Magyar Szó, 1972. július (29. évfolyam, 179-193. szám)
1972-07-07 / 185. szám
Péntek, 1972. július 7. Szép eredmények a közoktatás, a művelődés és a testnevelés továbbfejlesztésében Az adai községi képviselő-testület üléséről A napokban az adai községi képviselő-testület PROKOP Lajos elnökletével megtartott ülésén a közoktatás, a művelődés és a testnevelés továbbfejlesztésében elért eredményeket elemezte. NAGY Frigyes bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az utóbbi években a község különösen nagy gondot fordított az iskolahálózat korszerűsítésére, bővítésére. A Cseh Károly Általános Iskola felépítésén és a Novak Radonné Iskola bővítésén kívül tavaly a Petar Drapšin Gépészeti Iskolaközpontban hat új tanterem és iskolaműhely épült. Az 1 700 000 dináros befektetéssel megoldódott a tanteremhiány, és a tanulók gyakorlati oktatása is zökkenőmentesen folyhat. A Macedónia városrészen megkezdett korszerű óvoda építése ez év szeptemberére befejeződik. A kiadásokat (115 000 dinárt) az újvidéki Gazdasági Banktól kapott kölcsönből és a gyermekvédelmi alapból fedezik. Az oktatás minőségének javítása az elkövetkező időszakban további beruházásokat követel. A terv szerint a Cseh Károly Általános Iskolában 2 200 000 dináros beruházással tornaterem épül. Erre a célra a helyi járulékból 450 000, a gyermekvédelmi alapból 400 000 dinárt fordítanak, a többi kiadást pedig az újvidéki Gazdasági Banktól kapott kölcsönből fedezik. Ezenkívül a meglevő óvodák bővítésére, rendbe hozására 850 ezer dinárt, a Novak Radonné Általános Iskolában és a Petar Drapšin Iskolaközpontban mintegy 1 500 000 dináros beruházással szennyvízlevezető csatornahálózat kiépítését irányozták elő. Erre feltétlenül szükség van, mert a megfelelő szennyvízlevezető csatornahálózat hiánya miatt a fertőzés veszélye állandóan fennáll. Az építkezésre kapott kölcsön visszafizetését a község szavatolja. Az ülésen megállapították, hogy az óvodákban és az általános iskolákban az előadói káder megfelelő, és a tanulók minőségi oktatásban részesülnek. A község egyetlen középiskolája, a Petar Drapšin Gépészeti Iskolaközpont azonban már évek óta tanerőhiánnyal küzd. A szaktantárgyakra nehéz megfelelő szakembert találni, és így az oktatás sem lehet zökkenőmentes. Különösen nagy szükség van gépészmérnökökre. Egy korábbi határozat értelmében ez a középiskola nemrég szakosította tevékenységét, és csak meghatározott szakmákra vesz fel ipari tanulókat. Több kisiparos felszólalásában kifogásolta, hogy az iskola nem nyithat vegyes tagozatot, és emiatt a szobafestő, asztalos, autófestő, cipész stb. szakmákat nem tanulhatják a fiatalok. Valamelyik vidéki szakmunkásképző iskolában kellene folytatniuk tanulmányaikat, erre viszont nem mindenkinek van anyagi lehetősége. Az ülésen elhatározták, hogy erre a problémára még az új iskolaév kezdete előtt a környező községekkel közösen próbálnak megoldást találni. A kommuna művelődési életéről szólva megállapították, hogy a kultúrintézmények szerteágazóbb tevékenységet folytatnak és a rendezvények színvonala is megfelelő. A műkedvelés az utóbbi időben némileg háttérbe szorult, de több jól képzett szakember toborzásával ez a munkaforma is bebizonyíthatja létjogosultságát. * A község művelődési életének legjelentősebb eredménye a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok megszervezése. Erre a község határain kívül is jelentős kulturális rendezvényre ez év októberében ismét sor kerül. A terv szerint jövőre megszervezik a Novak Radojné Képzőművészeti Napokat is. Az ülésen igen sok szó esett a népkönyvtár munkájáról. A jelentésben mint hiányosságot említették meg, hogy a népkönyvtár fokozatosan iskolai könyvtárrá alakul, és a kapcsolat az idősebb korosztállyal nem kielégítő. Az adatok például azt bizonyítják, hogy tavaly több mint 20 000 diák, és mindössze 1150 felnőtt olvasó volt. A felszólalók véleménye szerint a népkönyvtár munkáját mégsem lehet elmarasztalni, mert szerteágazó tevékenységet folytat, és nagy erőfeszítéseket tesz a könyv népszerűsítéséért, megszerettetéséért. Új, főleg felnőtt