Magyar Szó, 1972. július (29. évfolyam, 194-209. szám)

1972-07-16 / 194. szám

A Képesség és társada­lom című folyóirat, a francia Nemzeti De­mográfiai Intézet havi köz­lönye nemrégiben különféle hipotéziseket közölt arra vo­natkozóan, hogy a következő száz év folyamán milyen mértékben növekszik Föl­dünk lakosainak száma. A legalaposabb előrejelzés számadatai szinte megdöb­bentőek : csillagászati szá­mok ezek, s alig képzelhető el, hogy bolygónk valaha is el tudna tartani ennyi em­bert Földünkön ma valamivel több mint három és fél mil­liárd ember él. Az említett hipotézis szerint a 2070. év­ben csupán India mintegy 25 milliárd lakosra számít­hat, Kína 20 milliárdra, In­donézia 4,5 milliárdra, Bra­zíliának pedig egy évszázad múltán ugyanannyi lakosa lesz, amennyi ma az egész Földnek van. A „kis” Marokkó másfél milliárd lakossal dicsekedhet majd ami kétszer annyi, mint amennyi Kínának je­lenleg van, s Egyiptomnak is alig valamivel kevesebb állampolgára lesz. A fejlett országokra nem vár hasonló túlnépe­sedés, mert miközben Me­xikó lakossága például 100 év leforgása alatt mintegy negyvenszeresére gyarapod­na, az USA és a Szovjetunió népessége csupán megkét­szereződne. Franciaország­nak például ezek szerint 134 millió, Nagy-Britanniának pedig 130 milla lakosa lesz. Mindent összevetve: a 2000. évben Földünkön az előrejelzés szerint 60 mil­li­­­árd ember fog élni. És az élelmezés? És a környezet­szennyeződés? Vitathatatlan, hogy rengeteg súlyos problé­ma merül majd fel. A legmértéktartóbb felté­telezés Kína és India népes­ségének megkétszereződését jósolja a következő száz év során: összesen 3 milliárd lakosuk lesz. Száz év múlva Kínának és Indiának 45 milliárd lakosa lesz «. otđal MAGYAR SZÓ Vasárnap» 1972. j­úliust«. Két cikk a repülőgéprablásokról Politikai tett vagy bűncselekmény Az ellenőrzés egyetlen statása: kevesebb rablási kísértet, de öbb áldozat H OGY PONTOSAN MIT mondott a Pacific South-West Airlines légitársaság Sacramento— San Francisco járatának pi­lótája, amikor a Boeing 727- es pilótafülkéjébe múlt csü­törtökön behatolt a piszto­­lyos fiatalember, nem tudni. Csak sejteni. Valami ilyesfé­lét: „Uram, már megint?!” Ugyanezt a gépet két nappal azelőtt már eltérítették. Ked­den két férfi nyolcszázezer dollárt és két ejtőernyőt kö­vetelt Titkosrendőrök azon­ban a két géprablót agyonlőt­ték és véletlenül egy utast is. A csütörtöki pisztolyos körözött egy ideig odafönt 450 000 dollárnyi váltságdíjá­val, aztán megadta magát így végződött az 1972. év 36. és 33. géprablási kísérlete. az első cél A világ először azokra a repülőgép-eltérítésekre fi­gyelt fel, amelyek célja Ha­ramnak volt Jó szándékú, sok esetben politikailag nem eléggé érett fiatalemberek egyre-másra fordították a re­pülőgépek orrát a karib-ten­­geri szigetország felé. Tilta­kozás volt ez a Kubával szem­beni amerikai politika ellen: sokan így fejezték ki politi­kai érzelmeiket Havannába később — visszaélve a politi­kai menedékjog adta lehető­séggel — több köztörvényes bűnöző is irányított légi já­ratokat 1967 óta számos nevezetes repülőgép-eltérítés került a nemzetközi bulvársajtó cím­oldalára, olykor amolyan hős félét fabrikálva fegyveres lé­gi kalandorokból 1967 júniu­sában politikai szándékú gép­rablás történt Egy brit légi­kölcsönző vállalat pilótáját arra kényszerítették, hogy Mallorca helyett az algériai Buffarik katonai repülőtéren szálljon le. A gép utasa volt Csembe, a megbukott kongói miniszterelnök, s így került fogságba. A kalandvágy meg a katonai szolgálat elől való szökés váltotta ki 1969. októ­ber elsején Raffaele Mini­­chiello olasz származású ame­rikai tengerészgyalogos tet­tét, aki jelenleg is a géprab­lás távolsági világrekordere. Los Angelesből Rómáig vitte a TWA társaság gépét Tizen­egyezer kilométert tett meg úgy, hogy közben négyszer vettek fel üzemanyagot. 