Magyar Szó, 1972. június (29. évfolyam, 164-178. szám)

1972-06-23 / 171. szám

С сCf w-ü&t 'Cj Magyar Sió вшввШввв**вв**шиш»*вв***в«ввви**вшиввшившвшв****в*в*ввч*в«в*вввв**ввввввввв*в*в,|*в#в||* ••■■•»•■•■■■>■■•■■■■■■■■■■•■■■■■•*■■ а»ч a ■■■•■■■■■■ви* ■■■*■■■ ■ ■■«•ајјвдеа ••••■•• XXIX. évf., 171. (9003.) sz. ||jj|||í Péntek, 1972. június 23. ARA M PASA Az együttműködés átültetése a gyakorlatba Befejeződtek a hivatalos megbeszélések - Pótegyezmény a jugoszláv-lengyel árucseréről Különtudósítónk telefon jelentése Varsó, június 22. Muhamed Hađžić jugoszláv külkereskedelmi tit­kár és Tadeusz Holechowski, lengyel külkereskedel­mi miniszter, ma ünnepélyesen aláírták az 1975-ig érvényes jugoszláv—lengyel árucsere egyezményét kiegészítő pótegyezményt. Ezzel befejeződtek a há­rom csoportban — a gazdasági, a külügyi és a párt­közi együttműködésről — folyó megbeszélések, ame­lyekre a két fődelegátus — Tito és Gierek — a jugo­szláv—lengyel tárgyalások plenáris ülésén adott uta­sítást. A pótegyezmény új len­dületet ad a két ország ed­dig is kedvezően fejlődő kap­csolatainak. Tavaly az áru­csere 36 százalékkal nőtt, többel, mint Jugoszlávia áru­cseréje bármelyik másik or­szággal. Az árucsere 1975-ig további 212 millió dollárral növekszik, úgyhogy ötévi ér­téke az eredeti egyezmény­ben előirányzott 850 millió dollár helyett 1062 millió dol­lár lesz, és ezzel Lengyelor­szág megszilárdítja harma­dik helyét — a szocialista országok között — Jugoszlá­via árucseréjében. A pótegyezmény többek között előirányozza, hogy Lengyelország 2000 autó­buszt vásárol Jugoszláviától, ezenkívül vagonokat, akku­mulátorokat, fémipari és köz­szükségleti cikkeket, Jugo­szlávia pedig cserében vil­lanymozdonyokat, teherko­csikat, kokszot és kőszenet szerez be Lengyelországtól. Az idegenforgalom majd kétszerese lesz az eddiginek. Mindezen kívül növekszik a kooperáció és a két ország bankkonzorciuma szerepének fokozása. Megegyeztek abban is, hogy a két ország gazdasá­gi együttműködési vegyes bi­zottsága további lehetősége­ket keres a technológiai fej­lődésben való együttműkö­désre, más országok piacain való közös fellépésre és a közszükségleti cikkek cseré-Varsóban nagy jelentősé­get tulajdonítanak a két kül­ügyminiszter, Mirko Te­pavac és Stefan Olszowski meg­beszéléseinek. Ezt bizonyítja az is, hogy a FAP lengyel hírügynökség hosszú beszá­molót közöl a tárgyalások­ról. A két külügyminiszter három témakörről tanácsko­zott: a bilaterális kapcsola­tok politikai vonatkozásai­ról, az európai helyzetről és több nemzetközi kérdésről. A bilaterális kapcsolato­kat illetően a két külügymi­niszter egyetértett abban, hogy Tito elnök látogatása nagy serkentést ad a kap­csolatok sokoldalú tovább­fejlesztéséhez. A parlamen­tek, városok, intézmények és a sajtó közvetlen kapcso­latának fejlesztéséről is tár­gyaltak. Őszre lengyel par­lamenti küldöttség látogat Jugoszláviába. Mirko Tepa­­vac közölte a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács döntését, hogy Zágrábban lengyel kon­zulátus nyílik, Krakkóban jó terén való együttműkö­dés meggyorsítására. Az utóbbi érdekében már az ősszel összeülnek a két or­szág áruházainak képviselői. Muhamed Hadžić, a jugo­szláv újságírók előtt úgy nyi­latkozott, hogy rendkívül