Magyar Szó, 1972. szeptember (29. évfolyam, 241-255. szám)

1972-09-15 / 255. szám

Péntek, 1972. szept. 15. Község és tartományi segély a továbbtanulóknak Kanizsa község egyetemistái és főiskolásai még kérhetnek kölcsönt Kanizsa község félévi gazdasági eredményeinek felmérésekor a szakembe­rek szakkáderhiányra pa­naszkodtak. Szerintük, ha­bár az utóbbi években ja­vult a község foglalkozta­tottjainak összetétele, még mindig kevés a mérnök, technológus, jogász és köz­gazdász. Еппек ellenére ke­vés az olyan vállalat, amely többet áldozna a fiatalok továbbtaníttatására. Egyedül az építőipari kombinát és a kanizsai földművesszövetke­zet igyekszik a szakember­­hiányt, tanulmányi kölcsö­nök folyósításával megolda­ni. A többi vállalatok csak jelképes összeget helyeznek az ösztöndíj-alapba é­s an­nak a felét is más célokra használják fel. Amit a vállalatok többsé­ge elmulaszt, azt igyekszik pótolni a községi képvise­lő-testület. Igyekszik a köz­ség fiataljait továbbtanulás­ra serkenteni. Az idén a képviselő-testület ösztöndíj- és kölcsönfolyósító bizottsá­ga főképpen a középisko­lákba iratkozottaik tovább­tanulását segíti. Júniusban kiírt pályázatán összesen 15 középiskolás kínált fel to­vábbtanulási segélyt. A be­érkezett kérvényeket a na­pokban bírálták el. Mérle­gelték a kérvényezők tanul­mányi és családi helyzetét. A község az idén 14 közép­iskolásnak folyósít ösztöndí­jat, illetve kölcsönt. Négy VUK-díjas és 8 kitűnő ta­nulmányi eredményt elérő tanuló kap ösztöndíjat, két középiskolás pedig kölcsön­ben részesül. Az ösztöndí­jak magassága 200—300 di­nár. Az ösztöndíj- és hitel­folyósító bizottság az egye­temisták és a főiskolások részére szeptember 14-én hirdeti ki a pályázatot, amely október 5-ig tart, összesen 6 ösztöndíjat és 4 kölcsönt folyósít a bizottság. A tanulmányi segély 300— 430 dinár között mozog. Azok a diákok részesülhet­nek községi segélyben, akik jó tanulók, és családtagon­ként jövedelmük nem ha­ladja meg a havi 500 dinárt. A község az előző évek­től eltérően az idén keve­sebb főiskolásnak és egye­temistának folyósít tanul­mányi kölcsönt. A tartomá­nyi ösztöndíj és kölcsönfo­­lyósítási bizottság megegye­zett, hogy ebben az iskolai évben a főiskolások és egye­temisták továbbtanulását a tartomány is segíti. E célból a napokban átírat érkezett a községi képviselő-testület­hez, hogy azok az egyete­misták és főiskolai hallga­tók, akik más köztársaság területén folytatják tanul­mányaikat, kölcsönre jogo­sultak éppen úgy, mint azok a diákok, akik a vaj­dasági egyetemekre és fő­iskoláikra iratkoztak. A ka­nizsai diákok, akik más köz­társaságban folytatják ta­nulmányaikat, a­ kérvénye­ket­ a községi képviselő­­testületnek adhatják át, míg a vajdasági egyeteme­ken tanulók az egyetem titkárságán nyújthatják be. Azok a főiskolások és egye­temisták jogosultak tanul­mányi segélyre, akik rendes hallgatók, először írják be az évfolyamot, az előző évi vizsgákból legfeljebb egy maradt meg, továbbá a csa­lád jövedelme személyen­ként nem haladja meg a havi 600 dinárt. A kérvény­hez szükséges csatolni a beiratkozásról szóló igazo­lást és a család vagyoni helyzetéről szóló bizonyla­tokt. A kérvényeket az első évesek október 10-ig, a többiek pedig október 20-ig adhatják át a községi kép­viselő-testület 43. számú szobáján. V. K. M. Magyarországi művészek Adón Holnap, szeptember 16-án