1970. szeptember 6-án — azzal a szándékkal, hogy felhívják a figyelmet Izrael közel-keleti politikájára — négy repülő­gépet térítettek el útjáról a Palesztinai gerillák. A négy gép: a JYTA 741-es számú já­rata (Frankfurtból New Yorkba tartott), a Swissair Zürich—New York gépe, a PapAm Boeing 747-es az Amsterdam—New York vona­lon közlekedő gépe és az El Al izraeli légitársaság Boeing 707-ese. Az izraeli gép erő­szakos útirány-változtatása nem sikerült. Ekkor esett fog­ságba Leila Khaled 24 éves fia a törökországi Tragaon re­pülőterére kényszerítette a gépet A banditák fegyvert használtak, megölték a légi­kisasszonyt, megsebesítettek két pilótát és egy utast Ez év június 8-án hasonló bűn­­cselekmény történt a cseh­szlovák légitársaság Marians­ke Laznéból felszálló gépén. Egy tízfőnyi csoport agyon­lőtte a pilótát, a a másodpt-öt év alatt 2­2 topo0 gépet raboltak el A polgári légiforgalom szá­mos pilótája nemrégiben ösz­­szegyűlt egy luxushajón, és földközi-tengeri cirkálásuk során megvitatták azokat a problémákat, amelyek az utóbbi időben a leginkább foglalkoztatják őket a repü­lőgéprablások folytán. Az utóbbi öt év leforgása alatt ugyanis nem kevesebb, mint 252 utasszállító repülő­gépet raboltak el a légikaló­zok, pontosabban: 38 gépet 1968-ban, 82-őt 1969-ben, 72- től 1970-ben, 51-et tavaly és -1­9-et ez év január 1-étől már­cius 31-éig. Kubába ISO repülőgépet kényszerí­tettek, az első szá­mú áldozat pedig az USA 117 elrabolt géppel. Az összecsa­pások, amelyek a légikalóz­kodás során történtek, 7 ha­lálesetet és 17 sebesülést okoz­tak a gépek személyzete kö­rében, 4 halálesetet és 30 se­besülést az utasok között, a légikalózok közül pedig 15- en vesztették életüket és 13- an sebesültek meg. A halot­tak száma tehát 26. A gépeltérítések okai kü­lönfélék voltak: 144 esetben a tettesek politikai menedék­jogért követték el, 30 esetben politikai tüntetésként, 8 eset­ben nagy pénzösszeget köve­teltek, két esetben öngyilkos­sági szándék játszott közre, 18-szor lelkibetegek okoztak bajt, végül pedig néhány eset­ben nem tudtak komolyabb okot megállapítani. A probléma taglalása so­rán a pilóták megállapítot­ták, hogy a nemzetközi légi forgalomban részt vevő or­szágok hatóságainak meg kell szigorítaniuk a rendőrségi el­lenőrzést még a földön, tehát a repülőtéren, s ezáltal ele­jét vegyék, hogy gyanús sze­mélyek szálljanak be a gép­be. Ezenkívül követelték, hogy minden ország csatla­kozzék a tokiói, hágai és montreali egyezményekhez, amelyek szigorú büntetéseket irányoznak elő a légikalóz­kodás ellen. A géprablókkal szembeni fegyveres fellépést magukban a repülőgépek­ben nem tartják helyesnek, mert az ilyen összecsapások olykor száznál is több utas életét veszélyeztetik. A pilóták gyülekezete úgy­szintén rámutatott arra, hogy egyes nemzetközi repü­lőterek nem eléggé biztonsá­gosak az időjárási viszonyok és az éjszakai leszállások te­kintetében. Végezetül kérték az érdekelt kormányoktól, hogy tegyenek megfelelő in­tézkedéseket repülőtereik biz­tonságának szavatolása vé­gett az előirányzott követel­ményeknek megfelelően. E. S. 0 SIKERES • V4* -AS SIKERTElTEN - A repülőgéprablások statisztikája arab lány, aki azóta is több­ször hallatta már repülőgé­pek elleni merényletekkor a nevét Ugyanebben az évben szep­tember 14-én Bíró Miklós, Mamusits János és Kará­csony Géza magyar állam­polgárok a TAROM román légitársaság Bukarest—Buda­pest—Prága vonalon közleke­dő BAC 111-esét Münchenbe irányították. A géprablók közül kettő korábban köztör­vényi bűncselekményt köve­tett el. 1970. október 15-én súlyos merénylet történt az Aeroflot szovjet légitársaság Batumiból Szuhumiba tartó AN 24-esén. P. Sz. Brazinsz­­kasz