Magyar Szó, 1972. november (29. évfolyam, 317-329. szám)

1972-11-24 / 325. szám

8. oldal Noha két évvel ezelőtt korszerű, csaknem 300 vagon befogadóképességű ú­j raktárt kapott a moholi Zola Konzervgyár, az idén már ez is kicsinek bizonyult. Több készterméket kénytelenek az udvaron, a szabad ég alatt tartani raktárhiány miatt. Felvételünkön az udvaron elhelyezett késztermékek láthatók. Tb. Elítélten a miniséf és ez Éj t­el­ík A törökkanizsai tejfeldolgozó törekvése Nem mindegy, hogy a ter­melők milyen tejet adnak el. Ugyanis csak a megfelelő zsírtartalmú tejből lehet olyan tejtermékeket előállí­tani, amelyeknek keletjük van a külföldi és a belföldi piacon. Ezért a törökkanizsai tejfeldolgozóban az idén is komoly összeget irányoztak elő a felvásárolt, nagy zsír­­tartalmú tej eladóinak jutal­mazására. A követelmények­nek megfelelő — 3,4—3,5 szá­zalékos zsírtartalmú — tejet a termelők jobb, korszerűbb takarmányozással és higiéni­­kusabb fejéssel nyerhetik. A tejfeldolgozó lényegesen többet fizet a minőségi köve­telményeknek megfelelő te­jért: 2,00 dinárt literenként. Nagyobbára ennek a követ­kezménye a termelési költ­ségek eléggé nagy arányú növekedése, illetve egyes ter­mékek előállításának csök­kent gazdaságossága. Legki­sebb haszon a sajton van, a leggazdaságosabbnak pedig a joghurt, a tejszín, a tarkó és némileg a vaj bizonyult. A piachoz való igazodás a várt­nál is jobb eredményeket hozott. Legjobban bizonyítja ezt az összjövedelem állandó növekedése. A tejfeldolgozó munkakö­zössége mindent megtett és tesz a termékek előállításá­nak tökéletesebb és szervezet­tebb előkészítésére. Korsze­rű gépeket vásároltak több mint 1 millió dinár értékben, és több munkást szakképesí­tettek a gépek és a termelés irányítására. Különböző in­tézkedésekkel, kedvezmények bevezetésével serkentik a gazdaságokat a termelésre. Ennek alapján várható, hogy az fokozódik is, mivel a me­zőgazdasági szervezetekben előirányozták a szarvasmar­ha-állomány fejlesztését. Na­ponta máris 12 000 liter tejet vásárolnak föl. A birkatej szervezettebb felvásárlásával, illetve a vágóbirkák és bá­rányok, valamint a gyapjú felvásárlási árának rendezé­sével várható a juhtenyésztés problémájának megoldása. A termelés korszerűsítésé­vel párhuzamosan hozzálát­tak több új termék gyártásá­hoz, illetve a kelendőbb áruk termelésének fokozásához. A dézsás túró, a joghurt, a tar­kó, a vaj és a sajt előállítá­sát több ellátási központtal megkötött szállítási szerző­désre alapozták. A tejfeldolgozó munkakö­zössége a község illetékes szerveivel közösen igyekszik mindent megtenni, hogy a termelés színvonalát meg­őrizzék. A községi képviselő­testület jelentős összeget sza­vazott meg tej­prémiumra. A vállalat megszervezte a tej felvásárlását, illetve bővítette a felvásárlási körzetet. A kommunán kívül a szomszé­dos csókai község több hely­ségében gyűjtőhelyeket, tej­­átvevő állomásokat nyitott. A szajáni földművesszövetke­zettel például 5 évre kötöttek szerződést a tej felvásárlásá­ra. Th. M. Figyelő: A segítségre még szükség lehet A kedvezőtlen időjárás miatt az idén sok gondot okozott az őszi termények betakarítása. Főleg a kézi munkaerő hiánya volt prob­léma. Fiataljaink azonban ezúttal bebizonyították, hogy ha segítségre van szükség, rájuk mindig le­het számítani. A Tisza-vi­­dék községeiben több alka­lommal vállaltak munkát a fiatalok ott, ahol éppen szükség volt rájuk. Csak szólni kellett nekik. A múlt hét végén a hor­­gosi Bácska Mezőgazdasági Birtok kért segítséget. Kis­­piac közelében levő földjei­ről kellett sürgősen behor­dani a leszedett kukoricát. Ezúttal a zentai fiatalok je­lentkeztek. Vasárnap reggel a textil­­gyár és