elé­gedett a megbeszélések ered­ményével. Most már az a fel­adat, hogy a pótegyezményt és az egész megállapodást realizáljuk, mert olyan lé­nyeges ugrást irányoz elő, hogy szükségessé teszi min­den érdekelt legnagyobb fo­­r­kú közreműködését, pedig jugoszláv konzulátus. Olszowskit meghívta, hogy szabadságát töltse hazánk­ban, majd később tegyen hi­vatalos látogatást. A lengyel külügyminiszter mindkét meg­hívást örömmel elfogadta. A két külügyminiszter egyetértett abban, hogy meg kell gyorsítani az európai biztonsági értekezlet előké­születeit, mert már minden feltétel megvan az értekez­let sikeréhez és ahhoz is, hogy az európai országok képviselőinek találkozója ne csak az európai biztonság, hanem az európai együttmű­ködés értekezlete is legyen. Megegyeztek a két ország erőfeszítéseinek összehango­lásában. A lengyel külügy­miniszter beszélt országá­nak európai elkötelezettsé­géről, Gierek küszöbönálló franciaországi, Jaroszewicz skandináviai, Olszowski olasz­országi látogatásáról. Nagy fontosságot tulajdonít az NSZK-val való viszony tel­jes rendezésének, de szól a rendeződés feltételeiről is. A jugoszláv újságírók, akik ma délelőtt megnézték a Var­só elpusztításáról készült fil­met, megértik, hogy Len­gyelország számára nemcsak (Folytatása a 3. oldalon) Tárgyalás külügyminiszteri szinten Sajtóértekezlet a külügyi titkárságon Belgrádból jelenti a Tan­­jug. Milan Zupan, a szövetségi külügyi titkárság sajtókép­viselője, csütörtökön kije­lentette, hogy nagy fontos­ságot tulajdonítunk Haile Szelasszie etióp császár ju­goszláviai látogatásának . Etiópia uralkodója 1954 óta tizenkettedszer találkozik Tito elnökkel. Mindketten sokban hozzájárultak a bé­ke és az el nem kötelezett­ség politikájának elterjedé­séhez, találkozásuk újabb hozzájárulás lesz a békés és egyenrangú nemzetközi együttműködés elmélyítésé­hez. Norodom Szih­anuk herceg, kambodzsai államfő küszö­bönálló belgrádi látogatá­sának kapcsán a szóvivő el­mondta, hogy Szihanuk hi­vatalos és baráti látogatásá­val Josip Broz Tito elnök 1968 januárjában tett kam­bodzsai látogatását viszo­nozza.­­ Véleményünk szerint a látogatás fejleszteni fogja a kölcsönös kapcsolatokat és híven tükrözi Jugoszlávia szolidaritását és támogatá­sát a khmer nép szabadság­­harca iránt — mondta Zu­pán. William Rogers amerikai külügyminiszter küszöbön álló jugoszláviai látogatásá­ról szólva, Zupán a követ­kezőket mondta: — Egyelőre csak annyit mondhatok, hogy az ameri­kai külügyminiszter belgrá­di látogatása, amelynek időpontját már korábban meghatározták a két ország képviselői , kedvező alka­lom lesz Jugoszlávia és az USA kapcsolatainak serken­tésére valamint az időszerű nemzetközi kérdések megvi­tatására. Džemal Bijediének, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács elnökének moszkvai útjáról a szóvivő kijelentette: az SZVT képvislőinek részvé­tele a KGST XVI. ülésszaká­nak munkájában azt mutat­ja, hogy kedvezően alakul­nak Jugoszlávia és a KGST tagállamok gazdasági kap­csolatai, továbbá tükrözi ér­deklődésünket, hogy a KGST keretében meghatározott módon fejlesszük sokoldalú együttműködésünket. VBfiffik IDŐJÁRÁS-ELŐREJELZÉS DERÜLT, MELEG IDŐ W |F | Fürdésre, napozásra és mezőgazdasági munkák p­dfv. végzésére egyaránt alkalmas lesz a hét vége. A ‘ T v. /1 1­1 СШ­ meteorológusok előrejelzése szerint hazánk terüle- sk­en­tén szombaton és vasárnap derült, meleg időre szám nk "si­míthatunk. Csak a Pannon-síkság északi részén ------ - Ђ lesz változóan felhős, valamivel hűvösebb idő gya- — - .