magad is — annál bonyolultabbá válik a pénzek nyilvántartása és feldolgozása. Mire lehet érdeklődésedet összpontosítani? Sok mindenre. Egy lényeges dolgot azonban ne felejts el: akármit csinálj is, úgy csináld, hogy az hasznos legyen, zsebpénzedből fussa rá és tevékenységed soha se ütközzön iskolai kötelezettségeiddel! Lássuk a lehetőségeket! Az összes pénzek két alapvető kategóriába oszthatók. Vannak papír- és ércpénzek. PAPÍRPÉNZEK esetében pontosan meg kell határoznod, hogy mely ország vagy országok, kivételesen mely korszak pénzeit fogod gyűjteni. ÉRCPÉNZEKET már körülbelül 2500 éve készítenek (vernek), ezért ezen a területen mindenképpen nagyobb a gyűjtési lehetőség. A mifelénk leggyakrabban előforduló pénzfajták szerint a következő területeket ajánlhatnám: A római kori pénzek A középkori magyar pénzek A középkori szerbiai pénzek A osztrák pénzek 1867-ig A osztrák—magyar pénzek 1919-ig A jugoszláv pénzek A magyarországi pénzek 1919 után. Ha elérkezettnek érzed az időt, akkor magad is dönthetsz, de jobb, ha kikéred a véleményét valakinek, aki tapasztaltabb nálad. Tudom, hogy nem lesz könnyű dolgod, mert a speciális gyűjteményhez már nem elég csak az elhatározás. Sok mást is tudni kell — elsősorban történelmi ismereteidet kell kiszélesítened. Jól tennéd, ha problémáiddal valamelyik tanárodhoz fordulnál. Még jobb, ha valamelyik múzeumba megy el. Nem akarlak megijeszteni, de jól gondold meg, mihez kezdesz. Másféle gyűjtemények is szerezhetnek ugyanolyan nagy örömet, mint a pénzgyűjtés. Foglalkozhatsz például növény-, bogár-, bélyeg- vagy jelvénygyűjtéssel is. Ezek a gyűjtőterületek is sok hasznos és élvezetes munkát ígérnek, és nem olyan összetettek. Lényegesen kisebb kiadással is járnak. Bekapcsolódhatsz a Fórum Hobby Club hasznos munkájába is. Végezetül, azt jegyezném még meg, hogy ha többedmagaddal létesítesz gyűjteményt, mindannyian könynyebben boldogultok. Üdvözöllek, LACI BÁCSI Kert Szabadkán, 1972. IV. 3-án. ___ ul. Ferenc osztrák császár aranypénze TWDOQ-S hogy milyen jó szerkezetű az órád? Ma már a rádió időjelzésével összehasonlítva meg tudod állapítani, hogy órád napról napra mennyit késik vagy siet. Ha több napon át végzed ezt az összehasonlítást, meglepetés ér! Azt tapasztalod ugyanis, hogy ha például egyik napon 3 percet sietett az órád, lehet, hogy a következő napon már 3 percet késik, majd ismét 1 percet siet és így tovább. Minél jobb gyártmányú az óra, annál kevésbé jár szeszélyesen. Az olcsó zsebóra 1—3 percet a drágább zsebóra 5 másodpercet a precíziós (legfinomabb) zsebóra 1 másodpercet a jó ingaóra 0,1 másodpercet késik, illetve siet naponta. Bizonyára mindannyian voltatok már állatkertben. Nagy érdeklődéssel szemléltétek a különféle „furcsa” állatokat, amelyeket nem mindennap láthat az ember. El is határoztátok, hogy ha csak tehetitek, ismét visszatértek oda, vagy más állatkertet kerestek fel. Mi most egy hatalmas állatkertet mutatunk be nektek, a világ egyik legnagyobbját és legérdekesebbjét, a hamburgi Zoo-t. Karl Hagenbeck alapította 1907-ben. Expedíciókat szervezett Afrikába, oroszlánokra, zsiráfokra, elefántokra vadászott, és