a II. helyi közösség 25—25 fiatalja ment el a találkozóhelyre, ahonnan autóbusszal indultak volna a munkára. Mindenki pon­tosan megérkezett, aki csak megígérte. Jó ideig várakoztak, de a birtok autóbusza nem ér­kezett meg. Megbántottan, sokan mérgesen mentek haza. És joggal! Becsapták őket, nem méltányolták se­­gíteni akarásukat. Visszaél­tek vele. Lehet, hogy a birtokon időközben sikerült más mó­don megoldani a kérdést, de ez nem mentség a szá­mukra. Mert akkor leg­alább telefonálhattak vol­na: köszönjük, hogy a fel­hívásunkra jelentkeztetek, és segíteni akartatok, de közben sikerült megfele­lőbb megoldást találnunk. Egy telefonhíváson mú­lott, hogy a fiatalok ne érezték volna becsapottnak magukat. Nem lett volna szabad a birtoknak így viszonyulnia a kérdéshez. A segítségre még szük­ségük lehet...(-a, -a) Csókán: A tervezettnél kisebb területet vetnek be búzával — Még mindig körülmé­nyes ugyan, de már befeje­zés előtt áll a termelés be­takarítása a község határá­ban — mondta minapi be­szélgetésünk alkalmával Gvozdie Margit, a községi képviselő-testület mezőgaz­dasági felügyelője. — A ked­vezőtlen időjárás után fur­csa helyzet alakult ki a ha­tár különböző részein. Több helyen például a kukoricát vízben szedték le. A gépi sze­dés többnyire kivihetetlen volt. A szállításnál is nagy problémák merültek föl, ke­vésnek bizonyult a meglévő szállítóeszköz. Így a mező­­gazdasági munkaszervezetek répatermésének egy része még mindig szállításra vár. A fent említett visszássá­gok ellenére is az őszi kalá­szosok vetése gyors ütemben folyik. A község legjobb fek­vésű földdel rendelkező me­zőgazdasági munkaszerveze­te, a szanádi szövetkezet op­timális időn belül el is vé­gezte a tervezett 500 hektár búza vetését. A többi mun­kaszervezet is igyekszik a tervet megvalósítani, és ezért a búza egy részét kény­telenek monokultúraként ter­melni. Azonban még így sem valószínű, hogy mindenütt be tudják vetni az előirány­zott területet. A helyzet e téren a ma­gántermelők parcelláin a legkedvezőtlenebb. Mivel a munkaszervezetek a trakto­rok túlnyomó részét vonta­tásra használják, a társaster­melés szabta követelmények­nek nem tehetnek eleget, a talajelőkészítés késett a ve­tésre optimálisnak tekinthe­tő idő lejárt, így a termelők többsége elállt attól a szán­dékától, hogy a vetésforgóba búzát is beiktasson. Értesü­lésünk szerint a községben a tervezettnek eddig csak 65 százalékát vetették el. Az idén is a főleg már jól be­vált fajtákat, Aurórát, Kau­kázust és Libellulát termesz­tenek. Vetőmagból és kedvező összetételű műtrágyából nincs hiány.. TISZAVIDÉK Péntek, 1972. nov. 24. Az idén a cirok vall a leggazdaságosabb növény A különböző szántóföldi növények terméshozamáról beszélgettünk el a napok­ban Latinyák Péter csókás termelővel. A földművesek fiatal nemzedékéhez tartozó termelő elmondta, hogy az idén a termesztett növények között a cirok fizetett a leg­jobban, egy holdról 30 mé­termázsa szemet (magot) és mintegy 24 métermázsa úgy nevezett lombot takarított be. Nem emlékszik, hogy lett volna ehhez hasonló jó ter­més a csókas határban. A magot kitűnően föl tudja használni az állattenyésztés­ben. Kellő keverékek hozzá­adásával jó töménytakar­mányt készít belőle. A lomb­ból pedig a téli hónapokban seprűt köt. Ennek a külön­böző porszívók mellett is nagy keletje van. Rövid idő alatt gazdára talál a kész­let. Mivel az egy hold cir­kon lényegesen nagyobb jö­vedelem van, mint bármely más kultúrán, jövőre három holdra növeli a cirokkal be­vetett területet. ___­­Vifc. si Sokféle növényt termel A csókai földmérési inté­zetben a napokban csak egy alkalmazott végezte a teen­dőket, a többi kukoricát sze­dett