este 7 órai kezdettel a szín­házteremben magyarországi művészek szórakoztatják a közönséget. A színvonalas­­nak ígérkező műsorban fel­lép Hoffi Géza, Fenyvesi Ga­bi, Angyal János, Dékány Sa­rolta, Havasi Viktor és a Vi­dám Fiúk. Jegyek 25, 20 és 15 diná­rért a Népkönyvtárban kap­hatók. K-l Csókán: Javaslatot készítenek az ösztöndíjazásra A mezőgazdasági birtok ad legnagyobb ösztöndíjat Rózsa Károlytól, a községi káderügyi bizottság elnökétől megtudtuk hogy az említett bizottságot tavasszal hozták, létre a Szocialista Szövetség kö­z­ségi választmányának ke­reté­b­en. Ezt a káderpolitiká­ban érezhető nagy fogyaté­kosságok tették szükségessé. Kevés a magas szakképzettsé­gű szakember és még mindig kevés szegénysorsú tanuló kap ösztöndíjat. A munka­­szervezetek eddig kellő bete­kintés nélkül ösztöndíjazták a különböző mércék alapján kiválasztott tanulókat. Ez a mód nem felel meg a község, sőt a vállalatok érdekeinek sem. Ezért többszöri megbe­szélés után megalakult ez a bizottság, mely a munkaszer­vezetek és a társadalmi-poli­tikai szervezetek képviselői­ből áll, és feladata az eddigi fogyatékosságok kiküszöbö­lése, az ösztöndíjazásnak, a község káderpolitikájának kö­vetkezetesebbé tétele. A napokban javaslatot ad­tak a vállalatoknak minden jó és szegény sorsú tanulónak az ösztöndíjazására. Akik ily módon sem kapnak ösztöndí­jat, azokat a községi ösztöndí­jazási alap karolja fel. Ezek után várható hogy a káder­­politikában lényeges változás áll be. Már az 1972/'73-as tan­évben lényegesen több tanuló kap ösztöndíjat mint ed­dig kapott. A tanulók szociális összeté­tele mellett figyelembe ve­szik a nemzetiségi összetételt is, mert ezen a téren is vol­tak a múltban fogyatékossá­gok, amelyeket hamarosan ki kellene küszöbölni. Említésre méltó a helyi mezőgazdasági birtok törek­vése is. Ez a munkaszervezet több mint húsz ösztöndíj fo­lyósítására hirdetett pályá­zatot. Az ösztöndíjak magas­sága 700—1000 dinár, tehát lehetővé teszik a szegénysor­sú tanulóknak is, hogy na­gyobb anyagi nehézségek nél­kül folytathassák tanulmá­nyaikat valamelyik — főleg műszaki — egyetemen (tech­nológiai állatorvosi, mezőgaz­dasági stb. karon). Remél­hetőleg hamarosan a község többi vállalata is követi a bir­tok példáját. si Felsőhegy: Jól dolgozik az önképzőkör Az általános iskolák leg-­­­többjében több szakcsoport is működik. A tanárok többsé­ge, bár nem fizetik ezért őket, mégis szívesen vállal­kozik erre a tevékenységre. Hasznos munkát végeznek itt, mert a diákok az érdek­lődési körüknek legjobban megfelelő csoportot választ­ják, gyarapodik tudásuk, bő­vülnek ismereteik. A szabad­­foglalkozáson keresztül a ta­nulók jobban megismerked­nek egy-egy tantárggyal, és ez később sokat segíthet a pályaválasztásban is. A felsőhegyi Csokonai Vi­téz Mihály Általános Iskolá-­­ban a Laták látván nevét vi­selő önképzőkör egyike a leg­kedveltebb csoportoknak. Ve­zetőjével, Zárity Piroska ma­gyar szakos tanárnővel be­szélgettünk el a csoport mun­kájáról. — összejöveteleinken ön­álló munkáikat olvassák fel a tanulók, melyeket azután közösen bírálunk el, így fej­leszteni lehet íráskészségü­ket, és a hibák közös megbe­szélésével elsajátítják a fo­galmazás szabályait. Ezenkí­vül közösen megtárgyaljuk egy-egy író munkásságát, megvitatjuk egy-egy művét. A diákok így szinte önkén­telenül is megkedvelik az ol­vasást, az