Magyar Szó, 1972. november (29. évfolyam, 317-329. szám)

1972-11-19 / 320. szám

Vasárnap, 1972. nov. 19. félviDÉHEN MA­­­ FILM ARENA: Ó, az a gyönyö­rű autó, amerikai (4, 6,15­8.30) ZVEZDA: Démonok, ame­rikai (4, 6, 8) Matiné: Fordulj meg a belőlek, amerikai (10) NÉPMOZI: Fejjel a fal­nak, amerikai (4, 6, 8) Matiné: A­ baba és a szent korona, olasz (10) JADRAN: Az azúrparti mesterlövész, francia (fél 4, fél 6, fél 8) DUNA: Jöjj, jöjj, kedve­sem, amerikai (5, 7) Matiné: Compagncroe, olasz (10) BÁCSKA: Fordulj meg — belőlek, amerikai (5, 7) Matiné: A nagy verseny, amerikai (10) SZÍNHÁZ SZERB NÉPSZÍNHÁZ: Álarcosból (a temesvári Állami Opera vendégsze­replése). BEN AKIBA: Az erdő (9 és 16 órakor). BÁBSZÍNHÁZ: nincs elő­adás.RENDEZVÉNY Ma délelőtt 10 órakor a Tito marsall sugárúti ka­szárnyában találkoznak az első vajdasági brigád egy­kori tagjai. ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Nappali ügyelet: Matica Gyógyszertár (Tito marsall sugárút 7). Az ügyelet reg­gel 7-től este 8-ig tart Éjjeli ügyelet: Matica Gyógyszertár (Tito marsall sugárút 7). Az ügyelet este 8-tól reggel 7-ig tart FILM JADRAN: Walter védi Sza­rajevót, hazai színes, szé­les film. Előadások kez­dete délután háromne­gyed 4, 6 és este negyed 9 órakor. LIFKA: Útban Shiloh felé, amerikai színes, széles film (4, 6, 8). ZVEZDA: Billy Kid, ameri­kai színes film (fél 4, fél 6, fél 8). MUNKÁS: Fort Apache hő­sei, amerikai színes film (fél 4, fél 6, fél 8). ÜGYELETES Orvos: a mentőállomá­son, a Petőfi Sándor utcá­ban este 8-tól reggel u­ ig. Gyógyszertár: a városhá­za alatt FILM November 20-ától 24-éig JADRAN: Söpredék, fran­cia színes film (4, 6, 8). LIFKA: Találka a becste­lennel, olasz—hazai szí­nes, film (4, 6, 8). ZVEZDA: Útlevél a pokol­ba, olasz színes, széles film (fél 4, fél 6, fél 8). MUNKÁS: Véres part, amerikai színes film (fél 4, fél 6, fél 8). ж kafpQ7pI!#hit «M­1 V|*«v***| VÍZSZINTES SOROK: 1. Petőfi Sándor versének cí­me, 12. Város Nigériában, 13. Neves jugoszláv labdarúgó volt (kapus), 14. Ismert ju­goszláv tekéző volt, 16. Bal­zsam, 17. Sorszámrövidítés, 19. Afrikai ország, 21. Ská­lahang, 22. Hihetetlen dol­gok, 25. Helység Tanzániá­ban, 26. Féltucat, 27. Szeszes italok, 29. Neves spanyol kerékpározó, 31. Indulatszó, 33. Neves csehszlovák lab­darúgó, 35. Hegység a Szov­jetunióban, 37. Véka egyne­mű betűi, 39. Karmonádli, 41. Város Malaysiában, 42. Észak-afrikai arab elöljáró, 44. Leningrádi opera- és ba­lettszínház, 46. Idegen fér­finév, 47. Lengyelországi vá­ros, 49. A baromfiudvar büsz­ke ura, 51. Dallos Gabriella, 52. Köhécselés, 54. Haza, 56. Az itterbium vegyjele, 57. Mesteremberek, 58. Hajnali mise (adventben), 60. Hamis, 61. Német névelő, 62. Mód­szertan, 63. Ó, latinul, nő­nemben, 65. Helység Bulgá­riában, 67. Linzi sportegye­sület, 68. Hozzányúl, 70. Eu­rópai nemzet, 72. A sík azon része, melyet a sík egy pont­jából kiinduló két félegye­nes határol, 73. Leereszt a torkán, 75. Gyűjtőtábor, 77. Határozott