Magyar Szó, 1972. május (29. évfolyam, 133-148. szám)
1972-05-16 / 133. szám
Kedd, 1972. május 16. MAGYAR SZÓ Vásárolnak a földművesek Kelendők az 50—60 lóerős traktorok is • Rengeteg gépet kínálnak az újvidéki vásáron Az újvidéki vásár statisztikusai följegyezték, hogy a megnyitás napján 10 óra 13 perckor, tehát amikor a szövetségi mezőgazdasági titkár még megnyitó beszédét mondta, megkötötték az első üzletet a vásáron. Egy földműves traktort vásárolt. Amilyen jó volt a kezdet, olyan a folytatás is. Igen nagy a kereslet a mezőgazdasági gépek és fölszerelés iránt. Pénzzel tömött táskával járják a standokat az ország minden részéből érkezett egyéni gazdálkodók, és megvásárolják, amire szükségük van. Sokan persze dolgavégezetten térnek haza, mert nem akadnak megfelelő gépre. Példának okáért a jól ismert Zetor traktorok behozatala késik, ezekből tehát nem is vásárolhatnak. — A magántermelők legkomolyabb vevőink — mondják a belgrádi Agrooprema kereskedői. A magánszektort végre fölfedezték a hazai és a külföldi gépgyárak is, és bővülő áruválasztékkal igyekeznek kielégíteni a keresletet. Ez a kereskedelmi cég a tavalyinál 40—60 százalékkal nagyobb forgalomra számít, mint az elmúlt évi rendezvényen. Általában igen nagy az áruválaszték, és a termelők válogathatnak. Az Agrooprema 300 darab 32 lóerős román traktort hozott be, de ha ezer lenne belőlük, azt is napok alatt szétkapkodnák. Az első vásári napon 300 000 dinár értékű kisgépet adtak el, java részük már hazai—idegen kooperációban készül. . Az újvidéki Jugoagrar kereskedői is nagyon elégedettek az érdeklődéssel, még inkább a forgalommal. Irodájukban ott, értünkkor is két termelő számolta le a százasokat. Traktort vásároltak. Az első három napon 25 darab 58 lóerős IMT—558 és 60 lóerős Belorussz traktort adtak el. Ebből pedig az következik — és ezt más kereskedők is megerősítették —, hogy a földművesek már nemcsak a 35 lóerős, hanem az ennél jóval erősebb traktorokat is vásárolják. A Jugoagrar kiállítási helyén ezenkívül még 50 darab szovjet T—40 traktor talál vevőre. Ehhez még csak anynyit fűznénk hozzá, hogy az IMT—558-as 63 000, a Belorussz pedig 71 000 dinárba kerül. Az eladók szerint a vásári árkedvezmény is sok vásárlót vonz, hiszen 2—15 százalékkal kevesebbe kerülnek egyes gépek, mint egyébként. A Jugoagrarnál például egy traktorpótkocsi 1420, egy kis morzsoló és daráló pedig 320 dinárral olcsóbb. Ez az újvidéki külkereskedelmi cég vasárnap estig 8 millió dinárt bevételezett a magántermelőktől. S. Z. Megszűnik a bútorbehozatal A jugoszláv faipar szemmel láthatóan jól beleilleszkedik az ország előirányzott külkereskedelmi politikájába. A Szövetségi Gazdasági Kamara Erdészeti és Faipari Tanácsának legutóbbi ülésén elhatározták, hogy az ágazat külkereskedelmi mérlegének javítása végett megszüntetik a bútorbehozatalt. Leszögezték azt is, hogy mellőzni kell a parkett, vágott épületfa, illetve az olyan ter-mlékek behozatalát, amelyekből az országban is elegendő mennyiséget állítanak elő. A hivatalos statisztikai adatok szerint az ország faipara az év első két hónapjában több mint 400 millió dinár értékű árut exportált, illetve körülbelül 70 millió dinárral többet, mint a múlt év azonos időszakában. Egyébként az egyes árucikkek behozatalának megszüntetésére irányuló követeléstől függetlenül a faipari vállalatok már januárban és februárban csökkentették a külföldön való vásárlást. Külföldre szállít a papíripar A Szövetségi Gazdasági Kamara