irodalmat. — Az önképzőkör feladata az anyag összegyűjtése is az iskolaújságba, amelyet Szivár­vány címmel, évente öt-hat alkalommal adunk ki. Ter­mészetesen ezt a diákok ír­ják. Gondot fordítunk arra is, hogy a tudósító csopor­tunk jól dolgozzon, rendsze­resen küldjenek tudósításo­kat a Jó Pajtásnak. — Az önképzőkör kereté­ben dolgozik a színjátszó­csoport is, önálló nyilvános műsorokon vagy szórakozta­tó délutánokon lépnek fel. Tavaly a legjelentősebb mun­kánk a Felsőhegyre jellemző néprajzi anyag összegyűjté­se volt. Az anyagot elküldtük dr. Penavin Olgának, a Ju­goszláviai Magyar Nyelvmű­velő Egyesület elnökének. 1-a. -a) TISZA VIDÉK Hétfőn nyitja kapuját a kanizsai írótábor A város négy napig látja vendégül az írókat és költőket Színes zászlók, falraga­szok és emlékplakettek hir­detik Kanizsa utcáin a ju­biláló huszadik írótábor megnyitóját. A szervezők a szeptember 18-án kezdődő írótalálkozóra az eddigiek­nél még gazdagabb progra­mot láttánk elő, szeretnék felejthetetlenné tenni az ország különböző vidékeiről és külföldről a Tisza menti városba sereglett írók gyü­lekezetét. Több munkajelle­­gű megbeszélés is folyik; a Vajdasági írószövetség ja­vaslatot készít elő az író­tábor intézményesítésére. Két évtized után az idén minden bizonnyal sikerül megoldani ezt a problémát is. A találkozóra sok írót és költőt várnak a szervezők, különösen sok fiatalt az alapító tagok mellett. Szá­mos hazai és külföldi jeles irodalmárt is meghívtak a találkozóra. Magyarország­ról dr. Ilija Mihályt, a sze­gedi Tiszatáj folyóirat szer­kesztőjét, Mocsár Gábor írót, Huszák Sándor romá­niai költőt, a Hét című iro­dalmi folyóirat főszerkesz­tőjét, valamint több olasz, albán és szlovén írót és költőt. A program szerint hétfőn 18-án délután fél ötkor ér­kezik a városba a vajdasági útját itt befejező költőkara­ván. A népkerti Vigadó te­raszán Költészeti Ünnepség címmel ismert vajdasági költők adnak ízelítőt ver­seikből, balladáikból. Ugyan­aikkor megnyílik az Írók­­írótáborok című dokumen­tumkiállítás is az amatőr­­színház csarnokában. A ki­állítás áttekintést ad az író­­tábor 20 éves munkájáról. Este 6 órakor a községi szakszervezeti tanács szék­házában rendezik meg a XX. írótábor megnyitóját. Ebből az alkalomból ünne­pi beszédben méltatják a jubileumi találkozót. Kedden, szeptember 1-­­én délelőtt 10 órakor tartják az íróegyesület ülését és a műfordítói tagozat alakuló közgyűlését. Délután pedig a fiatal írók részt vesznek az Ifjúsági Szövetség köz­ségi választmánya mellett működő ifjúsági klub tag­jainak találkozóján. Ebben az időpontban az írók másik csoportja Tóthfaluba látogat el. Szerdán délelőtt 10 órakor Írók az önigazgató társa­dalomban címmel tartanak előadást a tábor résztvevői, délben pedig Nikola Kojić községi elnök fogadja az írótábor vendégeit. Csütörtökön, ha az időjá­rás megengedi, együttes Ti­­szaparti kiránduláson vesz­nek részt az írók. Másnap, pénteken este 7 órakor kez­dődik az idei kanizsai író­tábor záróünnepsége. A bú­csúesten méltatják az ed­dig elért eredményeiket, és megemlékeznek az alapító tagokról. Az amatőrszínház előcsarnokában Csépe Imre műveiből emlékiállítás nyí­lik. V. K. M. A sok évi lemaradást nehéz pótolni A beruházási terv csak részben valósult meg Kanizsán Kanizsán az Iskolafenn­tartó Közösség végrehajtó­­ bizottsága a napokban fel­mérte kétéves munkáját. Az ülés résztvevőit leginkább a beruházási terv megvalósí­tása és a káderproblémák rendezése érdekelte. Az elmúlt időszakban az iskolai,tan,i,a­rtó közösség, a község és nem utolsósor­ban a helyi közösségek pén­­­­zelésével számos új iskola,­­ műhely és tornaterem épült.