Magyar Szó, 1972. május (29. évfolyam, 133-148. szám)

1972-05-16 / 133. szám

Kedd, 1972. május 16. MAGYAR SZÓ Vásárolnak a földművesek Kelendők az 50—60 lóerős traktorok is • Rengeteg gépet kínálnak az újvidéki vásáron Az újvidéki vásár statisz­tikusai följegyezték, hogy a megnyitás napján 10 óra 13 perckor, tehát amikor a szö­vetségi mezőgazdasági titkár még megnyitó beszédét mondta, megkötötték az első üzletet a vásáron. Egy föld­műves traktort vásárolt. Amilyen jó volt a kezdet, olyan a folytatás is. Igen nagy a kereslet a mezőgaz­dasági gépek és fölszerelés iránt. Pénzzel tömött tás­kával járják a standokat az ország minden részéből ér­kezett egyéni gazdálkodók, és megvásárolják, amire szükségük van. Sokan per­sze dolgavégezetten térnek haza, mert nem akadnak megfelelő gépre. Példának okáért a jól ismert Zetor traktorok behozatala késik, ezekből tehát nem is vásá­rolhatnak. — A magántermelők leg­komolyabb vevőink — mond­ják a belgrádi Agrooprema kereskedői.­­ A magánszek­tort végre fölfedezték a ha­zai és a külföldi gépgyárak is, és bővülő áruválasztékkal igyekeznek kielégíteni a ke­resletet. Ez a kereskedelmi cég a tavalyinál 40—60 százalék­kal nagyobb forgalomra szá­mít, mint az elmúlt évi ren­dezvényen. Általában igen nagy az áruválaszték, és a termelők válogathatnak. Az Agrooprema 300 darab 32 ló­erős román traktort hozott be, de ha ezer lenne belőlük, azt is napok alatt szétkap­kodnák. Az első vásári na­pon 300 000 dinár értékű kis­gépet adtak el, java részük már hazai—idegen kooperá­cióban készül. . Az újvidéki Jugoagrar ke­reskedői is nagyon elégedet­tek az érdeklődéssel, még in­kább a forgalommal. Irodá­jukban ott, értünkkor is két termelő számolta le a száza­sokat. Traktort vásároltak. Az első három napon 25 da­rab 58 lóerős IMT—558 és 60 lóerős Belorussz traktort adtak el. Ebből pedig az kö­vetkezik — és ezt más ke­reskedők is megerősítették —, hogy a földművesek már nemcsak a 35 lóerős, hanem az ennél jóval erősebb trak­torokat is vásárolják. A Ju­goagrar kiállítási helyén ezenkívül még 50 darab szov­jet T—40 traktor talál ve­vőre. Ehhez még csak any­­nyit fűznénk hozzá, hogy az IMT—558-as 63 000, a Belo­russz pedig 71 000 dinárba kerül. Az eladók szerint a vásári árkedvezmény is sok vásár­lót vonz, hiszen 2—15 száza­lékkal kevesebbe kerülnek egyes gépek, mint egyéb­ként. A Jugoagrarnál példá­ul egy traktorpótkocsi 1420, egy kis morzsoló és daráló pedig 320 dinárral olcsóbb. Ez az újvidéki külkereske­delmi cég vasárnap estig 8 millió dinárt bevételezett a magántermelőktől. S. Z. Megszűnik a bútorbehozatal A jugoszláv faipar szem­mel láthatóan jól beleillesz­kedik az ország előirányzott külkereskedelmi politikájá­ba. A Szövetségi Gazdasági Kamara Erdészeti és Faipari Tanácsának legutóbbi ülésén elhatározták, hogy az ágazat külkereskedelmi mérlegének javítása végett megszüntetik a bútorbehozatalt. Leszögez­ték azt is, hogy mellőzni kell a parkett, vágott épü­letfa, illetve az olyan ter-­ml­ékek behozatalát, amelyek­ből az országban is elegendő mennyiséget állítanak elő. A hivatalos statisztikai adatok szerint az ország fa­ipara az év első két hónap­jában több mint 400 millió dinár értékű árut exportált, illetve körülbelül 70 millió dinárral többet, mint a múlt év azonos időszakában. Egyébként az egyes áru­cikkek behozatalának meg­szüntetésére irányuló köve­teléstől függetlenül a faipari vállalatok már januárban és februárban csökkentették a külföldön való vásárlást. Külföldre szállít a papíripar A Szövetségi Gazdasági Kamara Cellulóz- és