Cellulóz- és Papíripari Tanácsa elhatározta, hogy az ágazatokhoz tartozó vállalatok a jövőben szervezetten fognak fellépni a kelet-európai p piacokon. E célból ügyviteli szövetségünk egy munkacsoportot alakít, amely képviselni fogja őket a KGST országaiban. A csoportnak az lesz a feladata, hogy gondoskodjon az ágazat termékeinek szervezett kiviteléről és a munkájukhoz szükséges nyersanyagok behozataláról. A Vajdasági Szocialista Szövetség küldöttsége Bosznia-Hercegovinában A Szocialista Szövetség vajdasági tartományi választmányának küldöttsége, amely több napos látogatáson Bosznia-Hercegovinában tartózkodik, tegnap beszélgetést folytatott a Szocialista Szövetség Bosznia-hercegovinai Köztársasági Választmányában Vajdaság és az említett köztársaság politikai helyzetéről. A vajdasági vendégeket Milo Rakic, a Szocialista Szövetség Boszrnia-hercegovinai Köztársasági Választmányának elnöke üdvözölte, és kijelentette, hogy a két szervezet eddigi együttműködése tartalmas, és várható, hogy a jövőben még sikeresebb lesz. / 5. oldal Szervezettebb eszmei-politikai képzés A KSZ zentai községi választmánya tíz új alapszervezet megalakítását javasolja vélemény kristályosodott ki, hogy különösen nagy gondot kell fordítani az új párttagok eszmei képzésére. Számukra már őszre politikai iskola nyílik, és ezt a munkaformát állandósítják. A munkatervvel az elkövetkező hetekben részletesen megismerkedik az alapszervezetek tagsága is, és a feldolgozásra kerülő témákat az elhangzott vélemények, javaslatok összegezése után véglegesítik. Az ülésen szó volt az új tervezési formákról is. SINKOVITS János, a KSZ szabályzati és fejlesztési kérdésekkel foglalkozó bizottsága elnökének véleménye szerint az eltelt időszak bebizonyította, hogy a nagy létszámú alapszervezetekben a tevékenység nem volt kielégítő, ezért a társult munka valamennyi alapszervezetében, ahol legalább 10 kommunista dolgozik, alapszervezetet kell létrehozni. Ezzel fokozódik a közvetlen termelők befolyása és a javak felhasználásáról is valóban azok dönthetnek, akik megteremtik. Több felszólaló hangsúlyozta, hogy az alapszervezeteknek az elkövetkező időszakokban nagyobb gondot kell fordítaniuk új tagok toborzására, a közvetlen termelők és a fiatalok teljesebb bevonására. A javaslat szerint új alapszervezet alakul a Tisza Vendéglátóipari Vállalatban, a Backa Szolgáltatóipari Vállalatban, a Jedinstvo Kisipari Üzemben, a Tejgyárban, az Újvidéki Gazdasági Bank és a Vojvodina Biztosító Intézet újvidéki kirendeltségében, a Társadalombiztosító Intézetben, az Emlékiskolában, valamint a közigazgatási és a belügyi szervekben. Pártaktíva megalakítására a városi kommunális vállalatban, az Agrotisa Kereskedelmi Vállalatban, a Metal Kereskedelmi Vállalatban, valamint a zentai Stevan Sremac és a felsőhegyi Csokonai Mihály Általános Iskolákban van lehetőség. Ezekben a munkaszervezetekben legalább öt KSZ-tag dolgozik. A részvevők egyöntetű véleménye szerint azonban az új szervezési forma nem jelenti azt, hogy a kommunisták a jövőben kizárólag saját vállalatuk problémáinak megoldásán tevékenykedjenek, hanem valamennyi párttagnak tevékenyen ki kell vennie a részét a területi szervezetek munkájából is. K-l A zentai kommunisták a JKSZ II. választmányi ülésén hozott határozatok szellemében átfogó akcióprogramot dolgoztak ki: elsődleges feladatokként a munkásosztály befolyásának fokozását, a KSZ tömegesítését és a tagság szervezettebb ideológiai nevelését jelölték meg. A