tagok toborzására, a könyvállomány bővítésére, szakkönyvek vásárlására azonban feltétlenül szükség van. A kommuna sportegyesületei is figyelemre méltó eredményeket érnek el az utóbbi időben. Legmagasabb versenyfokozatban, a második szövetségi ligában szereplő kézilabdázók az idén is bebizonyították, hogy köztársaságunk legjobbjai közé tartoznak. A felfiatalított AFK labdarúgóklub az észak-bácskai labdarúgó liga élcsoportjában, a moholi Bačka labdarúgói pedig a zentai ligában az első helyen. A Potisje női kézilabdacsapata a vajdasági ligában versenyez, és az idei bajnokságot a második helyen fejezte be. A fiatal tehetségek felkutatásában, a testnevelés továbbfejlesztésében különösen szép eredményeket ért el a moholi Partizán Testedző Egyesület. A kosárlabda, a birkózó és a szertorna szakosztály nagyon népszerű, és az edzéseken sok fiatal vesz részt. Az ülés résztvevőinek véleménye szerint az elkövetkező időszakban még nagyobb gondot kell fordítani a tömegesítésre és a munkás- sportjátékok megszervezésé- I re. I K-I I Kanizsai fiatalok a bezdáni munkavállaláson Az Ifjúsági Szövetség bezdáni községi választmányának meghívására a múlt héten a kanizsai fiatalok egy csoportja látogatott e Duna -parti városba. Munkavállaláson vettek részt, segítettek az ottani fiataloknak a csatorna építésében. V. K. M. T SMTK NEC A probléma csak részben oldódott meg A felsőhegyi gyerekeknek csak 60 százaléka járhat óvodába Felsőhegyen a tavaly májusban elkészült új óvodaépülettel az iskoláskor előtti gyerekek nevelésének problémája csak részben oldódott meg. Az óvoda két tagozata ugyanis maximálisan 60 gyereket fogadhat be. A szükségletek azonban ennél jóval nagyobbak. A nemrég végzett elemzésből kitűnik, hogy a falu központi iskolájának első osztályaiba kerülő gyerekeknek csak mindössze 60 százaléka járhat óvodába. A helyi közösséghez tartozó tanyaközpontjában, Szerbiskolán, Bogarason, Oromparton és Adahatáron nincs óvoda. Ezeken a településeken élő kicsinyek felkészítése az iskolára tehát még a felsőhegyieknél is körülményesebb. A felsőhegyi óvoda munkájáról szóló jelentés megállapítja azt is, hogy a tanszereknek csak legfeljebb 25 százaléka felel meg az előirányzott szabványnak. Megoldatlan a gyerekek étkezése is. Helyiséghiány miatt ugyanis az óvodások és az iskolások uzsonnát nem kaphatnak. Ennek a problémának a rendezésekor a bogarasi tanulókról sem szabad megfeledkezni. A tornyosi óvoda a 2. számú régi iskolaépület egyik tantermében dolgozik. Az óvoda munkatermének felszerelése korszerű, öltözője és mellékhelyisége azonban hiányos. Az épületben nincs vízvezeték. Mivel az intézmény csak 36 gyereket vehet fel, igen sok csöppség nevelése a szülőkre hárul. A Burány-sori óvodaépület még a tornyosinál is roszszabb állapotban van. Az óvodát egy régi lakóház átalakítása után az 1958/59-es tanév kezdetén nyitották meg. Bútorzata régi, elavult. A napokban a zentai kommuna óvodáinak helyzetével a községi képviselő-testület mindkét tanácsa is behatóan foglalkozott. A képviselők határozatukban leszögezték, hogy a rendelkezésre álló eszközöket az iskolásker esti intézmény befogadóképességének a bővítésére kell fordítani. Kimondták azt is, hogy a Snežana Gyermekkertnek, a felsőhegyi és a tornyosi óvodának a szabadkai Pedagógiai Intézettel még az eddigieknél is szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni. A képviselők a községi gyermekvédelmi és szociálisegészségügyi alap igazgató bizottságának azt javasolták, hogy a III. helyi közösség területén levő óvoda konyhájából az uzsonna szállítására megfelelő járművet vegyen. Ss-6 A 36. velencei Biennale Elhagyva a Santa Lucia vasútállomást, ismerősiként üdvözöltem a Canal Grandet. Egy pillanatra elbűvölt a látvány: ringó gondolák, csipkés paloták, a csatornát átívelő híd, amelyen nagy felirat hívta fel a figyelmet a 36. Biennalére. Indulnék is egyenesen oda, hiszen utam célja éppen ez, mégis első dolgom, hogy szobát keressek. A Hotel Budapestben sikerül egy pici szobát kapnom. A szállodától a Szent Márk tér alig néhány lépésre van. Csomagjaim elhelyezése