Magyar Szó, 1972. november (29. évfolyam, 317-329. szám)
1972-11-24 / 325. szám
8. oldal Noha két évvel ezelőtt korszerű, csaknem 300 vagon befogadóképességű új raktárt kapott a moholi Zola Konzervgyár, az idén már ez is kicsinek bizonyult. Több készterméket kénytelenek az udvaron, a szabad ég alatt tartani raktárhiány miatt. Felvételünkön az udvaron elhelyezett késztermékek láthatók. Tb. Elítélten a miniséf és ez Éj telík A törökkanizsai tejfeldolgozó törekvése Nem mindegy, hogy a termelők milyen tejet adnak el. Ugyanis csak a megfelelő zsírtartalmú tejből lehet olyan tejtermékeket előállítani, amelyeknek keletjük van a külföldi és a belföldi piacon. Ezért a törökkanizsai tejfeldolgozóban az idén is komoly összeget irányoztak elő a felvásárolt, nagy zsírtartalmú tej eladóinak jutalmazására. A követelményeknek megfelelő — 3,4—3,5 százalékos zsírtartalmú — tejet a termelők jobb, korszerűbb takarmányozással és higiénikusabb fejéssel nyerhetik. A tejfeldolgozó lényegesen többet fizet a minőségi követelményeknek megfelelő tejért: 2,00 dinárt literenként. Nagyobbára ennek a következménye a termelési költségek eléggé nagy arányú növekedése, illetve egyes termékek előállításának csökkent gazdaságossága. Legkisebb haszon a sajton van, a leggazdaságosabbnak pedig a joghurt, a tejszín, a tarkó és némileg a vaj bizonyult. A piachoz való igazodás a vártnál is jobb eredményeket hozott. Legjobban bizonyítja ezt az összjövedelem állandó növekedése. A tejfeldolgozó munkaközössége mindent megtett és tesz a termékek előállításának tökéletesebb és szervezettebb előkészítésére. Korszerű gépeket vásároltak több mint 1 millió dinár értékben, és több munkást szakképesítettek a gépek és a termelés irányítására. Különböző intézkedésekkel, kedvezmények bevezetésével serkentik a gazdaságokat a termelésre. Ennek alapján várható, hogy az fokozódik is, mivel a mezőgazdasági szervezetekben előirányozták a szarvasmarha-állomány fejlesztését. Naponta máris 12 000 liter tejet vásárolnak föl. A birkatej szervezettebb felvásárlásával, illetve a vágóbirkák és bárányok, valamint a gyapjú felvásárlási árának rendezésével várható a juhtenyésztés problémájának megoldása. A termelés korszerűsítésével párhuzamosan hozzáláttak több új termék gyártásához, illetve a kelendőbb áruk termelésének fokozásához. A dézsás túró, a joghurt, a tarkó, a vaj és a sajt előállítását több ellátási központtal megkötött szállítási szerződésre alapozták. A tejfeldolgozó munkaközössége a község illetékes szerveivel közösen igyekszik mindent megtenni, hogy a termelés színvonalát megőrizzék. A községi képviselőtestület jelentős összeget szavazott meg tejprémiumra. A vállalat megszervezte a tej felvásárlását, illetve bővítette a felvásárlási körzetet. A kommunán kívül a szomszédos csókai község több helységében gyűjtőhelyeket, tejátvevő állomásokat nyitott. A szajáni földművesszövetkezettel például 5 évre kötöttek szerződést a tej felvásárlására. Th. M. Figyelő: A segítségre még szükség lehet A kedvezőtlen időjárás miatt az idén sok gondot okozott az őszi termények betakarítása. Főleg a kézi munkaerő hiánya volt probléma. Fiataljaink azonban ezúttal bebizonyították, hogy ha segítségre van szükség, rájuk mindig lehet számítani. A Tisza-vidék községeiben több alkalommal vállaltak munkát a fiatalok ott, ahol éppen szükség volt rájuk. Csak szólni kellett nekik. A múlt hét végén a horgosi Bácska Mezőgazdasági Birtok kért segítséget. Kispiac közelében levő földjeiről kellett sürgősen behordani a leszedett kukoricát. Ezúttal a zentai fiatalok jelentkeztek. Vasárnap reggel a textilgyár és