KSZ községi választmányának tegnapi ülésén GERE Teréz bevezetőjében elmondta, hogy az utóbbi években a tagság eszmei-politikai nevelésére nem fordítottak kellő gondot, és a párttagság egy részének hiányos felkészültsége, tájékozatlansága az eltelt időszakban gyakran fölösleges nézeteltérésre, egyes határozatok félremagyarázására adott okot. A mulasztások pótlására a tagság eszmei-politikai nevelésével foglalkozó bizottság az elmúlt hetekben részletes munkatervet dolgozott ki. A kommunisták ideológiai képzését a Molnár Péter Munkásegyetemmel közösen szervezik meg, társadalmi-politikai továbbképző központot alakítanak. A tanfolyamok, tanácskozások, előadássorozatok stb., megszervezésére évente mintegy 120 ezer dinárt fordítanak. Az a Nemzetiségi egyenjogúság — elvben és gyakorlatban (II.) Alibunáron jók a nemzetiségi viszonyok Az alibunari község területén több mint tizenkétezer román él. A község tíz települése közül, különösen ötben élnek nagyobb számban: Alibunáron, Vladimirovacon, Lökvén, Nikolincin és Seleušban. Az itt élő szerbek száma meghaladja a tizenötezer-ötszázat. A községhez tartozik egy szlovák falu, Janosik is. A magyarok száma nem éri el az ötszázat, a legtöbb településen az ötvenet sem. De laknak itt még horvátok, Crna Gora-iak, macedónok, németek, ruszinok, szlovénok és más népek, nemzetiségek is. Ilyen a község nemzetiségi összetétele, s ebből sejthetjük, hogy a társadalmipolitikai szervezetek előtt, nem kis feladatok állnak a nemzetiségi viszonyok fejlesztésében. Zoran BABEC, a KSZ községi bizottságának titkára úgy véli, hogy a nemzetiségi viszonyok most igen jók, az utóbbi években a községben sokat tettek a nemzetiségi egyenjogúság elvének érvényesítéséért, persze, amenynyire ezt a község gazdasági ereje és a tartomány segítsége megengedte. A román falvakban a gyerekek az anyanyelvükön tanulhatnak. Az általános iskolai oktatásban nincsenek nagyobb nehézségek, van kellő számú tanító és tanár, és felépültek az új iskolák is. Néhol gondot okoz egyegy tagozatban a tanulók kis létszáma. A KSZ titkára nem mulasztotta el hangsúlyozni, hogy különösen 1965 után, vagyis a reform óta igen sokat fordítottak — helyi járulékból és a gazdaság segítségével — a helységek fejlesztésére. Ebben az időszakban épültek fel az új iskolák és az egészségházak, ma már aszfaltos utak kötik össze a falvakat, mindenhol működik a művelődési ház, fejlett a műkedvelő mozgalom, állandóan gazdagodik a kulturális élet, tavaly például egymillió-százkilencvenezer dinárt fordítottak kulturális célokra. Megszoktuk, hogy a nemzeti egyenjogúságról szólva, mindig a kultúrával és a közoktatással kezdjük. Ott talán kézzelfoghatóbbak, szembetűnőbbek az eredmények és problémák. Nem kevésbé fontos azonban az anyagi alap, a gazdasági tevékenység is. Hogy jelentkeznek ezek a problémák e soknemzetiségű és gazdaságilag viszonylag fejletlen községben? A község mezőgazdasági szervezeteinek egy része a pancsovai Tamiš kombináthoz, a másik része pedig a Duna—Tisza—Duna vízgazdasági rendszerrel társult. Valamennyi veszteség nélkül zárta az évet, persze, a mezőgazdaság helyzetének rendezése révén anyagi erejük növekedne. De ez nemcsak a libunáli gond. A legjobban gazdálkodó munkaszervezet a Banatski Karlovac-i vágóhíd és konzervgyár, amely mintegy 500 munkást foglalkoztat, s most is jelentős beruházásokat végez. Az alibunari üveggyárban mintegy kétszázan dolgoznak. A társadalmi szektorban dolgozók száma 3800 körül mozog. Az