­­ Kanizsán az Ady Endre Ál­­­talános Iskola udvarában új­­ épületet emeltek, amelyben helyet kaptak nemcsak az általános iskola, hanem a mezőgazdasági iskola diákjai is. Bővült a horgosi iskola is. A régi épület mellé újast építettek, bevezették a köz­ponti fűtést és új felszere­lésekkel gazdagodott az in­tézmény. Az épület mellé tornatermet emeltek, és ma már nem okoz fejtörést az iskola tanárainak és diák­jainak, hogy télen hol tart­ják a testedzést. A marto­­nosi József Attila Általános Iskola is tornateremmel bő­vült. Az épület mellett a gyerekek fürdőmedencét is kaptak. A napokban meg­kezdték az adorjáni iskola építését. A négy tanteremből és mellékhelyiségekből álló épületet legkésőbb tavasszal adják át rendeltetésének. Ide­­ az alsós diákok járnak majd, a felsősök pedig to­vábbra i­s Kanizsára utaz­nak, az Ady Endre iskolába. A végrehajtó bizottság tagjainak észrevétele, hogy a gyorsütemű építkezések sem tudták a sokrétű le­maradást pótolni. Az iskola­fenntartó közösség ugyanis igyekezett néhány év alatt az építkezéseket meggyorsí­tani, de ez csak részben si­került. A beruházási terv szerint ugyanis csak egy­két év múlva épülhet fel az Ady Endre iskola torna­terme és az oromi iskola. A tervezett beruházások kér­­­sését elsősorban az árak ro­hamos növekedése okozta. Az elmúlt időszakban a községi iskolafenntartó kö­zösség azon fáradozott, hogy a kommunában gazdaságos és célszerű iskolahálózatot teremtsen. Elgondolása azon­ban csak részben valósul­hatott meg, ugyanis számta­lan probléma, nehézség je­lentkezett a hálózat össze­vonásánál a problémák egy része egyéni érdekből ered. A jövőben az iskolahálózat korszerűsítése, új épületek építése alkalmával vala­mennyi pedagógusnak azon kell fáradoznia, hogy a helyi közösségben, a­­ válasz­tó gyűlésen megértessék a polgárokkal az iskolák ne­héz helyzetét, és kérjék őket, hogy anyagilag támo­gassák az új létesítmények felépítését. A pedagógusok fellépése a múltban nem volt egységes, ezért nem csoda, hogy az eredmények elmaradtak — mondották a végrehajtó bizottság tagjai. A káderproblémák rende­zése, a pedagógusok tovább­képzése is az iskolafenntartó közösség munkaköréhez tar­tozik. A közösség ösztönzi a pedagógusokat, hogy minél többen nyerjenek megfe­lelő szakképesítést. Két év alatt két tanárképző főisko­lai és egyetemi hallgató ka­pott tanulmányi segélyt a közösségtől. A fiatalokat ar­ra ösztönzik, hogy a nem szakképzett tanárok által tanított szaktantárgyak ta­nítására képezzék magukat. Ezenkívül a község vala­mennyi pedagógusa részt vett különböző szemináriu­mokon, előadásokon, nem­csak hazánkban, hanem kül­földön­­is. A község pedagó­gusainak csoportja már többször vett részt a szegedi Nyári Egyetem továbbképző előadásain. A zenetanárok pedig az elmúlt iskolaévben négynapos kecskeméti tanul­mányúton vettek részt. Az ottani Kodály Zoltán Zene­iskola vendégei voltak. Ezenkívül a nevelők még számos előadássorozatot hall­gattak az eszmei-politikai neveléssel kapcsolatban. V. K. M. 5. oldal Megszerettetni a komoly­zenét Gazdag programot készített a Kodály