a II. helyi közösség 25—25 fiatalja ment el a találkozóhelyre, ahonnan autóbusszal indultak volna a munkára. Mindenki pontosan megérkezett, aki csak megígérte. Jó ideig várakoztak, de a birtok autóbusza nem érkezett meg. Megbántottan, sokan mérgesen mentek haza. És joggal! Becsapták őket, nem méltányolták segíteni akarásukat. Visszaéltek vele. Lehet, hogy a birtokon időközben sikerült más módon megoldani a kérdést, de ez nem mentség a számukra. Mert akkor legalább telefonálhattak volna: köszönjük, hogy a felhívásunkra jelentkeztetek, és segíteni akartatok, de közben sikerült megfelelőbb megoldást találnunk. Egy telefonhíváson múlott, hogy a fiatalok ne érezték volna becsapottnak magukat. Nem lett volna szabad a birtoknak így viszonyulnia a kérdéshez. A segítségre még szükségük lehet...(-a, -a) Csókán: A tervezettnél kisebb területet vetnek be búzával — Még mindig körülményes ugyan, de már befejezés előtt áll a termelés betakarítása a község határában — mondta minapi beszélgetésünk alkalmával Gvozdie Margit, a községi képviselő-testület mezőgazdasági felügyelője. — A kedvezőtlen időjárás után furcsa helyzet alakult ki a határ különböző részein. Több helyen például a kukoricát vízben szedték le. A gépi szedés többnyire kivihetetlen volt. A szállításnál is nagy problémák merültek föl, kevésnek bizonyult a meglévő szállítóeszköz. Így a mezőgazdasági munkaszervezetek répatermésének egy része még mindig szállításra vár. A fent említett visszásságok ellenére is az őszi kalászosok vetése gyors ütemben folyik. A község legjobb fekvésű földdel rendelkező mezőgazdasági munkaszervezete, a szanádi szövetkezet optimális időn belül el is végezte a tervezett 500 hektár búza vetését. A többi munkaszervezet is igyekszik a tervet megvalósítani, és ezért a búza egy részét kénytelenek monokultúraként termelni. Azonban még így sem valószínű, hogy mindenütt be tudják vetni az előirányzott területet. A helyzet e téren a magántermelők parcelláin a legkedvezőtlenebb. Mivel a munkaszervezetek a traktorok túlnyomó részét vontatásra használják, a társastermelés szabta követelményeknek nem tehetnek eleget, a talajelőkészítés késett a vetésre optimálisnak tekinthető idő lejárt, így a termelők többsége elállt attól a szándékától, hogy a vetésforgóba búzát is beiktasson. Értesülésünk szerint a községben a tervezettnek eddig csak 65 százalékát vetették el. Az idén is a főleg már jól bevált fajtákat, Aurórát, Kaukázust és Libellulát termesztenek. Vetőmagból és kedvező összetételű műtrágyából nincs hiány.. TISZAVIDÉK Péntek, 1972. nov. 24. Az idén a cirok vall a leggazdaságosabb növény A különböző szántóföldi növények terméshozamáról beszélgettünk el a napokban Latinyák Péter csókás termelővel. A földművesek fiatal nemzedékéhez tartozó termelő elmondta, hogy az idén a termesztett növények között a cirok fizetett a legjobban, egy holdról 30 métermázsa szemet (magot) és mintegy 24 métermázsa úgy nevezett lombot takarított be. Nem emlékszik, hogy lett volna ehhez hasonló jó termés a csókas határban. A magot kitűnően föl tudja használni az állattenyésztésben. Kellő keverékek hozzáadásával jó töménytakarmányt készít belőle. A lombból pedig a téli hónapokban seprűt köt. Ennek a különböző porszívók mellett is nagy keletje van. Rövid idő alatt gazdára talál a készlet. Mivel az egy hold cirkon lényegesen nagyobb jövedelem van, mint bármely más kultúrán, jövőre három holdra növeli a cirokkal bevetett területet. ___Vifc. si Sokféle növényt termel A csókai földmérési intézetben a napokban csak egy alkalmazott végezte a teendőket, a többi kukoricát szedett