alkalmazottak között megtalálhatók valamennyi nemzetiség képviselői, az arányok azonban nem felelnek meg teljesen a község nemzetiségi összetételének. Az alkalmazottak kétharmad része ugyanis szerb, s viszonylag kevés a román. Azonban ezt a jelenséget is fejlődési folyamatban kell vizsgálni. A titkár szólt még az emigrálás problémájáról, amelyet már előbbi írásunkban szóvá tettünk. Hangsúlyozta, hogy elsősorban gazdasági okai vannak, a kivándorlók a nagyobb kereset, a jobb megélhetés reményében hagyják el otthonukat. Főleg földművesek mennek el, nyilván közrejátszik a mezőgazdaság rendezetlen helyzete is. Az iskolák, egészségházak építésében azonos politikát érvényesítettek a román és a szerb falvak iránt. Igyekeznek biztosítani a megfelelő nemzetiségű szakembereket is. A községi egészségház igazgatója román, a lokvei rendelőben két román orvos és két román gyógyszerész dolgozik. Ügyelnek arra, hogy ahol nincs román orvos, ott legalább az ápoló román anyanyelvű legyen, ha a lakosság összetétele megkívánja. A titkár szerint különösen végzett román jogászokban és közgazdászokban van hiány. Nyilván ez okozza, hogy a községházán a kilenc osztályvezető közül egy sem román, nem is beszélik a nyelvet. A tisztviselők között akad román és szlovák is. Az egyes anyagokat lefordítják románra és szlovákra. A képviselő-testület elnöke (a KSZ községi titkára is) román. A bíróságon még némi nehézségekbe ütközik a kétnyelvűség teljes bevezetése, de nem kis eredmény, hogy a hat bíró közül három román, kettő szerb és egy magyar. A KSZ tavaly foglalkozott a nemzetiségi viszonyok fejlesztésével, s valószínű, hogy még júniusban vagy szeptemberben ismét napirendre tűzi a kérdést, hogy megvizsgálja, mit valósított meg a kitűzött feladatokból, s melyek azok a kérdések, amelyek megoldásán tovább kell munkálkodni. A községi illetékesek és a munkaszervezetek intenzíven dolgoznak azon, hogy újabb vállalatok létesítésével és a meglevők fejlesztésével növeljék a munkalehetőségeket, fokozzák a község anyagi erejét. Ezzel javulnak a nemzeti egyenjogúság elvének megvalósítási lehetőségei is. Valószínűleg már jövőre megkezdi munkáját egy göngyanyag készítő üzem, amelyet a pancsovai vegyi művekkel közösen építenek. A község iskoláit a zavidovici Krivaja vállalat emelte, s szó vanróla, hogy esetleg ez is létesít itt egy üzemrészleget. Zavidovicivel Alibunár testvérvárosi kapcsolatra is lép. Csak vázlatosan érintettük a problémákat és eredményeket, ízelítőt adtunk belőlük. Ez talán alátámasztja azt a megállapítást, amelyet Zoran Babec befejezésül is hangsúlyozott: A községben jók a nemzetiségi viszonyok, biztató eredmények születtek az egyenjogúság elveinek érvényesítésében, az a tény azonban, hogy a lakosság zöme falvakban él, mezőgazdasággal foglalkozik, a jelen pillanatban bizonyos mértékig fékezi a kérdések gyorsabb megoldását. (bn) Tűzhelyek a Szovjetunióba A čačaki Sloboda Fémfeldolgozó Ipari Vállalat az idén a tavalyi évhez képest 50 százalékkal több árut szállít a külföldi piacokra. A Sloboda tűzhelyeit ezúttal is a szovjetuniióbeli vevők vásárolják. A már megkötött szerződés szerint a čačaki munkaszervezet az év folyamán 50 000 tűzhelyet szállt le számukra. Az áru értéke körülbelül 2 millió dollár. Ezenkívül a Sloboda Lengyelország számára 15 000 gáztűzhelyet készít 600 000 dollár értékben. Látogassa meg a Galenika standját az újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásáron .í a i,. ■ v ,.G(XLEN5K)V