Papír­ipari Tanácsa elhatározta, hogy az ágazatokhoz tarto­zó vállalatok a jövőben szer­vezetten fognak fellépni a kelet-európai p piacokon. E célból ügyviteli szövetsé­günk egy munkacsoportot alakít, amely képviselni fog­ja őket a KGST országai­ban. A csoportnak az lesz a feladata, hogy gondoskod­jon az ágazat termékeinek szervezett kiviteléről és a munkájukhoz szükséges nyersanyagok behozataláról. A Vajdasági Szocialista Szövetség küldöttsége Bosznia-Hercegovinában A Szocialista Szövetség vajdasági tartományi választ­mányának küldöttsége, amely több napos látogatá­son Bosznia-Hercegovinában tartózkodik, tegnap beszél­getést folytatott a Szocia­lista Szövetség Bosznia-her­­cegovinai Köztársasági Vá­lasztmányában Vajdaság és az említett köztársaság poli­tikai helyzetéről. A vajdasági vendégeket Mi­lo Rakic, a Szocialista Szö­vetség Boszrnia-hercegovinai Köztársasági Választmányá­nak elnöke üdvözölte, és ki­jelentette, hogy a két szer­vezet eddigi együttműködése tartalmas, és várható, hogy a jövőben még sikeresebb lesz. / 5. oldal Szervezettebb eszmei-politikai képzés A KSZ zentai községi választmánya tíz új alap­szervezet megalakítását javasolja vélemény kristályosodott ki, hogy különösen nagy gondot kell fordítani az új pártta­gok eszmei képzésére. Szá­mukra már őszre politikai iskola nyílik, és ezt a mun­kaformát állandósítják. A munkatervvel az elkövetke­ző hetekben részletesen meg­ismerkedik az alapszerveze­tek tagsága is, és a feldol­gozásra kerülő témákat az elhangzott vélemények, ja­vaslatok összegezése után véglegesítik. Az ülésen szó volt az új tervezési formákról is. SIN­­KOVITS János, a KSZ sza­bályzati és fejlesztési kérdé­sekkel foglalkozó bizottsága elnökének véleménye sze­rint az eltelt időszak bebi­zonyította, hogy a nagy lét­számú alapszervezetekben a tevékenység nem volt kielé­gítő, ezért a társult munka valamennyi alapszervezeté­ben, ahol legalább 10 kom­munista dolgozik, alapszer­vezetet kell létrehozni. Ezzel fokozódik a közvetlen ter­melők befolyása és a javak felhasználásáról is valóban azok dönthetnek, akik meg­teremtik. Több felszólaló hangsúlyozta, hogy az alap­szervezeteknek az elkövet­kező időszakokban nagyobb gondot kell fordítaniuk új tagok toborzására, a közvet­len termelők és a fiatalok teljesebb bevonására. A javaslat szerint új alap­szervezet alakul a Tisza Ven­déglátóipari Vállalatban, a Backa Szolgáltatóipari Vál­lalatban, a Jedinstvo Kis­ipari Üzemben, a Tejgyár­ban, az Újvidéki Gazdasági Bank és a Vojvodina Bizto­sító Intézet újvidéki kiren­deltségében, a Társadalom­biztosító Intézetben, az Em­lékiskolában, valamint a köz­­igazgatási és a belügyi szer­vekben. Pártaktíva megala­kítására a városi kommu­nális vállalatban, az Agro­­tisa Kereskedelmi Vállalat­ban, a Metal Kereskedelmi Vállalatban, valamint a zen­tai Stevan Sremac és a fel­sőhegyi Csokonai Mihály Általános Iskolákban van lehetőség. Ezekben a mun­kaszervezetekben legalább öt KSZ-tag dolgozik. A részve­vők egyöntetű véleménye szerint azonban az új szer­vezési forma nem jelenti azt, hogy a kommunisták a jö­vőben kizárólag saját válla­latuk problémáinak­ megol­dásán tevékenykedjenek, ha­nem valamennyi párttagnak tevékenyen ki kell vennie a részét a területi szervezetek munkájából is. K-l A zentai kommunisták a JKSZ II. választmányi ülé­sén hozott határozatok szel­lemében átfogó akcióprogra­mot dolgoztak ki: elsődleges feladatokként a munkásosz­tály befolyásának fokozását, a KSZ tömegesítését és a tagság szervezettebb ideoló­giai nevelését jelölték