sokat közülük meg is szelídített. Feljegyezték róla, hogy 1893-ban mintegy ezer állattal vett részt a chichagói világkiállításon, amelyek között nyolcvan szelídített vad (oroszlán, tigris stb.) is volt. 1907-ben Hamburgban megnyílt állatkertje nagy szenzációt keltett. Hogyisne, hisz a vendégek itt láthatták először rács nélkül az állatokat. Kari Hagenbeck ugyanis alaposan kitanulmányozta, hogy egyegy vad mekkorát tud ugrani, s olyan széles árkot ásatott az állatok közé, amelyen keresztül képtelenek voltak kijutni. Nagyon büszke volt művére, hiszen olyan híres emberek is ellátogattak hozzá, mint II. Vilmos császár, Enrico Caruso, Thomas Edison, Zeppelin gróf stb. Karl Hagenbeck halála után, 1913-ban fia, Karl- Heinrich Hagenbeck vette át az állatkert irányítását, ő fejlesztette, virágoztatta tovább, egészen 1970-ig. Ekkor lépett színre az állatkert mai igazgatója, Klaus Hagenbeck. Ő az első a Hagenbeck családban, akinek képesítése van a szakmához. Felfogása szerint mind nagyobb figyelmett kell fordítani az állatok orvosi ellenőrzésére, s a házi szaporításra. Ma ugyanis méregdrága egyegy példány, ha mondjuk, Afrikából, Ázsiából vagy Dél-Amerikából érkezik. A jelenlegi tulajdonos mintaszerű pontossága, rendszeressége törvény a világ legnagyobb magántulajdonában levő állatkertjében. Mindennap megvizsgálja az állatokat, gondoskodik egészségükről. Nem is csoda, hiszen egy-egy delfin például 40 000 márkát (körülbelül 21 millió régi dinárt) ér, s összesen hat van belőlük. Ezenkívül nyolcvan ember gondoskodik a mintegy kétezer állatról, melyeket a világ legkülönbözőbb vidékeiről gyűjtöttek össze. Elefántok, tevék, oroszlánok, tigrisek, orrszarvúak, majinak (a látogatók kedvencei), krokodilusok, medvék, óriásteknősök és még több száz egzotikus állat és madér igényli a gondozást. Klaus Hagenbeck és családja az állatkertben lakik. Gyerekei társaságában igen sok időt tölt kedvenc állataival. Megtiltotta azonban a gyerekeknek, hogy játszanak a vadállatokkal. Ez ugyanis igen veszélyes lehet. De azért, ha kislánya megkéri, „megnyergeli” a legnagyobb elefántot, és rajta indul délutáni sétára a család. K. F. Látogatás a világ egyik legnagyobb állatkertjében Klaus Hagenbeck kedvenc orrszarvújával Csináld magad! Csak néhány nyugalmas, szabad óra és az anyu rongyoszsákja kell az alábbi kedves párnababák elkészítéséhez. A mellékelt szabásrajz minden kockája 5X5 cmnek felel meg. A rajz alapján két lapot szabunk (ráhagyással!) különböző színű maradékokból. Ne aggasson senkit, ha az oroszlán piros vagy zöld kockás, annál mulatságosabb! A két lapot visszájáról összevarrjuk, kifordítjuk, rongyhulladékkal vagy vattával kitömjük. Vastag fonalból varrunk hajat, sörényt és arcot a figuráknak. Szép, kedves ajándék lehet kistestvérednek is. Párnababák Ip^liszt X"*ч ÍJÉ^EE ! Itt a tavasz A madarak csiripelnek, viszik a hírt az embereknek: „Itt a tavasz, melegen, virágosan, mosolygón. Csirip, csirip!” A fáik kirügyeztek. A piszkefák már bontják levélrügyeiket. A fű is sarjad a földből. A gyerekek szívesen játszanak a meleg napon, és szívják a friss levegőt. Minden ember, állat, növény szívesen