Magyar Szó, 1972. július (29. évfolyam, 179-193. szám)

1972-07-01 / 179. szám

2. oldal A demokraták konzervatív szárnya összefogott McGovern ellen Megfosztották 151 szavazattól . Még 200 szavazata hiányzik jelenti Washingtonból Tanjug. Az amerikai Demokrata Párt konzervatív szárnya súlyos csapást mért a leg­esélyesebb demokrata elnök­jelöltre, McGovern szená­torra, s most már alig hi­hető, hogy McGovernnek az első szavazás alkalmával sikerül megkapnia a kine­vezést. A párt igazoló bi­zottsága ugyanis megfosztot­ta 151 delegátustól a 271 kö­zül, amennyit a kaliforniai választásokon aratott győzel­mével szerzett. Humphrey szenátor a javaslat­tevő, és Muskie szenátor meg Wal­lace kormányzó, valamint néhány kudarcot vallott je­lölt hívei csatlakoztak hozzá. McGovern kijelentette: hi­hetetlen, hogy a párt ilyen piszkos, cinikus politikai tolvaj­láshoz folyamodott. Az igazoló bizottság ugyanis arra hivatkozott, hogy McGovern a „minden sza­vazat a győztesé” elv sze­rint szerezte meg a kali­forniai szavazatokat. Az igazság viszont az, hogy ezt a Humphrey szenátor húzta a az elvet a választások előtt­i legtöbb hasznot, ugyanis 106 a többi elnökjelölt is jóva­­­ új szavazathoz jutott, de hagyta. A „módosításból”­­ még így is csak harmad annyi szavazata van, mint McGovernnek. Washingtoni megfigyelők úgy vélekednek, hogy a konzervatív demokraták meg akarják buktatni McGovernt. A szenátornak most mintegy 200 szavazata hiányzik a kinevezéshez, mégis bízik benne, hogy a demokraták kongresszusán ő lesz a győztes. Nem mel­lékes körülmény az sem, hogy McGovern a kongresz­­szuson kétségbe vonhatja az igazoló bizottság dönté­sét. McGovern Nixon után Band­a­ranaike asszony Kínában nagy megbecsüléssel üdvözölték Shri Lanka miniszterelnökét — Mao Cetung is fogadta Pekingből jelenti a Tanjug: Ötnapi pekingi látogatás után, amelynek során való­sággal elhalmozták megtisz­teltetésekkel és szívélyesség­gel, Sirimavo. Bandaranaike asszony, Srri Lanka köztár­saság (Ceylon) miniszterelnö­ke, pénteken vidéki körútra indult. A pekingi sajtó nagy teret szentel a látogatásnak. Ni­xon amerikai elnökön kívül Bandaranaike asszony volt az idén az egyetlen szemé­lyiség, akit Mao Cetung fo­gadott. A két ország képviselői csü­törtökön két együttműködési egyezményt írtak alá. Ezek­nek értelmében a Kínai Nép­köztársaság gazdasági és mű­szaki segítséget nyújt Srri Lankának, s többek között egy textilkombinátot is épít. A csütörtök esti banketten Bandaranaike asszony kife­jezte meggyőződését, hogy a jó szándék a két ország jöven­dő kapcsolatainak állandó ér­téke lesz. Csou En-laj kínai minisz­terelnök kijelentette, hogy Bandaranaike pekingi láto­gatása előmozdítja a két or­szág korábbi kapcsolatait és az afroázsiai egység ügyét. Bandaranaike asszony meg­hívta Csou En-lajt Shri Lan­kába. Japán Kék könyv a Kínával való kapcso­latok rendezéséről Tokióból jelenti az UPI. A japán diplomáciának az a legfontosabb feladata, hogy rendezze a kapcsolato­kat a Kínai Népköztársaság­gal — mondja a japán kül­ügyminisztérium Kék kön­y­­ve, amelyet pénteken a kor­mány is jóváhagyott. A Kék könyv szerint a kapcsolatok helyreállításá­ban Japán az alábbi öt elv­nek szeretne érvényt sze­rezni: az egyenrangú szu­verenitásnak, a belügyekbe való be nem avatkozásnak, a konfliktusok békés ren­dezésének, a katonai erő­ről való lemondásnak és a béke, a haladás meg a fel­virágzás ügyét szolgáló együttműködésnek. Noha szorosabbá kívánja tenni kapcsolatait a Kínai Népköztársasággal, Japán mégis fontosabbnak tartja az Egyesült Államokkal s­aló viszonyát.