névelő, 78. Mohón iszik, 80. Nyakravalók, 82. A tantál vegyjele, 84. Olyan rácsszerű szerkezet, amely a vizet átengedi, de meg­akadályozza, hogy a vízen úszó tárgyak turbinákba vagy szivattyúkba jutva kárt okozzanak, 86. Csavar, 88. Török férfinév, 90. Étkezés, 92. Gyomnövény, 94. Kicsi­nyítő képző, 95. Cselvetések, 97. Bizalmas megszólítás, 98. Csermely, 99. Díszes, 101. Raggal lát el, 103. Idegen női név, 105. Lehetetlen (do­log), 107. Épületszint, 109. Petőfi Sándor versének cí­me. FÜGGŐLEGES SOROK: 1. Induló, 2. Kiejtett mással­hangzó, 3. Bajok, 4. Latin elöljáró, 5. Titokban figyel, 6. Nem szoros, 7. A koordi­náta-rendszer kezdő­pontja, 8. Folyó Bulgáriában, 9. Fél­sziget Japán északi ré­szén, 10. Hangtalan agár, 11. Vá­ros Nigériában, 12. Neves háború előtti osztrák labda­rúgó volt, 15. Kotorász, 18. Ráhelyez, 20. A közgazdaság egyik ágazatával kapcsola­tos, 23. Folyó a Szovjetunió­ban, 24. Fej, tréfásan, 26. Idegen férfinév, 28. Gyűrűk, 30. Anyós, 32. Petőfi Sándor versének címe, 34. Bánáti kisközség, 36. Petőfi Sándor versének címe, 38. Kicsuk, 40. Nem, szerbül, táj nyelvi formában, 43. Tíz napból ál­ló időegység, 45. Magyar író (1820—1879), 48. Időhatározó­szó, 50. Egymás után sorba vesz, 53. Szerb férfinév, 55. Magasra növő mocsári nö­vényzet, 58. Hittagadó, hite­­hagyott, 59. A Duna bal ol­dali mellékfolyója, 62. Az anyja szoknyájához van nő­ve, 64. Materiális, 66. Égtáj, 69. Tömített golyó, 71. Té­­­­len üdül, 74. A családi tűz­hely védelmezői a római mi­tológiában, 76. Rámoltat, 78. Ékszer, 79. Legyőzte, 81. A hódító igéje, 83. Erős elha­tározás, 85. Férfinév, 87. Gö­rög betű, 89. Valahol huza­mosabb ideig tartózkodik, 91. Támogat, 93. Férfinév, 95. Rovarok tapogatószerve, 96. Szerb kérdőnévmás, 100. En­nek a birtoka, 102. A német ábécé utolsó betűje, 104. Név utó (valaminél mélyebbre), 106. Hangtalanul ráz, 108. Ezen a napon. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1. és 109., valamint a függőleges 32. és 36. sor. Múlt heti rejtvényünk he­lyes megfejtése: vízszintes 1. MAGYAR NYELVŐR, 109. LŐRINCZE LAJOS, függőle­ges 32. SZARVAS GÁBOR, 36. SZELI ISTVÁN. A helyes megfejtésért könyvjutalomban részesül: FEKETÍTS ILONA, Zrenja­­nin, Obiliceva 6.; BODO­­NYI FERENC, Csonoplya, ^ I Vojvode Mišića 22. ^ megemlékezés Holnap lesz egy hosszú és szomorú éve, hogy drá­ga halottunk Szabó József kőműves beteg szíve megszűnt do­bogni. Kegyelettel őrizzük emlékét örökké könnyes szemű özvegye és a gyere­kek­. Becse, 1972. XI. 10. MEGEMLÉKEZÉS November 19-én van két éve, hogy drága jó édes­anyánk és nagyanyánk Szabó Józsefné szül. Locz Mária fájó szíve egyévi betegség után megszűnt dobogni. Bú­csú nélkül itthagyott ben­nünket. Temerin, 1972. XI. 19. Gyászolják szerető gyer­mekei, vejei és unokái köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk hálás köszönetet mindazoknak­­ a rokonoknak, jó barátoknak, munkatársaknak, szomszé­doknak és ismerősöknek, akik szeretett édesanyánk, nagyanyánk és