fogadja a tavaszt kellemes, üde illatával s a fényes játszi napsugárral. Beküldte: NÉMET Erika, Szabadika, Jovan Jovanovic Zmaj Általános Iskola, VI. oszt. Süt a nap Ragyog az aranyos napsugár, Vidáman csicsereg, acinegemadár. Méhecske pihen a jácintvirágján, Pelyhes rügyek ülnek a fák [ágán. Fényes tollú kismadár, Kicsalta a ragyogó napsugár. Vígan röpköd fáról fára, Zeng az ének tájról tájra. Beküldte: SZŰCS Marika, Oroszlámos ! Kedves Zsuzsa! Még csak II. osztályos vagyok, de örülök a Napsugárnak. Nemrég járt az utcánkban a köszörűs bácsi. Nagyon megtetszett szép zöld ládája és bársonygalléros kabátja. Elhatároztam, hogy írok róla, de mivel még gyenge író vagyok nem mertem elküldeni a fogalmazást. Amikor a Napsugárban olvastam, hogy rajzok is kellenek, kaptam az alkalmon, mert jobb rajzoló vagyok, mint író. Lerajzoltam a köszörűs bácsit, és itt küldöm. Üdvözlettel: KARAKAS Dóra, Novo MilosevoCS JÓZSEF festőművész a következőket fűzte a rajzhoz: A köszörűs nagy figyelemmel élesíti az ollóikat és késeket. A rajz világos, áttekinthető, csak a szükséges elemekre szorítkozik. Aki még nem látott köszörűst, az is megérti a gép működését. Szinte hallani véljük a köszörűgép sistergő hangját. A gép szekrénye a köszörűs. A költőnek, az írónak a gyermekkora gyakran életreszóló élményekkel van teli. Mire emlékszik vissza legszívesebben? — Tavaszi csatangolásokra a ringó búzaföldek közt; fákra, felhőkre, virágokra meg a Csöpi kutyámra ... Az eper ízére, megöntözött falusi kertek illatára, falióránk ketyegésére, édes felől magasabb, és szabálytalan hasábra emlékeztet: a lábtól elinduló munka a hajtószáraikon, lendkeréken és a szíjat jelképező vonalon át rombuszt zár be, és a szekrény meg a rombusz metszik egymást. Az egymáshoz közeledő vonalak és a metszések fokozzák a mozgást. Dóra ügyesen fejezte ki benyomásait, érzelmeit, anyám énekére, csínytevéseinkre, első tanítónőm kezének simogatására... 2. Mire nem szeret visszagondolni? — A háború éveire, szüleink gondterhelt arcára, a vijjogó szirénákra, a harsogó katonaindulókra, az erőszakra és a vérre... 3. Mely témák vonzzák leginkább? — Mindaz, amit tíz könyvemben eddig megírtam, s még inkább az, amit eztán fogok megírni... 4. Melyik művét szereti a legjobban, s melyiket becsüli a legtöbbre? És miért? — Verseim, írásaim főképp addig érdekelnek, amíg írom őket. A megfogalmazás, az alkotás nemcsak öröm, hanem vergődés is. Az író egyetlen sor, egyetlen gondolat sikeres megfogalmazásának is tud örülni, de igazán mindig csak azt „becsüli”, amit ezután fog megírni. Ez a szüntelen meg nem elégedés ad neki erőt a munkához. 5. Mit készít jelenleg a gyermekolvasóknak? — Szeretnék nekik szép verset írni... 6. Mondja el egy napját... — Utazás, olvasás, írás, ez van ott mindennapjaimban. A pihenés, egy-egy kirándulás a családommal, valamely jóbarátom látogatása, egy-egy levél érkezése és megválaszolásé... 7. Mit üzen a Napsugár olvasóinak? — Mindenkinek van valami kötelessége, feladata az életben. A jól végzett munka öröménél nem ismerek szebb örömet. A Napsugár kérdez - Fehér Ferenc válaszol egy шш A pihenés: egy-egy dulás kirán-