szovjet állampolgár és sajár fegyverrel arra kény­szerí­tette, hogy szálljon le a nyugat-németországi Weiden­ben. A pilóták nemzetközi szervezete emiatt június 19- én 24 órás sztrájkot hirde­­tett. Hogyan próbálnak védekezni Az egyes országok külön­­külön, más-más eszközökkel próbálnak szembeszállni a merénylőkkel. Sokfelé mű­ködnek már a repülőtereken magnetométerek, amelyek jelzik a fémtárgyakat Rómá­ban infravörös sugarakkal vizsgálják a poggyászt (mégis innen szállt fel legutóbb az izraeli repülőtér három japán merénylője), Londonban min­denkit és minden csomagot megröntgeneznek. Az Egye­sült Államokban a pszicholó­gusok is harcba léptek. Olyan táblázatot dolgoztak ki, amelynek alapján — állítólag — viselkedésükről is felis­merhetők a géprablók. Van, ahol páncélszobán vonul át a csomag, és ha bomba van benne, azzal együtt felrob­ban. Az ellenőrzés módszereit az egyes repülőtereken éppen a hatásosság kedvéért titok­ban tartják. De aki már uta­zott nemzetközi légi járato­kon, az bizony átvonult a magnetométer pólusai között vagy a röntgenkészülékek előtt. A cikkhez mellékelt statisz­tika, amely az Aviation Week and Space Technology című folyóirat adatai alapján ké­szült, elárulja, hogy a véde­kezés egyre sikeresebb, és csökken a repülőgépek elleni merényletek száma. De ép­­­sen azért, mert a hatóságok gyakrabban szállnak szembe napjainkban a géprablókkal, az egyes kísérletek egyre el­­szántabbak. . N. a*. Nem esznek húst a bécsi postások Tizenötezer bécsi postás nem fogyaszt húst és hús­termékeket a postakan­ti­nokban. Ezzel tiltakoznak a hús drágítása ellen. A bé­csi posta húsz kantinja igen nagy mennyiségű húst és hústerméket, főképp kol­bászt vásárolt eddig a ter­melőktől. A következő két hétben a postások csak saj­tot és főzelékfélét esznek. A postások tehát máris eleget tettek Kreisky kancellár felhívásának, hogy a fogyasztók — a ma­gas húsárak elleni tiltako­zás jeléül — hús és kolbász helyett túrót és sajtot vá­sároljanak. Időközben a hústermelők megszüntették a bojkottot, s tanét szállítanak árut a I Bojtod*»******] rWfiricb Dtmbr* v ■■■■*«< érr térfal hogy egy tíz méter hosszú bárkán keresztülhajózza a In­­diai- és a Csendes-óceánt, hogy bebizonyítsa: a föntrtatok „„Ír jóval Kolumbusz előtt fölfedezték Amerikát. Kijelentette, hogy erre * kalandosnak ígérkező útra-sin­­gával viszi feleségét és két fiát is, akik közül sz­égüít le a másik pedig hétéves. . . . Terve szerint a kis hajó, amelynek a Fönícia fü­vet adta, a vörös-tengeri Akaba kikötőből indul el útjára, de még nem határozta meg az indulás napját. ötlete, mint ahogyan Dambro mondja, 20 évvel ez­előtt született, amikor Észak-Kanadában egy indián törzs tagjaival élt együtt. Az indiánok elbeszélése szerint ugyanis jóval Kolumbusz előtt szakállas „sápadt arcúak” érkeztek Amerikába. Dambro szerint ezek az emberek csakis föníciaiak lehettek. A Hiniuis fenyotteti a decfl­ieket Jóllehet, Vietnamban változatlan hevességgel dúl a háború, az amerikai katonaság kivonására vonatkozó Nixon-program teljesítését tovább folytatják. Ennek ér­telmében nemrégiben nagyobb számú úgynevezett hadi delfint is visszarendeltek az ottani vizekből. Ismeretes, hogy az amerikai haditengerészet ezeket a rendkívül értelmes tengeri emlősöket saját céljaira használja fel Delfinek védték például a dél-vietnami Kam Ranh tengeri és légi támaszpontot a felszabadító hadsereg diverzánsainak támadásától- A kivonásukról szóló hír megemlíti, hogy az idomított delfinek bevetése előtt a támaszpont közelében a tengeren több búvártáma­dás, szabotázs történt, s néhány amerikai szállítóhajót is elsüllyesztettek a kommandók. . . A támaszpontot most „vietnamizálták”, vagyis átad­ták a saigoni katonai parancsnokságnak, a delfineket pe­dig összegyűjtötték, és erre a célra készült hordozható medencékben hazaszállították Amerikába .