után fáradságot nem ismerve sietek a napfényben fürdő térre, mely újra meg újra elkápráztat pompás színeivel. A velenceiek mintha itt fogadnák vendégeiket úgy tele van a tér turistákkal. Kattognak a fényképezőgépek, berregnek a filmkamerák. Mindenki meg akarja örökíteni a sok kincset, melyet évszázadokon keresztül itt halmoztak fel a város lakói. Legtöbben a Szent Márk - templomot veszik lencsevégre. Valóban, ez a legcsodálatosabb építmény, de meg kell örökíteni a Doge-palotát, az óratornyot, a nagyon szép ritmusú árkádsorokat, a Sóhajok Hídját és a többi műemléket is, bár ez igen nehéz, mert Velencében szinte minden épület műemlék. A legtöbb ház gótikus vagy reneszánsz. Modern épületek nincsenek, Velencében, mintha megállt volna az idő. Nagyon jó érzés, hogy sehol egy autó, de még kerékpárral sem találkozhatunk. Este térzene teszi felejthetetlenné a velencei tartózkodást. Verdi, Vivaldi, Albinoni, Csajkovszkij a műsoron. Mielőtt a Biennale anyagát megnéznénk, ajánlatos a város központjában a Museo Correr épületében a XX. század festészete (1900—1945-ig) című kiállítást is megtekinteni, mely a legjelentősebb művészek egy-egy művét mutatja be. Csak néhány nevet említek: Beckmann, Boccioni, Braque, Carrá, Chagall, De Chirico, Dufy, Max Ernst, Kanfisky, Klee, Matisse, Miro, Modigliani, Moholy, Nagy László, Mondrian, Rouault stb. Nagyon fontos továbbá átnézni a Guggenheim - múzeum anyagát is, mert az utolsó évtizedek legmodernebb alkotásaival ismerkedhetünk meg, és mindez nagyon jó bevezető a Biennaléhoz. Végre a Giardini Pubbliciánál vagyok és beléphetek a Biennale területére. Szép árnyas parkban helyezkednek el, a különböző nemzetek pavilonjai. A Biennale 1895-ben létesült azzal a céllal, hogy a világ legújabb képzőművészeti törekvéseinek nemzetközi szemléje legyen. Jelentősége a mai napig sem csökkent, hisz itt mérhetők le a legfrisebb művészeti törekvések. A 36. Biennále a már ismert áramlatok mellett hozott újdonságot, meglepetést is. Ilyen újdonság a videórendszerű televízióadás. Egy sítét terem négy sarkában elhelyezett televíziós készüléken külöböző kísérleti filmeket láthatunk, amelyek a képzőművészethez állnak közelebb, mint a filmművészethez. Ezeknek a kísérleti filmeknek a témája az ember és az anyag viszonya, s felerősített természeti hangok szolgálnak aláfestésül. Ezek a filmek cselekmény nélküliek, és a nézőtől nagy türelmet és jó idegeket kívánnak. Különös újításnak számítanak a fényképszerű alkotások, melyeket „szuper-realizmusnak is nevezhetnénk. Ilyen alkotások láthatók a német pavilonban, ahol Gerhard Richter, századunk ismert személyiségeinek fényképszerű portréit állította ki. Ecsettel, vonalzóval, olajfestékkel készültek ezek a képek fehér-fekete színnel, vászonra. Fényképekre emlékeztető megoldásokat láthatunk a holland Jan Dibbetstől. A sok-sok pavilon közül a legfigyelemreméltóbbak az olasz, a japán, a spanyol, a belga és a lengyel pavilonok. Magyarország képzőművészetét Domanovszky Endre festő és Kis Nagy András szobrász képviselik. A jugoszlávok közül a 36. Biennálén Dušan Otašević belgrádi, Vjenceslav Richter zágrábi és a Párizsban élő belgrádi Vladimir Veličković, művészek szerepelnek. Míg a Biennale festészeti anyaga változatos képet mutat addig a szobrászatban főleg az absztrakt törekvések dominálnaik. Külön figyelmet érdemel a Galleria d’Arte Moderna, mely a Pesaro-palotában van, s itt látható a Biennale grafikai anyaga, 46 nemzet grafikusai mutatják be a különböző technikával készült munkákat. Végezetül még csak annyit, hogy a Biennale legfőbb hivatását abban kell látnunk, hogy fórumot bizotsít a különböző művészeti törekvések, ötletek számára, mert a fejlődést csakis a legkülönfélébb kifejezési módok kérésére és állandó versenye biztosíthatja. Hogy a kiállított művekből mi marad meg az utókor számára, azt majd az idő rostája dönti el. BENES József Rejtélyes tüzeset Felsőhegyen Leégett Novák Júlia házának a tetőszerkezete Szombaton este 9 óra tájban Felsőhegyen kigyulladt NOVÁK Júlia háza. A helyszínre érkező zentai tűzoltók és a lakosság percek