dédanyánk Kollár Erzsébet temetésén megjelentek, és ezáltal, valamint koszorú­és virágadományaikkal so­ha el nem múló fájdalmun­kon enyhíteni igyekeztek. Újvidék, 1972. XI. 19. A gyászoló család Robert Bloch: a­z ötlet Roderick fejé­ből pattant ki. Ha nem így történt vol­na, akkor George Pendleton ma is békés porszívóügynök lenne, ugyanabban a házban, ugyanazzal a nővel élné éle­tét, egy kicsit bánkódva ugyan, hogy fején egyre ke­vesebb a hajszál, derekán pe­dig mind több a haj. Amikor nagybátyja meghalt ,55 000 dollárt hagyott rá. George nem tudott mit kezdeni a pénzzel. Természetesen egyet-mást átalakítottak a házban, új bútort vettek, az­­ emeleten is berendeztek egy fürdőszobát, vásároltak új autót is, a régi meg a fele­ségéé, Elláé lett Azt is el­határozták, hogy később egy jövedelmező üzletbe fektetik pénzüket, de múlt az idő, ne­kik pedig semmi okos dolog nem jutott eszükbe. Gyere­kük nem volt, a fényűzést nem szokták meg, barátok is ritkán nyitottak rájuk ajtót, így hát lassanként meg is feledkeztek az örökségről . Miért nem nyilvánítta­tod Ellát bolonddá? — kér­dezte egyszer Roderick. Egy motelban üldögéltek. George pislogva nézett egyet­len barátjára. — Megbolondultál? — halt el. — Ha valaki bolond, az csak te­­ lehetsz­­— mondta erre Roderick. — Árulod eze­ket az átkozott porszívókat, ahelyett, hogy élnéd világo­dat. Mondd meg őszintén, szereted Ellát? — Nem rossz asszony, úgy gondoskodik rólam, mint a gyerekéről. — Ezt már ezerszer el­­mondtad. Szóval nem szere­­­­ted. Azt ajánlom, hogy add el a házat, akkor 90 000 dol­lárod lesz készpénzben. Át­költözhetsz a Karib-szige­­tekre. — Ellának nem tetszene az ötlet. — Ne is vidd magaddal, nyilváníttasd bolonddá. — Komolyan mondod? — A javadat akarom. No, nem akarok hazudni, nekem is hasznom volna a dolog­ból, szeretném, ha magaddal vinnél a szigetekre. Képzeld el, milyen fejedelmien él­nénk ott! Nők, napfény,­­ten­ger, oázis. Ez az élet, kisko­­mám. Mit szólsz hozzá? •— Rod, hogyan bolondít­­hatom meg Ellát? — Csak egyezz bele, a töb­bi az én dolgom. —­­Amikor hazaért, megkérte Ellát, hogy töltsön neki va­lamit. Felesége mindig mor­­gott emiatt, most azonban magának is öntött egy po­hárka pálinkát. És hozzátet­te: boldog, hogy George ha­zaért. — Miért — képedt el Geor­ge, mivel nem volt hozzá­szokva az effajta kijelenté­sekhez. — Minden este megjelenik egy szörnyű arc az ablakban — mondta Ella reszketve. — Mihelyt leülök a tévét nézni, felbukkan az üveg mögött, és szörnyűségesen vigyorog rám. — Ella, nyugodj meg. Hi­szen mindig elszundítasz, mi­helyt bekapcsolod a tévét. — George, ne nézz bolond­nak. Talán csak meg tudom különböztetni a valóságot az álomtól. Arra is gondoltam már, hogy hívom a rendőrsé­get, de akkor az ismeretlen biztosan elmenekülne. Az em­berek meg azt gondolnák, hogy bolond vagyok. — Ella válla megrázkódott, még szo­rosabban férjéhez bújt. Más­nap megint ijedten várta George-ot. — Valaki durva tréfát űz velem. Szállítómunkások