meg. A KSZ községi választmá­nyának tegnapi ülésén GERE Teréz bevezetőjében elmond­ta, hogy az utóbbi években a tagság eszmei-politikai ne­velésére nem fordítottak kel­lő gondot, és a párttagság egy részének hiányos felké­szültsége, tájékozatlansága az eltelt időszakban gyakran fö­lösleges nézeteltérésre, egyes határozatok félremagyarázá­sára adott okot. A mulasztások pótlására a tagság eszmei-politikai ne­velésével foglalkozó bizott­ság az elmúlt hetekben részletes munkatervet dolgo­zott ki. A kommunisták ideo­lógiai képzését a Molnár Pé­ter Munkásegyetemmel kö­zösen szervezik meg, társa­dalmi-politikai továbbképző központot alakítanak. A tan­folyamok, tanácskozások, elő­adássorozatok stb., megszer­vezésére évente mintegy 120 ezer dinárt fordítanak. Az a Nemzetiségi egyenjogúság — elvben és gyakorlatban (II.) Alibunáron jók a nemzetiségi viszonyok Az alibunari község terü­letén több mint tizenkétezer román él. A község tíz tele­pülése közül, különösen öt­ben élnek nagyobb számban: Alibunáron, Vladimirovacon, Lökvén, Nikolincin és Sele­­­ušban. Az itt élő szerbek száma meghaladja a tizenöt­­ezer-ötszázat. A községhez tartozik egy szlovák falu, Ja­­nosik is. A magyarok szá­ma nem éri el az ötszázat, a legtöbb településen az öt­­venet sem. De­ laknak itt még horvátok, Crna Go­­ra-iak, macedónok, németek, ruszinok, szlovénok és más népek, nemzetiségek is. Ilyen a község nemzetisé­gi összetétele, s ebből sejt­hetjük, hogy a társadalmi­­politikai szervezetek előtt, nem kis feladatok állnak a nemzetiségi viszonyok fej­lesztésében. Zoran BABEC, a KSZ községi bizottságának titkára úgy véli, hogy a nemzetiségi viszonyok most igen jók, az utóbbi években a községben sokat tettek a nemzetiségi egyenjogúság elvének érvé­nyesítéséért, persze, ameny­­nyire ezt a község gazdasági ereje és a tartomány segít­sége megengedte. A román falvakban a gye­rekek az anyanyelvükön ta­nulhatnak. Az általános is­kolai oktatásban nincsenek nagyobb nehézségek, van kellő számú tanító és tanár, és felépültek az új iskolák is. Néhol gondot okoz egy­­egy tagozatban a tanulók kis létszáma. A KSZ titkára nem mu­lasztotta el hangsúlyozni, hogy különösen 1965 után, vagyis a reform óta igen so­kat fordítottak — helyi já­rulékból és a gazdaság se­gítségével — a helységek fejlesztésére. Ebben az idő­szakban épültek fel az új is­kolák és az egészségházak, ma már aszfaltos utak kötik össze a falvakat, mindenhol működik a művelődési ház, fejlett a műkedvelő mozga­lom, állandóan gazdagodik a kulturális élet, tavaly pél­dául egymillió-százkilenc­­venezer dinárt fordítottak kulturális célokra. Megszoktuk, hogy a nem­zeti egyenjogúságról szólva, mindig a kultúrával és a közoktatással kezdjük. Ott talán kézzelfoghatóbbak, szembetűnőbbek az eredmé­nyek és problémák. Nem ke­vésbé fontos azonban az anyagi alap, a gazdasági te­vékenység is. Hogy jelent­keznek ezek a problémák e soknemzetiségű és gazdasá­gilag viszonylag fejletlen községben? A község mezőgazdasági szervezeteinek egy része a pancsovai Tamiš kombinát­hoz, a másik része pedig a Duna—Tisza—Duna vízgaz­dasági rendszerrel társult. Valamennyi veszteség nélkül zárta az évet, persze, a me­zőgazdaság helyzetének ren­dezése révén anyagi erejük növekedne. De ez nemcsak a libunáli gond. A legjobban gazdálkodó munkaszervezet a Banatski Karlovac-i vágó­híd és konzervgyár, amely mintegy 500 munkást foglal­koztat, s most is jelentős be­ruházásokat végez. Az ali­bunari üveggyárban mintegy kétszázan dolgoznak. A tár­sadalmi szektorban dolgo­zók száma 3800 