Monostornál, így a munka az ügyfelekkel lassan haladt, ami az utóbbiaknak nemigen tetszett, de igyekeztek türelmesek lenni. Köztük Kocsis Péter is, akinek mindig sok a munkája, de főképp most, ebben a körülményes termésbetakarítási idényben. Dehát a jussolt földet is át kell íratni, az se várathat magára, ha már nem adta át a szövetkezetnek, mint az előbbi három hold vízállásosat. — Elég már nekem és az asszonynak az a 12 is, amit összevásárolgattunk a jázovai és a tiszaszentmiklósi határban. Érdekes — mondta —, fiatalabb korunkban mennyire gürcöltünk minden talpalatnyiért, és most a jussnak sem örülünk. Sőt legszívesebben a szövetkezetnek ajándékoznám, mert úgy sem veszi meg ma már senki sem a földet. Sokat kell vele bajlódni. Még akkor is, ha az ember túlhaladta már életének hatvan évét. Előrehaladott kora nem látszik meg mozgásán. Amint mondta, nincs ideje betegeskedni, mert állandóan akad munka. Most meg ez a lehetetlen ősz külön megnehezítette a helyzetét. A betakarítás nagyon megkínozta a lovakat. Kocsis Péter szereti a lovakat, ezt apjától örökölte, aki majdnem száz évet élt, és ez idő alatt több, mint 100 kiváló csikót nevelt föl. Ragadály nevet is kapott ezért a hodicsiaktól (Jázova egy részét hívják így). Ő azonban nem haragudott érte, sőt büszke volt rá, mert hát a jó ló az dicsőség. Biztonságot jelent a földművesnek. Most is, míg a traktorok akadoztak a terméssel, Kocsis Péter lovai hazahúzták a kukoricát. Emberünk még valószínűleg sokat mesélt volna a lovakról, ha észre nem veszi, hogy jegyezzük szavait. Egy rövid időre elnémult, és kérdőn nézett rám. — No, nem lesz baj belőle — mondtam neki. —, csak hát az újságolvasókkal is tudatni szeretnénk egyet-mást magáról. Hisz a tornyosi és Valkai-sori termelőket is érdekli a maga problémája, észrevétele a mezőgazdaságról. A jegyzetfüzet hatására Kocsis Péter hirtelen más hangnemben kezdett beszélni. Elmondta, hogy nemigen van ideje gondolkozni a mezőgazdaságról, a nyugdíjtörvényről (bár a nyugdíj jól jönne neki is), mert hát dolgozni kell. Sokféle növényt termel, jószágokkal is bajlódik. Szerinte az idén a dohány és a paprika volt a legkifizetődőbb. Bár sok munkával jár, de jövőre is termel belőlük néhány holdat. A vöröshagyma termesztéséről azonban lemondott, mert tavaly — ahogy mondta —, a gödör vette át tőle a termést. Dughagymája nincs, így noha rendszeresen szerepelt vetésforgójában ez a növény, most végképp kirekeszti a termesztésből, lemond róla. Cukorrépát azonban — ha az árát kiigazítják — ismét vet, mert az ingadozó árak arra késztetik a termelőt, hogy többféle növénnyel próbálkozzon. Hisz ahhoz, hogy a földműves valahogy fenntartsa magát, meg kell kapnia a réven, amit a vámon elveszít. Ettől az elvtől vezérelve foglalkozik jószágtenyésztéssel is. Tekintet nélkül a felvásárlási árra, állandóan hizlal, most is van neki néhány leszállításra alkalmas hízóállata. A takarmányt saját kezűleg állítja elő. Éjt nappallá téve dolgozik, és amint többször is elmondta nincs ideje azon gondolkodni, hogy hogyan is lenne jobb. A termelőnek termelni kell, ha meg akar élni, más kiút nincs a számára, de ha lenne nyugdíj vagy valami könnyítés az idős földműveseknek, akkor valószínűleg apjánál is hosszabb ideig élne, noha mint már mondta, ő majdnem száz évet élt. ki Alap a zentai Népkert rendezésére Amint már arról korábban beszámoltunk, a zentai Népkertet rekreációs központtá nyilvánították. Kiépítését már tavaly megkezdték. Az idei terv 221 500 dinár értékű beruházást irányoz elő. Ebből az összegből a karbantartás mellett rendezik a medence környékét, az utakat, és parkosítanak. A képviselő-testület legutóbbi ülésén jóváhagyták a Népkert kiépítését szolgáló alap szabályzatát, önigazgató szerve az igazgató bizottság. .