va­donatúj hűtőszekrényt hoz­tak, azt mondták, én rendel­tem az áruházban. Amikor felhívtam az igazgatót, mi­helyt megismerte a hangom, megkérdezte, elégedett va­gyok-e a megrendelt frizsi­derrel. Valaki a nevemben rendelte meg! George hallgatott. Rode­rick, úgy látszik, munkához látott. — Ella, elviszlek az orvos­hoz. — Miért, nem vagyok be­teg. — Kérünk valami nyugta­tót. Hiszen reszketsz. Dr. Winson figyelmesen végighallgatta George elbe­szélését az ablakban felbuk­kanó szörnyűséges arcról. — A felesége életkörülmé­nyei megváltoztak. Hallot­tam az örökségről. Valószí­nűleg ez okozza a kényszer­­képzeteket vigye levegővál­tozásra. George elégedetten dörzsöl­te a kezét Tudta, hogy alá­való módon jár el, de a dél­tengeri paradicsom túlságo­san vonzotta. —­— Azon az estén találkozott a barátjával. — Te utánoztad Ella hang­ját? — Hát ki más utánozta volna? — Hogy tud­tad ? — Néhányszor egymás után felhívtam telefonon, megkér­deztem, otthon vagy-e, s köz­ben megtanultam a hanghor­dozását — Rod, nem tetszik a do­log. Ne üldözd tovább Ellát. — Ok nélkül háborogsz, barátom. Ellának jó dolga lesz az idegszanatóriumban. Mi ketten pedig vígan süt­­tetjük majd magunkat a nap­pal, miközben bűbájos lá­nyok pálmaággal legyezget­­nek bennünket. — Elég, nem akarom hal­lani! — Most már késő, bará­tom. Egyébként sem te le­szel az oka, én gondoskodom mindenről. Most már nem tart sokáig. — Háborgatott valaki, El­la? — kérdezte másnap George a feleségétől. — Senki. Azt hiszem, az illető megunta a tréfálko­zást George valamivel nyugod­­tabban indult üzleti útjára. Éjjel egy ismert szállodában vett ki szobát Alig zárta azonban be az ajtót, valaki kopogtatott. Meg sem lepő­dött, amikor Roderickkel ta­lálta szemközt magát — Mi történt? — kérdezte. — Amíg úton voltál, be­fejeztem művünket Először felhívtam Ellát, és minden­féle badarságot mondtam ne­ki. Aztán sorra vettem az igazgatódat és a titkárnődet, Ella hangján mindenféle sér­tést vágtam a fejükhöz, per­sze telefonon. Azt hiszem, azóta az orvos és a rendőr­főnök közösen eldöntötték, hogy megszabadítják a vá­rost ettől a közveszélyes őrülttől. George lelkiiismeretfurda­­lástól gyötörve ment haza. Igen meglepődött hát, ami­kor Ellát ott találta a kere­­veten, almát evett és nyu­godtan olvasott. Fel sem kelt, csak vidáman odaintett neki. — Ella, ma senki sem za­vart? — Nem. Miért? — Nem is telefonált? — Nem. Éppen vacsorához ültek, amikor valaki csöngetett. Az ajtóban a rendőrfőnök, he­lyettese, dr. Winson és Ro­derick tűnt fel. Ella szívé­lyesen eléjük indult. — George — mondta a rendőrfőnök —, attól tartok, hogy velünk kell jönnie. — Nekem? Miért? — Ezt találtuk az autójában — mondta, és magasra emelt egy gumiálarcot. Ella rápil­lantott, hátrálni kezdett és kiabálta: — Igen, ezzel rémisztget­tek. Bolond! George bolond! George nem is védekezett, hagyta, hogy elvezessék. Csak annyit látott még, hogy Roderick titokban cinkosan Ellára kacsintott. D mnmiálarc Mxm'R szó 25. oldal

Next