----mondja-.a Kék könyv. __ MAGYAR SZÓ Szombat, 1972. július 1 Az öngyilkos terroristák ellen nem lehet védekezni Mi történt eddig a repülőgépek biztonsága érdekében? A Tel Aviv-i repülőtéren végrehajtott mészárlás a világ figyelmét ismét egy olyan kérdésre összponto­sította, amely korunk egyik legnagyobb problémájává nőtt: hogy lehet megvédeni a légi utasokat a ter­roristák támadásaival szemben. A terrorizmus különböző fajtáit — gépeltérések, zsa­rolások, bombamerényletek repülőgépek és repülőterek ellen, az utasok legyilkolása, váltságdíj követelése — már számos nemzetközi konferen­cia a legsürgősebben megol­dandó ügyek közé sorolta. A teljes biztonság lehetetlen El kell azonban ismerni, hogy nemzetközi légiforga­lomban, amely világméretek­ben naponta körülbelül egy millió utast szállít csupán a menetrendszerű gépeken — a charter-gépeket nem számítva —, a teljes bizton­ság lehetetlenség. Még, ha minden repülőte­ret erőddé alakítanának át, még ha minden utas csomag­ját alaposan meg is vizsgál­nák — akadna valahol egy kis rés, amelyen át a terro­rista behatolhatna. A Tel Aviv-i tömeggyilkos­ság a terror új formája. Úgy látszik, hogy egy „ön­gyilkos csapat” tette volt, amely maga is kész volt a halálra és válogatás nélkül pusztított el mindent. A mészárlás után minden elfogadott biztonsági rend­szert világszerte felülvizsgál­na­k és megerősítenek. Egyes intézkedések már teljesen megszokottá váltak: az uta­sok felderítő eszközökkel, an­nak megállapítására, hogy nem tartanak-e­ maguknál gyanús tárgyakat; az uta­sok csomagjainak alapos megvizsgálása. Egyéb bizton­sági intézkedések: a gyanú­san viselked­ő utasok ellen­őrzése; fegyveres biztonsági szolgálat a repülőgépeken; repülőgépekhez vezető utas­kijáratok gondos ellenőrzé­se; a gépek utastere és a pilótafülke közötti ajtó be­zárása; robbanóanyagok ki­­szimatolására betanított ku­tyák alkalmazása stb. Ezt a felsorolást szinte a végtelenségig lehetne folytat­ni. A nehézségek óriásiak. Még Heathrow-n is (Lon­don), amely azzal büszkélke­dik, hogy az élen áll a biz­tonságos repülőterek között, lényegében lehetetlennek tartják a teljes biztonságot. Éppen ezért az angol re­pülőtéri hatóságok, légisor­ elkövetett bűncselekmények­­hez (például ha a repülőgé­pet az illető országban re­gisztrálták, vagy pedig ott követték el a bűncselek­ményt), hogy adják vissza a repülőgépet a gép parancs­nokának. Miután ez sem nyújt mesz­szemenő biztosítékot, 1970- ben megkötötték a hágai egyezményt a repülőgéprab­lások megakadályozására. Ez is megköveteli, hogy a repülőgépet adják vissza pa­rancsnokának, továbbá, hogy segítséget nyújtsanak és a személyzetnek az utazás foly­tatásához, és végül a repü­lőgép-eltérítő letartóztatását és megbüntetését, vagy pe­dig kiadását! Az egyezményt aláíró álla­­­mok egyetértenek abban, hogy szigorú büntetésekkel kell sújtani az effajta bűn­­cselekményeket. Az