-=■ %­kori záporral, zivatarral. . " .. .■ — 4 . . _________________________ " Vajdaság elégedetlen az új nezigazdasági árakkal Nem sz­­nt meg az agrárolló — Némileg javul­nak a gazdálkodási feltételek — A szövetségi kormány határozata nincs összhangban a képviselőházi és párt­határozatokkal Sajtóértekezlet a Tarto­mányi Végrehajtó Tanácsban Milan JANJETOVIC, tar­tományi mezőgazdasági tit­kár és SÜTI Ferenc, a Tar­tományi Árhivatal igazga­tója, a Tartományi Végre­hajtó Tanács tagjai tegnap délelőtt Újvidéken sajtóér-­­­tekezletet tartottak. Át­nyújtották az újságíróknak a TVT üléséről kiadott tá­jékoztatót. A tájékoztató megállapítja: „Vajdaság SZAT Tartomá­nyi Végrehajtó Tanácsa 1972. június 22-én ülést tartott, s tárgyalt a Szövetségi Végre­hajtó Tanács által elfogadott mezőgazdasági védőárakról, és ezzel kapcsolatban a követ­kezőket állapította meg: A Szövetségi Végrehajtó­­ Tanács ez év június 21-i ülé­sén — illetékességével össz­hangban — határozatot ho­zott az 1972. évi termésű me­zőgazdasági termékek védő áráról. A határozatot a köz­társaságok és tartományok végrehajtó tanácsaival való véleménycserék előzték meg.­­ A véleménycseréken Vajda­ság SZAT képviselői kifej­­­­tették a Tartományi Végre­hajtó Tanács álláspontját, vagyis azt, hogy a védőárak javasolt szintje elfogadhatat­lan. A Szövetségi Végrehajtó Tanács határozatával némi­leg javul ugyan a mezőgaz­daság helyzete, mindamellett továbbra is a mezőgazdaság kárára bomlanak meg az ár­arányok, jóllehet a Szövetsé­gi Képviselőház által elfoga­dott árpolitikai határozatok megszabják, hogy a mezőgaz­dasági védőárakat összhang­ba kell hozni az általános ár­mozgásokkal. Vajdaság SZAT Tartomá­nyi Végrehajtó Tanácsa úgy véli, hogy a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács e határozata nincs kellő összhangban a JKSZ első választmányi ülé­sének, a JKSZ Elnökségének és a Szövetségi Képviselőház­nak agrárpolitikánkra vonat­kozó állásfoglalásával és ha­tározataival, amelyek pedig rámutattak a mezőgazdaság kedvezőtlen helyzetére és a mezőgazdaság gazdálkodási feltételei javításának szüksé­gességére. Vajdaság SZAT Tartomá­nyi Végrehajtó Tanácsa to­vábbá úgy véli, hogy a Szö­vetségi Képviselőháznak az idei évi gazdaságpolitikai ha­tározataiban a legfeljebb 5,4 százalékos áremelkedésre vo­natkozó tétel nem valósítha­tó meg olyképpen, hogy a mezőgazdasági termékek árát aránytalanul alacsony szin­ten tartják”. Az újságírók kérésére Sóti Ferenc párhuzamot vont a vajdaságiak által követelt és a szövetségi kormány által jóváhagyott árak között. Az acélos búza javasolt ára 1,52 dinár, a jóváhagyott ár 1,40 dinár, a lágy búzáé 1,40, illet­ve 1,30, a kukoricáé 1,15, il­letve 1 dinár. A vágóállat ára is alacsonyabb a kértnél, te­kintettel arra, hogy ez a ku­korica szavatolt árá­val arányosan alakul. Kifej­tette, hogy a szövetségi köz­­igazgatási szervek 9 százalé­kos termelésiköltség-növeke­­dést vettek tekintetbe az új árak megállapításakor, a tar­tományi