Monostornál, így a mun­ka az ügyfelekkel lassan ha­ladt, ami az utóbbiaknak nemigen tetszett, de igyekez­tek türelmesek lenni. Köztük Kocsis Péter is, akinek min­dig sok a munkája, de főképp most, ebben a körülményes termésbetakarítási idényben. Dehát a jussolt földet is át kell íratni, az se várathat magára, ha már nem adta át a szövetkezetnek, mint az előbbi három hold vízálláso­sat. — Elég már nekem és az asszonynak az a 12 is, amit összevásárolgattunk a jázo­­vai és a tiszaszentmiklósi ha­tárban. Érdekes — mondta —, fiatalabb korunkban mennyire gürcöltünk minden talpalatnyiért, és most a juss­nak sem örülünk. Sőt legszí­vesebben a szövetkezetnek ajándékoznám, mert úgy sem veszi meg ma már senki sem a földet. Sokat kell vele baj­lódni. Még akkor is, ha az ember túlhaladta már életé­nek hatvan évét. Előrehaladott kora nem látszik meg mozgásán. Amint mondta, nincs ideje beteges­kedni, mert állandóan akad munka. Most meg ez a lehe­tetlen ősz külön megnehezí­tette a helyzetét. A betakarí­tás nagyon megkínozta a lo­vakat. Kocsis Péter szereti a lovakat, ezt apjától örökölte, aki majdnem száz évet élt, és ez idő alatt több, mint 100 ki­váló csikót nevelt föl. Raga­­dály nevet is kapott ezért a hodicsiaktól (Jázova egy ré­szét hívják így). Ő azonban nem haragudott érte, sőt büszke volt rá, mert hát a jó ló az dicsőség. Biztonságot jelent a földművesnek. Most is, míg a traktorok akadoztak a terméssel, Kocsis Péter lo­vai hazahúzták a kukoricát. Emberünk még valószínű­leg sokat mesélt volna a lo­vakról, ha észre nem veszi, hogy jegyezzük szavait. Egy rövid időre elnémult, és kér­dőn nézett rám. — No, nem lesz baj belőle — mondtam neki. —, csak hát az újságol­vasókkal is tudatni szeret­nénk egyet-mást magáról. Hisz a tornyosi és Valkai-so­­ri termelőket is érdekli a maga problémája, észrevéte­le a mezőgazdaságról. A jegyzetfüzet hatására Kocsis Péter hirtelen más hangnemben kezdett beszél­ni. Elmondta, hogy nemigen van ideje gondolkozni a me­zőgazdaságról, a nyugdíjtör­vényről (bár a nyugdíj jól jönne neki is), mert hát dol­gozni kell. Sokféle növényt termel, jószágokkal is bajló­dik. Szerinte az idén a do­hány és a paprika volt a leg­kifizetődőbb. Bár sok mun­kával jár, de jövőre is ter­mel belőlük néhány holdat. A vöröshagyma termesztésé­ről azonban lemondott, mert tavaly — ahogy mondta —, a gödör vette át tőle a ter­mést. Dughagymája nincs, így noha rendszeresen szere­pelt vetésforgójában ez a nö­vény, most végképp kirekesz­ti a termesztésből, lemond róla. Cukorrépát azonban — ha az árát kiigazítják — is­mét vet, mert az ingadozó árak arra késztetik a terme­lőt, hogy többféle növénnyel próbálkozzon. Hisz ahhoz, hogy a földműves valahogy fenntartsa magát, meg kell kapnia a réven, amit a vá­mon elveszít. Ettől az elvtől vezérelve foglalkozik jószág­tenyésztéssel is. Tekintet nél­kül a felvásárlási árra, állan­dóan hizlal, most is van neki néhány leszállításra alkal­mas hízóállata. A takar­mányt saját kezűleg állítja elő. Éjt nappallá téve dolgo­zik, és amint többször is el­mondta nincs ideje azon gon­dolkodni, hogy hogyan is len­ne jobb.­­ A termelőnek termelni kell, ha meg akar élni, más kiút nincs a számára, de ha lenne nyugdíj vagy valami könnyítés az idős földműve­seknek, akkor valószínűleg apjánál is hosszabb ideig él­ne, noha mint már mondta, ő majdnem száz évet élt. ki Alap a zentai Népkert rendezésére Amint már arról korábban beszámoltunk, a zentai Nép­kertet rekreációs központtá nyilvánították. Kiépítését már tavaly megkezdték. Az idei terv 221 500 dinár érté­kű beruházást irányoz elő. Ebből az összegből a kar­bantartás mellett rendezik a medence környékét, az uta­kat, és parkosítanak. A képviselő-testület leg­utóbbi ülésén jóváhagyták a Népkert kiépítését szolgá­ló alap szabályzatát, önigaz­gató szerve az igazgató bi­zottság. .