alatt elfojtotta a lángokat, és megakadályozta a tűz átterjedését a közelben levő nádfedeles épületre. A leégett ház is náddal volt befedve. A tűz okát nem sikerült kideríteni, s ez a faluban különféle találgatásokra ad okot. A kár mintegy 9000 di-nár. - b-h Új iskola épül Adorjánon? A tűzoltólaktanyában tanultak az elsősök Az adorjáni négyosztályos általános iskola tanulói valóban lehetetlen körülmények között fejezték be az elmúlt iskolaévet. Tavaszig két épületben tanultak a gyerekek, de a nyári vakáció előtt a helyi közösség kénytelen volt lebontatni az egyiket. Mindkét épület talán még a századforduló előtt került tető alá, s azóta vajmi keveset tataroztak. Olyannyira tönkrement, hogy az egészségügyi felügyelő és az építészeti ellenőr is néhányszor betiltotta használatát. Tavasszal is fennállt a veszély, hogy összedől és katasztrófát idéz elő. Ezért az emberek önkéntes munkával lebontották. Több mint 200 órát dolgoztak. Az innen kiszorult osztályok egyike — az első osztály — a helyi önkéntes tűzoltó testület laktanyájába költözött és ott is fejezte be a tanévet. Időközben a helyi közösség a Tartományi Iskolafenntartó Közösségtől ígéretet kapott, hogy egymillió dinárt letétbe helyez az új iskolaépület mielőbbi megépítésére. A törvények szerint azonban hat hónapig a banknál le kell kötni az összeget, s csak ezután lehet beruházásra felhasználni. Nekik viszont már az új iskolaévben szükségük volna az épületre. Igaz, addig semmiképpen sem készülhet el, de a kanizsai építő vállalatban megígérték, hogy a pénz lekötési idején saját forgóeszközüket is hajlandók befektetni. Eddig érnek az ígérgetések. Nyilvánvaló azonban, hogy az egymillió dinárt túllépő beruházás meghaladja az Ador járnak anyagi képességeit, tehát mindenképpen a felsőbb fórumok segítségére van szükség, ha nem akarják, hogy szeptemberben az anyák az iskola tanterme helyett ismét a tűzoltó testület komor épületébe vezessék a tudás birodalmába induló gyerekeiket. b h Egyházaskér: ünnepség a három felvonásban A napokban benépesedett a kis észak-bánáti falu Egyházaskér iskolája. Búcsúzni jöttek össze a kisdiákok, a szülők. A búcsú mindig fájdalmas, mondják, de az óvodások és a kisdiákok bebizonyították, hogy vidáman, derűs mosollyal is lehet búcsúzni. A szabadban rövid szavalatokkal, táncokkal és táncgyakorlatokkal szórakoztatták a szép számban összegyűlt szülőket és vendégeket. Az alsó osztályok is nagy odaadással és szeretettel adták elő a magyar népi táncokat, eredeti magyar népviseletben. Nagy sikert aratott a befejező szám, a „barackverseny” is. A kisdiákok és óvodások legjobbak munkáiból kiállítást rendeztek. A rajzok és kézimunkák, a füzetek és különböző gyűjtemények mind rendszeretetről és fejlett szépérzékről tanúskodtak. Az ünnepség csúcspontja a bizonyítványosztás volt. A negyedikesek a csókai iskolában folytatják tanulmányaikat. A szülők és az egész falulakossága nevében köszönetet mondott a műsorvezető TURI László tanító, és TURI Gyöngyi óvónő odaadó, fáradságos munkájáért. A kis diákoknak és óvódásoknak is kellemes nyári vakációt kívánunk. HUSZÁR Gábor Mi lesz az oromparti gyerekekkel? Az oromparti gyerekek iskoláztatásának a kérdése mind összetettebb formában vetődik fel. A tanyacsoporton ugyanis nagyon kevés az iskolaköteles gyerek. A most végzett felmérés alapján az 1972/73-as iskolaévben csak mindössze 5 elsős, 1 másodikos, 2 harmadikos és 1 negyedikes tanulója lesz Orompartnak. Értesülésünk szerint a felsőhegyi Csokonai Mihály Általános Iskola Igazgatósága azt javasolta a szülőknek, hogy gyermekeiket Zentán vagy Felsőhegyen helyezzék el A tanyacsoport iskolájának a megszüntetésével ugyanis a gyerekeknek négyöt kilométert kellene gyalogolniuk. Ez télvíz idején színte lehetetlenség volna, mert Orompartnak kövesútja nincs. Ezzel a megoldással azonban a szülők zöme nem ért egyet. Úgy tartják, hogy a hét-nyolcéves gyerekek kellő szintű nevelés csak szülői felügyelettel valósítható meg. Hamarosan a bonyolult ügy rendezésével a községi képviselő-testület illetékes tanácsa is foglalkozik majd. Sm é 5. oldal