egyez­ményt 81 ország írta alá, de csak 15 ratifikálta (beleért­ve az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót.) A hágai egyez­mény tehát még mindig nem érvényes a világ nagy terüle­tein. Ennél is tovább ment az 1971. évi montreáli egyez­mény a polgári repülésbe va­ló jogtalan beavatkozás el­hárítására (ez túlmegy a repülőgép-eltérítéseken, ame­lyekről már a korábbi egyez­mények szólnak). Ez előírja: az egyezményt a­láíró or­szágok alkalmazzanak szigo­rú büntetéseket, ha támadás éri az utasok életének bizton­ságát. (The Financial Times) I A VENDÉGMUNKÁS IS EMBER­I (2) Már közvetlenül a második világháború után megindultak a migrációs folyamatok Közép- és Nyugat-Európa országai között. Századunk népvándorlásába hamarosan bekapcsolódtak Dél-Európa és a Földközi­tenger térségének országai is. Elmondha­tó, hogy a délről Közép-, illetve Nyugat- Európába irányuló munkaerővándorlás a legjellemzőbb a korszerű migrációs fo­lyamatokra. Amit a nyugat-európai orszá­gok veszítettek szakembereiknek Ameri­kába való kivándorlásával, visszakapták a kevésbé fejlett mediterrán­ országokból érkező vendégmunkások révén. A nyolcvanas évek végén is szükség lesz vendégmunkásokra A jelenség a gazdaságin kívül más okok megvilágítását is szükségessé teszi. A nyu­gati gazdaságok a gyors iparosodás és strukturális átalakulás következtében nem tudják kielégíteni saját munkaerő-szük­ségleteiket. A probléma legszembetűnőb­ben az Európai Gazdasági Közösség orszá­gaiban mutatkozott. 1960-ban mintegy 200 000 munkás lépte át az országhatárokat, hogy az NSZK, Franciaország, Belgium és Olaszország legfejlettebb vidékein vállaljon­ munkát, ugyanakkor a Közös Piacon kívül álló ál­lamokból mintegy 100 000-en léptek állás­ba az említett országokban. Tíz évvel ké­sőbb a Közös Piac tagállamok kormá­nyainak intézkedései és a dolgozók átkép­zésére fordított nagy összegek ellenére a szervezeten belül csak 167 000 új dolgozót tudtak munkába állítani. Ugyanakkor más országokból négyszer ennyien telepedtek­­ le a Közös Piac tagállamaiban. Hogy milyen mélyreható szociális moz­gásokról van szó, bizonyítja az az adat is, hogy az elmúlt 10 évben a Közös Piac­hoz tartozó tagállamok szénbányáit és szö­vőgyárait több mint egymillió hazai dol­gozó hagyta el, akik jobban fizetett állá­sokat vállaltak. Átképzésükre 114 millió dollárt fordítottak. A nyugati országok még mindig nem Aadjákim^tei^teniai^jiei^iytA mun­kaerőkereslet és kínálat között. Gazdasági rendszereik fejlesztésekor nem vették fi­gyelembe a munkaképes lakosság növeke­désének arányát. Éppen ezért a külföldi dolgozók alkalmazása nemcsak pillanat­nyi szükséglet, hanem gazdasági straté­giájuk tartós tényezője. Szükség lesz kül­földi munkásokra Nyugat-Európában egé­szen a nyolcvanas évek végéig, legalábbis a mai becslések szerint. Sokan úgy véle­kednek, hogy Nagy-Britannia csatlakozá­sával az Európai Közös Piachoz, a külföl­di munkaerő problémája másképpen ala­kul, mert megnyílik az út a Common­­wealth-tagállamokból érkező munkások alkalmazása előtt. Úgy látszik azonban,, hogy a nyugat-európai országok szíveseb­ben alkalmazzák a dél-európai munkáso­kat — arra számítva, hogy szükség ese­tén könnyebben hazaküldhetik őket — és