körül mozog. Az alkalmazottak között megtalálhatók valamennyi nemzetiség képviselői, az arányok azonban nem felel­nek meg teljesen a község nemzetiségi összetételének. Az alkalmazottak kétharmad része ugyanis szerb, s vi­szonylag kevés a román. Azonban ezt a jelenséget is fejlődési folyamatban kell vizsgálni. A titkár szólt még az emigrálás problémájáról, amelyet már előbbi írásunk­ban szóvá tettünk. Hangsú­lyozta, hogy elsősorban gaz­dasági okai vannak, a kiván­dorlók a nagyobb kereset, a jobb megélhetés reményé­ben hagyják el otthonukat. Főleg földművesek mennek el, nyilván közrejátszik a mezőgazdaság rendezetlen helyzete is. Az iskolák, egészségházak építésében azonos politikát érvényesítettek a román és a szerb falvak iránt. Igyekez­nek biztosítani a megfelelő nemzetiségű szakembereket is. A községi egészségház igazgatója román, a lokvei rendelőben két román orvos és két román gyógyszerész dolgozik. Ügyelnek arra, hogy ahol nincs román or­vos, ott legalább az ápoló román anyanyelvű legyen, ha a lakosság összetétele megkívánja. A titkár szerint különösen végzett román jogászokban és közgazdászokban van hiány. Nyilván ez okozza, hogy a községházán a ki­lenc osztályvezető közül egy sem román, nem is beszélik a nyelvet. A tisztviselők kö­zött akad román és szlo­vák is. Az egyes anyagokat lefordítják románra és szlo­vákra. A képviselő-testület elnöke (a KSZ községi tit­kára is) román. A bíróságon még némi nehézségekbe ütközik a két­nyelvűség teljes bevezetése, de nem kis eredmény, hogy a hat bíró közül három ro­mán, kettő szerb és egy magyar. A KSZ tavaly foglalko­zott a nemzetiségi viszo­nyok fejlesztésével, s való­színű, hogy még júniusban vagy szeptemberben ismét napirendre tűzi a kérdést, hogy megvizsgálja, mit va­lósított meg a kitűzött fel­adatokból, s melyek azok a kérdések, amelyek megol­dásán tovább kell munkál­kodni. A községi illetékesek és a munkaszervezetek intenzí­ven dolgoznak azon, hogy újabb vállalatok létesítésé­vel és a meglevők fejleszté­sével növeljék a munkale­hetőségeket, fokozzák a köz­ség anyagi erejét. Ezzel ja­vulnak a nemzeti egyenjo­gúság elvének megvalósítási lehetőségei is. Valószínűleg már jövőre megkezdi munkáját egy göngyanyag készítő üzem, amelyet a pancsovai vegyi művekkel közösen építenek. A község iskoláit a zavido­­vici Krivaja vállalat emelte, s szó van­­róla, hogy esetleg ez is létesít itt egy üzem­­részleget. Zavidovicivel Ali­­bunár testvérvárosi kapcso­latra is lép. Csak vázlatosan érintet­tük a problémákat és ered­ményeket, ízelítőt adtunk belőlük. Ez talán alátámaszt­ja­ azt a megállapítást, amelyet Zoran Babec befe­jezésül is hangsúlyozott: A községben jók a nemzetiségi viszonyok, biztató eredmé­nyek születtek az egyenjo­gúság elveinek érvényesíté­sében, az a tény azonban, hogy a lakosság zöme fal­vakban él, mezőgazdasággal foglalkozik, a jelen pilla­natban bizonyos mértékig fé­kezi a kérdések gyorsabb megoldását. (bn) Tűzhelyek a Szovjet­unióba A čačaki Sloboda Fém­­feldolgozó Ipari Vállalat az idén a tavalyi évhez képest 50 százalékkal több árut szál­lít a külföldi piacokra. A Sloboda tűzhelyeit ezúttal is a szovjetuniióbeli vevők vá­sárolják. A már megkötött szerződés szerint a čačaki munkaszervezet az év fo­lyamán 50 000 tűzhelyet szál­lt le számukra. Az áru ér­téke körülbelül 2 millió dol­lár. Ezenkívül a Sloboda Len­gyelország számára 15 000 gáztűzhelyet készít 600 000 dollár értékben. Látogassa meg a Galenika standját az újvidéki Nemzet­közi Mezőgazdasági Vásáron .í a i,. ■ v ,.G(XLEN5K)V

Next