___■ Több mint öt vagon répa termett hektáronként A napokban befejeződött az őszi termény­­betakarítás a tornyosi birtokon — Nem szeretném el­kiabálni — mondta Győri Károly, a tornyosi birtok igazgatója —, de az eddigi jelek szerint a zentai mező­gazdasági kombinátban mi érjük el a legnagyobb répa­hozamot. Az eddigi eredmé­nyek szerint több, mint öt vagon termett hektáronként. Az igazgató kissé tartóz­kodó nyilatkozata csak rész­ben igazolt, mert a napok­ban befejezik a répaszedést, s a még földben lévő 10 hektárnyi termés aligha vál­toztat az eddig elért átlagon. A felszedésre váró répa mel­lett még körülbelül 100 va­gon termény elszállításáról is gondoskodniuk kell, de ha az időjárás megengedi, ez sem okoz különösebb gon­dot, hisz tizenegy Zetor trak­torral igyekeznek mielőbb letakarítani a parcellákat. A megkésett terménybeta­karítás azonban nem aka­dályozza őket a kalászosok elvetésében. November 10-éig 577 hektár búzát, 120 hektár vegyesvetést és 20 hektár árpát vetettek el. Az elmúlt gazdasági évben az Auróra termett legtöbbet, s az idén is ennek a fajtának szavaz­­­­tak bizalmat a szakemberek. A Bezosztaja viszont nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és mindössze 40 hektáron került földbe. A hetes és a répaszedés miatt a tornyosi birtokon is háttérbe szorult a kukorica­törés. A 150 hektáros ten­geriföldön eddig mindössze 40 százalékán szedték le a termést. E termény begyűj­tése azonban kevesebb prob­lémát okoz, mert szükség esetén két vagy három nagy teljesítményű kombájnnal is dolgozhatnak, és úgyszólván napok alatt magtárba kerül a szemesgabona. b­h Felkészültek a vadak téli síelésére Jázova határa jó vadászte­rület, sőt a halastó létreho­zásával még alkalmasabbá válik. A tó jó életteret biz­tosít a vízimadaraknak, így adva van a feltétel a vadá­szat mielőbbi fellendülésére. A helyi vadászegyesület 25 tagot számlál, a fiatalok is mind nagyobb számban ér­deklődnek iránta. Említésre méltó, hogy a jázovai vadászok nemcsak a vadászatra, hanem a vadak téli etetésére is nagy gondot fordítanak. A földművesszö­vetkezettől takarmányt vásá­roltak e célra, de maguk is termeltek több métermázsa különböző takarmánynö­vényt. (Nem) bobra megy a Játék! A törökkanizsai köz­ségben az utóbbi időben elharapódzott a hazárd­játék. Úgyszólván vala­mennyi vendéglőben és kocsmában pénzben ját­szanak. Van, ahol a ban­kók az asztalon fekszenek, máshol meg azok helyett bab, kukorica vagy fog­piszkáló a tét. No, azért természetesen nem babra megy a játék! Az ilyen esetekben ugyanis az „elszámolást” rendszerint az utcán bonyolítják le. Ahol nyíltan játszanak, ott a biztonsági szervek dolgozói könnyebben le­fülelhetik a szerencsejá­tékosokat. A babra menő játéknál viszont nehezebb. A közmondás szerint azon­ban addig jár a korsó a kútra, amíg össze nem tö­rik. Ezek az úgynevezett „csendes közrend” ellen vétők. Vannak azonban „valódi” csendháborítók is, akik felöntve a garatra garázdálkodnak. Gyakran a zugkocsmákban rúgnak be, és azután mennek ita­lozni a vendéglőbe. Ha meg nem akarják őket ki­szolgálni, rendszerint ve­rekedés a vége. Az év első kilenc hónapjában legtöbb csendháborítás Törökkani­­zsán és Oroszlámoson tör­tént. Gyálán, Keresztúron, Majdánon és Rabén vi­szont sokkal kedvezőbb a helyzet. Igaz, hogy ezek kisebb települések is. Tömegverekedés, vagy nemzetiségi alapon való összetűzés azonban nem volt. A csendháborítók na­gyobb része fiatal. Éppen ezért ezzel a problémával az Ifjúsági Szövetségnek is foglalkoznia kellene.

Next