húzódoznak a tengeren túli országok ven­dégmunkásaitól, mert ezek letelepítése már nagyobb problémákat okozhat. Kétféle érdek ütközése Nyugat-Európában kétféle érdek ütkö­zik: a fejlett nyugati országoké és a fej­lődőben levő déli országoké. Ez az érdek­­különbség természetesen feszültséget te­remt. A háború után elsőként az olaszok indultak el az iparilag elmaradott déli vidékekről Nyugat-Európa felé. A gazda­ság és az ipar fejlődésével csökkent a külföldön dolgozó olaszok száma, hogy más nemezetek vegyék át a vezető szere­pet ezen a téren. Az olaszok után a spa­nyolok, a görögök, a portugálok, a jugo­­szlávok, az algériaiak, a marokkóiak kö­vetkeztek ... Újabban a török munkások árasztották el a nyugat-európai iparvá­rosokat, gondba ejtve sok kormányt, ame­lyek nem tudják ellenőrzésük alatt tarta­ni a vendégmunkások letelepedését. (­olyjanak­ ... Brazília nem ad több haladékot a diplomatáknak A brazil külügyminiszté­rium a napokban tájékoz­tatta a külföldi nagykövet­ségeket, hogy egy nappal sem hosszabbítják meg a fővárosba, Brasiliába való átköltözés határidejét. A ha­táridő szeptember 7., Brazí­lia függetlenségi évfordu­lójának napja. Brasíliában még a hat­vanas években nagy terü­leteket jelöltek ki a külföl­di nagykövetségek számá­ra, mintegy 70 diplomáciai képviselet azonban még a telek megtisztításához sem fogott hozzá. Azok a diplomaták, akik szeptember 7-éig nem tele­pednek le Brasíliában, el­veszítik diplomata státusu­kat, immunitásukat és a vámmentes bevitel jogát. galmi vállalatok, a rendőr­ség, a vám-, s az emigrációs és a biztonsági hivatal képvise­lőiből álló különleges bizott­ság a rendkívül szigorú biz­tonsági intézkedéseket a leg­veszélyezettebb körzetekre és a legkockázatosabb repü­lőjára­tokra összpontosítja, például az izraeli repülőj­ára­tokra. A cél maximális biztonsá­gi lehetőségeket teremteni. Három nemzetközi egyezmény A világ légiforgalmi válla­latai eddig már három nem­zetközi egyezményt kötöttek, hogy valamiképpen véget vessenek a légi terrornak. Az első, az 1962. évi tokiói egyezmény kötelezi az álla­mokat, amelyeknek valami közük van a repülőtereiken Az olasz parlament nem akarja bíróság elé állítani Almirantet Rómából jelenti a Tan­jug. Az olasz képviselőház elé javaslatot terjesztettek, amelyben felhatalmazást kér­tek, hogy Giorgio Almirante, az Olasz Újfasiszta Párt (MSI) ellen bűnvádi eljárást indíthassanak, mert új élet­re akarta kelteni a betiltott fasiszta mozgalmat. A vádat Bianchi Espinosa, a közel­múltban elhunyt milánói ál­lamügyész, halála előtt né­hány hónappal emelte Almi­­rante ellen. A parlament még mindig nem foglalkozott a javaslat­tal, és még semmi jel sem mutat rá, hogy Almirantet perbe fogják. / ^\­AGROVOJVODINA : O B ÁRUHÁZ (Október 23 sugárút 63.) • TUDATJA NAGYRA BECSÜLT VÁSÁRLÓIVAL I • • hogy július 1-étől augusztus végéig megváltoz- » tatja NYITVATARTÁSI IDEJÉT. X • MUNKAIDŐ:­­• • — délelőtt 8-tól 12 óráig J — délután 17-től 20 óráig X — szombaton 7-től 14 óráig. X•• Ezúttal értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy X raktárunkban 2 • • LESZÁLLÍTOTT ÁRON • kapható valamennyi típusú OBOD Cetinje hűtő- * szekrény. X ..............................,tt««.»n..r 2150/1 * \

Next