­ Hirohito kellemetlenségei Hirohito japán császár egyre gyakrabban keveredik olyan incidensekbe, amelyek igencsak veszélyeztetik „is­teni” származásán alapuló tekintélyét. Ilyen incidens tör­tént nemrégiben is,­ a Japán Művészeti Akadémia díjai­nak átadásakor. Az idei kitüntetettek között volt Szeidzsi Ozava kar­nagy is, aki egyébként a japán filharmónia vezetője. Ozava az ünnepségre meglehetősen szokatlan öltözékben érkezett: magas nyakú pulóver és fekete nadrág volt raj­ta, ezenkívül napszemüveg, a mellén pedig egy csöröm­pölő fémnyaklánc. Közvetlenül azután, hogy átvette a dí­jat, Ovaza a császárhoz fordult, és így szólt: — Kérem Felségedet, hogy segítsen a Japán Filhar­monikus Zenekaron. Együttesemet az a veszély fenyegeti, hogy pénzügyi nehézségek miatt meg kell szüntetnie munkáját. Ozava kérelmére a császár mindössze bólintással és hallgatással válaszolt. A második világháború előtt a fel­ségsértésért halállal fizetett volna a vakmerő művész. Kötelező menü — 2000 magyarországi étteremben A Magyar Belkereskedelmi Minisztérium rendelkezése értelmében július 1-től több mint 2000 étteremben, ven­déglőben kötelező menürendszert vezettek be. Július 1-től a menürendszert minden másod- és har­madosztályú étteremben kötelezővé tették, s az idegen­­forgalmi főszezonban az első osztályú éttermeknek tu­ristamenüt kell összeállítaniuk. A rendelkezések szerint a nyersanyag értékét tetszés szerint állapíthatják meg, ehhez a megengedettnél húsz, tizenöt, illetve tíz százalék­kal kisebb haszonkulcsot kell felszámítani. A kikötés az, hogy a menünek az illető étterem árszintjénél olcsóbbnak kell lennie. Buszrekord Budapesten A magyar fővárosban sikerült megállítani a közlekedés hosszú idő óta tartó lassulását, s amikor minden nagyvá­rosban csökken a buszok sebessége (nyugaton nem egy fővárosban csak 8—12, sőt hat kilométert te­sznek egy óra alatt), Budapesten valamelyest nőtt, s 18 kilométer helyett ismét 20 kilométer. Budapesten megvalósult a gyorsbuszhálózat, s ennek hatására nőtt a buszok átlagsebessége, mivel a gyorsbusz olykor 25 kilométert is megtehet.­­ Fontos változás az is, hogy ma több busz közlekedik a fővárosban, mint eddig bármikor. Tavaly 66 buszt vett a BKV, az idén 183-at rendelt, közte 85 csuklóst és 20 legújabb 260-ast. Tavaly csak szeptemberben kerülhettek forgalomban az új 556-osok. Az idén a centenárium al­kalmával az Ikarus már júniusban szállított. Zöldellő emlékmű A szovjet népek életének nevezetes napját, a Szov­jetunió megalakulásának 50. évfordulóját (1972. december 30.) 50 millió fa elültetésével ünneplik meg Grúzia erdé­szei és kertészei. Új gyümölcsösöket, citrusligeteket, er­­dősávokat telepítenek, ez utóbbiak védik majd a talajt az eróziótól. A telepítés kiterjed az új állattenyésztő és baromfitenyésztő gazdaságok területére, a Fekete-tenger partvidékének üdülőhelyeire is, de nem maradnak ki az öntözőcsatornák partjai és az utak szegélyei sem. A grúz erdészek részt vesznek egy jelképes jelentőségű munká­ban: a Lenin szülővárosában, Uljanovszkban létesülő park, a Szovjet Népek Barátsága Parkjának, a „zöldellő emlékműnek” létrehozásában is. Három lakosa volt... Egyik napról a másikra eltűnt a térképről Nyugat-Né­­metország legkisebb falucskája. Mindössze három lakosa volt: a 34 éves Gerhard Basedow polgármester és az idős Predöhl házaspár. Liepehöfen falucska békés kimúlását az okozta, hogy átszabták Alsó-Szászország közigazgatási térképét, s a minitelepülést a közeli Donnenberg város­kához csatolták. Az agglegény polgármester többnyire egyedül élt Liepehöfenben, mert az idős házaspár gyakran vendé­geskedett a szomszédos faluban élő gyermekeinél.­*

Next