___■ Több mint öt vagon répa termett hektáronként A napokban befejeződött az őszi terménybetakarítás a tornyosi birtokon — Nem szeretném elkiabálni — mondta Győri Károly, a tornyosi birtok igazgatója —, de az eddigi jelek szerint a zentai mezőgazdasági kombinátban mi érjük el a legnagyobb répahozamot. Az eddigi eredmények szerint több, mint öt vagon termett hektáronként. Az igazgató kissé tartózkodó nyilatkozata csak részben igazolt, mert a napokban befejezik a répaszedést, s a még földben lévő 10 hektárnyi termés aligha változtat az eddig elért átlagon. A felszedésre váró répa mellett még körülbelül 100 vagon termény elszállításáról is gondoskodniuk kell, de ha az időjárás megengedi, ez sem okoz különösebb gondot, hisz tizenegy Zetor traktorral igyekeznek mielőbb letakarítani a parcellákat. A megkésett terménybetakarítás azonban nem akadályozza őket a kalászosok elvetésében. November 10-éig 577 hektár búzát, 120 hektár vegyesvetést és 20 hektár árpát vetettek el. Az elmúlt gazdasági évben az Auróra termett legtöbbet, s az idén is ennek a fajtának szavaztak bizalmat a szakemberek. A Bezosztaja viszont nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és mindössze 40 hektáron került földbe. A hetes és a répaszedés miatt a tornyosi birtokon is háttérbe szorult a kukoricatörés. A 150 hektáros tengeriföldön eddig mindössze 40 százalékán szedték le a termést. E termény begyűjtése azonban kevesebb problémát okoz, mert szükség esetén két vagy három nagy teljesítményű kombájnnal is dolgozhatnak, és úgyszólván napok alatt magtárba kerül a szemesgabona. bh Felkészültek a vadak téli síelésére Jázova határa jó vadászterület, sőt a halastó létrehozásával még alkalmasabbá válik. A tó jó életteret biztosít a vízimadaraknak, így adva van a feltétel a vadászat mielőbbi fellendülésére. A helyi vadászegyesület 25 tagot számlál, a fiatalok is mind nagyobb számban érdeklődnek iránta. Említésre méltó, hogy a jázovai vadászok nemcsak a vadászatra, hanem a vadak téli etetésére is nagy gondot fordítanak. A földművesszövetkezettől takarmányt vásároltak e célra, de maguk is termeltek több métermázsa különböző takarmánynövényt. (Nem) bobra megy a Játék! A törökkanizsai községben az utóbbi időben elharapódzott a hazárdjáték. Úgyszólván valamennyi vendéglőben és kocsmában pénzben játszanak. Van, ahol a bankók az asztalon fekszenek, máshol meg azok helyett bab, kukorica vagy fogpiszkáló a tét. No, azért természetesen nem babra megy a játék! Az ilyen esetekben ugyanis az „elszámolást” rendszerint az utcán bonyolítják le. Ahol nyíltan játszanak, ott a biztonsági szervek dolgozói könnyebben lefülelhetik a szerencsejátékosokat. A babra menő játéknál viszont nehezebb. A közmondás szerint azonban addig jár a korsó a kútra, amíg össze nem törik. Ezek az úgynevezett „csendes közrend” ellen vétők. Vannak azonban „valódi” csendháborítók is, akik felöntve a garatra garázdálkodnak. Gyakran a zugkocsmákban rúgnak be, és azután mennek italozni a vendéglőbe. Ha meg nem akarják őket kiszolgálni, rendszerint verekedés a vége. Az év első kilenc hónapjában legtöbb csendháborítás Törökkanizsán és Oroszlámoson történt. Gyálán, Keresztúron, Majdánon és Rabén viszont sokkal kedvezőbb a helyzet. Igaz, hogy ezek kisebb települések is. Tömegverekedés, vagy nemzetiségi alapon való összetűzés azonban nem volt. A csendháborítók nagyobb része fiatal. Éppen ezért ezzel a problémával az Ifjúsági Szövetségnek is foglalkoznia kellene.