Zoltán Zeneegyesület Kanizsa művelődési életé­nek hordozója az amatőr­színház és a Kod­ály Zoltán Zeneegyesület. Mindkét szer­vezet tagjai sokéves, kitar­tó munkájukkal kiérdemel­ték a környező községek és a tartományi művelődési kö­zösség elismerését­. Azonban midkét szervezet elég mos­toha körülmények között dolgozik. Az amatőrszínház tagjai régi, elhanyagolt épü­letben készülnek az előadá­sokra, a Kodály Zoltán Ze­neegyesületnek pedig eddig gyakorlóterme sem volt, ahol a próbákat tarthatták volna. A napokban megoldódott a zeneegyesület otthona,csak kérdése. A központi avadra ugyanis új épületbe­­ költö­zik, és egyik termét meg­kapta a zeneegyesület. Az új otthonban hamarosan megkezdődhetnek az előké­születek az új évadra. Sző­­lösy Vágó Lászlótól, a zene­egyesület vezetőjétől meg­tudtuk, hogy a próbák ide­jében való megkezdése az egyik feltétele annak, hogy a zenekarok az elmúlt idény­ben szerzett hírnevüket to­vább öregbítsék. A Tisza menti zene- és énekkarok szemléjén, valamint a római tartományi szemlén elért eredmények arra kötelezik az egyesület valamennyi tagját, hogy Lelkiismeretesen készüljenek fel az új évad­ra. A műsorprogramot a na­pokban véglegesítették. Esze­rint a zenekar az írótábor záróestjén lép először a kö­­zönség el­é. Az Antiquitas trió az elmúlt évad legsike­rültebb zeneszámaival szóra­koztatja az írótábor részve­vőit. A nagyzenekar októ­ber 6-án, a város felszaba­dulásának napján tart ün­nepi hangversenyt, majd de­cember 16-án, Kodály Zol­tán születésének 90. évfor­dulóján magyar népdale­stet rendez. Műsoron Kodály-, Bartók-, és Molter-művek szerepelnek majd. Az egye­sület tag­jai megemlékeznek Petőfi születésének évfordu­lójáról is. A januári zenés irodalmi esten ismert dalok és szavalatok kerülnek be­mutatásra. Márciusban ren­dezik meg a hagyományos Kod­ály-estet. Ez alkalommal kizárólag a nagy zeneszerző és népdalgyűjtő feldolgozá­sai szerepelnek a műsoron. A Kanizsán és a község többi helységében megren­dezett hangversenyek mel­lett a Kodály Zoltán Zene­egyesület tagjai részt vesz­nek a Tisza menti zene- és énekkarok szemléjén is. El­látogatnak továbbá a kör­nyező községekbe, magyar­országi vendégszereplésre is készülnek. A gazdag prog­ramot még színvonalasabbá teszi a zenekarok sokrétűsé­ge. A nagyzenekar, a fúvós­ötös, a kamara vokálegyüt­­tes és az Antiquitas­­az el­múlt évadban nagy elisme­rést aratott a zeneszakér­tők körében. A műsor összeállításakor a zenekar vezetői, Szőlősy Vágó László, Rácz Szabó An­namária és Ábel Márta ar­ra ügyeltek, hogy a zene va­lamennyi műfaja képvisel­ve legyen. Ez nem okoz kü­lönösebb problémát, mert a tagok sokrétű zenei felké­szültsége lehetőséget nyújt, hogy a barokk, a romantika, a klasszicizmus és nem utol­sósorban a modern zene va­lamennyi műfaját sikeresen adhassák elő. A zeneegyesület tagjai a hangversenyeken elért sike­rek mellett számos elisme­rést szereztek az oktató-ne­velő munka terén is. Már a legfiatalabb korosztálytól igyekeznek megszerettetni a komoly zenét, ismertetni műfajait és a hangszereket. A zene iránti szeretetet fej­lesztik az óvodásoktól az ál­talános és középiskolásokig mindenkinél. A teremkérdés megoldása után az egyesület zavarta­lanul folytatja szerteágazó tevékenységét. Ebben nagy segítséget nyújt a községi művelődési közösség és a társadalmi szervezetek is. L. K. M.

Next