számítások szerint azonban­­ezek a Társadalmi Könyvviteli Szolgálat, a Sta­tisztikai Intézet adatain ala­pulnak, és megegyeznek a me­zőgazdasági szervezetek ki­mutatásaival) a mezőgazda­ságban a termelési kötségek mintegy 27 százalékkal növe­kedtek tavaly az előző évihez képest. Munkatársunk kérdésére adott válaszában Milan Janje­tovic kijelentette, hogy a tar­tományi kormány szerint őszig meg kell hozni a követ­kező gazdasági évre vonatko­zó mezőgazdasági szavatolt és minimális védőárakat. Eb­ben az értelemben megálla­podás született a köztársasá­gok és a tartományok között, és ezt szorgalmazzák a gazda­ságpoli­tikai határozatok is. A mezőgazdasági titkár re­ményét fejezte ki, hogy a kö­vetkező árkiigazítás alkalmá­val jobban méltányolják Vaj­daság álláspontját az illeté­kes szövetségi szervek. S. Z. Visszavonulásra kényszerítjük az ellenséges elemeket Az önigazgatás számára a legjobb védelem a rendszer következetes fejlesztése A Szerb Kommunista Szövetség Központi Bizottságának ülése­ n A Szerb KSZ tagjainak és szervezeteinek túlnyomó része mindinkább belátja, hogy csakis a társadalmi­gazdasági viszonyok fejlesz­tésével kapcsolatban kijelölt feladatok sikeres teljesítése révén verhetik le végképp a szocialistaellenes és a töb­bi ellenséges elemet, s ez a felismerésük egyre szilár­dabb hitté válik — állapí­totta meg a Szerb KSZ KB tegnapi ülésén mondott be­számolójában Lazar VUJO­­VIC, a Központi Bizottság titkársági tagja, jelentést téve arról, milyen munkát fejtett­­ki a Kommunista Szövetség a Központi Bi­zottság XIV. ülésén hozott, az ellenséges erők elleni harcra vonatkozó határoza­tok teljesítése végett.­­ Egyben a tagság soraiban az a felismerés is mind­inkább felülkerekedik, hogy az önigazgatási rendszer számára a legjobb védelem a rendszer következetes fej­lesztése, ez pedig csak úgy mehet végbe, ha tovább erősödnek a demokratikus viszonyok. _ — Az ellenséges és ön­igazgatásellenes elemeket majdnem mindenütt ismer­jük — folytatta Vujovic. — Tudjuk róluk, hogy a meg­változott körülményekhez alkalmazkodva ellenfeleink mindinkább előbújnak az illegalitásból, és állhatato­san igyekszenek beszivárog­ni társadalmi mechanizmu­sunkba és intézményeibe. Ezért teljes felelősséggel kell munkálkodnunk az al­­kotmányfüggelékek hiányta­lan alkalmazásán, valamint a dolgozók politikai téren való aktivizálásán, mert a reform, az önigazgatás és a szocialista demokrácia fej­lesztésében keletkezett ne­hézségek lovat adnak a kon­zervatív erők alá, kezükre, játszanak abban, hogy a KSZ politikáját tagadva, helyénvalóságát kétségbe vonva visszahúzó tevékeny­séget fejtsenek ki, vissza­fejlődést jelentő dolgokat hirdessenek. Szerbiára néz­ve ez konzervatív fordulat lenne belső fejlődésében, az egész országra nézve pedig visszatérés a centralisztikus rendszerre. Minthogy az ország ön­igazgatási jellegű fejlődésé­ért kizárólag a szocialista erők felelősek, olyan de­mokratikus és önigazgatási viszonyokat, továbbá olyan szilárd politikát kell bizto­sítani, amely szilárd gátnak bizonyul az országunk ellen irányuló propagandával. (Folytatása az 5. oldalon) *u&«. «Siggg mlrnisM! ManiH liiip ' HASZNÁLJA A KANIZSAI Iral p°t!*j* i I • I Ш ÉPÍTŐIPARI ÜZEM j\\§f j gv TERMÉKEIT! ^јј I j I ^

Next